Petőfi Népe, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-21 / 170. szám

2. oldal 1967, július TI, pénteic A GENFI egyezmények év­fordulóján több országiban ke­rült nyilvánosságra állásfogla­lás a vietnami nép ellen elkö­vetett amerikai agresszióval kapcsolatban. A Pravda tegna­pi vezércikkében rámutat arra, hogy az Egyesült Államok 1954- ben maga is vállalta, hogy nem akadályozza a genfi egyezmé­nyek megvalósítását, holott nap­jainkban többszörösen sérti ha­tározatait. A lap leszögezi, hogy a szovjet kormány és nép to­vábbra is minden segítséget megad a harcoló vietnami nép­nek, teljesítve internacionalista kötelességét A Francia Kommunista Párt a VÜK és a dél-vietnami nép támogatására szólította fel a francia közvéleményt, a VDK és a DNFF igazságos javasla­tainak elfogadtatására. A jugoszláv Borba című lap a vietnami háború kiszélesítésé­ről írva leszögezi, hogy az Egye­sült Államok elszigetelődik, a világ különböző részeiben le­játszódó katonai intervenció po­litikája gyakorlatilag amerikai specialitássá vált. Vietnam, Do­minika, Kongó, ezt bizonyítja sőt a Tiran-szoros blokádjának fegyveres feltörésére indított washingtoni kezdeményezés is visszhamgtalan maradt A nyu­gati országok tartózkodása miatt erős nyugtalanság tapasztalható az Egyesült Államokban — írja a lap. Ezért Washington kény­telen látványos módon hangsú­lyozni ázsiai partnerei szövetsé- gesi szerepét EZ A TÉNY azonban különö­sen veszélyes a jelenlegi közel- keleti helyzetben, hiszen az események bebizonyították, hogy Washington magatartása bátorítja Izraelt az agresszív cselekmények folytatására. Az erről szóló TASZSZ-nyilatkozat, amely a helyzetet elemzi, nem­csak Izraelt marasztalja eL Az izraeli magatartás, a provoká­ciók magyarázzák, hogy a vé­get ért kairói arab államfői ta­nácskozásról távozó Burpedien algériai elnök azt mondotta: A tettek ideje jött el. Az A1 Ah- ram című kairói lapnak adott nyilatkozata szerint: „Tettekre van szükség. A szovjet vezetők egyetértettek velünk, hogy nincs más alternatíva az agresz- szív erők visszavonására.” Aref elnök viszont azt mondotta, hogy még nem érkezett el az ideje annak, hogy arabok fel­tárják kártyáikat. A kairói kis- csúcs résztvevői egyértelműen hangoztatták, hogy az arab ál­lamok és a szocialista országok vállvetve együttműködnek az izraeli agresszió következmé­nyeinek felszámolásában. Ért­hető érdeklődés előzi meg Nasz- szer vasárnapi beszédét, mely­ben, mint jelentették, fontos kérdésekről szól. A szudáni elnök azt közölte, hogy két héten belül megnyílik az arab külügyminiszteri érte­kezlet, amelyhez az érdekelt országok támogatását kérte. Ügy nyilatkozott, hogy az arab országok sohasem ülnek le tár­gyalni Izraellel az agresszor ál­tal támasztott feltételek alap­ján. AMI AZ EURÓPAI helyzetet illeti, az NSZK békebontó tö­rekvései kerülnek felszínre a 18 hatalmi leszerelési értekezlet munkájának akadályozásában. Mint a Pravda irja: Az NSZK képviselői sok nyugati főváros­ban élénk tevékenységet fejte­nek ki az atomsorompó-szerző- déstervezet benyújtása ellen, így a bizottság munkája holt­ponton van. Pedig a nyugati hatalmak képviselői nemrégen még arról nyilatkoztak, hogy készek a bizottság elé terjeszte­ni a szerződéstervezetet, amit most ok nélkül halogatnak. Amerikai beismerést Erősödött a VDK partnsenti védelme Mára napolták as ENSZ-közgyűlés vitáját A dél-vietnami szabadsághar­cosok csütörtökre virradó éjjel Phuoc Tuy tartományban akna­vetőkkel támadták a kormány- csapatok állásait. Az aknatűz megsebesítette a kormányhad­sereg tizenhét katonáját és egy amerikai tisztet. Eszak-Vietnam felett szerdán légiharc folyt az amerikai légi­erő és a VDK vadászgépei kö­zött. Saigohi amerikai közlés szerint a légiharcban egyik fél sem vesztett gépet. Az ameri­kai haditengerészet bombázógé­pei szerdán olajraktárakat tá­madtak a Tonkini-öbölben. Truong Thanh volt gazdaság­ügyi miniszter, aki a dél-viet­nami elnökválasztások egyetlen „békejelöltje” lett volna, mert programjában azonnali tűzszü­netet és Eszak-Vietnam bombá­zásának megszüntetését köve­telte, szerdán nyilatkozott arról, hogy a báb-parlament elutasí­totta jelöltségét. Kijelentette, ez az elutasítás is azt bizonyítja, hogy a választás nem lehet sza­bad és korrekt, mert az ural­mon levő katonai junta nyomá­BONN (MTI) Mint jól tájékozott bomni for­rásokból most kiszivárgott, de Gaulle legutóbbi bonni látoga­tása alkalmával azt tanácsolta Kiesinger kancellárnak, hogy az NSZK sürgősen ismerje el az Odera—Nedsse határt. De Gaulle kijelentette, hogy az Ode­ra—Neisse határ elismerése jó hatást keltene Kelet-Európábán és lényegesen megkönnyítené az NSZK törekvéseit, hogy javítsa viszonyát a szocialista orszá­gokkal. Kiesinger válaszában azt magyarázta, hogy véleménye Az amerikai képviselőház szerdán este 347 szavazattal 70 ellenében elfogadta azt a sokat bírált törvényjavaslatot, amely szövetségi bűnténnyé nyilvánít­ja, ha valaki más amerikai ál­lam területére lépve, „lázongás­ra uszít” — vagy más szóval: részt vesz olyan tüntetésben, amely nem a saját államában zajlik le. A polgárjogi mozga­lom ellen irányuló reakciós tör­vényjavaslatot főként a déli de­mokraták és a republikánusok támogatták. A törvény szerint azokat, akiket a jövőben más állam területén polgárjogi tün­tetésen kapnak, maximálisan öt­évi börtönnel és tízezer dollá­ros pénzbüntetéssel sújthatják. A törvényjavaslat most a sze­nátus elé kerül jóváhagyásra. Plainfield New Jersey állam­beli városban, ahol az elmúlt napok alatt elkeseredett néger­tüntetések folytak, Richard Hu­ghes kormányzó szerdán este monstre-razziát rendelt el. A Reuter jelentése szerint 400 nemzeti gárdista és rendőr kö­rülfogta a négernegyedet és házról házra járva kutatott fegyverek után. Azokat a fél­automata kézifegyvereket ke­resték, amelyeket néger csopor­tok vasárnap éjjel vittek el a helybeli fegyvergyárból. Har­minchat puska közül mindössze kettőt találtak meg, de a razzia barbársága ismét rendkívül fe­szült helyzetet teremtett a né­gernegyedben. Harminc kilométernyire Plain- fieldtől, az ugyancsak zavargás­dúlta Newark városban, csü­törtökön négynapos polgárjogi konferencia kezdődött, amely­nek jelszava — mint a Reuter- iroda írja: „fekete hatalom”. Az országos értekezletet még az előtt vették tervbe, hogy New sa folytán csak a junta jelölt­jeinek van kilátásuk a győze­lemre. Washingtoni diplomáciai kö­rök közlése szerint Johnson el­nök felkérte Taylor tábornokot, az Egyesült Államok volt saigo- ni nagykövetét, hogy egy kül­döttség élén látogasson el a viet­nami háborúban az Egyesült Ál­lamok oldalán részt vevő orszá­gok fővárosába. Az utazás cél­ja, hogy Taylor tábornok tájé­koztassa a szövetséges kormá­nyokat McNamara legutóbbi vietnami látogatásának tapasz­talatairól. Taylor valószínűleg e hét végén indul kőrútjára. W. Woods tengernagy, az észak-vietnami tengerpartok el­len irányuló amerikai bombá­zások egyik irányítója, wa­shingtoni sajtóértekezletén kije­lentette, hogy a VDK partmenti védelme megerősödött. Ennek következménye az, hogy a VDK partmenti tüzérsége megrongál­ta az amerikaiak 16 hajóját, megölt két amerikai tengerészt és huszonkét másikat megsebe­sített. szerint egyoldalú nyugatnémet „engedmények” nem jelentené­nek semmiféle előnyt. Az ő meggyőződése szerint egy álta­lános európai békerendezés előtt egyoldalú német lépéseket a másik fél nem honorálna. Mint a kancellár a CDU-képviseJők- nék mondotta, úgy érezte, hogy de Gaulle ezt az érvelést elfo­gadta. Ennek ellenére a CDU köreiben de Gaullenak ez a ta­nácsa nyugtalanságot keltett, különösen arra való tekintettel, hogy de Gaulle ősszel Varsóba utazik. Jersey államban nagy véráldo- zattal járó tüntetéssorozat rob­bant ki. A „fekete hatalom” jel­szó egy éve került köztudatba az Egyesült Államokban. A pol­gárjogi mozgalom vezetői törvé­nyes célkitűzéseket látnak mö­götte — a többi között azt, hogy a néger lakosságnak biz­tosítani kell a politikai, gazda­sági és szociális életben az őt megillető részt. Hogy Brown brit külügymi­niszter különös hajlamot érez a veszélyes kötéltánc-diplomá- ciához, arról rövid pályafutása alatt is meggyőzte a közvéle­ményt. Jól emlékszünk, hogy annak idején Vietnammal kap­csolatban más mondott a lon­doni alsóházban, megint más­képp fejezte ki magát Moszkvá­ban, és röviddel azután Wa­shingtonban. Igyekezett a szov­jet fővárosban a szocialista nagyhatalom álláspontjához iga­zodni, úgy ;y igyekezett meg­nyerni hazai Vietnam-politiká- juknak ellenzékét, s egyszers­mind leszerelni támogatóit. Washingtonban, az Egyesült Államok kormányférfiaival való találkozásakor pedig a vietnami agresszor társkereső követelé­seit kielégíteni. A közel-keleti válság idején tanúsított brit állásfoglalás ezek után rr^ár aligha volt meglepő. Nagy-Britennia Egyiptomot vá­dolta az agresszióval, mondván, hogy az EAK zárta le az Aka- bai öblöt, a nemzetközi vízi- útat, s az izraeli betörés ennek NEW YORK (MTI) Az ENSZ-közgyűlés ülését csütörtökön ötperces tanácsko­zás után, pénteken magyar idő szerint 20.00 órára napolták el. Ily módon újabb 24 órát kap­tak azok a küldöttségek, ame­lyek a kétharmados többség számára elfogadható határozati javaslat kidolgozásán fáradoz­nak. A csütörtöki ötperces ülésen Tekintettel arra, hogy Izrael folytatja provokációs tevékeny­ségét az EAK, Jordánia, Szíria és más arab államok ellen, dur­ván megsérti a Biztonsági Ta­nács, valamint az ENSZ-köz­gyűlés sürgős rendkívüli ülés­szakának számos határozatát, a TASZSZ-t felhatalmazták az alábbiak közlésére: Izrael kormánykörei és azok, akik az Egyesült Államokban, Angliában, az NSZK-ban s né­hány más nyugati országban e köröket bátorítják, a népek aka­ratával és a béke megóvásának érdekeivel szembe szegülve, koc­kázatos módon játszanak a tűz­zel; súlyos hibát követve el fi­gyelmen kívül hagyják az arab államoknak és barátaiknak el­tökélt szándékát, hogy megvé­dik a közel-keleti békét; ezek a körök magukra vonják a teljes felelősséget és' a megtorlást ag­resszív és provokációs politiká­juk folytatásáért. Az izraeli csapatok a Bizton­sági Tanács tűzszüneti határo­zata ellenére e határozatok el­fogadása óta nemegyszer követ­tek el nagyszabású fegyveres incidenseket a Szuezi-csatoma övezetében, légierőt, tüzérséget ás tankokat vetettek be. A leg­utóbbi ilyen fegyveres provo­kációra július 14—én és 15-én került sor, amikor tüzérségi és aknavető tűzzel árasztották el Kantara, Ferdan és Izmaila vá­rosokat, izraeli repülőgépek pe­dig megkísérelték Szuez bombá­zását. Az ágyútűz és a bombá­zások a békés polgári lakosság soraiban is áldozatokat szedtek. Minden ilyen összetűzés, ame­lyet az izraeli hadvezetés fele­lőtlen és kihívó akciói idéznek elő, magában rejti a nagyszabá­sú háborús konfliktus kiújulá- sának veszélyét, fenyegeti a kö­zel-kelet békéjét és a nemzet­közi biztonságot. Izrael minden lépése a meg­szállt arab területeken azt te­rendkívüli közgyűlésén a brit politikát Brown képviselte. A közgyűlés közel-keleti vitájában felszólaló angol külügyminisz­ter beszédében már óvatosab­ban foglalt állást. Közvetve azt is elismerte, hogy az agresszor Izrael és nyíltan figyelmeztette Tel A vivőt, hogy hagyjon fel a területi követelésekkel Brown ismét kényelmetlen helyzetbe került’ amikor hazatért. Bizo­nyos angol körök ugyanis erő­teljesen bírálták felszólalását és úgy értelmezték, hogy Brown az arab államokat támogatja. Ezután a külügyminiszter tv- beszédben cáfolta meg önma­gát. Védekezve a bírálattal szemben, emlékeztetett ENSZ- beli beszédének arra a részére, amelyben kijelentette, hogy az izraeli csapatok visszavonásá­nak fejében biztosítani kell Iz­rael „életfeltételeit”. Ez alka­lommal ismét kijelentette, hogy véleménye szerint a közel-keleti ellenségeskedések kitörésének egyik oka az Akabai-öböl egyip­tomi blokádja volt. Nem köte­Pazsvak, a közgyűlés elnöke tá­jékoztatta a küldöttségeket ar­ról, hogy hétfő óta folyó tárgya­lásokon nem sikerült kidolgoz­ni a megfelelő határozat szöve­gét. Ezután Finnország képvise­lője javasolta, hogy péntekig te­gyék még lehetővé a tanácsko­zások folytatását E javaslattal szemben senkinek sem volt el­lenvetése, és így tűzték ki az új ülés időpontját. Dúsítja, hogy Tel Avivban meg­kísérlik e területek kisajátítá­sát. Ezeken a területeken iz­raeli megszálló hatóságokat hoz­nak létre, amelyek drákói rend­szabályokat vezetnek be az arab őslako6ággal szemben. Terror­ral és megfélemlítéssel, az ara­bok százezreit űzik el szülő­földjükről Gaza térségében, Jor­dánia nyugati részén, Jeruzsá­lemben és más területeken. A nemzetközi jog durva megsér­tése volt az izraeli parlament Jeruzsálem arab részének gya­korlati bekebelezéséről hozott döntése. Az ENSZ-közgyűlés sürgős rendkívüli ülésszaka már két ízben is elítélte ezt a terü­leti hódítást. Az izraeli kormány azonban továbbra is figyelmen kívül hagyja ezt a világszer­vezet tagállamainak többsége által jóváhagyott ENSZ-határo- zatot. Az imperialisták valós szán­dékait — már pedig Izrael ál­lam az ő eszközük — ékesen tanúsítja az a tény is, hogy a megszállt arab területeken a természeti kincsek elrablására kész'j’nek. Izrael kormánya és a nemzetközi monopóliumokkal szoros kapcsolatban álló izraeli részvénytársaságok már be is jelentették, hogy hozzá akarnak kezdeni a Sinai-félszigeten levő kőolajlelőhelyek kiaknázásához. Izrael agressziója következtében hajózhatatlanná vált és üzem­képtelen a Szuezi - csatorna. Hy módon annak az államnak a kormánya, amely nem rég még a hitleri kegyetlenkedések elítélőjének pózát vette fel, most az egész világ színe előtt megmutatja, hogy azt az em­bertelen gyakorlatot követi, amelyet a német fasiszta terü­letrablók a második világhá­ború idején az agressziójuk ál­dozatává vált országok területén folytattak — fejeződik be a TASZSZ nyilatkozata. lezte el magád azonban e véle­mény mellett sem, mert azt is kijelentette, hogy Izrael egyet­len biztonsága a béke. A közel- keleti háborúban játszott angol szerepről pedig nyomatékosan kijelentette: „Okunk van rá, hogy mindkét féllel igen barát­ságosak legyünk.” Ez a taktikázás azonban nem válik javára Nagy-Britanniának. Ezzel a taktikázással elvesztet­te az arab világ jóindulatát, s ennek egyik megnyilvánulása volt az életbeléptetett olaj­embargó. Az olajszállítások le­állítása érzékenyen érintette Nagy-Britanniát, hiszen nyers­anyagszükségletének 70 száza­lékát az arab országokból szerzi be. London ugyan igyekezett nyomást gyakorolni az arabokra azzal a fenyegetéssel, hogy más­honnan szerzi be a kőolajat. Ennek az értékét nagyban csök­kentette, hogy a máshonnan, az USA-ból, Venezuelából szár­mazó olaj sokkal drágább az arabnál, másrészt a font ster­ling amúgy sem túlságosan szi­lárd világpiaci helyzetét válsá­gos helyzetbe hozná, ha az olyan gazdag olajfejedelemsé­gek, mint Kuwait, megtorlás­ként kivonná a londoni ban­kóban őrzött betétjét, De Gaulle az Odera—Neisse határ elismerésére ösztönzi Kiesingert Monstre és barbár razzia élezi a feszültséget New Jerseyben Kőtéltánc kráterek felett reakciója volt. Később az ENSZ TASZSZ-nyilatkozat Izrael provokációiról

Next

/
Oldalképek
Tartalom