Petőfi Népe, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-23 / 146. szám
4. oldal 1967. június 23. péntel Hitel 160 lakás építéséhez Hz 1966-ban belvízkárt szenvedett lakások helyreállítása nagyrészben befejeződött Az újjáépítések ütemét fokozni kell — Az idei kár lényegesen kisebb (Tudósítónktól.) A dunavecsei járási OTP-fiók vezetőjével, dr. Tóth Ferenccel beszélgettünk: — A betétállomány az elmúlt évehez viszonyítva emelkedett, s jelenleg 11 500 betétkönyvben mintegy 95 millió forint van elhelyezve. Ez azt jelenti, hogy llagosan egy lakosra közel 2 ezer forint jut. A járás lakoséba mind nagyobb számban zd kislakásépítkezéshez, és :zel párhuzamosan emelkedik a7 építkezés céljára nyújtott hitel is. Az 1965. évihez viszo- yítva 300 százalékos az emel- kedés. Még két évvel ezelőtt 50, riz idén május 31-ig 160 lakás A SZÖVOSZ illetékes osztályán közölték, hogy a falusi szövetkezeti bolthálózat ez évben 110 000 új kerékpárt bocsát a vevőközönség rendelkezésére. Ez ötvenezerrel haladja túl a tavalyi forgalmat, de valószínűleg még így sem elégíti ki a gyorsan növekvő igényeket. Az áruválaszték bővítésére az idén ä Szovjetunióból 20 000 jól bevált típusú kerékpárt hoztak be, Lengyelországból pedig hétezer könnyű motorkerékpárt: 48 köbcentis „Komar”-t importáltak. Ez, a magyarul Szúnyog elnevezésű márka bukósisak és Kresz-vizsga nélkül használható. Az egyik tanyasi általános iskola tanítója minden nyáron elviszi az ország valamelyik részébe két-háromnapos kirándulásra a kisdiákjait. Az idén a Balatont keresik fel. Hogy az országjárás milyen hatással van a többségében még petróleumlámpás házban lakó, s a sötét téli délutánokon az iskolában is pumpálós gázlámpa fényénél tanuló gyerekekre, — nem kell különösebben ecsetelni. Annyit azonban érdemes megjegyezni, hogy bővül a látókörük, gyarapodnak földrajzi ismereteik, mélyül a nazájuk iránti szeretetük. Ezért a pedagógus nemcsak dicséretet, hanem támogatást is érdemelne. Egyikre sem tart igényt. Amit tesz. hivatásának a gyakorlásához tartozik, mondja, az évenkénti kirándulások támogatására pedig nincs szüksége. A kisdiákok ugyanis rendezvényeik bevételéből, s oly módon fedezik kirándulásaik költségeit, hogy az udvarokon, valamint a határban összegyűjtik az ócskavasat, és azt értékesítik. Az idei kétnapos balatoni útjuk is ezért kerül személyenként csak 16 forintba. Ez az összeg pedig ma már nem jelent megterhelést egyetlen tanyavilágban lakó szülőnek sem. Teljesen ingyenes lett volna azonban a kirándulás, ha.;. Folytassuk ott, hogy a gyerekek számos olyan lánctalpdarabot összeszedtek a határban. amelyek összetörvén, a homokkal részben, vagy egészen befedve, már három-négy éve ott „szunnyadtak” szanaszét. Senki nem törődött azzal, hogy a kohóipar nyersanyagszükségletének a kielégítését nagyon jól szolgálták volna. A kisdiákok a lánctalpdarabok felfedezésekor gondoltak erre is —■ hiszen a tanítójuk elmagyarázta nekik —, s természetesen arra is. hogy még 16 forintot sem kell kérniök a szüleiktől. Szorgalommal össze- hordtak hát iskolájuk udvarára mintegy 30 mázsa lomvasat, — de nem sokáig örülhettek neki. építéséhez nyújtottunk hitelt. A kedvezményes pedagóguslakásépítés mellett nagy az érdeklődés a nemrégiben bevezetett, az állami gazdasági dolgozók részére nyújtandó hitelakció iránt. Az iskolai tanulók takarékosságáról a következőket tudtuk meg: A járás iskolái nagy igyekezettel vettek részt a takarékossági mozgalomban. Az elmúlt tanévben több mint 600 ezer forint jelzi ezt az igyekezetei. Kiemelkedő eredményt ért el a szalkszentmártoni iskola, amely hosszú évek óta vezet az iskolák közötti megyei versenyben. A néhány év előtti kapahiányt sikerült felszámolni, néhány vidéken azonban még nem mindig az igényeknek megfelelőt kapják a vásárlók. A háti permetezőből tavaly 32 ezer került forgalomba, az ez évi előirányzat 50 000, s ennek nagy része már kinn van a kereskedelmi hálózatban. Jugoszláviából, Bulgáriából is hoztak be permetezőgépeket. A gabonabetakarításhoz a szakemberek szerint mindenütt elegendő zsák, zsineg és ponyva áll a vásárlók rendelkezésére, az idén nagyobb mennyiségű szintetikus szálból készült, erősebb, tartósabb zsákot hoznak forgalomba. (MTI) Vasgyűjtő munkájúk után megjelent tanítójuknál a közeli állami gazdaság egyik vezetője, s követelte a nagyüzem tulajdo, nát képező lánctalpdarabokat. A tanító békeszerető, s törvény- tisztelő ember. — és ellenvető szó, meg a kisdiákok munkája ellenértékének a kérése nélkül odaadta a .,leletet” A gazdaság vezetői nyilván megnyugodtak, hogy szándékuk ellenére, mások — kisgyerekek! — verejtéke árán pótlódott egy három-négy évvel ezelőtti mulasztásuk. De ha mélyen elgondolkodnak, lelkiismeretfurdialást kell érezniük eljárásuk miatt. Kétszeres szégyent is a környék kisdiákjai, valamint ezek szülei előtt. Először már azért, hogy annak idején nem kérték számon a lánctalpasok vezetőitől a határban hagyott öntvénydarabokat! Az utóbbi két csapadékos esztendő — de különösen a tavalyi — tetemes kárt okozott Bács-Kiskun megye lakóházaiban. Az 1966-os belvízkár következtében például 3374 lakás rongálódott meg a megyében. 618 lakás újjáépítése vált szükségessé, míg 2756 helyreállításra szorult. Legnagyobbmérvű rongálódás Kecskemét és Kiskunfélegyháza házaiban következett be. Ebben az évben 555 kárbejelentés érkezett az I. fokú építésügyi hatóságokhoz, s a helyszíni vizsgálatok során megállapították, hogy a károsodás mértéke lényegesen alatta marad a múlt évinek. Nem egy helyen a bérlők és lakástulajdonosok eltúlozták a károkat, hogy segélyt, építési anyagot vagy lakáskiutalást kapjanak. A megyei tanács.vb építésiközlekedési és vízügyi osztálya nemrég tett jelentést az 1966— Gizi ka Ez az őzike anyukáját elvesztette, így került az emberek közé. Gazdái szólongatják így — Giziké. Érti is a nevét, s ha meghallja a gazdi hívó szavát, nagy ugrásokkal pillanatok alatt mellette terem. Szép, szomorú szemeivel ilyenkor azt kérdi — mit kapok most, simogatást, szénát, vagy valami finom. zöld füvecskét? 67 évi belvíz következtében kárt szenvedett lakások helyreállításával, illetve újjáépítésével kapcsolatos intézkedésekről, — a végrehajtó bizottságnak. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium — a Pénzügyminisztérium Takarékpénztári Főigazgatóságával egyetértésben — 1967. szeptember 30- ában állapította meg a helyre- állítások végső határidejét. Ez a határidő betartható, mivel a károsodott lakások több mint 80 százalékánál befejeződtek már az előírt munkálatok. Legnagyobb a lemaradás Kiskunfélegyházán, ahol elsősorban anyaghiány akadályozza a befejezést... Az említett 618 lakásból azonban 438 kerül újjáépítésre, mivei a többi károsult az építéstől visszalépett, s más módon oldja meg lakásproblémáját. Volt, aki a nagyösszegű kölcsönfelvétel helyett azt a megoldást választotta, hogy a kapott segélyből hozta lakását elfogadható állapotba. Mások mint lakásbérlők károsodtak, s nem kívántak kölcsönt felvenni újjáépítésre. Viszont a tulajdonosok sem mutattak erre hajlandóságot. Az Országos Takarékpénztár saját beruházásában 210 új lakást építtet a belvízkárosultak részére. Az eddig folyósított összegeket figyelembe véve azonban megállapítható, hogy az épületek készültségi foka még a 25 százalékot sem éri el. Ez az arány rendkívül kicsi, s figyelembe véve az 1966-os belvízkárral kapcsolatos lakásépítések idei szeptember 30-i befejezési határidejét, feltétlenül gyorsítani keli az ütemet a kivitelező ktsz-eknél. Az egyéni építtetők részére engedélyezett kölcsönösszegek — mind helyreállításhoz, mind újjáépítéshez — az OTP-nél rendelkezésre állnak, erről az oldalról tehát nine» gátló körülmény. A helyreállítás legnagyobbrészt a szervezett építőiparon kívül valósult meg. Az újjáépítéseknél nagy segítséget jelent a ktsz-ek bekapcsolódása. A gyors befejezések legnagyobb akadálya mindkét vonatkozásban az állandó építési anyaghiány volt, amit a legnagyobb erőfeszítés mellett sem lehetett leküzdeni. A sorházak építését kiemelten támogatta ugyan az anyagellátásnál az Építésügyi Minisztérium, de egy-két fontos építési anyag hiánya miatt csak nem tudták a kivitelezők, betartani a vállalt határidőket. A helyreállításhoz biztosított TÜZÉP-pót- keretből csak az igények egy részét lehetett kielégíteni. Az igazságosabb anyagelosztást a károsultak részére kiadott tanácsi igazolások segítették. Az idei kár következtében 534 lakáshelyreállítás és 21 újjáépítés vált szükségessé. A belvízkárosultak minimális igényeket jelentenek be építési kölcsön iránt. Kecskeméten például a 322 bejelentett károsult lakásszámhoz viszonyítva 6 újjáépíttető és 6 helyreállító tulajdonos vesz igénybe építési kölcsönt. Kiskunfélegyházán — 145 megrongálódott lakás mellett — 7 újjáépíttető s 20 helyreállító kér kölcsönt. A kölcsönigénylések kis számának oka feltehetően az, hogy a korábbi évekhez hasonló segélyezési akció jelenleg nincs, a j kárt csak OTP-kölcsönből lehet j helyreállítani. Így az igények lényegében az építési anyag biztosítására korlátozódnak. A rendelkezésre álló anyag azonban továbbra is kevés. Az is tény, hogy az idei lakáskárok döntő többsége az épület elavultságából származó repedés, süllyedés. Ezek helyre- állítása viszonylag kis mennyiségű anyaggal, 3—8000 Ft költséggel, a szervezetit építőipar bevonása nélkül elvégezhető. Tarján István Sikeres kontroll Sántha Mihállyal, a Tiszakécskei Községi Tanács építési főelőadójával folytatott kis beszélgetés jegyzetét már zsebre tettem. Ekkor jutott eszembe: van az én szerkesztőségi fiókomban egy ügyes — beszédvázlat. Mészáros Béla országgyűlési képviselőjelölt adta „kölcsön”. Sűrítve tartalmazza azt a szép községfejlesztési programot, melyet a választási nagygyűlésen tárt a lakosság elé. Azóta már ország- gyűlési képviselő. De jó, hogy „ittfelejtődött” a beszédvázlat. Hasonlítsuk csak össze az építési főelőadó tájékoztatásával. Mi történt azóta? így mondotta Mészáros Béla: „Évek óta községünk egyik legnagyobb problémája az egészségügyi ellátás. Ennek megoldására — 1968-ban körzeti orvosi rendelőt kívánunk megépíteni, az egész lakosság nagyarányú társadalmi munkájának bevonásával. Megszüntetjük a jelenleg magánlakásban levő orvosi rendelők túlzsúfoltsága miatt fennálló áldatlan állapotot. Ma — a körzeti orvosi beosztás miatt — a délutáni órákban, sürgős esetben az egész községet össze kell járni, mire orvost talál valaki. Mivel az orvosok a fekvő betegeket látogatják. A körzeti rendelőben, ésszerű ügyeleti beosztás mellett, a nap bármely szakában igénybe vehető orvosi segítség.” Ezt közölte az építési főelőadó: „Az orvosi rendelő terve elkészült, jóváhagyása van soron. Utána teljes lendülettel száll munkába házilagos építőbrigádunk... Ez évben szeretnénk tető alá is hozni a rendelőt ...” Mészáros Béla beszédéből: „öt kilométer új kövesutat építünk a harmadik ötéves terv végéig. Ezeket a községi tanácstól a Kossuth Lajos utcán végig, majd a Szabolcska utcán folytatva egészen a Szabadság Tszr központjáig építjük ki. Következő lépcsők...” — nem szükséges végigsorolni. Sántha Mihály: „Most vonul fel a Kiskunfélegyházi Községgazdálkodási Vállalat útépítő brigádja. Megkezdi az igen rossz állapotban levő Kossuth Lajos utca — Huba János utcától az Erkel fasorig terjedő szakaszának építését. A szerződés szerint ez évben elkészülnek.” Örömet okoz az ilyen eredményű „kontroll”. Most már a napokban készült jegyzetben keresgéljünk még részleteket az idei feladatokból. Igen, van itt néhány szó arról is, hogyan néz majd ki az orvosi rendelő. Lesz fogászati, belgyógyászati és gyermekrendelő. Ezekhez a „szolgáltatási”, kiegészítő helyiségek, mint orvosi pihenő, laboratórium. Épül azonban más is. Eddig minden évben csak a költséget emésztette a tiszai strandon levő kabinsor. Sok kárt tett benne a folyó. Ebben az esztendőben új öltöző készül, fülkékkel, fogastérrel — csinos kivitelben, célszerűbb elhelyezéssel. Másik épülettel is gazdagodik a tiszai strand. Tervezik már a „Vegyszer” Vállalat kis vikendházát, ahol barátságos környezetben tölthetik hétvégi pihenőjüket az üzem dolgozói, családtagjai. „Kivonul” a kereskedelem is. A földművesszövetkezet egy büfépavilonnal áll majd a fürdő- zők rendelkezésére. A fentiek csak egy szakágazat munkáját tükrözik. Annak is egy-egy fontosabb részét. Biztos, hogy az országgyűlési képviselő által annak idején előterjesztett szép program többi célkitűzéseinek megvalósítása is hasonló ütemben halad. Mert hogy is fejezte ki Mészáros Béla? „Tiszakécske lakossága nagyon szereti községét... Megyeszerte híres, szép kuL túrházunk még csak épülőben volt, amikor már a kécskei emberek elhozták vendégeiket, és mutatták: Nézzétek, mit építünk .. Tóth István Bővül a falusi iparcikkellátás Harminc mázsa láncialp
