Petőfi Népe, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-30 / 178. szám

Kultúra öreg Gradual® nevű református énekeskönyv. 1653-ban hagyta el a nyomdát. Ódon ritkaságok kozott Tíéhány héttel ezelőtt ünnepi többszöri földúlás, megháborf- sebbek megtalálhatók itt. Hel- zsinat keretében emlékezett tás miatt az anyag egyik-másik tai Gáspár és Komáromi Csip- meg fennállásának négyszáz- része hiányos. kés György fordításai, az 1660­éves évfordulójáról a magyar- Nehéz egy rövid újságcikk ban Váradon megjelent Károli országi református egyház. A keretében elmondani, mi min- biblia és sok más. De még két zsinaton kormányunk is kép- den található ebben a páratla- különösen értékeset említsünk viseltette magát, és az állam nul érdekes könyvtárban. De meg: Sylvester János 1541-ben képviselője beszédében emlé- megkíséreljük, csak a leglénye- megjelent Űj Testamentum for- keztetett arra, hogy: „... Té- gesebbre kitérve. Nos, talán dítása Magyarországon csak itt nyék sokasága tanúsítja: a re- először a „műemlék’-könyvek- található meg ép példányban. iormátus egyház négy évszáza-^ ről szólunk. A másik: Euripides tragédiái 1503-ból. A velencei Aldus nyomdájából való, formájában megegyezik az ősnyomtatvá­nyokkal. Ide tartozik az emlí­tett 11 nyelvű Calepinus-szó- tár is. Mivel a könyvtár egy időben a Jogakadémiáé is volt, fölöt­tébb értékes a jogikönyv gyűj­teménye, amelyek közé a világ­nak csaknem valamennyi nyel­vén került be tudományos mun­ka, még sziámi nyelven is. Az 1782-es Hírmondó-val kez­dődik a könyvtár folyóiratgyűj­teménye; ebben összesen 5900 évfolyamnyi folyóirat található. 1860-tól csaknem valamennyi tudományos magyar folyóirat fellelhető itt. Az ország vala­mennyi középiskolájának érte­sítőjét megőrizték ebben az ódon illatú teremben. Ez a nagybecsű ritkaságok­kal és - rendkívüli tudományos doa történelmének legszebb A könyvtár megalapításának anyaggal rendelkező intézmény időszakában a nép oldalán, an- esztendeje 1701-re tehető. A — nyilvános könyvtár, bárki­nek szolgálatában állott,” lajstromozás is ezzel az esz- nek szívesen rendelkezésére áll. „A magyarországi református tendővel kezdődik. Elsőként Sajnos, kevesen ismerik, éppen egyház történelmi hagyomá- Rijsennii Leonardi: Summa ezért alig-alig veszik igénybe. nyaiből következett, hogy ve- controversiarum... című mű- Tekintettel az itt található tetőinek és híveinek nagy része vét vették fel a névsorba. Saj- nagy értékű ritkaságokra, a —• leküzdve a visszahúzó erő- nos, ez a könyv azóta elveszett kecskeméti református egyház két — társadalmi haladásunk De megmaradtak más, igen ér- szeretne a könyvtárhelyiség elő- ügye mellé állt, a magyar nép tékes művek. A muzeális érté- terében egy állandó könyv- érdekével megegyezőnek fogad- kű könyvtári rész 3000 kötetből kiállítást rendezni a valóban ta el az új társadalmi rendet." áll és nem csupán a nagyrészt idegenforgalmi látványosság- „Az állam és a református külföldi eredetű könyvek tar- számba menő ritkaságokból, egyház között 1948-ban kötött ------------­e gyezmény kiállta az idők pro­báját, megvetette az együttmű- fcjM W\. Mui'fif * ködés, az elvek kölcsönös tisz- - * ‘ -v” * * " : , teleiben tartásán nyugvó közös | munka alapját.” • ■ * > Alábbi cikkünk egy sok vi- hart, kavargó történelmet meg­ért református művelődési in- < tézményről szól Ha az ember Ambrosius Ca- Wg lepinus 1605-ben Baselben ki- -I f adott 11 nyelvű szótárát bőn- -- 4Ss j , jT 8 *P gészni akarja, alaposan fel kell I FT I „j; WSmmM gyűrkőznie. A könyv ugyanis "«k- ll pontosan 6 kilót nyom, de sem- ítwmt ‘. * ” llBKgtjäi»"» mi csodálkozás: a héberen, gö- fja»» ’ *1 |< . rögön és az akkor élő 8 T ‘ I ' nyelven kívül közli a szótári ; Mm fogalmakat, persze magyarul is. JFT- f ö Si®í' És ha akadna ilyen ereje teljé- • ( ... JK. ' . ben levő tudós, hogy ezt a való- allgat ban súlyos könyvet for- i gassa, hol találna rá? Nos, a yjrfjillili S kecskeméti református egyház könyvtárában, a volt jogaka- -1 . » H démiai épületben. Nem ez az egyetlen — pár- CL« .»>"«* ját ritkító — kincs ebben a könyvtárban. A nagyközönség által kevéssé ismert bibliothe- 105 méter bosszúságban, 3—1 méter magasan könyvek, könyvek, kában 105 méter hosszúságú és könyvek. ... k7n 5461^erDMkö“yvVtóSUe^sS telnf képvisel „műemléki” ér- (kónyv, folyóirat, röpirat, füzet teket, hanem nagyon soknak a stb!) sorakozik és várja a kuta- kotese xs valóban remeke a regi tókat Mert ez a könyvtár első- konyvcsxnaló mestereknek, sorban azoknak való, akik tu- Féltve őrzött kincse a könyv- dományos (történeti, filozófiai, tárnak az 1653-ban megjelent társadalomtudományi) búvár- öreg Graduále nevű énekes­kodást folytatnak. könyv, amelynek — néhány A kecskeméti református egy- más társával együtt — akkora házközség alapító levele — a becse, hogy páncélszekrény- ugyancsak itt található, a ben őrzik. Hasonlóképpen nagy könyvtárhoz tartozó levéltár- becsben van a 126 darabból ban - 1564-ben kelt Különös álló „Régi Magyar Könyvek” érdekessége, hogy aláírója egy- részleg, amely olyan kötetek­ben Kodály Zoltán Psalmus kel dicsekedhet, mint Melius Hungaricus-ának szövegírója, Juhász Péter Herbárium-a, Lip- Kecskeméti Vég Mihály. Ettől Pai Janos Posom kert-je, Co- az időtől kezdve megtalálhatók menius Amos Janos pedagógiai itt a város történetére vonat- művei, korabeli nyelvtanok és kozó oklevelek, alapítványi le- szótárak. A magyar nyelvű bib- velek, protokollumok. Sajnos, a liakiadások közül a legértéke­hogy az ide érkező idegenek is meggyőződhessenek a váro­sunkban található könyvtörté­neti kincsek értékéről és azok szépségéről. Szöveg: Balogh József Fénykép: Pásztor Zoltán tki valaha is külföldön irt — s az utóbbi évtizedben ,:t egyre többen tették — va­dmiképpen mindig találkozott az otthon üzenetével. Egy könyvüzlet kirakatában a ma­gyar író műve, egy filmszínház ormán a kedvelt magyar színész plakátképe, a hanglemezboltban a magyar táncdalénekesnő le­meze — mind-mind megannyi jeladás a magyar kultúráról. Csak örülhetünk neki, hogy napjainkban alig van ország, ahová ne jutnának el szelle­mi életünk követei: szépirodal­mi és tudományos könyvek, komoly és könnyűzenei kották, hanglemezek, képzőművészeti alkotások, reprodukciók, játék- és ismeretterjesztő filmek, szín­padi művek. Huszonötmillió példány, könyvből, nem kis mennyiség. Ennyit szállított külföldre az elmúlt 15 év alatt a Kultúra Könyv- és Hírlapkülkereskedel­mi Vállalat, amely több mint 80 országgal tart üzleti kapcso­latot Talán nem érdektelen, ha megemlítjük, hiszen nemcsak az elmúlt évek rohamos fejlődését illusztrálja, de a jövő lehetősé­geit is jelzi, hogy a vállalat ki­vitele 1955-től 1965-ig több mint négyszeresére növekedett Ami külön a kapitalista országokkal lebonyolított exportot illeti: ez tavaly a tíz évvel ezelőttinek már 14-szerese volt. Kézenfekvő a kérdés, vajon mi a legkeresettebb, a nemzet­közi könyvpiacon, mi volt eddig a legnagyobb magyar siker? Az orvostudományt matema­tikai, műszaki tudományos és művészeti szakkönyvek iránt mutatkozott a legnagyobb ér­deklődés, de — elsősorban az idegenben élő magyarság — a klasszikus írók művein kívül keresi és megveszi a mai ma­gyar irodalom képviselőinek alkotásait is. Az elsőnek emlí­tett kategóriákból soroljuk fel példaképpen a Kiss—Szent- ágotthai „Anatómiai atlasz”-t, amely eddig nem kevesebb, mint 33 kiadást ért meg, tizen­két nyelven, több mint 100 ezer példányban. (Tanulnak belőle a Qjldkerekség sok egyetemén.) A szépművészeti könyvek so­rából emeljük ki ezúttal az „Esztergomi Keresztény Mú­zeum” anyagát bemutató kis könyvremeket, vagy a magyar- országi Corvinákat ismertető gazdag kiadást. A szépirodalom külföldi olvasói számára az el­múlt évben másfél millió ma­gyar nyelvű példányt exportál­tunk. Idegen nyelven Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Mó­ricz Zsigmond, a mai írók kö­zül Fejes Endre, Szabó Magda műveit adták ki a legnagyobb példányszámban. Mind anyagi, mind kul­turális szempontból nagyon je­lentős az a kapcsolat, amely immár tíz esztendeje gyümöl­csözik a magyar és a külföldi kiadóvállalatok között. Míg 1955-ben csak 3 magyar mű külföldi kiadására került sor, tavaly már több mint 100 ma­gyar szerző szépirodalmi és tu­dományos munkáját adták ki külföldi vállalatok. Jelentős az az együttműködési forma is, amelynek keretében a könyv hazánkban készül el, a külföldi megrendelő fizeti a szerkesztés, a nyomtatás, a lektorálás költ­ségeit és saját kiadványaként, a nyomda feltüntetésével bo­csátja forgalomba. (Magyar- országon nyomták például a világhírű Larousse cég számá­ra nemrégiben az Atlas Inter­national Larousse legújabb kö­tetét) A hazai könyv- és atlasz­Panaszos ének Rudnai Gábor: Ö, gazdátlan lélek, de távol is élek én a szerelemtüll Pallóstúl veszendő, szememen a kendő, karom kiért lendül? Mely iszamos útra, véghetetlen kútba csúszom ily peremrül? öt nem érné karc is, volna tiszta arc is, nyílna, mint a nárcisz, hogyha csengve ő szól, bókol majd a fűszál, valamerre jár is, élő alabástrom, sebeimre flastrom, csillagoló jáspis. Jaj, kiszikkad testem, érzem kora vesztem, nem fog fel meder, szélkergette felhő, társtalan tekergő, mely vihar seper? Sorsom sírva szólom, fészektelen sólyom, viztelen veder. exportra nyomtatás eredményeinek el­ismerése, hogy évről évre több megrendelés érkezik a világ minden tájáról. Természetesen a magyar kul­túra a legszélesebb külföldi ré­tegekhez a filmek útján jut el, hiszen a mozgóképeknek — kü­lönösen a tv-ben — van a leg­több nézőjük. Azok a sikerek, amelyekre filmgyártásunk az utóbbi években joggal büszke, fellendítették filmexportunkat is. Ha csak az 1966-os esztendőt tekintjük: öt földrész több mint 30 országába jutottak el a ha­zai filmek, a különböző ma­gyar filmstúdiók terméséből 74 játékfilmet kötöttek le a kül­földi szakemberek. Anélkül, hogy a sokágú értékelésre vállalkozhatnánk, csak jelzésül írjuk le, hogy a legnagyobb sikert a „Szegény- legények” aratta: 11 országban, köztük a Szovjetunióban, Len­gyelországban, Svájcban, Ku­bában, Belgiumban, Angliában és Franciaországban tűzték a mozik műsorára. Tíz ország vette meg az „Álmodozások korát”, illetve a „Gyermek- betegségeket” és az „örök meg­újhodás” című filmeket A húsz órát 9, a Hideg napok-at 8, A butaságom történetét 6 or­szágban vetítették, illetve még vetítik ma is. Szocialista part­nereink közül Csehszlovákia, az NDK és a Szovjetunió a leg­jelentősebb vásárlóink, majd minden második új filmünket megvették. A filmexport évről évre töb­bet hoz a népgazdaság kony­hájára, hiszen játékfilmjeinkért 1963-ban mintegy másfél millió, 1966-ban már 2 000 000 deviza- forintot kaptunk. (Ugyanez kia- filmekkel: 1 millió 101 ezer, illetve tavaly már 1 millió 435 ezer devizaforint) Néhány éve foglalkozunk filmbérmunka és gyártási szol­gáltatások vállalásával is, hi­szen ezek is öregbítik jó hírün­ket a világban. Walt Disneytől Carlo Ponti-ig a világ sok film­művésze, üzleti vállalkozója dolgoztatott a mi műtermeink­ben, forgatott hazai tájainkon, s készítettünk tudományos fil­met az ENSZ egészségügyi szer­vezetének, rajz- és bábfilmeket az UNESCO-nak, orosz nyelv- oktatási sorozatot az angol te­levíziónak, reklámfilmeket más földrészek országainak. Sok kedvező adottsággal rendelke­zünk e téren is, úgyhogy fel­tehetően számíthatunk további ilyen jellegű megrendelésekre. S tegyük hozzá mindehhez: filmalkotásaink rendre eljutnak a különböző ünnepi nemzetközi találkozókra, ott is, meg a külföldi városok „hétköznapi” mozijaiban elevenen hirdetik a magyar kultúrát és művészetet. Végül, ha röviden is, említ­sük meg világszerte ismert és kedvelt népművészetünket. A halasi csipkétől a hortobágyi szűrig, a csikóbőrös kulacstól a kalocsai hímzésig rengeteg „tárgyi” attasénk hirdeti népi kultúránkat A magyar népmű­vészet ez évi külföldi szereplé­seiből említést érdemel a Népi Iparművészeti Tanács és a Kul­turális Kapcsolatok Intézete ál­tal közösen megrendezendő ma­gyar népművészeti kiállítás az NSZK-ban, ahol népi kerámiát, pásztorfaragást, hímzést, szőt­test és magyar népviseletet mu­tatunk be. Svédországban ugyancsak kiállításon szerepel a magyar népművészet képző- és iparművészeti alkotásokkal együtt. Mint ismeretes, tavasz- szal a libanoni magyar heteken is volt népművészeti kiállítás, ahol András Ferencné kalocsai pingálóasszony és Tamás László fazekas, a népművészet meste­re a helyszínen mutatta be mű­vészetét. Persze, mindez csupán csak ízelítő lehet abból a sokrétű, gazdag művészi tevékenység- láncolatból, amelyet úgy neve­zünk, magyar kultúra, s amely a régi barátokat megtartva, újakat szerezve egyre ismer­tebb lesz szerte a világon. H. Gy.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom