Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-03 / 181. szám

XXII. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM Ara 60 fillér 1967. AUG. 3, CSÜTÖRTÖK Nyers Rezső, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára és Bálint József, a Központi Bi­zottság gazdaságpolitikai osztá­lyának vezetője tegnap, a kora délelőtti órákban dr. Glied Ká- rolynak, a megyei pártbizottság titkárának, valamint dr. Varga Á munkahely vonzása A z iskolák nyári szünetének feléhez érkeztünk. Azok a diá­kok, akik még nem fejezték be középiskolai tanulmányaikat, most valamelyik munkahelyen hasznosítják a szünidőt. Sok érettségizett pályát választ. Nem lebecsülendő tehát azok­nak a fiatal, iskolából még ki sem került, vagy éppen vég­zett fiúknak, lányoknak a szá­ma, akik most ízlelgetik a szá­mukra oly sokszor nagybetűvel emlegetett Életet, akik először kerültek szembe olyan felada­tokkal, amit önállóan kell meg­oldaniuk, akik először „szakad­tak el” a családtól és ismeret­len felnőttek között próbálgat­ják a munkát, szereznek ta­pasztalatot. S közben bepillan­tanak abba a világba, amely bizony sokban különbözik az iskola néha szigorúnak tetsző életétől. N agyon sok múlik azon, hogy mit látnak, mit tapasztal­nak ezek a fiatalok, akik talán úgy néznek körül a gyár ud­varán, az irodákban, a műhe­lyekben, mint jövendő munka­helyükön. Megkedvelik-e, vagy arra várnak, hogy minél ha­marabb kívül kerüljenek a ka­pun és máshol próbáljanak sze­rencsét — elsősorban az üzem, vállalat törzsgárdáján múlik. Azon, hogy miképpen fogadják az új munkaerőt, s hogyan mu­tatnak nekik példát a munka­fegyelemben, szorgalomban, a kollektivitásban, egymás meg­becsülésében. Nagy jelentősége van a munkahely vonzásának. Ismerek olyan embert, aki húsz éve naponként vonatozik, bár többször lett volna alkalma la­kóhelyén maradni, de — amint mondja — olyan jó kollektíva van az üzemben, hogy fáj a szíve otthagyni. Inkább vállal­ja azt a kis fáradtságot. A társadalom emberformáló ereje elsősorban ezekben a vál­lalati, munkahelyi kollektívák­ban mutatkozik meg. A brigád, a munkacsapat közös lendülete magával ragadja az újonnan odakerült fiatalt, kedvet ad ne­ki akkor is, ha csupán — saj­nos. ilyen szemlélet is van — jobb híján vette kezébe a ka­lapácsot, a vakolókanalat, a csa­varhúzót. Sok olyan fiatallal beszéltem, akik — mert nem nyertek egyetemi felvételt — üzembe mentek dolgozni azzal a szándékkal, hogy majd jövőre újra megpróbálják. Mire eltelt az egy év, már rábeszélésre sem voltak hajlandók otthagyni a brigádot, a műhelyt. A példamutatás ereje lemér­hető abban is, hogy az újonnan munkába került fiatalok egy­két év elmúltával már felelős­séggel bes7,élnek a vállalat, az üzem gondjairól, problémáiról, magukénak érzik az eredménye­ket, a sikereket. Megváltozik a munkához való viszonyukon túl a szemléletük is. U gy kell fogadni a fiatalo­kat, mint akik holnap, vagy azután helyébe lépnek a meg­becsült, idős szakmunkásoknak, vezetőknek. És úgy kell fog­lalkozni velük a munkapadnál, a mindennapi gondok, felada­tok megoldása során, hogy erre valóban képesek is legyenek. Mert a ma fiataljai olyan em­berek lesznek holnap, amilyen­né mi neveljük őket. G. S. Nagyobb ütemben, j 7 ''l ** OJ 7 a termete kény seg mint az ország Javult az export aránya A megyei ipar első félévi eredményei a statisztikai adatok tükrében Jenőnek, a megyei tanács vb- elnökónek társaságában Kiskő­rösre látogatott. A vendégeket a kiskőrösi járási pártbizottságon Simó Tibor első titkár, Csiz­madia Tibor, a járási tanács vb- elnöke. valamint dr. Vedres Fe­renc, a Szakszövetkezetek Te­rületi Szövetségének igazgató elnöke fogadta, és adott áttekin­tést a járás életéről, gazdasági, politikai helyzetéről. Ezután a járási székhely új létesítményeit, formálódó lakó­házait, illetve az épülő járási párt- és tanácsi székházat te­kintették meg a vendégek. Dél­utáni programjuk keretében a járás néhány mezőgazdasági nagyüzemében tettek tájékozta­tó látogatást, s időztek az egy­re több vendéget vonzó Büdös­tónál is. A Központi Statisztikai Hiva­tal Megyei Igazgatóságának el­ső félévi jelentése szerint, az állami iparvállalatok közel 24 százalékkal termeltek többet, mint az előző év azonos idősza­kában. Ez a növekedési ütem körülbelül a háromszorosa az országosnak. A minisztériumi ipar 25 százalékkal, a tanácsi 19 százalékkal növelte termelé­sét. A szövetkezeti iparé nagy­jából azonos maradt. Külön foglalkozik a jelentés az építőipar munkájával. Az állami építőipari válla­latok termelési értéke 1967. I. félévben meghaladta a 275 millió forintot, amely közei 11 százalékkal több, mint az előző év azonos idő­szakában volt. Az építőipari termelésnek több mint 15 szá­zalékát a megyén kívül teljesí­tették. A termelékenység közel 9 százalékkal emelkedett. A ter­melésnövekedés 81 százaléka származik a termelékenység emelkedéséből. Az állami építőipar által meg­kezdett építmények száma 1966. június 30-hoz viszonyítva csök­kent, ugyanakkor a műszakilag átadottaké emelkedett, így a kivitelezés alatt álló létesítmé­nyek száma is kevesebb lett. Ennek ellenére az építőipar munkaerőkoncentrációja kedve­zőtlenebb, mivel az egy munka­helyre jutó építőipari munkások száma csőikként. A termelékenység — a szövet­kezeti ipart kivéve — szintén kedvezően alakult, de a terme­lés növekedéséből a termelé­kenység emelkedésére jutó há­nyad a tanácsi ipar kivételével mindenütt alacsonyabb volt mint az előző év hasonló idő­szakában. Az állami iparban a termelés növekedésének 59 szá­zalékát érték el a termelékeny­ség fokozásával, ez az arány or­szágosan 75 százalék volt. Az összes értékesítés növeke­dési üteme meghaladta a befe­jezett termelését és ez azt mu­tatja, hogy általában a szükségletek fi­gyelembevételével dolgoztak a vállalatok. Az értékesítésen belül a minisz­tériumi iparvállalatoknak és a fontosabb ipartelepeknek az ex­portaránya emelkedett, míg a tanácsi és a szövetkezeti ipar főleg a belföldi áruellátást nö­velte. A megyei székhelyű állami ipar az első félévben 366 millió forint értékű árut exportált, amely az összes értékesítésnek egyötödét tette ki. A korábbi év azonos időszakához viszonyít­va 29 százalékkal emelkedett az export értéke, az összes értéke­sítésen belüli aránya pedig 2 százalékkal. A megyei székhe­lyű állami iparon belül a mi­nisztériumi iparban jelentősen — 33 százalékkal — növekedett a külkereskedelemnek átadott termékek értéke, a tanácsi iparban azonban csak 3 száza­lékkal. Nagyobb alapanyag ellátási problémák nem jelentkeztek az első félévben, de az anyagok sokszor határidő után érkeztek meg a vállalatokhoz, s emiatt a termelésben többször átcsopor­tosítást kellett végrehajtani, ami jelentős termékkiesést ered­ményezett. Hiány mutatkozott a vállala­toknál szakmunkásokban. Kü­lönösen a lakatos, villanyszerelő, öntő szakmákban. Nem tudták feltölteni képzett dolgozókkal a válalatok a karbantartó részle­geket sem. Az idényjellegű ipar­ágak (konzerv- és baromfiipar — kénytelen voltak kevesebb munkással dolgozni, mint amennyit a termelési feladatok megkívántak. A foglalkoztatottság az elő­ző év azonos időszakához viszonyítva a megye szocia­lista iparában 8 százalékkal, ezen belül a munkásoké 9 százalékkal emelkedett. Az építőiparban az összes fog­lalkoztatottak létszámának nö­vekedése mindössze 0,3 száza­lék volt. A munkások átlagke­resete a szocialista iparban az előző év azonos időszakához vi­szonyítva mintegy 2 százalék­kal emelkedett és elérte az 1530 forintot. Az állami építőiparban a munkások átlagkeresete 1712 forint volt. Ötezer kűtgyűrű Az Agasegyházi Általános Fo­gyasztási és Értékesítési Szövet­kezet betonüzemében évről év­re több cementlap, kútgyűrű, és betonkád készül. De nemcsak a mennyiség nő, a minőség is ja­vul. Az idén elektromos sóder- keverőt és vibrátoros kútgyűrű- sablont vásároltak. Megkezdték a kohósalaktégla gyártását is. Nagy Mihály és Magó Mihály kútgyűrűket készít. Ebből az idén több mint ötezer darabot ad át a vállalat a földműves­szövetkezetek TÜZÉP-telepei- nék. (Pásztor Zoltán) Érdemi munka az arab külügyminiszteri Valamennyi érdekelt részt vesz Megérkezett a szudáni fővá­rosba Buteflika algériai külügy­miniszter is és ezzel lehetővé vált a külügyminiszteri értekez­let érdemi munkájának meg­kezdése. Szerda délelőtt a Nílus-parti köztársasági palotában, az arab elnökök és királyok arcképeivel díszített tanácsteremben meg­kezdődött a szudáni javaslatra előterjesztett napirendi javas­lat 10 pontjának megvitatása. A napirendi kérdések között szerepel: Az arab országok katonai pa­rancsnokságának egyesítése; az arab letétek kivonása az ag­ressziót támogató országok bankjából, és befektetésük arab országokban; az arab országok álláspontjának meghatározása minden más országgal kapcso­latban aszerint, hogvan viszo­nyultak az agresszióhoz; az olajszállítás megszüntetése azok­ba az országokba, amelyek tá­mogatták az agresszort; szank­ciók amerikai és angol szerve­zetek ellen; a külföldi katonai támaszpontok felszámolása az arab országok területén; arab pénzalap létesítése a katonai erőfeszítések támogatására; az arab államközi kapcsolatok nor­malizálása- az arab országok gazdasági tevékenységének ösz- szehangolása; az arab szolidari­tás chartájának megvalósítása. Az Arab Liga szóvivője sze­rint Hasszuna, a Liga főtitkára fontos javaslatot terjesztett a tanácskozás elé. Ennek egyik fő pontja az aráb országok nem­zetközi kapcsolatainak felül­vizsgálására vonatkozik. Esze­rint az arab országok attól te­szik függővé kapcsolataikat a külföldi országokkal, hogyan vi­szonyultak az izraeli agresszió­hoz. Húszpontos javaslatot ter­jesztett az értekezlet elé, Sukei- ri, a Palesztinái Felszabadí+ási Szervezet elnöke, amelyekben új momentum a Német Demok­ratikus Köztársaság elismerése, és annak kérése, hogy az arab országok tegyenek javaslatot az ENSZ szeptemberi közgyűlésén a világszervezet székhelyének áthelyezésére New Yorkból Pá­rizsba. Tanácsolja még, hogy az arab államfők deklarációt adja­nak ki Palesztina felszabadítá­sáról. Javaslatokat intéztek az ér­tekezlethez szudáni politikai pártok és személyiségek is. így például Szadik el Mahdi, az UM MA párt elnöke, volt mi­niszterelnök. jelenleg az ellen­zék vezére javasolta, hogy az arab országok szervezzenek ge­rillaháborút a megszállt terü­leteken. Szadik el Mahdi is ja­vasolta, hogy az arab országok sürgessék az ENSZ székhelyé­nek áthelyezését egy semleges fővárosba. A SANU nevű dél-szudáni politikai párt a külügyminisz­teri értekezlethez intézett leve­lében kérte, hogy hozzanak eré­lyes intézkedéseket az arab or­szágokban tapasztalható impe­rialista befolyás leküzdésére. Világ proletárjai, egyesüljetek! Nyers Rezső elvtárs látogatása Kiskörösön

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom