Petőfi Népe, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-14 / 164. szám

t. oldal 1961. július 14, péntek Elutaztak a szocialista országok párt- és kormányvezetői A szocialista országok párt- és kormányvezetőinek buda­pesti tanácskozásán részt vett delegációk elutaztak hazánkból. A tanácskozás résztvevőit Budapestre érkezésük és eluta­zásuk alkalmával fogadta, illet­ve búcsúztatta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a Miniszterta­nács elnöke, Biszku Béla, a Po­litikai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára; Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság tit­kára; Ajtai Miklós, a Politikai Bizottság póttagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Bullái Árpád, a Központi Bizottság titkára; Benkei András, a Köz­ponti Bizottság tagja, belügy­miniszter, Péter János, a Köz­ponti Bizottság tagja, külügy­miniszter és Csanádi György közlekedés- és postaügyi minisz­ter. (MTI) Magas szintű katonai értekezlet Moszkvában A katonai körzetek parancs­nokai, a haditanácsok tagjai, a katonai körzetek, hadsereg­csoportok és flották politikai csoportfőnökei, a szovjet hon­védelmi minisztérium és a po­]\épi kamara választások az NDK-ban A Német Demokratikus Köz- társaság Népi Kamarájának első ülésén a köztársaság elnökévé ismét Walter Ulbrichtot válasz­tották meg. A minisztertanács elnökévé újból Willi Stophot, az NSZEP Politikai Bizottsága tagját választották. Az NDK né­pi kamarája elnökévé újravá­lasztották Johannes Dieokmannt. litikai főcsoport-főnökség ma­gas rangú tisztjei vettek részt azon az értekezleten, amely Moszkvában a napokban zaj­lott le. Az értekezlet napirend­jén az SZKP Központi Bizott­sága júniusi ülésén hozott ha­tározatok, illetve az ezekből adódó feladatok szerepeltek. Grecsko marsall, honvédelmi miniszter az értekezleten tar­tott beszédében a „júniusi plé- num” határozataiból a parancs­nokokra, a törzsekre és a poli­tikai szervekre háruló gyakor­lati feladatokkal foglalkozott. Mint ismeretes, az SZKP Köz­ponti Bizottsága júniusi ülésén első napirendi pontként az iz­raeli agresszió következtében előállt helyzetet vitatta meg, második napirendi pontként pe­dig jóváhagyta az Októberi For­radalom 50. évfordulójával kap­csolatos téziseket Befejeződtek a bonni tárgyalások Csütörtök délben, a francia elnök által adott ebéddel befe­jeződött a de Gaulle-vezette francia és a Kiesinger-vezette nyugatnémet küldöttség kétna­pos bonni tárgyalása. Kiesinger kancellár csütörtökön a két kül­Amerikai repülőgépek Kína iégiíerében o Az Űj Kína hírügynökség je­lentése szerint szerdán négy F—105 típusú harci bombázó Kína légiterébe hatolt Kuanghszi Csuan autonom terület nyugati részében, a vietnami határ kö­zelében. A négy amerikai gép­ről két rakétát lőttek ki egy kínai határőrállomásra. Négy katona megsebesült, és egy ház megrongálódott. Amikor a kí­nai gépek felszálltak — folytat­ja az Üj Kína —, hogy visz- szaverjék a behatolókat —, az amerikai gépek elmenekültek. Ezzel kapcsolatban a kínai hadügyminisztérium szóvivője éles szavakkal ítélte el az ame­rikaiak „súlyos provokációját” amelyről azt állította, hogy nem tévedésből, hanem előre megfontolt szándékkal történt. Ki§anganit feladták A kinshasai kormányrádió csütörtökön délelőtt bejelentet­te, hogy a zsoldosok feladták Kisanganit, s túszaikkal együtt tehergépkocsikon az Albert-tó közelében lévő észak-keleti Bu- nia város felé vonulnak. Mint a rádió közölte, a kormány min­dent megtesz a gépkocsioszlop feltartóztatására. A brüsszeli rádió azt jelen­tette, hogy a zsoldosok körül­belül 150 túszt, közöttük 20 amerikai nőt hurcoltak maguk­kal. döttség plenáris ülésén kiemel­te, hogy mindkét fél aláhúzta a francia—nyugatnémet együtt­működés fontosságát. A tárgya­lásokon három konkrét egyez­ményt kötöttek; 1. Megegyeztek abban, hogy közös bizottságot létesítenek a francia—nyugatné­met gazdasági és technológiai együttműködés fokozására. 2. A francia—nyugatnémet együtt­működés minden területével kapcsolatban a két kormány egy-egy felelős személyt nevez meg. 3. A két kormány együttes tanulmányt készít az 1970-es évekre várható európai politi­kai és stratégiai helyzetről, be­leértve az európai biztonság és az európai békerendezés kérdé­sét. Charles de Gaulle francia el­nök csütörtökön a késő dél­utáni órákban Pompidou mi­niszterelnök, Couve de Mur- ville külügyminiszter és Mess­mer hadügyminiszter kíséreté­ben Bonnból visszaérkezett Pá­rizsba. (MTI) A Pravda a kommunistaellenes irányzatokról Két szovjet filozófus, G. Kur­szanov és Sz. Alekszandrov a Pravda csütörtöki számában azt fejtegeti, hogy a monopol tőke ideológusai mindent elkövetnek a kapitalizmus védelmére és meg­mentésére, s e törekvésükben fő fegyverük az antikommunizmus. Ennek az a magyarázata, hogy a szocialista világ egyre meg­győzőbben bizonyítja előnyeit a kapitalista világgal szemben. A kommunista világmozgalom ko­runk meghatározó tényezőjévé vált. Az utóbbi években a kommu­nistaellenes erők sajátságos szövetségesre találtak a Kínai Kommunista Párt jelenlegi ve­zetőiben, akik elkeseredett rá­galomhadjáratot indítottak a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország, az SZKP és más marxista—leninista pártok ellen — folytatják a cikkírók. — A kínai vezetők felvették fegy­vertárukba a burzsoa antikom­munizmus fő tételeit és szovjet- éüenességét Mao Ce-tung sza- kadár csoportjának fékevesztett szovjetellenessége az imperia­listák malmára hajtja a vizet. Mao Ce-Tung csoportja eluta­sítja az antiimperialista erők akcióegységét a hős Vietnam támogatásában, s ezzel közvet­len károkat okoz az Egyesült Ál­lamok agressziója elleni harc ügyének. Mao Ce-Tung csoport­jának egységbontó, kalandor irányvonala nemrég a közel-ke­leti eseményekkel kapcsolatban ismét lelepleződött. Megmutat­kozott, hogy ennek az irányvo­nalnak provokációs célja szét­húzást támasztani az imperialis­taellenes erők között, aláásni a bizalmat a Szovjetunió népei és a nemzeti függetlenségükért és társadalmi haladásukért küzdő népek között. A cikkírók rámutatnak arra, hogy az antikommunizmus szó­szólói igen gyakran megpró­bálják kihasználni a Szovjet­unió és más szocialista országok életében az új társadalom épí­tése során természetesen jelent­kező nehézségeket és hiányos­ságokat. Az antikommunizmus harsonásai a nehézségek és hiá­nyosságok alapján meghirdetik „a szocialista gazdaság válsá­gát”, „a rendszer válságát”. Bi­zonyos idő múltán kiderült, hogy szó sincs semmiféle vál­ságról, a nehézségeket leküz- dik, a hibákat megszüntetik és ekkor az antikommunizmus toll­nokainak nem marad más vá­lasztásuk, mint az, hogy „újabb válságokat” eszeljenek ki, újabb hazugságokat tálaljanak fel. Aref — Izrael és az USA viszonyáról Kairói megfigyelők a haladó arab rendszerek magas szintű megbeszéléseiből arra következ­tetnek, hogy összehangolják po­litikájukat az izraeli agresszió következményeinek felszámolá­sa érdekében. A nyilatkozatból kitűnik, hogy Algéria és Szíria egyetért a harc folytatásának szükségességével. Eszerint „erélyes forradalmi szellemben” tanulmányozták azokat az intézkedéseket, ame­lyek az izraeli agresszió nyo­mainak eltüntetéséhez és az arab nemzet jogainak megvé- delmezéséhez szükségesek. Az algériai és a Szíriái államfő egyetértett abban, hogy a har­cot — a néptömegek részvéte­lével — győzelemig kell foly­tatni. Aref iraki elnök az Ahram- nak adott nyilatkozatában ki­fejtette, hogy az igazi veszélyt nem Izrael, hanem az Egyesült Államok jelenti, hiszen „Izrael az Egyesült Államok füttysza­vára indul és áll meg, mint egy vadászkutya”. Az arabok termé­szeti kincsekben gazdag terüle­tét az Egyesült Államok akarja ellenőrizni. A cionisták csupán eszközök az amerikaiak kezében e cél érdekében. Aref elmondta, hogy az amerikai vezetők be­csapták az arabokat, amikor nyugalomra intették őket. mert eközben előkészítették az iz­raeli agressziót. Művészek a feketelistán Az iraki elnök az olaj embar­góval kapcsolatban azt mondta, hogy helyt kell állni még áldo­zatok árán is. Közvetve elítélte Szaúd-Arábiát, amely újra akar olajat szállítani Amerikának és Angliának. Tanácskozik a világszervezet NEW YORK (AF Csütörtökön magyar idő sze­rint 15 óra 40-kor újra összeült az ENSZ-közgyűlés sürgős rendkívüli ülésszaka, hogy foly­tassa a vitát a közel-keleti kér­désről. Az ENSZ-közgyűlés csütörtök délelőtti ülésén elsőnek Zdenek Cemik csehszlovák küldött szó­lalt feL Hangsúlyozta, hogy a közgyűlés azzal, hogy nem volt képes az izraeli csapatok azon­nali visszavonását követelő ha­tározatot elfogadni, lényegében bátorította az agressziót. A csehszlovák delegátus tá­mogatta a pakisztáni határozat- tervezetet, amely javasolja, hogy a Biztonsági Tanács tegye mega szükséges intézkedéseket a Je­ruzsálem statusára vonatkozó közgyűlési határozat érvényesí­tésére. Tüntetés Hongkongban HONGKONG. (MTI) Csütörtökre virradó éjjel, a kijárási tilalom idején, újabb tüntetésekre került sor Hong­kongban. ezúttal Kowloon fél­szigetén. Az egyik rendőrségi épületre bombát dobtak, s en­nek következtében az épület, to­vábbá négy személygépkbesi és egy motorkerékpár megrongáló­dott. A tüntetők kőzáporral fo­gadták a rendőregységeket, ame­lyek könnygázbombákat hasz­náltak. A Reuter értesülése sze­rint ketten meghaltak és 18-an megsebesültek. Múló idő és július 20-a ATHÉN (MTI) Mint az AFP jelenti Athén­ből, a katonai kormány hatósá­gai több ismert személyiséget letartóztattak. A lefogottak kö­zött van a görög rádió volt igazgatója, továbbá Andreasz Papandreu titkára és egy Cent­rum Unió párti parlamenti kép­viselő. Ugyancsak Athénből jelenti az AFP, hogy szerdán a görög újságírók szövetsége a minisz­terelnökség követelése alapján 28 újságírót törölt tagjai sorá­ból. A vád az újságírók ellen az, hogy „'kommunista és nem­zetellenes tevékenységet fejtet­tek ki”. A görög kormány egy újabb intézkedés keretében nyolc sze­mélyt, köztük Merkurj görög színésznőt megfosztotta állam- polgárságától. Ezzel az intéz­kedéssel kapcsolatban Iréné Pa­pasz görög filmszínésznő, a Zorba a görög című világszerte ismert film egyik főszereplője, aki jelenleg az olasz főváros­ban televíziós film .felvételein vesz részt, a következőképpen nyilatkozott: „Görögországba visszatért a nácizmus, amely­nek élén az ezredesek egy ne­vetséges csoportja áll. Iréné Papasz felhívással fordult vala­mennyi jelenleg külföldön tevé­kenykedő görög színészhez és színésznőhöz és más művész­hez; ne térjenek vissza Görög­országba, ne engedjék meg, hogy Görögországban játsszák azokat a filmeket amelyekben szerepelnek. A tavasszal Stockholmban ülé­sezett nemzetközi Russel-bíróság megállapította, hogy az Egyesült Államok Vietnamban agresz- sziót követ el, s az agresszív cselekmények kimerítik a nép­irtás fogalmát. Ennek figye­lembevételével így tehát azt mondhatjuK, hogy lapunk ré­szére minden nap adunk le je­lentéseket a vietnami szörnyű­ségekről, a háború kegyetlen té­ny eiről; azokról a tényekről, amelyek fölött ha elgondolko­dunk, csak égő tiltakozást érez­hetünk. Lelkiismeretűnk nem vi­selheti el, hogy a világnak egy távoli pontján védtelen dolgozó emberek essenek nap mint nap bombák, repülők, fegyverek ál­dozatául. De amikor minden nap közöljük a dél-vietnami hadszínterekről érkező jelenté­seket és hírül adjuk, hogy a Vietnami Demokratikus Köztár­saság mely gyárait, üzemeit, erőműveit, vasútvonalát érte tá­madás, akkor úgy tűnik, hogy kénytelenek vagyunk belenyu­godni ezekbe a tényékbe. Ám amikor röviddel a Russel-bíró­ság ülése után Stockholmban is­mét nemzetközi Vietnam-konfe- rencia került sorra, ez mégis azt bizonyítja, hogy a magunk eszkö­zeivel követjük lelkiismeretünk szavát és tiltakozunk a ször­nyűségek ellen. A stockholmi konferencia záró nyilatkozatának első pontja így fogalmaz: „Min­den férfi és nő lelkiismereti kö­telessége szembeszállni a háború kiterjesztésével. Világméretű szembeszegezni. Minél szélesebb rétegek csatlakoznak az emberi­ség szószólóinak táborához, an­nál nagyobb az esélye a közvé­lemény hasznos beavatkozásá­nak. Némi megnyugvást jelent, hogy nemzetközi fórumokon egyre gyakrabban kap hangot a tiltakozás, hogy nemzetközi szer­vezetek vállalják a közvélemény hangjának tolmácsolását. A mostani stockholmi konferencia — mint arról a résztvevők is beszámoltak — különösen nagy eredményt ért el. Sikerült egy­séges világméretű mozgalom irányítójává válnia az Egyesült Államok vietnami agressziója ellen. „Ehhez fogható széles körű találkozóra még nem volt pél­da” mondotta Romes Csandra, a Béke-világtanács főtitkára a konferencia záróülése után. 62 ország közel 500 képviselője vett résizt rajta. A világméretű mozgalom irányítása révén pe­dig állandóan a nemzetközi köz­vélemény érdeklődésének hom­lokterében tartható a vietnami kérdés. Ehhez Stockholmban a szervezeti feltételeket is kiala­kították. Bizottság alakult, amely folytatja az értekezlet munkáját. Szeptember 16-án is­mét _ tanácskózásra ülnek össze. Október 21-én az egész világon konkrét akciókra kerül sor az amerikai agresszió ellen. De már a legközelebbi jövőben vi­lágméretű tiltakozónapot ren­deznek. Július 20-át, az 1954. évi követeléssé vált, hogy vessenek*^,egyezmény f kiírásának év- véget ennek az agressziónak, , If ... V:e^narni Nappa biztosítva egyúttal a vietnami nyilvánították, nép függetlenségét és szabadsá- A széles körű és erőteljes gát.” Ez a lelkiismereti köteles­ség valóban él mindenkiben, aki elgondolkodik ezen a háborún. A stockholmi nyilatkozat mégis követelményről beszél, mert az eszkalációval a tiltakozás kiter­jesztését, eszkalációját kell programok nemzetközi porondon fejezik ki a tiltakozó emberiség véleményét. A stockholmi kon­ferencia eredményességének minden gondolkodó ember ép­pen ezért örül. B. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom