Petőfi Népe, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-23 / 146. szám

4. oldal 1967. június 23. péntel Hitel 160 lakás építéséhez Hz 1966-ban belvízkárt szenvedett lakások helyreállítása nagyrészben befejeződött Az újjáépítések ütemét fokozni kell — Az idei kár lényegesen kisebb (Tudósítónktól.) A dunavecsei járási OTP-fiók vezetőjével, dr. Tóth Ferenccel beszélgettünk: — A betétállomány az elmúlt évehez viszonyítva emelkedett, s jelenleg 11 500 betétkönyvben mintegy 95 millió forint van el­helyezve. Ez azt jelenti, hogy llagosan egy lakosra közel 2 ezer forint jut. A járás lakos­éba mind nagyobb számban zd kislakásépítkezéshez, és :zel párhuzamosan emelkedik a7 építkezés céljára nyújtott hi­tel is. Az 1965. évihez viszo- yítva 300 százalékos az emel- kedés. Még két évvel ezelőtt 50, riz idén május 31-ig 160 lakás A SZÖVOSZ illetékes osztá­lyán közölték, hogy a falusi szövetkezeti bolthálózat ez év­ben 110 000 új kerékpárt bocsát a vevőközönség rendelkezésére. Ez ötvenezerrel haladja túl a tavalyi forgalmat, de valószínű­leg még így sem elégíti ki a gyorsan növekvő igényeket. Az áruválaszték bővítésére az idén ä Szovjetunióból 20 000 jól be­vált típusú kerékpárt hoztak be, Lengyelországból pedig hétezer könnyű motorkerékpárt: 48 köbcentis „Komar”-t importál­tak. Ez, a magyarul Szúnyog el­nevezésű márka bukósisak és Kresz-vizsga nélkül használ­ható. Az egyik tanyasi általános is­kola tanítója minden nyáron el­viszi az ország valamelyik ré­szébe két-háromnapos kirándu­lásra a kisdiákjait. Az idén a Balatont keresik fel. Hogy az országjárás milyen hatással van a többségében még petróleumlámpás házban lakó, s a sötét téli délutánokon az is­kolában is pumpálós gázlámpa fényénél tanuló gyerekekre, — nem kell különösebben ecsetel­ni. Annyit azonban érdemes megjegyezni, hogy bővül a lá­tókörük, gyarapodnak földrajzi ismereteik, mélyül a nazájuk iránti szeretetük. Ezért a pedagógus nemcsak dicséretet, hanem támogatást is érdemelne. Egyikre sem tart igényt. Amit tesz. hivatásának a gyakorlásához tartozik, mond­ja, az évenkénti kirándulások támogatására pedig nincs szük­sége. A kisdiákok ugyanis ren­dezvényeik bevételéből, s oly módon fedezik kirándulásaik költségeit, hogy az udvarokon, valamint a határban összegyűj­tik az ócskavasat, és azt értéke­sítik. Az idei kétnapos balatoni útjuk is ezért kerül személyen­ként csak 16 forintba. Ez az összeg pedig ma már nem je­lent megterhelést egyetlen ta­nyavilágban lakó szülőnek sem. Teljesen ingyenes lett volna azonban a kirándulás, ha.;. Folytassuk ott, hogy a gye­rekek számos olyan lánctalp­darabot összeszedtek a határ­ban. amelyek összetörvén, a ho­mokkal részben, vagy egészen befedve, már három-négy éve ott „szunnyadtak” szanaszét. Senki nem törődött azzal, hogy a kohóipar nyersanyagszükség­letének a kielégítését nagyon jól szolgálták volna. A kisdiákok a lánctalpdara­bok felfedezésekor gondoltak erre is —■ hiszen a tanítójuk elmagyarázta nekik —, s ter­mészetesen arra is. hogy még 16 forintot sem kell kérniök a szüleiktől. Szorgalommal össze- hordtak hát iskolájuk udvará­ra mintegy 30 mázsa lomvasat, — de nem sokáig örülhettek neki. építéséhez nyújtottunk hitelt. A kedvezményes pedagóguslakás­építés mellett nagy az érdeklő­dés a nemrégiben bevezetett, az állami gazdasági dolgozók ré­szére nyújtandó hitelakció iránt. Az iskolai tanulók takarékos­ságáról a következőket tudtuk meg: A járás iskolái nagy igye­kezettel vettek részt a takaré­kossági mozgalomban. Az el­múlt tanévben több mint 600 ezer forint jelzi ezt az igyekeze­tei. Kiemelkedő eredményt ért el a szalkszentmártoni iskola, amely hosszú évek óta vezet az iskolák közötti megyei verseny­ben. A néhány év előtti kapa­hiányt sikerült felszámolni, né­hány vidéken azonban még nem mindig az igényeknek megfelelőt kapják a vásárlók. A háti permetezőből tavaly 32 ezer került forgalomba, az ez évi előirányzat 50 000, s ennek nagy része már kinn van a ke­reskedelmi hálózatban. Jugo­szláviából, Bulgáriából is hoz­tak be permetezőgépeket. A gabonabetakarításhoz a szakemberek szerint mindenütt elegendő zsák, zsineg és pony­va áll a vásárlók rendelkezésé­re, az idén nagyobb mennyisé­gű szintetikus szálból készült, erősebb, tartósabb zsákot hoz­nak forgalomba. (MTI) Vasgyűjtő munkájúk után megjelent tanítójuknál a közeli állami gazdaság egyik vezetője, s követelte a nagyüzem tulajdo, nát képező lánctalpdarabokat. A tanító békeszerető, s törvény- tisztelő ember. — és ellenvető szó, meg a kisdiákok munkája ellenértékének a kérése nélkül odaadta a .,leletet” A gazdaság vezetői nyilván megnyugodtak, hogy szándékuk ellenére, mások — kisgyerekek! — verejtéke árán pótlódott egy három-négy évvel ezelőtti mu­lasztásuk. De ha mélyen elgon­dolkodnak, lelkiismeretfurdialást kell érezniük eljárásuk miatt. Kétszeres szégyent is a környék kisdiákjai, valamint ezek szü­lei előtt. Először már azért, hogy annak idején nem kérték számon a lánctalpasok vezetői­től a határban hagyott öntvény­darabokat! Az utóbbi két csapadékos esz­tendő — de különösen a ta­valyi — tetemes kárt okozott Bács-Kiskun megye lakóházai­ban. Az 1966-os belvízkár követ­keztében például 3374 lakás ron­gálódott meg a megyében. 618 lakás újjáépítése vált szükséges­sé, míg 2756 helyreállításra szo­rult. Legnagyobbmérvű rongá­lódás Kecskemét és Kiskunfél­egyháza házaiban következett be. Ebben az évben 555 kárbe­jelentés érkezett az I. fokú építésügyi hatóságokhoz, s a helyszíni vizsgálatok során megállapították, hogy a károso­dás mértéke lényegesen alatta marad a múlt évinek. Nem egy helyen a bérlők és lakástulajdo­nosok eltúlozták a károkat, hogy segélyt, építési anyagot vagy la­káskiutalást kapjanak. A megyei tanács.vb építési­közlekedési és vízügyi osztálya nemrég tett jelentést az 1966— Gizi ka Ez az őzike anyukáját elvesz­tette, így került az emberek közé. Gazdái szólongatják így — Giziké. Érti is a nevét, s ha meghallja a gazdi hívó szavát, nagy ugrásokkal pillanatok alatt mellette terem. Szép, szomorú szemeivel ilyenkor azt kérdi — mit kapok most, simogatást, szé­nát, vagy valami finom. zöld füvecskét? 67 évi belvíz következtében kárt szenvedett lakások helyreállítá­sával, illetve újjáépítésével kapcsolatos intézkedésekről, — a végrehajtó bizottságnak. Az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium — a Pénz­ügyminisztérium Takarékpénz­tári Főigazgatóságával egyetér­tésben — 1967. szeptember 30- ában állapította meg a helyre- állítások végső határidejét. Ez a határidő betartható, mivel a károsodott lakások több mint 80 százalékánál befejeződtek már az előírt munkálatok. Legna­gyobb a lemaradás Kiskunfél­egyházán, ahol elsősorban anyaghiány akadályozza a be­fejezést... Az említett 618 lakásból azon­ban 438 kerül újjáépítésre, mi­vei a többi károsult az építéstől visszalépett, s más módon oldja meg lakásproblémáját. Volt, aki a nagyösszegű kölcsönfelvétel helyett azt a megoldást válasz­totta, hogy a kapott segélyből hozta lakását elfogadható álla­potba. Mások mint lakásbérlők károsodtak, s nem kívántak köl­csönt felvenni újjáépítésre. Vi­szont a tulajdonosok sem mu­tattak erre hajlandóságot. Az Országos Takarékpénztár saját beruházásában 210 új la­kást építtet a belvízkárosultak részére. Az eddig folyósított összegeket figyelembe véve azonban megállapítható, hogy az épületek készültségi foka még a 25 százalékot sem éri el. Ez az arány rendkívül kicsi, s figyelembe véve az 1966-os bel­vízkárral kapcsolatos lakásépí­tések idei szeptember 30-i be­fejezési határidejét, feltétlenül gyorsítani keli az ütemet a ki­vitelező ktsz-eknél. Az egyéni építtetők részére engedélyezett kölcsönössze­gek — mind helyreállításhoz, mind újjáépítéshez — az OTP-nél rendelkezésre áll­nak, erről az oldalról tehát nine» gátló körülmény. A helyreállítás legnagyobb­részt a szervezett építőiparon kí­vül valósult meg. Az újjáépíté­seknél nagy segítséget jelent a ktsz-ek bekapcsolódása. A gyors befejezések legnagyobb akadá­lya mindkét vonatkozásban az állandó építési anyaghiány volt, amit a legnagyobb erőfeszítés mellett sem lehetett leküzdeni. A sorházak építését kiemelten támogatta ugyan az anyagellá­tásnál az Építésügyi Miniszté­rium, de egy-két fontos építési anyag hiánya miatt csak nem tudták a kivitelezők, betartani a vállalt határidőket. A helyreál­lításhoz biztosított TÜZÉP-pót- keretből csak az igények egy ré­szét lehetett kielégíteni. Az igaz­ságosabb anyagelosztást a káro­sultak részére kiadott tanácsi igazolások segítették. Az idei kár következtében 534 lakáshelyreállítás és 21 újjáépítés vált szükségessé. A belvízkárosultak minimális igényeket jelentenek be építési kölcsön iránt. Kecskeméten pél­dául a 322 bejelentett károsult lakásszámhoz viszonyítva 6 új­jáépíttető és 6 helyreállító tulaj­donos vesz igénybe építési köl­csönt. Kiskunfélegyházán — 145 megrongálódott lakás mel­lett — 7 újjáépíttető s 20 hely­reállító kér kölcsönt. A kölcsönigénylések kis szá­mának oka feltehetően az, hogy a korábbi évekhez hasonló segé­lyezési akció jelenleg nincs, a j kárt csak OTP-kölcsönből lehet j helyreállítani. Így az igények lényegében az építési anyag biz­tosítására korlátozódnak. A ren­delkezésre álló anyag azonban továbbra is kevés. Az is tény, hogy az idei la­káskárok döntő többsége az épület elavultságából származó repedés, süllyedés. Ezek helyre- állítása viszonylag kis mennyisé­gű anyaggal, 3—8000 Ft költség­gel, a szervezetit építőipar be­vonása nélkül elvégezhető. Tarján István Sikeres kontroll Sántha Mihállyal, a Tiszakécskei Köz­ségi Tanács építési főelőadójával folytatott kis beszélgetés jegyzetét már zsebre tet­tem. Ekkor jutott eszembe: van az én szerkesztőségi fiókomban egy ügyes — be­szédvázlat. Mészáros Béla országgyűlési képviselőjelölt adta „kölcsön”. Sűrítve tartalmazza azt a szép községfejlesztési programot, melyet a választási nagygyűlé­sen tárt a lakosság elé. Azóta már ország- gyűlési képviselő. De jó, hogy „ittfelejtődött” a beszédváz­lat. Hasonlítsuk csak össze az építési fő­előadó tájékoztatásával. Mi történt azóta? így mondotta Mészáros Béla: „Évek óta községünk egyik legnagyobb problémája az egészségügyi ellátás. Ennek megoldá­sára — 1968-ban körzeti orvosi rendelőt kívánunk megépíteni, az egész lakosság nagyarányú társadalmi munkájának bevo­násával. Megszüntetjük a jelenleg magán­lakásban levő orvosi rendelők túlzsúfolt­sága miatt fennálló áldatlan állapotot. Ma — a körzeti orvosi beosztás miatt — a délutáni órákban, sürgős esetben az egész községet össze kell járni, mire orvost ta­lál valaki. Mivel az orvosok a fekvő bete­geket látogatják. A körzeti rendelőben, ésszerű ügyeleti beosztás mellett, a nap bármely szakában igénybe vehető orvosi segítség.” Ezt közölte az építési főelőadó: „Az or­vosi rendelő terve elkészült, jóváhagyása van soron. Utána teljes lendülettel száll munkába házilagos építőbrigádunk... Ez évben szeretnénk tető alá is hozni a ren­delőt ...” Mészáros Béla beszédéből: „öt kilomé­ter új kövesutat építünk a harmadik öt­éves terv végéig. Ezeket a községi tanács­tól a Kossuth Lajos utcán végig, majd a Szabolcska utcán folytatva egészen a Sza­badság Tszr központjáig építjük ki. Következő lépcsők...” — nem szükséges végigsorolni. Sántha Mihály: „Most vonul fel a Kis­kunfélegyházi Községgazdálkodási Vállalat útépítő brigádja. Megkezdi az igen rossz állapotban levő Kossuth Lajos utca — Huba János utcától az Erkel fasorig ter­jedő szakaszának építését. A szerződés szerint ez évben elkészülnek.” Örömet okoz az ilyen eredményű „kont­roll”. Most már a napokban készült jegy­zetben keresgéljünk még részleteket az idei feladatokból. Igen, van itt néhány szó arról is, hogyan néz majd ki az orvosi rendelő. Lesz fogászati, belgyógyászati és gyermekrendelő. Ezekhez a „szolgáltatási”, kiegészítő helyiségek, mint orvosi pihenő, laboratórium. Épül azonban más is. Eddig minden év­ben csak a költséget emésztette a tiszai strandon levő kabinsor. Sok kárt tett ben­ne a folyó. Ebben az esztendőben új öl­töző készül, fülkékkel, fogastérrel — csi­nos kivitelben, célszerűbb elhelyezéssel. Másik épülettel is gazdagodik a tiszai strand. Tervezik már a „Vegyszer” Válla­lat kis vikendházát, ahol barátságos kör­nyezetben tölthetik hétvégi pihenőjüket az üzem dolgozói, családtagjai. „Kivonul” a kereskedelem is. A földművesszövetke­zet egy büfépavilonnal áll majd a fürdő- zők rendelkezésére. A fentiek csak egy szakágazat mun­káját tükrözik. Annak is egy-egy fontosabb részét. Biztos, hogy az országgyűlési kép­viselő által annak idején előterjesztett szép program többi célkitűzéseinek meg­valósítása is hasonló ütemben halad. Mert hogy is fejezte ki Mészáros Béla? „Tiszakécske lakossága nagyon szereti községét... Megyeszerte híres, szép kuL túrházunk még csak épülőben volt, ami­kor már a kécskei emberek elhozták ven­dégeiket, és mutatták: Nézzétek, mit épí­tünk .. Tóth István Bővül a falusi iparcikkellátás Harminc mázsa láncialp

Next

/
Oldalképek
Tartalom