Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-03 / 181. szám

S. oldal 1967. augusztus 3. csütörtök További zavargások a négernegyedekben az FBI zárja ki NEW YORK (MTI) Szerdán reggel a Rhode Is- landbeli Providence városka néger negyedében tüntetés, vere­kedés és szórványos lövöldözés kezdődött. Folytatódott a lövöldözés A SOK SZtNtJ, árnyalatú arab világ külügyminiszterednek Khartoum-i értekezletnek meg­nyitó ülése is jelezte, hogy a legfontosabb kérdés, a közel- keleti agresszió következményei­nek felszámolása mellett, amely­ben az előkészítő tanácskozások eredményeképpen eléggé egysé­ges állásfoglalások születtek a legfontosabb államok képvise­lői között — mennyi, szinte ap- rócseprő, formai véleménykü­lönbség is van. Tunézia például szembeszállt Sukeiri PFSZ-főtit- kár jelenléte ellen, mondván, hogy nem felelős miniszter. A vitát az EAK küldötte, Riad si­mította el. a lényegi kérdés hangsúlyozásával. Ennek szem előtt tartása az ülések során valóban, a legfontosabb ahhoz, hogy az értekezlet feladatát be­töltse, vagy ahogy Buteflika, al­gériai külügyminiszter mondot­ta: serkentőleg hasson a prob­lémák rendezésére. A KÖZEL-KELET három or­szágából érkezett jelentés ar­ról, hogy kormányszinten kü­lönböző erőfeszítések törtéhnek. Az A1 Ahram című kairói lap jelentése szerint az EAK fel­szólítást bocsátott ki az öt éve folyó jemeni háború befejezé­sére. a dzsidái egyezmény alap­ján. Ezt időszerűvé teszi az a tény, hogy a közel-keleti hábo­rú óta feléledt a jemeni király­párti törzsek tevékenysége, ami akadályokat gördít az ott állo­másozó egyiptomi erők kivoná­sa elé. Jordániában új kor­mányzati rendszer lépett élet­be, Husszein király kilenctagú konzultatív tanácsot állított fel, a lemondott kormány szerepé­nek betöltésére. Megfigyelők szerint a kormányválságmegol­dására tett kompromisszumos lé­pés, miután Husszeinnek nem si­került egy szélesebb körű kabi­net létrehozása. A tanács heten­te kétszer ülésezik a király el­nökletével. és megvitatják az ország előtt álló feladatokat. IZRAEL csak megerősítette eddigi állásfoglalásait a helyzet rendezését illetően. A keddi parlamenti ülésen Eban kül­ügyminiszter megismételte, hogy Tel-Aviv kitart az arab álla­mokkal való közvetlen tárgyalás mellett. Ennek jegyében Állón munkaügyi miniszter az izraeli kormány egyik legbefolyásosabb tagja felhívta Libanont, hogy nyissa meg a sort, kössön bé­keszerződést Izraellel. A FEJLŐDŐ országoknak nyújtott szovjet támogatással foglalkozik a Komszomolszkaja Pravda, közölve Gafurov, neves ázsiai-történész cikkét. Gafurov rámutat arra az igazságra, hogy a Szovjetunió elősorban az ipar fejlesztéséhez ad előnyös segítséget ezekben az országok­ban elősegítve ezzel, hogy csök­kenjék az imperializmustól való függésük, a gyarmati struktúra felszámodhatóvá váljék. Ugyan­akkor azt is leszögezi, hogy a Szovjetunió nem híve a forra­dalom exportjának, viszont az imperializmus a haladó és erők közötti legkisebb nézeteltérést is felhasználja az ellenforrada' lom exportjára. Ebben van a kínai kérdés veszélye. szerdán reggel Milwaukee né­ger gettójában is. A rendőrség és a nemzeti gárda egységei próbálják kifüstölni a négere­ket tüzelőállásaikból. Chicago néger negyedében egy fehér ember szerdán hajnalban agyonlőtt egy színesbőrűt. Rög­tön néger tüntetők verődtek össze, megkísérelték felgyújta­ni egy üzletet. Negyvennyolc személyt letartóztattak. Detroitban már feloldották a rendkívüli intézkedéseket. A várost kedden este elhagyták a szövetségi csapatok első egysé­gei. A Detroit News szerdai szá­ma egy röpirat másolatát kö­zölte. A röpirat felszólítja az Egyesült Államok néger la­kosságát, hogy tömörüljön a fehérek ellen, szervezze meg saját rendszerét. A polgárjogi tüntetésekkel foglalkozó elnöki tanácsadó bi­zottság kedden bejelentette: Hoover, a szövetségi nyomozó iroda (FBI) igazgatója a testü­lethez jelentést juttatott el. Eszerint semmilyen értesülés nem támasztja alá azt a felté­telezést, hogy az amerikai vá­rosokban lezajlott tüntetéshul­lám mögött összeesküvés állna. HAVANNA (MTI) Stokely Carmichael néger ve­zető, aki meghívott vendégként vesz részt a latin-amerikai szo­lidaritási szervezet hétfőn meg­nyílt konferenciáján, kedden sajtóértekezletet tartott Havan­nában. Carmichael a néger pol­gárjogi harcok jelenlegi szaka­száról számolt be és felszólí­totta a latin-amerikai országo­kat: teremtsék meg az össz­hangot a latin-amerikai népek és négerek imperializmus elle­ni harca között. Nincs más választásunk, mint a fegyveres harc — hangoztatta Carmichael. — Az amerikai né­gerek elegendő mennyiségű és minőségű fegyverrel rendelkez­nek a szabadságukért vívott harc folytatásához. A Vietnam­ban -harcoló négerek megfelelő tapasztalatokat szereztek — fűzte hozzá. Öt gépet lőtt le a VDK légelhárítása A VDK ellen irányuló keddi sától nyugatra fekvő Son Tuy-i amerikai légitámadások sorún a VDK légelhárító egységei le­lőttek két gépet. A VNA-hír- ügynökség további három gép lelövéséról is hírt ad július 30-án és 31-én. Ily módon az Észak-Vietnam felett megsem­misített amerikai gépek száma elérte a 2141-et. A légitámadások alkalmával bombatámadás érte a Hanoitól északkeletre fekvő Bac Giang erőműveket és a VDK főváro­Liu Sao-csi visszautasítja a vádakat kaszárnyát. Az észak-carolinai Greensbo- roban 35 ország 900 küldötté­nek részvételével folyó kvéker- kongresszuson megegyezés jött létre egy határozat szövegéről, amely felszólítja az Egyesült Államokat, hogy kölcsönös tűz- szüneti alapon szüntesse be a katonai tevékenységet Vietnam­ban. A határozat az egész Viet­namban folyó szárazföldi és légi hadműveletek beszünteté­sét követeli és javasolja, hogy újabb genfi értekezletet tartsa­nak, amelyen a DNFF-nek is biztosítsák a részvétel jogát. Mint a CTK tudósítója jelenti Pakingből. Liu Sao-csi az utób­bi napokban újra utalt arra, hogy nem fogadja el az ellene felhozott vádakat és kész a jö­vőben is védelmezni álláspont­ját. A pekingi diákok augusztus 5-én akarják Liu Sao-csit kite­lepíteni abból a negyedből, ahol a Kínai Népköztársaság vezetői laknak, hogy „össznépi bíróság” elé állítsák. A tudósító jelentése szerint Liu Sao-csi „a déli tenger fel­kelő hadseregének” írt legutób­bi levelében válaszolt néhány ellene felhozott vádra. A „vö­rösgárdisták” szerint ez a levél újabb „ellentámadás” Mao Ce- tunggal szemben, hiszen azután íródott, hogy Liu Sao-csi június 7-én állítólag megbánta hibáit. Liu Sao-csi visszautasítja azt a vádat, hogy 1936-ban utasí­tást adott a letartóztatott kom­munistáknak, írjanak alá egy kommunistaellenes nyilatkozatot, Jordániái erőkre tüzeltek az izraeliek Jordánia után az izraeli had­sereg szóvivője is bejelentette, hogy kedd délután lövöldözés volt izraeli és jordániai erők között. A szóvivő Jordániát vá­dolta a tüzelés megindításával. Izraeli erők szerda délben tü­zeltek jordániai erőkre a Jor­dán folyón keresztül — jelen­tette az Ammani rádió. A ka­tonai szóvivő szerint a tüzelés a rádióbejelentés időpontjában még tartott A nyugati hírügynökségek je­lentései szerint az iraki, szíriai és libanoni kormány megállapo­dott. hogy a libanoni Tripoli kikötőből és a szíriai Banijas kikötőből néhány európai or­szág újból szállíthat iraki ola­jat. A rendelkezés természetesen nem vonatkozik az NSZK-ra, vagy Nagy-Britanniára, amelyek­kel szemben továbbra is fenn áll az olajembargói mert így kijuthatnak a börtön­ből. Hangsúlyozza, hogy az er­re vonatkozó döntést a központi bizottság hagyta jóvá. Ugyan­csak visszautasítja azt az állí­tást, hogy a felszabadulás után ellenezte a mezőgazdaság kol­lektivizálását. Kijelenti Liu Sao- csi, hogy mindenkor támogatta a kínai gazdasági életben a szo­cialista átalakulásokat Ami azt a vádat illeti, hogy 1956-ban a párt VIII, kongresz- szusán revizionista vonalat kép­viselt, Liu Sao-csi megállapítja, hogy a beszámolójában elhang­zott megállapításokat a kong­resszus által jóváhagyott hatá­rozat is tartalmazza. Liu Sao-csi levele végén azt írja, „nem érti” hogyan követ­hetett el bizonyos hibákat a „kulturális forradalom” kezdeti szakaszában, bár ezeket a hibá­kat elismeri. Valószínűleg ez azzal magyarázható, hogy még nem tanulmányozta kellőképpen Mao Ce-tung műveit. Liu Sao- csi ezért kifejezi azt a remé­nyét, hogy Mao Ce-tung művei­nek gondosabb tanulmányozásá­val minden világosabbá válik számára. Lunar Orbiter—5 Az amerikaiak kedden este útjára bocsátották a Lunar Or­biter—5 elnevezésű űrlaborató- riumot, amely egyben a soro­zat utolsó része. Ha a tervek beválnak, a Lunar Orbiter—5 Hold-körüli pályá­ra tér és augusztus 6-tól két- héten át fényképfelvételeket ké­szít a Hold-felszínről. Fehér mentőautó Az egészségügyi szervezetek jelképe a vöröskereszt mellett éppen a fehér. Előttünk meg­szokott, hogy a mentőautó is fehér. Pedig nem is olyan ma­gától értetődő. Fehér mentőautóból is kétfé­le létezik. A Dél-afrikai Köztársaság fajgyűlölő rezsimje, a néger­fehér ellentétre építi létét. Fe­keték földjén valósít meg fe­hér parancs-uralmi rendszert, kíméletlen elnyomással él a bennszülöttekkel szemben. Nos, náluk jár a furcsa fehér men­tőautó, amely akkor sem min­dig fehér, ha ilyen színűre festették. Durbantól 128 ki­lométernyire autóbaleset érte G. D. Oliveirat, aki fehér ál­lampolgára ennek a „köztár­saságnak”. A környékbeliek segítségére siettek, mentőkért telefonáltak, a gyorssegítség azonban csak a bennszülöttek szállítására volt jogosult. A néger vezető nem vehette fel polgártársát, mert megbüntet­ték volna. Oliveirat — mint a Reuter jelenti másfél óra múl­va szállította el végülis a dup­lán fehér mentőautó ... Szirénája visszhangot kelt. Mert a fehér színnek napja­inkban a newarki, oregoni, michigani, Fehér Ház melletti események adnak látványos és köztudottá váló politikai tar­talmat. Egy vezető nagyhata­lom belpolitikája önkéntele­nül is (egyébként tudatosan is) tápot ad a durbani mentőkocsi létéhez. A szirénának szólni kell! b. k. Franciák ottkon és másutt A figyelmesebb olvasónak nyilván feltűnt, hogy De Gaulle elnök kanadai látogatása során mondott beszédét — amelyben nyíltan támogatta a kanadai franciák szeparatista törekvé­seit — szinte minden pártállá­sú francia lap kritikával fogad­ta. Támadta de Gaullet a jobb­oldali Aurore, az értelmiségi Combat vagy a konzervatív Fi­garo, de a Francia Kommunista Párt lapja azHumanité ugyan­csak éles kritikát gyakorolt. Mi az oka annak, hogy a kom­munista lap hasonló álláspontra jut, mint a más, — nagyhatalmi vagy polgári beállítottságú — közvélemény kifejezői? Az Humanité keddi vezércik­kében Yves Moreau foglalkozik a kérdéssel ás rámutat arra, hogy lapjuk fenntartásokat tá­maszt azzal a móddal szemben ahogy de Gaulle elnök vendég­sége idején eljárt, de „nem ve­gyítjük hangunkat a tiltakozás­nak abba a hangorkánjába, amelyet Franciaországban az amerikai párt emberei” gyako­rolnak. Az Humanité támogat­ja a Kanadában élő franciák nagyobb jogaiért folytatott küz­delmét és egyetért de Gaulle elnöknek azzal a külpolitikai vonalvezetésével, amely igyek­szik korlátozni az amerikai nagyhatalmi befolyást. . De ugyanakkor azt is felismeri, hogy de Gaulle elnöknek igen sok tennivalója van Franciaor­szág területén azért, hogy az itt élő nem franciák megfelelő jogokat gyakorolhassanak. Sőt, a franciaországi állampolgárok életszínvonala terén is bősége­sen akad számonkémi való az ötödik köztársaság embereitől. A francia kormánynyilatko­zatban az elnök québeci beszé­dével kapcsolatban leszögezték, hogy az említett beszéd csak annyit jelent, Párizs nem támo­gat semmiféle „különleges poli­tikai változást francia-Kanadá- ban, habár általában a változ­tatások pártján van.” Ami egy­szerűbb nyelvre fordítva azt jelenti, hogy a francia elnök nem közvetlenül a québeciek mozgalmát támogatja, hanem en­nek patromálásában távolabbi céljaihoz lát eszközt. Kettős já­ték de Gaulletól, amelynek cél­ja egyrészt az „anyaország” mellé állítani az elszármazott honfiakat és földjüket, s ezzel egy franciás szellemű ellenzéket létrehozni az USA közvetlen közelében, a vele szoros kap­csolatokat fenntartó Kanadá­ban. Ehhez megfelelő alapot teremt az, hogy Quebeeben amúgy is erős az autonómiára törekvés. Ezt jelzi, hogy hat különböző elnevezésű felszabadító mozga­lom létezik a tartományban, egyik republikánus párt, másik nemzeti függetlenségi tömörülés néven, de még egy felszabadu­lási front is hasonló célokért mozgósítja a québecieket De Gaulle céljaihoz tehát a tápta­laj megvan. Viszont odahaza éppen a de gaullei belpolitika következté­ben súlyos érdekellenességek alakultak ki a tömegek törek­vései és a kormány nyújtotta lehetőségek között. Tegnap számoltunk be la­punkban arról, hogy milyen újabb terheiket rónak 34 millió francia biztosítottra, 6 százalék­ról 6 és fél százalékra növelik a társadalombiztosítási hozzájáru­lást és 20 helyett 30 százalékot kell téríteniük az orvosi költsé­gekhez. Nem véletlen, hogy a legnagyobb francia szakszerve­zeti szövetség, a CGT nem is csak saját hárommilliós tagsá­gát, hanem valamennyi biztosí­tottat képes tömöríteni e szociá­lis „reformok” ellen. Az általá­nos francia képhez hozzátarto­zik, hogy másfél millió polgár nyomor tel epeken tengődik. Ami pedig a Franciaországhoz tartozó területek lakosságát il­leti, hát ott ennél is sokkal rosszabb a helyzet. Csak né­hány adat a körkép felvázolásá­hoz: Francia-Guayamaban az isko­lakötelesek mindössze 57 szá­zaléka jár iskolába, a terület Dél-Amerika legszegényebb és legelmaradottabb országa. Aki csak valamennyire is ismerős a latin-amerikai viszonylatokbanj az el tudja képzelni, hogy mit jelent ezen a területen a leg­utolsó hely. Francia Szomáli- parton a tanköteleseknek már csak 16 százaléka jár iskolába. Az igazsághoz tartozik, hogy vannak ennél jobb állapotok is a francia közösségen belül, az úgynevezett tengerentúli me­gyék között. Guadeloupe szige­tén majdnem teljes az iskolá­zottság — itt viszont a kommu­nista párt szerezte meg a sza­vazatok 40 százalékát és tevé­kenyen részt vesz a közigazga­tásban. Hasonló a helyzet Mar­tinique szigetén is. Mindezekért pedig egy fran­ciás kiállás a tengerentúlon ke­véssé kárpótolja az otthoniakat. Ezért áll külön a tiltakozásban is az Humanité. B. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom