Petőfi Népe, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-30 / 152. szám
4. Mal 1907. janim 19, péntek Nehéz poszton „Diákok“ — tizenhét országból Csütörtökön Kecskeméten, a városi tanács dísztermében az Esztergomi Dunakanyar Művészeti Nyári Egyetem hallgatóit köszöntötte Újvári Lajos, a városi tanács vb-elnökhelyettese. Röviden ismertette városunk múiyit, fejlődését, s végezetül meghívta a nyári egyetem hallgatóit a Kecskemét fennállásának 600. évfordulója alkalmából a jövő évben esedékes jubileumi ünnepségekre. A TIT szervezésében működő Művészeti Nyári Egyetem hallgatói — a világ 17 országából ösz- szesen mintegy hetvenen — immár a harmadik évben ismerkedhetnek a magyar zenekultúrával. Az idei előadások témája az ének- és kóruskultúra. A részvevők június 23-tól két héten át hat előadást hallgatnak s ezenkívül több országjáró kirándulást is tesznek. Tegnap Friss Gábor „A modem énekes kultúra, mint a humanista nevelés eszköze” címmel tartott előadást. A hallgatók délután a kecskeméti Ének-Zenei Iskolában tettek látogatást, s ismerkedtek az ott folyó zenepedagógiai tevékenységgel. A vendégeiket kecskeméti látogatásukra Kodály Zoltán özvegye is elkísérte. Eredményes MHS-munka a kalocsai járásban Tegnap délelőtt Kecskeméten a Fegyveres Erők Klubjában tartotta e havi ülését a Magyar Honvédelmi Sportszövetség megyei intéző bizottsága. A résztvevők megtárgyalták a kalocsai MHS járási elnökség munkáját, a télen megtartott tanfolyamok eredményeit és a nyári sportmunka helyzetét A kalocsai járásban az utóbbi két évben mind többen kapcsolódtak be a MHS munkájába, növekedett a fiatalok érdeklődése a technikai sportok iránt és javult a honvédelmi tömegpropaganda. A növekvő érdeklődésre jellemző, hogy az idén az elsők között, már június elején megrendezték az összetett honvédelmi versenyeket, amelyeken járásszerte igen sokan vettek részt Az ülést levezető Kádár Mihály megyei elnök- helyettes javaslatára az intéző bizottság dicséretben részesítette a kalocsai járási elnökséget, a homokmégyi és kalocsai területi alapszervezetet, valamint a legjobb társadalmi aktívákat. Az MHS megyei intéző bizottsága ezután a motoros- és a rádióklub munkájáról szóló előterjesztést tárgyalta meg. Honnan a 70 ragon fa? A közellátási súlyosan veszélyeztető bűnügyben fejezte be a nyomozást a rendőrség S ándor, ugyan gyere ide!... — invitálta barátját a parkírozó helyen álló autójához az egyik fürdőző. A kocsiban levő hőmérőre mutatott. A tűző napon álló járműben 60 fokra szökkent a hőmérő higanyszála. Ugyanabban az időpontban a szegedi műúton, az út szélére húzódva leállt egy kamiongépjármű. Fülkéjéből kikászálódott a gyöngyöző homlokú, napbarnította arcú sofőr. Lehúzta a testéhez tapadt inget, s az árokpartra terítette. Mellé telepedett maga is, a kocsi árnyékába. Onnan figyelte pilled- ten a közeli aratókat. Aztán alighanem összehasonlítást tett a cseppet sem könnyű saját, és az új kenyeret betakarítok még nehezebb munkája között Mert amikor felállt, lendületes mozdulatokkal kapta magára az inget, és indult tovább. * A z időjárás a mi kedvező éghajlatunk alatt is sokszor próbára teszi az embert. Túlzás nélkül mondhatjuk: a kötelességteljesítés ilyenkor kemény helytállást kíván. Gondoljunk csak azokra, akiket a tél nem egyszer dermesztő hidegében, csontig hasító hófúvásában a szabad ég alá szólított a kötelesség... S most, amikor a tűző nap uralja a „mezőnyt”, el'ősorban megint csak a szabiidban dolgozók ereje, helytállása van próbára téve. Nem véletlenül jutnak legelőször az aratók eszünkbe. Azok az emberek, akik a kom-, bájnokat, aratógépeket kormányozva és kiszolgálva, vagy szükségből még mindig régimódian, ütemes mozdulatokkal a kaszát lendítgetve, markot szedve verejtékeznek a forró mezőkön. Nincs megállás. A gabona gyorsan érik, szapora ütemet diktál a fárasztó hőség. Mert a A MÉV átvevő telepein egyre nő a forgalom. Jelenleg a legnagyobb mennyiséget a meggy felvásárlás adja. A tervezett több mint 300 vagonnal szemben az idén mintegy száz vagonnal kevesebb átvételére számítanak. Az időjárás ugyanis nem kedvezett virágzáskor a «neggynek. Az eddigi felvásárlás eredménye 110 vagon, ebből 60 vagon ment exportra. Megkezdődött a korai és a kajszi barack felvásárlása is. Eddig 4 vagonnal vettek át A következő hetekben azonban napi 30—40 vagonra számítanak. Az idén kiváló termés muszempergés egyrészt veszteséget jelentene, másrészt az egyéb nyári művelésre szoruló növény sínylené meg, ha a határ gondozója nem állná a kemény harcot a rekkenő meleggel. • Ü j kenyér... A mindennapi, amelyet nyáron is meg kell sütni! S gondolatban máris ott vagyunk a sütödék ugyancsak próbára tett dolgozóinál. Meg azoknál, akik a kazánok mellett a ZIM öntödéjében, a közétkeztetés konyháin stb. viselik a kétszeres erőpróbát jelentő hőséget... N emcsak a közelgő vasutasnap miatt kerülnek előtérbe a vasút munkásai, közöttük elsősorban a pályajavítók, a korszerű pályatestek kivitelezői. Hiszen elegendő csupán rágondolni, mit jelenthet például a krampácsolás az árnyék nélküli töltésen, ahol a fokozott fizikai erőkifejtés mellett kell elviselni a nap perzselését. Ugyanígy említhetnénk az útépítőket, akiknek legfeljebb a hőségben sűrűn megkívánt ivóvíz nyújt pillanatnyi felfrissülést. Meg a nem egyszer elhangzó, kényszerű tréfálkozás, miszerint „mégiscsak jó dolog a kánikula, mert kiszívja az ember reumáját ...” T isztelettel gondolunk mindannyiukra. Mert igaz hogy a mindennapi kötelességet teljesítik, de ez a helytállás éppen az emberi szervezet alaposabb igénybevétele miatt, a megszokottnál nagyobb önfegyelmet kíván. S pusztán ez a tény is erőt és példát adó mindazoknak, akik összehasonlíthatatlanul kedvezőbb körülmények között munkálkodva is gyakran sóhajtanak így: „kibírhatatlan ez a hőség!...” P. I. tatkozik barackból. A tervezett 2 ezer vagonból 1100 vagont exportálnak. Száz vagon gyümölcsöt Kecskemétről repülőgépen szállítanak Londonba. A szamóca-szezon befejeződött, 130 vagonnal vásároltak fel a MÉK-telepeken, ebből 90-et küldtek exportra. A gyümölcs mellett a zöldségfélék is mind nagyobb mennyiségben jelentkeznek. Jelentős tételt képvisel a főzőhagyma is. Ebből 400 vagonnal szállítanak főként nyugatra. A bajai járásban kezdték meg először a szedését. A népgazdaság egyik legjelentősebb importcikke a fa, ezért a vele való gazdálkodást az érvényben levő rendelkezések szigorú feltételekhez kötik. A mezőgazdasági nagyüzemek — tsz-ek, tszcs-k — fakitermelésének mennyiségét a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai állapítják meg, adják ki az engedélyt, azonban ehhez minden esetben kikérik — szakszempontból — az illetékes erdőgazdaság javaslatát is. Az engedélyeken pontosan feltüntetik a kitermelésre kerülő erdő helyrajzi adatait, s fafajtánként meghatározzák az állami megvételre kerülő ipari fa mennyiségét is. Ezeket a szabályokat nem tartotta be, sőt tudatosan kijátszotta a lajosmizsei Vörös Csillag Tszcs volt elnöke, főkönyvelője és egyik brigádvezetője. A „ jólelkű(t elnök A termelőszövetkezeti csoport volt elnöke, Vágó György 1963 óta, minden évben rendszeresen a közös gazdaságnak adott fakitermelési engedélyek figyelembevételével meghatározta: az erdővel rendelkező tagok mennyi fát vághatnak ki. Az elnök azonban olyan „jó szívű” volt — nem minden ok nélkül —, hogy olyan területekre is adott fakitermelési engedélyt, amelyek a tanács engedélyében nem szerepelnek. Ráadásul a kivágásra kerülő erdő helyrajzi számát sem közölte az érdekeltekkel. A tszcs tagjai — az elnök és Tamás János brigádvezető jóvoltából — ezért lényegesen nagyobb mennyiségű fához jutottak. Négy év alatt, 1963-tól 1966 végéig 9050 mázsa — több mint 90 vagon — akác- és nyárfa dőlt ki a tszcs tagjainak baltacsapásai nyomán, holott az engedély mindössze 2120 mázsa fa kitermelésére szólt. Hová tűnt a rengeteg faanyag? Csupán az egyik felét kapta meg a közős, a másik felével a tagok szabadon rendelkezhettek, ám a tszcs-nek még így is többlete mutatkozott Növekedett a közös alap Hetven vagon fát eltüntetni még a kimutatásokon sem köny- nyű dolog, ám a tszcs főkönyvelője vállalkozott erre. Homoki Nagy Margit főkönwelő, jól ismerte a közös zilált anyagi helyzetét, s ezért, hogy a közös alapot növelje, szabálytalanul az anyagbevételi jegyeken és raktári okmányokon csupán az engedélyezett famennyiséget vételeztette be. A gazdáknak jutó részt — miután annak lekönyvelése leleplezte volna a visszaélést — egyszerűen „elfelejtették” bevételezni. A pénzt „földhasználati díj” címén vételezték be a közös kasszájába. Az engedélyeken feltüntetett mennyiségeken kívül kitermelt fa nem volt rossz üzlet, hiszen a közösnek és a gazdáknak ösz- szesen 350 ezer forint „bevételt” jelentett. Jogtalan jövedelmek A fakitermeléssel a tszcs volt vezetői lényegében a közöst juttatták jogtalan anyagi előnyhöz, de magukról sem felejtkeztek meg. Vágó György például 1964 elején kétszer vette fel 3 ezer forintos havi fizetését, amelyet Homoki Nagy Margit engedélyezett számára. (?) Az elnöknek azonban ez sem volt elég. A közös gazdaságok szőlő- és gyümölcsültetvényei gondozásának irányításáért az Ültetvény Tervező Vállalat prémiumot fizet azoknak, akik ebben részt vesznek. A kifizethető összeget — amennyiben a vezetőség hozzájárul —, a járási tanács 3500 forintban állapította meg. Annak ellenére, hogy Vágó György és Tamás János nem vett részt ezeknek a munkálatoknak az irányításában, erre vezetőségi határozat sem született, Vágó 10 ezer, Tamás pedig 4 ezer forint prémiumot vett fel. 40. Koka élvezettel kötözködött, és nem is titkolta. Borkov kibontotta a csomagot, rápillantott a pénzre, és zsebre- vágta: — Hagyja ezt a hülye dumát Nyikoláj Nyikolájevics. Nem áll jól. IVJit akar még tőlem? — Isten ments Vologya! — kiáltott fel Koka. — Egyszerűen csak feltételeztem, hogy ezzel nem ér véget a barátságunk. Máskor is szükségünk lehet egymásra. — Miféle barátság! — legyintett Borkov. — Semmi közöm magához. — Már két ízben segítettünk egymáson... — És ez el4g is. — Én nem mondanám ezt ilyen határozottan. Nálam mindig kereshet egy kis mellékest. Sok módja van. A rendőrség a lajosmizsei Vörös Csillag volt vezetőinek ügyében befejezte a nyomozást, ám a bűncselekmények feltárásával egyidőben azokra az okokra is fényt derített, amelyek elősegítették a népgazdaság megkárosítását. Anélkül, hogy a bűnösöket mentegetnénk, megállapíthatjuk: a la- jpsmizsei Vörös Csillag Tszcs- nél az ellenőrzés felületes volt. Senkinek sem tűnt fel a tszcs pénzügyi elszámolásának vizsgálatakor, honnan származik a földhasználati díj rendkívül magas összege. Az erdészet — bár a szeme előtt vágták ki a fákat — sem emelt szót, amikor olyan erdőt irtottak ki, amelyhez nem járultak hozzá. Gémes Gábor II jugoszláv műsora PÉNTEK 17.05: Hírek. — 17.10: Keresztre,#, vény. Gyermekműsor. — 17.55: Műsorismertetés. — 18.00: A tv jélenti. — 18.15: Szereti a zenét? — 19.05: Tudomány 67. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Képhfradó. — 20.30: Az idei nyár dala. — 20.33: Hirdetések. — 20.41: Lázadás a Cai- ne-hajón. Amerikai játékfilm. Főszereplők: Humphrey Bogart és Jose Ferer. — 22.08: Képhíradó, második kiadás. — 22.30: Jugoszlávia-^ Lengyelország női kézilabda-mérkőzés. Képfelvétel. — 23.30: Jugoszlávia—NSZK férfi kézilabda-mérkőzés képfelvételről. — Például? Koka lesütötte a szemét, sokáig nézegette rövidre vágott körmeit. Végre kibökte. — Félek beszélni. Félek, hogy félreérti. — /Majd csak megértem. Eddig sikerült — Nos, jól van. — Koka mintha lelkierőt gyűjtene. — Megteheti például, hogy két- három havonként összeállít egy rövid kis beszámolót. Mit kellett csinálnia a munkahelyén, csak magának..: Jó pénzért... Borkov arca dühös és gyűlölködő kifejezést öltött. Csak nézett Kokára, összeszorított szájjal, mintha egyáltalán nem is akarna válaszolni. Ez úgy hatott, mint javaslat arra vonatkozóan. hogy takarodjon a fenébe. De Koka nem hátrált meg. — Nos, mit szól hozzá? Hasznos foglalkozás a vadontermő gyógynövények gyűjtése! Gyűjtsön ökörfarkkóró-vírágot: nyersen szárítva keskeny levelű útifüvet nyersen szárítva japánakác-vlrágbimbót nyersen szárítva fizetnek érte a földművesszövetkezetek. Szaktanácsot és bővebb felvilágosítást a földművesszövetkezetek gyógynövény-felvásárlói adnak. 5005 7,— Ft-ot 52.50 Ft-ot 1,00 Ft-ot 10.50 Ft-ot 2,30 Ft-ot 10,— Ft-ot Jó termés mutatkozik barackból Szedik már a főzőhagymát