Petőfi Népe, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-14 / 164. szám

világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA — - — ___ . . •. " X XII. ÉVFOLYAM. 164. SZÁM Ara 60 fillér 1967. JÚLIUS 14, PÉNTEK A közvélemény helyesli és támogatja a gazdaságirányítási rendszer relormját Folytatta munkáját az országgyűlés Csütörtökön délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az elnöklő Kállai Gyula bejelentette, hogy napi­rend szerint a Minisztertanács beszámolója feletti vitát folytatják. A csütörtöki ülésen — amelyen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Fock Jenő, a kormány elnöke, Biszku Béla, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai és a Központi Bizottság titkárai — az első felszólaló Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára volt. Nyers Rezső felszólalása Tisztelt Országgyűlés! A kormány elnöke széles kö­rű, reális áttekintést adott hely- aetünkről. a feladatok számba­vételekor pedig erőteljes cselek­vési készséget nyilvánított, s ezek fontos előfeltételei az ered­ményes 'kormányzásnak. Megál­lapítható, hogy a kormány mind a helyzet megítélésében, mind a tennivalók megjelölésében kel­lőképpen épít pártunk legutóbbi kongresszusára, a Hazafias Nép- frontmozgalom széles közvéle­ményére. Kifejezi tehát a hat- százezernyi kommunista párt­tagság törekvéseit és megfelel a szocializmust igenlő párton- kívüliek igényeinek. Oly korban élünk, amikor a nemzetközi problémák életbe- vágóak és kikerülhetetlenek, amikor állást foglalni nemcsak erkölcsi kötelességünk, de elemi érdekünk is. Nem élhetünk csu­pán önmagunknak, nem lehe­tünk kifelé tétlenek, mert ez idejétmúlt és azért sem, mert az imperializmus még virulens és nem korlátozzák országhatá­rok. Ahol módjában áll, ott po­litikai eszközökkel nyomja el a népeket, ahol ez már nincs módjában, ott katonai erővel próbálkozik. Századunk egész történelme bizonyítja, hogy az ilyenfajta ármánynak az ellen­szere csakis a sorozatos, hatá­rozott külpolitikai fellépés le­het, amelyet széles nemzetközi tömegerő támogat és megfelelő katoriai erő biztosít. Ezért he­nem valósítható meg. Ugyanez a helyzet a termelő berendezé­sek korszerűsítésével, a gazda­ságtalan termelés kiszorításával, a külkereskedelmi struktúra ja­vításával, a nagyobb jövedel­mezőség megkövetelésével. Ezek mindegyike szinte létérdeke a népnek, a társadalomnak, de hirtelen ugrásokkal mégsem juthatnánk előre, mert ha min dent azonnal akarnánk, csak nehézségeket okoznánk ma­gunknak. Ezzel szemben az a helyes, ha az állam kezdetben minden vállalat számára bizto­sítja a folyamatos működés le­Az országgyűlés folytatja munkáját. Az ülésszak második napján felszólalt Nyers Rezső elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. lyeseljük, hogy kormányunk tel­jes súlyával vegyen részt a szo­cialista országok közös akciói­ban, hogy továbbra is aktívan tevékenykedjen az ENSZ-ben, más fontos nemzetközi fórumo­kon és szorgalmazza a haladás erőinek nemzetközi összefogá­sát; Jó ütemben halad a reform előkészítése A zül belpolitikai feladatok kö- beszámoló joggal helyezte előtérbe a gazdasági fejlődés problémakörét. E kérdések nagy horderejűek manapság a poli­tikában, mert az állam egész fejlődését, s az állampolgáro­kat egyenként is erősen érintik. A harmadik ötéves terv vég­rehajtása és a gazdasági me­chanizmus reformja időben egybeesik és a következő évek­ben a két feladaton egyszerre kell munkálkodnia 4a kormány­nak, a vállalatoknak, a szövet­kezeteknek és a különböző in­tézményeknek. Gazdasági fejlődésünk üte­me egészében megfelelő. Fock elvtárs beszámolójából is kiderült, a gyakorlati élet is bizonyítja, hogy a reform gaz­dasági és szervezési előkészü­letei megfelelő ütemben halad­nak. Így biztosítható lesz, hogy két-három hónappal az új terv­év előtt minden vállalat ismerje az 1968-ra szóló központi jog­szabályokat. gazdasási feltéte­leket és zavartalanul végezhesse feladatát. A másik fő feltétel a jó poli­tikai légkör, ami nagy feladatok megoldásakor nélkülözhetetlen. Adott-e ez a feltétel? Közvéle­ményünk döntő többsége ma már felismeri a reform szüksé­gességét, megérti céljait, tehát támogatja is a megvalósítást. Nem lehet vitás,- hogy a mi viszonyaink között a gazdasági reformot csak egyszerre, az egész népgazdaságban egyide­jűleg helyes bevezetni, mert a vállalati és ágazati kapcsolatok, kooperációk nagyon erősek és súlyos gazdasági diszharmóniá­ra vezethetne, ha a különböző ágazatok és vállalatok más-más feltételek közepette lennének kénytelenek működni. A beve­zetésben tehát nem helyes sem a részlegesség, sem a fokoza­tosság. Nagyon is szükséges azonban a fokozatosság az ál­lam gazdaságpolitikai irányító munkájában. A termelési struk­túra módosulása elkerülhetet­len. de egyik napról a másikra hetőségeit, ugyanakkor a gaz­daságirányítás eszközeivel fo- kozódóan növekvő nyomást gya­korol a gazdaságosság érdeké­ben rájuk, hogy jól sáfárkodja­nak a gondjaikra bízott népva- gyonnal. Az ötéves terv sikere, a gaz­dasági reform jó megvalósítása döntően a vállalatokon és a szövetkezeteken múlik. A hatás­körök decentralizálásával elke­rülhetetlenül együtt jár a fele­lősség bizonyos fokú decentra­lizálása. De nem lenne helyes azt képzelni, hogy az állam a jövőben áthárítja a maga fele­lősségét a vállalatokra. Az állam felelőssége mint eddig, ezután is meglesz a nemzeti jövedelem növelé­séért és elosztásáért. Eddig az állam volt egyetlen igazi felelőse a vállalatok jöve­delmezőségének is. Most a vál­lalatok érdekeltsége révén sok felelőse lesz a jövedelmezőség­nek és több lehetőséget reali­zálhatnak a nemzeti jövedelem emelése, a népjólét érdekében. Érdemibb ellenőrzésnek kell vi­szont vigyáznia arra, hogy a jövedelmezőség ne tisztességte­len úton, a törvények kijátszá­sával növekedjen. Az állami szervek eddig is segítették, ezután is segítik a vállalatokat és szövetkezeteket. A gazdasági munka megszerve­zése azonban valójában vállala­ti tennivaló. A pártnak és a kormánynak, (Folytatás a 3. oldalon) Negyei pártküldöttség utazott Szimferopolba Dr. Molnár Frigyesnek, a me­gyei pártbizottság első titkárá­nak vezetésével — a hagyomá­nyos testvérmegyei kapcsolatok keretében — a mai napon négytagú megyei pártküldöttség utazott Szimferopolba. A dele­gáció tagjai: Szabó Imre, a ba­jai járási pártbizottság első tit­kára, dr. Hegedűs István, a kis­kunhalasi járási tanács vb-elnö- ke — mindketten a megyei pártibizottság tagjai — és Sávolt Béla, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei titkára. A küldöttség egy hetet tölt a Szov­jetunióban. Megkezdődött a II. Országos Véradó Konferencia Kecskeméten A Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat, a Bács-Kiskun megyei Vöröske­reszt Szervezet, valamint a me­gyei vérkonzerváló állomás ren­dezésében csütörtökön megkez­dődött a szombaton délig tartó II. Országos Véradó Konferen­cia Kecskeméten, a városi ta­nács dísztermében. A tanácskozás elnökségében helyet foglaltak: dr. Gál György, az MSZMP KB alosztályveze­tője, dr. Aczél György, az Egész­ségügyi Minisztérium főosztály- vezetője, dr. Soóky László és dr. Lévay Károly, a Magyar Vö­röskereszt főtitkárhelyettesei, dr. Simonovits István egyetemi tanár, az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatója, dr. Ko­vács Jenő, a SZOT egészség- ügyi osztályának vezetője. A megyei párt és állami szervek képviseletében ott voltak az el­nökségben: Pozsgay Imre, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhelyet- tese és dr. Pataky József, a me­gyei tanács vb egészségügyi osz­tályának vezetője. Dr. Pataky József megnyitó beszédében köszöntötte a kon­ferencia háromszáz résztvevő­jét: a megyei, városi, járási Vöröskereszt-titkárokat, a vér­adó állomások vezetőit, munka­társait, a párt, állami és tömeg­szervezetek, valamint a Cseh­szlovák és Jugoszláv Vörös- kereszt képviselőit. Ezután dr. Soóky László tol­mácsolta a Magyar Vöröske­összesen öt előadás hangzott el. Dr. Simonovits István a térítés- mentes véradás jelenlegi helyze­H"“ 1 ■ 4 Dr. Soóky László főtitkárhelyet­tes, a Magyar Vöröskereszt Országos Központja nevében üdvözli a II. Országos Véradó Konferenciát. téről, további feladatairól, Soóky László „A Magyar röskereszt feladatai a térítés- mentes véradásban” címmel Dr. Pataky József megnyitja a háromnapos tanácskozást. (Pásztor Zoltán felvételei.) reszt Országos Központja üd­vözletét, kifejezve azt a remé­nyét, hogy a tanácskozás a té­rítésmentes véradás társadalmi üggyé tételében újabb jelentős állomásnak ígérkezik. A három évvel ezelőtt Kőszegen megtar­tott I. Országos Véradó Kon­ferencia óta hazánkban tovább szélesedett a térítésmentes vér­adómozgalom. A mostani kon­ferencia napirendjén, a három nap alatt elhangzó csaknem 40 előadásban — többek között —, kiemelkedő helyet foglal el az önkéntes véradók fokozottabb társadalmi megbecsülése, e meg­becsülés új formáinak keresése, kialakítása. A konferencia első napján dr. Aczél György, dr. Kovács Jenő és dr. Pataky József elnökölt. tartott előadást. Dr. Hollán Zsu­zsa, az Országos Vérellátó Szol­gálat igazgatója referátumában a speciális vérkészítmények biztosításáról, dr. Kovács Jenő előadása a szakszervezetek do­norszervezéssel kapcsolatos fel­adatairól szólt. Dr. Düh András a behívásos rendszer szerepé­vel foglalkozott a folyamatos vérellátásban. A délutáni órákban a kecske­méti úttörőházban a véradással kapcsolatos legújabb kisfilme- ket tekintették meg a konferen­cia résztvevői, akik számára es­te fogadást rendezett a kecske­méti Aranyhomok Szállóban a Vöröskereszt megyei elnöksége és a megyei vérkonzerváló ál­lomás. B. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom