Petőfi Népe, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-12 / 162. szám

4. oldal 1961. Július 12. szerda A bíró tollából: Az erkölcsi züllés veszélyei a fiatalkorban Á CÍMBŐL ítélve arra gon-1 ként Ivott, elvadult, verekedé­dolhatna az olvasó, hogy meg akarjuk kongatni a vészharan­got. Nem erről van szó. Ez ép­pen olyan helytelen volna, mintha az ifjúsággal kapcsola­tos problémák szépítésére töre­kednénk. Az tehát a feladat, hogy megkeressük azokat az okokat., amelyek a családi ne­velés keretében a gyermekek, a fiatalok erkölcsi kisiklásait, bű­nözését előidézik, illetve lehe­tővé teszik. Már itt megállapít­hatjuk, hogy a bíróság elé ke­rülő fiatalok előéletében mindig megtaláljuk azt a körülményt, azokat a nevelési hibákat, ame­lyek végül is lejtőre vezettek. Először azokról a gyerekekre beszéljünk, akik a kezdetnél tartanak, s csupán alkalmilag követnek él kisebb lopásokat Őket még nefn minden esetben lehet züllötteknek, bűnözőknek tekinteni; Legtöbbször elég a szigorú figyelmeztetés, bírói megrovás ahhoz, hogy helyes irányba tereljük őket - Második fokozatként már erkölcsi züllés­ről kell szólnunk. Ez nem min­dig bűntett elkövetésében nyil­vánul meg de rendszerint azzal jár együtt. Az ilyen fiatalok bandába verődve csavarognak, isznak, „lenézik” rendes családi életet élő társaikat stb. Persze, nem minden esetben tudatosan társadalomellenesek ezek a megnyilvánulások. inkább a rosszul felfogott egyénieskedés pózairól van szó. Az erkölcsileg legsúlyosabb változat, amelyet bírói szak­nyelven elvetemültségnek neve­zünk. Az ilyen fiatalkorú sajá­tos elképzelések alapján a tár­sadalommal szembeni sértődött­séget hord magában, s keresi a hasonló „gondolkodású” társa­kat. Bűnöző magatartása meg­győződéssé, életelvvé válik. Mindez — mint korábban mondtuk — a családi életben előforduló negatív jelenségekre, nevelési hiányosságokra vezet­hető vissza. Példáid, említhet­jük meg azt a keceli fiatalko­rút, akit már tizenöt éves ko­rában emberölés miatt ítélt el a bíróság. Hogyan jutott eddig? Apja idült alkoholista, anyja tolvaj volt. A gyerek kilencéves sem volt, amikor anyja meghalt. Az apa nem törődött véle Hat­éves korában lopás miatt gyer­mekotthonba került, de onnan megszökött. Tizenkét évesen már lovat, később kocsitétel­ben fát lopott, majd kerékpá­rokra tért át, míg végül az említett, legsúlyosabb bűncse­lekményt követte el. SAJNOS, előfordult a bírói gyakorlatban olyan eset is, hogy a lopott tárgyat — kerékpárt, zseblámpát, táskarádiót — a fiatalkorú a szülők beleegyezé­sével megtartotta, a család csak amolyan csínytevésnek minősí­tette a dolgot. A felnőtteknek ez az elnéző, megbocsátó maga­tartása rendkívül káros. Például az egyik megyénkbeli község postai kézbesítője közismert volt iszáíkósságáról. A faluban ezt tudták róla. s mindenhol megkínálták. Később magával vitte 13 éves fiát, akinek szin­tén adtak bort. Két év múl­va a gyerek már alkoholista­A jogoszláv TU műsora 1 * SZERDA 17.05: A baba játszik. — 17.25: Ri­portműsor. — 18.00: Tv-újdonságok. __ 18.15: Ezer miért. — 19.00: Jugo­szlávián át. — 19.30: Tv-posta. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Tv-híradó. — 20.30: A nyár dala. — 20.33: Hirdetések. — 20.41: Filmről a képernyőn. — 21.41: A ze­neirodalom gyöngyszemei. — 21.56: Memoárok és riportok. — 22.26: Tv- biradú. sakbe keveredett, s egy alka­lommal társát bicskával meg- szurkálta. Ebben az esetben is vitathatatlan a szülő felelőssé­ge, a falu lakóinak elnéző, sőt, biztató magatartása, amivel el­indították a fiút a lejtőn. Ez a felelőtlenség sokszor oda vezet, hogy a fiatalkorú rabjává válik valamely káros szenvedélynek és mivel pénze nincs, fokozato­san rászokik a lopásra is. A züllésnek ez az útja nem­csak az alkoholista szülők gyer­mekednél figyelhető meg. Az olyan családoknál, ahol mind­két szülő visszaeső bűnöző, vagy elváltak, s a gyerek hányódik a két felnőtt között ide-oda, szintén nagyfokú a kisiklás ve­szélye. Sajnos, a bíróságnak olyan tapasztalatai is vannak, hogy rendezett, sőt igen jó anya­gi körülmények között élő em­berek gyereked is a vádlottak padjára kerülnek. Az apa erről csak akkor értesül, mikor a rendőrség letartóztatja a fiát. Ennek legtöbb esetben a ké­nyeztetés, a dédélgetés az előz­ménye. Mindent megkap a gye­rek, de vele szemben nem tá­masztanak semmi követelményt, illetve ha mégis, annak megsze­gését nem veszik komolyan, kö­vetkezmények nélkül marad. Ez egyértelműen a szülők hibája, de nem menthető a fiatalkorú sem. GYERMEKEINKET azzal védhetjük meg leghatásosabban a bűnözéstől, ha tartalmas, har­monikus, erős egyéniséggé ne­veljük őket. Ki kell elégíteni a gyermeknek, a fiatalkorúnak a sportra, kultúrára és nem utol­só sorban a szeretőire irányuló természetes igényét. Meg kell előzni, hogy a gyámhatóság, a rendőrség, majd pedig a bíróság elé kerüljön a gyerek. Ekkor ugyanis már sokkal nagyobb fá­radsággal, kevesebb valószínű­séggel érhető el az az ered­mény, amit a szülők szeretettel, megértéssel, s ha kell, némi szi­gorral az egész társadalom, ma­guk és a fiatalkorú érdekében hamarabb elérhetnek. Dr. Lengyel Zoltán megyei bírósági elnökhelyettes Felzárkózott a Petőfi Tetszetős, a megszokottól el­ütő külsejű élárusítóhely a kecs­keméti piacon. Többszínű poli­észter elemek fölött palatető, amelynek homlokzati részére rövidesen a megyeszékhely ci- merállata is felkerül majd; az elárusító teret pedig tartósított nyírfa kéreglemezek övezik. Apró, de nem jelentéktelen „fo­gásai” ezek a kereskedelmi lé­lektannak, s a kecskeméti Petőfi ezer forint költséggel a közös gazdaság saját építő brigádja hozta tető alá. — Mi mindennel látják el a lakosságot? — kérdezzük. — S melyek pillanatnyilag a „slá­ger cikkek”? — Nem érdektelen megemlí­teni, hogy a zöldségen, gyümöl­csön és terményen kívül a hat­ás nyolctojásos tésztaárukbói is bőséges a választékunk. Manap­legtávolabb gazdálkodó társter- melőikhöz is helybe megyünk annak érdekében, hogy a fris­sen szedett zöldség és gyümölcs néhány órán belül a vevők asz­talára jusson. „Ügyes kecskemétiek..." Az Igazság kedvéért említsük meg, • hogy a „felzárkózás” — csupán Kecskemétre vonatkozik. Tsz most megnyílt standján ügyesen alkalmazza őket Ez is egyik oka annak, hogy mielőtt még az áru minőségéről meg­győződhetett volna a „kedves vevő’ önkéntelenül is próbát tesz a szemre is szép, kínálni valóban is gazdag boltban. Mi szem-szájnak ingere... — Július első vasárnapján zár­kóztunk fel standunk megnyitá­sával a már eddig Is nagy nép­szerűség mellett árusító tsz-ek- hez a kecskeméti Magyar—Szov­jet Barátsághoz és a jakabszál- iásd Népfront Tszes-hez sorolja Máté Ferenc boltvezető. — az el­ső nap mérlege öt és fél ezer forintnyi forgalom volt de a „szürke”, gyérebb látogatottságú piacnapokon is a háromezer fo­rint fölött árulunk. Megtudjuk tőle azt Is, hogy a csinos standot mintegy 25 A bűvös kör ság egyébként a málna, a meggy és az őszibarack a legkapósabb. Ez utóbbi gyümölcsöt most még ugyan társ-tsz-ünkböl szállít­juk, jövőre azonban már termő­re fordul a saját barackos, idén ősszel pedig a csemegeszőlő ül­tetvényünk, amelynek termése bizonyára ugyancsak keresett lesz. Gyorsan, rugalmasan Apropó: társgazdaságok. Nem csupán a megyebeli, de egyéb tsz-ekkel is termékeny kap­csolatot sikerült kiépíteniük. A néhány napon belül árusításra kerülő sárgadinnyét például év­tizedes partner: a cibakházi Vö­rös Csillag Tsz szállítja. Nekik is köszönhető, hogy a piacon az elsők közt jelentkezhet a Petőfi Tsz dinnyével, — Gyorsan, frissen, olcsón, egyszersmind a lehető legjobb minőségben! — ez elv vezér­li az ellátásban a termelőszö­vetkezet vezetőit. Az áruért a Hiszen Miskolcon a Petőfinek hónapok óta kis híján tucatnyi standja ontja már az árut És, hogy mennyire közmegelégedés­re, arról az ottani megyei lapok­ban egy hete megjelent írás ékesszólóan tanúskodik. „Ez a jól gazdálkodó szövetkezet a ke­reskedésben sem marad él ön­magától” — írja a lap. Elisme­réssel szól ezek után a minő­ségről, az ellátás folyamatossá­gáról, s arról is, hogy az új gazdasági mechanizmusban lá­tott lehetőséget már most igye­keznék előkészíteni a tsz veze­tői. őszinte öröm, hogy túl a me­gyehatáron is osztatlan sikert arat az adottságait jól kama­toztató közös gazdaság. Az egy­hetes „újszülött”, a piac álta­lunk most bemutatott eleven színfoltja pedig arra enged kö­vetkeztetni, hogy Északmagyar - ország után ízletes, friss áru­cikkeik végre az itthoni fo­gyasztókat is meghódítják. J. T. Nálunk a tilos pálinkafőzés­nek — főleg a gyümölcstermő vidékeken — régi hagyománya van. A szőlőkunyhókban, udvari fészerekben eldugott modem, vagy összeeszkábált lepárló ké­szülékeket különösen gyümölcs­érés idején veszik alaposan igénybe. A vám- és pénzügyőr­ség dolgozói időt és fáradságot nem kímélve kutatják fel eze­ket a szabálysértőket, hiszen a zugpálinkafőzők, amellett hogy jelentős összeggel károsítják meg az államot, az általuk fő­zött pálinka sokszor emberi fo­gyasztásra sem alkalmas. Elég sok példát lehetne felsorakoz­tatni arra, hogy a pálinkafőző­ket tetten érik, s a szeszlepárló készülékeiket elkobozzák. A fő­zök volt tulajdonosaira kisebb- nagyobb — általában 500. 2000 forint — pénzbírság vár, ám a készülékek csodálatos módon valahogy visszakerülnek a pá­linkafőzőkhöz. A készülékek útját nem ne­héz, és érdemes is végig követ­ni: A pálinkafőző vásárol egy zománoos üstöt, egy fedőből ké­szít rá üstsisakot, a vörösréz csövet megkapja a MÉH-tele- pen kilónként 63,80 forintos áron. Némi barkácskészséggel összeállítja a szeszlepárlót,_ _ s megkezdődhet a pálinkafőzés. A vám- és pénzügyőrség általá­ban gyorsan leleplezi a zugpá­linkafőzőt, elkobozza a készü­léket A rézcsövet összehajlít- gatják, s az üsttel, üstsisakkal együtt átadják a MÉH-nek. A MÉH-telepen az ócska zománc­edényt — mert ez már annak számít — kilónként bárkinek eladják két forintért. A kör be­zárult, illetve kezdődik minden élőiről; pálinkafőző, vám- és pénzügyőrség, MÉH-telep. pá­linkafőző. Hogyan lehetne gátat emelni a tilos pálinkafőzők üzelmei elé, miképpen lehetne a bűvös kört megszüntetni? Az eljárás egy­szerűbb, mint gondolnánk. Igaz, a vám- és pénzügyőrség a le­párló csöveit összehajlítgatja, ez azonban nem elég. A meg­oldás az lenne — ezt egyébként néhány lelkiismeretes MÉH-te- lepvezető meg is teszi —, ha központilag utasítanák a MÉH- telepvezetőket, hogy a pálinka­főzők üstjeit zúzzák össze, s a vörösréz csöveket magánszemé­lyeknek csak meghatározott hosszúságban — amelyből lehe­tetlen elkészíteni a hútőspirált. — és átmérőben adhassák el. És ha nem is szüntetné meg, de jelentősen csökkentené a tilos pálinkafőzők üzemeltetőinek a számát. Gémes Gábor 50. megrémült tulajdon vakságától Kis híján egy év telt el azóta. ^KmlőrfkevS változott Tub Mennyi rs egy év? Hosszú idő, .£V Csak bama arca lett a bör­vagy rövid. Hónap, p, a, töncellában sápadtabb és vál- Pfrc ,7 ,2?* k0j^ege£ lai roggyantak meg, amikor el­alapuló időegységek, gondolkodott Pável mégis nagy den ember eletenek megvan a v-ltozást észlelt Remény-Tuljev maga külön mer eke is. azelőtt ideges és bogaras volt 'amennyien elkerülhetetlenül mlm az ^ aR. Bátszállásr£ ráébredünk arra a rege vár és fél, hogy elszalasztja a dezett igazságra hogy egy ev vonatot Arckifejezésében is is elrepülhet olyan gyorsan, valamij ami a ragadozókra mint egy nap, némely nap pe- emlékeztete^ dig olyan lassan telik, mintha Most azonban nyugodt volt egy ev lenne. és megfontolt, arcvonásai kisi­Mivel lehetne mérni Mihail múltak és tekintete megélén- Tuljev börtönben töltött idejét? kült mintha a végnélküli el- Milyen naptárt használjon olyan mélkedések hullámverése mos- ember, aki ezerszer végigűzte ta volna tisztára. Így csiszol- magán tulajdon poklán, le s fel, ják le a tenger hullámai a par­féi s le, keresve elvesztett lel- ti sziklák élét. két? Ezerszer újraélte életét Pável mélyen aludt, még az eszmélő gyermekkorától a si- ablak alatt elhaladó soktonnás kertelen öngyilkossági kísérle- teherautók súlyos dübörgése tig. Mindaz, amit valaha elkö- sem zavarta. De felneszeit a vetett, s ami annak idején csak szobában hallott legkisebb zaj­röpke lelkifurdalást okozott, ra is. Gyakran felébredt, ha ezerszer elismételve megeleve- Tuljev sercegett a gyufával rá- nedett előtte újra, s csak most gyújtáskor, tudta felfogni jelentőségét. És Pável nem érzett iránta bi-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom