Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-25 / 200. szám
i oldal 1961. augusztus 26, péntek Mi lesz veled Bácsszőlős? Megáll a távolsági busz a falu központjában, a bekötőút végén, ketten-hárman leszáll- nak róla, s aztán fordul is visz- sza. Pár perc múlva olyan csend támad megint, hogy szinte belekondul a lélek. Néma, kihalt utcakép fogad bennünket Bácsszőlősön. Abban a két-három utcában, amelyre felfűződnek a belterület házai. Még élesebbé teszi a kontrasztot a tanácsháza és a művelődési otthon által határolt fiatal, de máris rendezett, szolidan elegáns park. Sőt, parkosítva van a tanácsháza mögötti terület is, mégpedig láthatóan az ifjabb nemzedék számára; erre utalnak a bármelyik városi gyermekjátszótér díszére váló felszerelések. — Van itt más is, amivel dicsekedhetünk — adja tudtunkra a fiatal tanácstitkár, a Bácsalmásról naponta kijáró Galambos Jenő. S kalauzol bennünket, hogy megmutassa az épülőfélben levő hidroforházat — öt helyre máris bevezetik a vizet —, meg az általános iskola mellé ragasztott félig kész politechnikai termet, az úttörőhelyiséggel. Elmondja, hogy épül még az idén ravatalozó és két fedett busz-várakozó, összesen félmilliós beruházás a községfejlesztési alapból. Több mint 1600 a község lé- lekszáma. És laknak a belterületen mindössze 120-an. A vb- titkár az ujján pár perc alatt felsorolja a bent lakó, mintegy 40 családot. Ez a helyzet aggasztó, a tetszetős községfejlesztési beruházások ellenére is. Vallatjuk a múltat: hogyan alakulhatott ez így? Már a község központjának 15 évvel történő idetelepítése sem volt teljesen nem 15 szolgálati lakást Később nehezítette a kibontakozást az is, hogy az itteni közös gazdaság hosszú éveken át nem tudott zöld ágra vergődni, néhány éve aztán egyesült a mélykúti Alkotmány Tsz-szel, annak Hogy érezzék szeretetünket# tiszteletünket... Bácsszölösi látkép, Balogh Jánosék udvaráról. Háttérben a kultúrotthon. (Pásztor Zoltán felvétele) átgondolt lépés, mivel ezzel párhuzamosan megindult az építkezés az ugyancsak e község területéhez tartozó Kunbajai Állami Gazdaság székháza és borpincéje környékén is. Létesített is ott a gazdaság majdA fiatalkorúak szabadságáról K. Lajos kecs- VS keméti olva- sónk levelében a következőket írja: „Ebben az évben töltöm be 16. évemet. Segédmunkásként dolgozom, s vállalatom a nyári szezonmunkákra való tekintettel felszólított, hogy túlórában is dolgozzak. Tiltakoztam a túlmunka éllen, mire azt a választ kaptam, hogy „ennek még lesz folytatása”. Arra szeretnék választ kapni, hogy köteles vagyok-e túlórázni, továbbá arra, hogy hány nap szabadság jár nekem, mint fiatal dolgozónak?” A rendelkezések a 18. évüket be nem töltött fiatalkorú dolgozókat fokozottabban védik. A Munka törvénykönyve előírja, hogy a 16. életévét be nem töltött dolgozót túlmunkában még T^TÖFI WCP5 0 abban az esetben sem lehet foglalkoztatni ha erre önként jelentkezik. Ha a fenyegetést valóra váltanák, javasoljuk forduljon panasszal a munkaügyi döntőbizottsághoz. Másik kérdésére a következő választ adjuk: A fiatalkorúak pótszabadságának mértékét a MT. 51. §. első bekezdésének a) pontja szabályozza. Ennek értelmében a fiatalkorú dolgozót az alapszabadságon félül pótszabadság illeti meg. A fiatalkorú dolgozónak 16 éves korig 12 munkanap, azon túl 6 munkanap pótszabadság jár. Utoljára 12 nap abban az évben jár, amikor a 16. évét betölti, hat nap pedig addig az esztendőig amikor a 18. évét tölti be. Kirakatyerseny az októberi forradalom tiszteletére egyik üzemegységévé vált Tavaly óta azért a helyzet mégsem teljesen reménytelen. Az elmúlt évben öt, az idén hét ház épült, illetve kerül tető alá még az ősz folyamán. Kezdik elbontani a roskatag tanyákat, lakóik emberibb életre áhítoznak. Legutóbb négy újabb telket vásároltak, s már hordják is rá az építőanyagot Igen, a csend hártyája alatt sokszínű élet lüktet Balogh Jánosék háza, a park túlsó oldalán, a tanácsházával szemben szintén az újak közül való. Kívülről is látszik, hogy nincs még kész egészen. — Szétbontottuk a tanyát — egyenesedik fel Baloghné a kerti szőlőkapálásból. — Onnan is sok jó anyag kikerült. A többit meg már évekkel azelőtt elkezdtük vásárolgatni. Az építéshez egy éve fogtunk, rengeteget dolgoztunk rajta. Előkerült a férje is, aki a tsz-ben tejeskocsis. Naponta 15—16 hektót szállít és ad át a gyűjtőhelyen. Bizonyos, hogy a tanyavilág felbomlása errefelé sem mentes a vajúdásoktól, megtorpanásoktól. Ez Bácsszőlős mostani sorsában is megmutatkozik. Mégis, hogy jövőjének távlata legyen, ahhoz végeredményben az kell, hogy minél többen arra az útra lépjenek, amelyiken Balo- ghék már elindultak. H. D. KISZ-alapszervezetünk tagjai azzal a céllal látogattak el a 2-es számú szociális otthonba, hogy egy kis műsorral kedveskedjenek lakóinak, s hogy betekintést nyerjenek: hogyan is élnek ott a munkában megfáradt, idős emberek. Hiszen so- j kunknak még elképzelése sem volt a szociális otthon életéről. Fogadtatásunk szívélyes volt, műsorunkat szeretettel fogadták, mi pedig idős barátokat szereztünk. A műsor után ugyanis elbeszélgettünk az otthon lakóival, s amikor lakószobáik megtekintésére invitáltak bennünket, friss virággal leptük meg őket. Sokat kérdezősködtünk. Öröm és a megelégedés csillogott az öreg szemekben, amikor az ellátásukról beszéltek. Kitűnő az élelmezésük, kényelmes az elhelyezésük, amelynél egyéni igényeiket is messzemenően figyelembe veszi az otthon vezetősége. Akad, aki egyedül lakik' egy szobácskábán, a házastársak külön szobában élnek, s a falakat családi képek díszítik. Meghatódottan hallgattuk az egyik idős házaspárt: „Bizony, nagy hálával tartozunk államunknak ezért a nagyszerű gondoskodásért, ellátásért. A múltban ezt soha nem kaptuk volna meg” — vallották. Ám, amilyen Jóleső volt hallani az elégedettség megnyilvánulásait, olyan fájdalmasan hatottak az elhangzott panaszok. Akad ugyanis az otthonban idős ember, akit a sors elszakított a családjától, nagyon távol élnek egymástól, mégis hetenként kétszer is kap levelet. De bizony van olyan hálátlan gyermek is, akinek módjában állna felkeresni szüleit az otthonban, mégsem teszi, sőt hónapokon át levelet sem ír. Az otthon vezetőjétől, Büki Józsefnétól hallottuk, hogy egyik idős bácsika hosszú ideje, nap, mint nap reményekdve várja a postát és csalódását rendszerint könnyei mutatják, amikor a levélkiosztó újra és újra nem említi a nevét Nagyon szomorú, hogy ilyen gyerekek is vannak. Vajon ezeknek nem jut eszébe, hogy egyszer ők is lesznek idős emberek? Vagy talán nem tudják, hogy milyen nagy fájdalmat okoznak hallgatásukkal, elmaradásukkal az otthonban élő hozzátartozóiknak? Beszélgetés után diafilmet vetítettünk idős barátainknak. S amikor a búcsúzásra került sor, arra kértek bennünket, látogassunk el hozzájuk máskor is. Megígértük, s teljesítjük is kérésüket, hadd érezzék szeretetünket, tiszteletünket az otthon idős lakói. És csak örömmel töltene el bennünket, ha a kezdeményezést követnék a testvér- ala pszervezetek. Krascsenics József KISZ-titkár, BRK KlSZ-alapszer- vezete, Baja Ax én fyBalatonom..,“ A lig, hogy felöltötte a Nap bíborvörös köpönyegét, kerékpártúrára indultunk — édesanyám, édesapám és én —, a Kondor-tóhoz. Az útszéli fákon, virágokon, füveken csillog a hajnali harmat, s az ezüstös cseppek eszembe juttatják a „Kondor” vízmosta, homokos partját. Bár csak ott lennénk márt — sóhajtok magamban, ahogy karikázunk előre. A vágy nyolc órakor valósággá válik. Sátorverés, reggeli — a kirándulás kezdetének, a természettel való találkozásnak feledhetetlen, semmihez nem hasonlítható, izgalmas percei ezek. Jól esik az árnyékban a pihenés a nagy út után, de nem sokáig, mert a part a naptól feU hevült, a messziről smaragdzöldnek látszó víz hívogatóan int. Vonzza a kiváncsit a közeli nádas is, ahonnan a békák „beszélgetése”, a madarak hangversenye száll felénk. Suhogva bólogat a nádrengeteg, meghajol, hullámzik a szélben, távolban feltűnik előttünk egy fehér, himbálódzó kis vitorlás, vásznait lebegtetve feszíti ki a szél. Még nehezen megy az úszás, de édesanyám, aki tanít, türelmes. Biztat, és én újult erővel vetem magam a simogató hullámokba. A „tréning” után labdázó« következik, s már itt is az ebédidő. Farkasétvággyal kezdünk a falatozáshoz, hiába, régen volt már a reggeli. Perceknek tűnnek az órák, oly gyorsan telik az idő. Felszedjük sátorfánkat, frissen, felüdülve indulunk hazafelé. Utolsó pillantást vetünk a mi kis „Balatonunkra", búcsúzunk tőle —, a legközelebbi viszont- látásigI Bujdosó Borbála Kerekegyháza, Jókai u. 24. sz. • (Szerkesztőségünk „Legkedvesebb nyári élményem” című pályázatára érkezett írás. Kedves Bács megyei úttörők! Várjuk az újabb pályaműveket!) A megyei tanács vb kereskedelmi osztálya és a KPVDSZ megyei bizottsága a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére kirakatversenyt hirdetett meg a megye állami és szövetkezeti kiskereskedelmének üzletei között. A verseny célja, hogy a kirakatok is tükrözzék a Szovjetunió fejlődését, eredményeit, bemutassák a szovjet ipar legszebb termékeit érzékeltessék az 50. évforduló történelmi jelentőségét. A felhívás hangsúlyozza: Ne csak a versenyben részt vevő. hanem a többi kirakat is tiszta, gondozott legyen, és a boltok belső dekorációinál is vegyék figyelembe a közelgő ünnepi évfordulót. A versenybe egy vállalat legfeljebb három kirakattal nevez- bet be. legkésőbb november 4-lg. A legjobb versenykirakatok rendezői november 8—11 között a zsűri 2000. 1500 és 1000 forintos díjaiban részesülnek. A yersenybeA A szövetkezeti kiskereskedelem kirakatai is részt vesznek. A verseny második, teljes megyei értékelésére ezután kerül sor, aminek alapján a megye legszebb kirakata megkapja a megyei tanács vb 2000 forintos különdílát, a második helyezett a MÉSZÖV megyei Igazgatósága 1500 forintos, a harmadik helyre kerülő kirakat rendezője pedig a KPVDSZ megyei bizottsága 1000 forintos jutalmát. mm . m » ’ "Mé Rendezik a Sóstó környékét Elfogadta a Sóstó környék rendezési tervét a Kiskunhalasi Városi Tanács. Ennek nyomán a községfejlesztési csoport gondoskodik a terület fenntartásáról és elkészítették a kivitelezésre alkalmas közművesítési tervet A sóstói halászcsárdáig a vízvezetéket már üzembe helyezték. Krími jegyzetek ni. VT isszaúton Szimferopolba, ’ meglátogattuk a „Népek / Barátsága” kolhozt. Mint régi (ismerősöket, úgy üdvözöltek itt bennünket, bár csak küldőttsé• A képen: A krasznoperekopi 'járás „Szívás Hősei” nevű szov- í hozóban. günk vezetője — dr. Molnár Frigyes elvtárs — Járt itt néhány éve. De az akkori küldöttség látogatása emlékezetes maradt a kolhozban. Hogy miért, azt a kolhoz elnöke —, Jagu- din elvtárs — így mesélte el: „Fiatal almáskertünket mutattuk büszkén a Bács megyei vendégeknek. A küldöttség tagjai elismerően szóltak, de megjegyezték, hogy bizony le kellene kötözni az ágakat, úgy mint Bács megyében csinálják. Nem egészen értettük,- mire jó ez. Hallottunk ugyan erről a módszerről. de kételkedtünk eredményességében. Vendégeink erre néhány fán bemutatták, hogyan is kell ezt csinálni. Mi sajnáltuk a szép, fiatal fákat, de részben a vendégjog tisztelete, részben a kíváncsiság miatt nem szóltunk. A következő nyáron nagyon meglepődtünk. A lekötőzött ágú fák gazdag termést hoztak, míg a többieken a termésnek még nyoma sem volt. Természetesen gyorsan lekötöztük a többi fát is. Az eredmény várakozáson felüli volt. Több ezer mázsa almával „fizettek” Bács megyei barátaink a vendéglátásért Hogy őszinték legyünk, meg is érdemelték szovjet barátaink. Mert a vendéglátásban igazán ki tesznek magukért! Igaz, van
