Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-25 / 200. szám

'Í9fn. augusztus ÍRJ, péntek S. oldal is miből. A „Népek Barátsága’’ a Szovjetunió egyik legjobb kol­hoza. Saját konzervgyáruk, hű­tőházuk van. Most egy akkora torma kolhoztelepülést (falunak nem merem nevezni) építenek saját erőből, mint a kecskeméti Leninváros. Négyemeletes há­zak, központi fűtéssel, minden kényelemmel, amivel egy városi lakás rendelkezhet, W ok mindenről számoíhat- nék még be. Beszélhetnék e terület hősi múltjáról, az orosz katonák bátorságáról, hazasze­retetéről, mellyel védték e föl­det. Beszélhetnénk a magyar internacionalistákról, akik se­gítettek orosz testvéreiknek szét­verni Vrangel fehérgárdista bandáit. Beszélhetnék azokról a hatalmas tervekről, melyek megvalósításán krími barátaink munkálkodnak. Nagy tervek ezek. magyar fül számára kissé talán szokatlanul hangzanak: Műszergyárat építenek Szevasz- topolban, ahol tízezer embert foglalkoztatnak majd. Halászki­kötő énül, amely ötmillió má­zsa hal befogadására és feldol­gozására lesz alkalmas. Jaltá­ban 175 millió rubeles üdülő­fejlesztés! program megvalósí­tásán dolgoznak stb. Bármennyit is beszélnénk azonban testvérmegyénk lakód­nak eredményeiről, életéről, csak egy következtetést tudnánk levonni: szovjet barátaink nagy hozzáértéssel és lelkesedéssel dolgoznak pártjuk vezetésével, a kommunista társadalmi rend mielőbbi felépítéséért. D efejezésül szeretnék szót " ejteni a terület Szovjet- Magyar Baráti Társaságának munkájáról. Eredményes mun­kájukat bizonyítja, hogy jól is­merik a Krímben Magyarorszá­got. Nagy figyelmet szentelnek népeink történékni kapcsolatai­nak. Sok kollektíva, tagja a társa­ságnak. Ezekben az üzemekben magyar sarkok, magyar szobák vannak, amelyek szemléltető anyaga népünk életét ismerteti. Rendszeresen tartanak előadáso­kat a magyar dolgozók életéről, eredményeiről, kultúránkról. Most a Baráti Társaság fontos feladatának tekinti, hogy lehe­tőséget ta'-S'tón valutamentes cserelátogatásokra. TTgy gondolom, nekünk is i van még tennivalónk, hogy szovjet barátaink még job- í ban megismerjenek bennünket > Szakszervezeti bizottságaink és > KlSZ-szervezeteink szép és há- ( lás feladata lehetne levelező < kapcsolat létesítése testvérme- ; gyénk rokon üzemeivel. Fény- í képek, maenetofonszalagok. ^ al­bumok cseréjével lehetne színe­síteni ezeket a kapcsolatokat és í elősegíteni azt, hogy kölcsönö­sen megismerjük egymás életét. Jelentős hasznot hajthatna mindkét fél számára a terme­lési tapasztalatok rendszeres cseréje is. Meg kellene vizsgál­ni újabb testvérvárosi kapcso­latok létesítésének lehetősé­gét 1«. Krími látogatásunk ismétel­ten megerősítette, hogy a szov­jet népben Igaz barátokra ta- | Iái tunk, hogy kapcsolataink fej- ] lesztése mindkét nép érdekeit szoléi! ja. j Sávolt Béla, a Magyar—Szovjet t Baráti Társaság Bács-Kiskun megyei Elnökségének titkára A neve a fia- ’Q T T T « T> C* — A» zene- talok körében I V 111H iskolába járok, már szinte fo- Előállók egy galom. Mint pár évvel ezelőtt másik ugrató kérdéssel: a KONTIKI volt. Sokan nem — Szeretik a zenét? azt mondják, hogy megyek az — Azért csináljuk! Aranyhomok kerthelyiségébe — íJgy értem: a komoly ze- táncolni, ahol a Rivers zene- nét. kar muzsikál, nem, hanem egy- Nem sértődnek meg. íme a szerűen csak így: — Megyek a válaszok: Riversre. — Bachot szeretem. A Rivers így, a Rivers úgy. — Én általában a zongoramű- („Rivörsz”, mondják mindenfelé veket. Kecskeméten, így ö-vel, az e — Operákat. Főleg Verdit, helyett.) — Kodályt. Bartókot kevés­Hallottam őket játszani. Ám bé. az én véleményem nem mérv- — Gershwint. *tíÍJ**Tetem ^CS-e.nd0t- É.s Nézem őket. Ugratnak vajon? . V71 a a zene- De amint tovább beszélgetünk, ben. A meghittséget a líraisá- Iátom; előítélet voU bennem got. Hat náluk ezt hiaba kere- irántuk_ Túl hangos zenéjük s,e™- Larma> «z van. Majd le- elöre szemb eállított velük. Hall­ói Nagytemplom tor- gatom beszédüket. Milyenek is? i^a#--«BfaT?eíle' Va9y Szerények. Egyszerűek. Lehet kortunet. Vagy mit tudom en, piros ingben, hosszú sörénnyel mU ht. , , valaki egyszerű, szerény? Le­. Nyitás előtt a kerthelyi- het sőt> értelmes is> rokon. Ülünk egy asztalnál, szenves Nemcsak Attila, az körülöttem a zenekar tagjai. énefces a bizonyíték rá, de a Viharos beszelgetesre számítok, többiek is. Felteszem az első provokatív ... .. , , „ kérdést• Nezzunk egy másik szempon­- Szeretik maguk a csendet? tot V,an-e szakmájuk? Mihez Nem lepődnek meg. - Per- értenék a zenén kívül (Mert sze - mondják, a természetet ah*oz értenek.) Műszaki raj- is szeretik. A vizet. Folyót, ten- z°l° “ W*- ,£•«« technikus, gert, patakot, tavat. Sok víz- ^an tanuiő Van írnok is menti közös élményük van. In- diák is Kettő közülük tovább nen a zenekar neve is: (angol tanul felső fokon. szó, folyó, folyók). — További tervek a zenélés­— Mit szeretnek ebben a ze- sei? nében? — A ritmust. — Mit még? — Az egyéniség szabad kitö­rését. — Milyennek látják a fiata- lókat? — Szeretnénk egy klubot, ahol otthonra lelhetnénk. Ga­rantáljuk, hogy lenne közönség is. Mert itt csak nyáron van helyünk. Igazat adok nekik. Mert ha „a* rí , nem a legfejlettebb zenei ízlés — Hát... Ilyenek, meg olya- kielégítésén fáradoznak is, a nők is. Az őrjöngőket bizony ßataiok szórakoztatása érdeké­nem szeretjük Akik úgy izga- ben munuikodnak. Mást is lomba esnek, hogy nem tudják, tudnak a énében, mint amit mU cselekszenek, azok nem em- csin&lnak. Főleg tudnának. Er- berek. . re is jó lenne egy ilyen klub. Ilyet csak a hozza nem ér- esetleg vitákat is rendez­tes eredményezhet — mondja hetnének a látogatók között. Jó Kovacsevics Sándor (őt Maci jel fl2> hogy a zenekar tagjai a Lacinak becézik). saját közönségüket is kritikával nézik. A hangoskodókat, a szél­sőséges harsányakat elítélik. Nem szabad eltúloznunk di­— Esztelenség — így a má­sik. — Feltűnési mánia — ezt mondja a harmadik. cséretünket. Ám elítélni is fe­Kesobb a zenekar eddigi iesieges lenne őket. Lehetséges, munkájára terelem a szót. Ko- jó szándékú kezdök ők, ezután vacs Attila, a zenekar vezetője d-j e[ hogy mivé válnak. Kri- beszel. Mennyi, gond kudarc, mm é< segiteni keU öket. harc másfel ev óta! Megyei ta­nács ifjúsági klubja, MÁV, Cif­ra palota, művelődési ház. Sű­rűn változtattak helyet. Salgó­tarján, országos harmadik hely versenyen, azután állandó hely itt, az Aranyhomokban. Kom­ponálnak is, szöveget is írnak. Többnyire saját számokat ját­szanak. örülnek, ha a fiatalok jól szórakoznak. — Zenét tanultak? — Mindnyájan. Sőt: legtöb­ben most is tanulunk. — Én Kékesinél tanulok zon­gorázni. — Én Kiss Kálmánnál dobol­ni. Varga Mihály Ijnpszláv műsora FENTEK rí.OS: Hírek, — 17.10: Rejtvényma. sor. — 17.SS: Műsorismertetés. — 18.00: Tv-tSJdonségok. — 18.15: Sze­reti a zenét? — 19.05: Tudomány 67. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 30.00: Tv-hlradó. — 30.30: Hirdeté­sek. — 20.38: Játékfilm. — 22.08: Tv- hlradó. ISI DK-ni éli kincsek reprodukciói Kiskunfélegyházán (Tudósítónktól.) Augusztus 24­én kiállítás nyüt Kiskunfélegy­házán a Fegyveres Erők Klub­jában, a Műcsarnok Vállalat és a klub közös rendezésében, a Német Demokratikus Köztár­saság múzeumainak válogatott kincseiből. A kiállítás 102 rep­rodukcióval az időszámításunk előtti 2500. évtől napjainkig mutat be különböző műveket, az ókorból fennmaradt emléke­ket, szobrokat, fáraó-múmiákat, művészeti eszközöket, továbbá a középkori firenzei és német- alföldi festők műveit Helyet kaptak a kiállításon Munkácsy Mihály képei, Auguste Rodin szobrai, Cézanne tájképei, Adolf Mencel munkásportréi, Rembrandt festményei, vala­mint kínai majolikák. A kiállí­tás szeptember 15-ig, hétfő ki­vételével, minden nap 10-től 20 óráig megtekinthető. Bemutatta műsorát a drágszéli együttes (Tudósítónktól.) A szombaton Bulgáriába induló 36 tagú drág­széli népi együttes szerdán tar_ tóttá utolsó bemutató előadá­sát a homokmégyi művelődési házban. A színpompás, kétórás műsor minden számát vastaps köszöntötte. A Szelidi Nagydíjat nyert együttes tagjai ezzel az előadással itthoni szereplésü­ket egyelőre befejezték, a kül­földi tűméről visszatérve azon­ban eleget tesznek majd az ed_ dig beérkezett nyolc meghívás­nak. Túl a megyehatáron „ Gyulai Ötödik éve rendez gazdag nyári kulturális programokat Gyula városa. Évről-évre egyre tpbb a vendég, a külföldi és belföldi turisták egyaránt szí­vesen látogatnak oda, hogy megismerkedjenek a történelmi nevezetességeiről híres várossal és megtekintsék a Várszínház előadásait. Felső kép: A helyreállított várat naponta százával keresik fel a turisták. Középem Országhatárainkon túl is ismert és kedvelt a Vár­fürdő, amelynek termálvize gyó­gyításra, sitrandolásra, sportolás­ra egyaránt alkalmas. Alsó kép: a Várszínház ebben az évben Katona József Bánk bán-jának, hangversenyeknek és az Eszperantó Nyári Egyetem rendezvényeinek adott otthont (Boros Béla felvételei)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom