Petőfi Népe, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-01 / 127. szám

í. oldal 1967. június 1, esütSrtSk Az EAK—jordáoiai védelmi egyezmény háttere (Folytatás az 1. oldalról) den levelet intézett az összes arab államfőkhöz, és az arab csúcsértekezlet összehívását ja­vasolta. Az Al Ahram jelentése sze­rint Törökország kairói nagy­követe tájékoztatta az EAK ha­tóságait, hogy a Törökország területén fekvő támaszpontokat nem fogják felhasználni az arab országok ellen. Az Al Akhbar jelentése sze­rint az amerikai hatóságok en­gedélyt kértek az Intrepid re- pülőgép-anyahajónak a Szuezi- csatornán való áthaladására a Vörös-tenger irányába. A nyu­gati hírügynökségek tudósítói az America amerikai repülőgép- anyahajó fedélzetéről jelentik, hogy hétfő',! látótávolságra fel­zárkózott egymáshoz a Saratoga és az America repülőgép- anyahajó. Az Intrepidről azt ír­ják, hogy 70 gép állomásozik fedélzetén, a nyugati tudósítók arról is beszámolnak, hogy az amerikai flottaerőket a Föld­közi-tenger térségében szovjet hadihajók követik. Az amerikai parancsnok szerint az elmúlt hét vége óta szovjet rombolók kísérik figyelemmel a 6. flotta mozdulatait. A magyar államfő üzenetét ismerteti a kairói sajtó Rácz Pál, kairói magyar ■nagykövet kedden átadta Hasz- szán El-Fekki külügyi állam­titkárnak Losonczi Pál Nasz- szer elnökhöz intézett üzene­tét. A kairói sajtó szerdán is­mertette a magyar Elnöki Ta­nács elnökének válaszüzenetét. A Gumhurija kiemeli: „Ma­gyarország teljes támogatásáról biztosítja az EAK-ot.” A Prog- res Egyptien hangsúlyozza, hogy a magyar államfő elítéli a ha1 ladó arab államok szuverénitá- sa és függetlensége ellen szőtt imperialista összeesküvést és támogatja azokat az intézkedé­seket, amelyeket az EAK hozott a Szíria elleni támadás elhárí­tására és az egyiptomi területi vizek védelmére. A közel-keleti helyzet feszült­ségét tükrözi a Biztonsági Ta­nács tagjairól készült fotosoro­zat. Balról jobbra: Fedorenko (Szovjetunió), Lord Caradon (Nagy-Britannia), George Igna- tieff (Kanada) és Josc Sette Ca­mara (Brazília). (Rádiőtelefoto — MTI Kül­földi Képszolgálat) Az atomsorompóra éppen most van nagy szükség ítélje el a Biztonsági Tanács az izraeli agressziót Az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak keddi ülésén felszólaló há­rom arab delegátus, Libanon, Szíria és az Egyesült Arab Köz­társaság képviseletében azt kö­vetelte, hogy a világszervezet ítélje el az izraeli agressziót. A tanácsban résztvevő nyugati or­szágok egy része azt akarja el­érni, hogy adjanak közzé egy nyilatkozatot, amely általában felhívja az érdekelt feleket, ne tegyenek olyan lépéseket, ame­lyek a feszültség további növe­kedésére vezethetnek. Az arab államok rámutattak, egy ilyen általános érvényű felhívás sem­mit sem ér, ha nem mutat rá a Glezosz hőstettének évfordulója Miután kinevezték az új al­kotmány-előkészítő húsztagú bizottságot, Koliasz, a görög ka­tonai kormány miniszterelnöke kijelentette, hogy kormánya nem gondol a parlementá rend­szer megszüntetésére. MOSZKVA A szerdai moszkvai lapok megemlékeznek Manolisz Gle­zosz hőstettének 26. évforduló­járól. Mint ismeretes, 1941, má­jus 31-én Manolisz Glezosz letép­te az Akropoliszról a fasiszta horogkeresztes zászlót­A Pravdában Nyikolaj Bra­gin írt cikket az évfordulóról. Emlékeztet a 26 évvel ezelőtti eseményekre, majd nyugtalan­ságának ad hangot a görög ka­tonai junta kínzókamráiban fog­va tartott Glezosz sorsával kap­csolatban. feszültség igazi okára és a fele­lősökre. George Tomah, Szíria delegá­tusa kijelentette, hogy Izrael ag­resszív politikájához szemmel láthatóan teljes támogatást kap az Egyesült Államoktól, amely „pártatlanságát” hangoztatja ugyan, de valójában Izrael ol­dalán foglal állást. Goldberg amerikai küldött hangoztatta, hogy egyelőre nem szabad lezárni az Ákabai ten­gerszoros bejáratát. Egységhontó lépésként értékelik a Bialrai Köztársaság kikiáltását GENF (MTI) A Szovjetunió a jelenlegi igen kedvezőtlen nemzetközi hely­zetben is az atomsorompó- egyezmény kidolgozására és aláírására törekszik — mondot­ta Alekszej Roscsin nagykövet, az ENSZ leszerelési bizottságá­nak munkájában részt vevő szovjet küldöttség vezetője Hel- tai Andrásnak, az MTI genfi külön tudósítójának adott nyi­latkozatában. A szovjet diplomata, aki ez év februárjában óvatos derű­látással ítélte meg a genfi kon­ferencia kilátásait, ezúttal hang­súlyozta, hogy a nyugati nagy­hatalmak részéről időközben igen sok újabb nehézséget tá­masztottak. Az NSZK — mon­dotta — továbbra is ragaszko­dik ahhoz, hogy ne egyedül az ENSZ bécsi Nemzetközi Atom­energia Ügynöksége ellenőrizze a szerződés végrehatjását, ha­nem párhuzamosan a nyugat európai államok szervezete, az Euratom is. Ez nyilvánvaló megkülönböztetést jelentene a szerződés aláírói között. A Szovjetunió — mondotta a továbbiakban Alekszej Ros­csin — kész biztosítékokat adni a nukleáris fegyverrel nem ren­delkező országok részére. Olyan szakaszt javasolunk a szerző­désbe, amelyben az atomhatal­mak kötelezik magukat: nem alkalmaznak atomfegyvert olyan országok ellen, amelyek azzal nem rendelkeznek, s ilyet LAGOS (MTI) Go won alezredes, a nigériai szövetségi kormány feje, több gazdasági szankciót jelentett be a szakadár Kelet-Nibériai tar­tománnyal szemben. A lagosi rádió kedd este beje­lentette, hogy a nyugati és a közép-nyugati tartomány kato­nai hatóságai felszólították a tartalékosokat, csatlakozzanak egységeikhez. Lagosban egyéb­ként nyugalom uralkodik. Ojukwu alezredes, a kedden kikiáltott Biafrai Köztársaság vezetője a késő esti órákban rádióbeszédet mondott és ebben kijelentette, hogy az új köztár­saság kész elfogadni a kihívást. Ojukwu ezzel válaszolt a szö­vetségi kormány intézkedéseire. Az Afrikai Egységszervezet­hez közelálló körökben a Biaf­rai Köztársaság kikiáltását tra­gédiának tekintik és az afrikai kontinens egységére mért újabb csapásként értékelik — jelenti Addisz Abebából az AFP. Ugyanakkor úgy vélik, hogy a kelet-nigériai kérdés nigériai belügy, s éppen ezért nem sza­bad a szervezet részéről semmi­Provokáció pekingi NDK-diplomaták ellen Kedden az egyik pekingi ut­cában vörösgárdista csoport vette körül Gerhard Kahlen- bachot, a Német Demokratikus Köztársaság pekingi nagykövet­ségének másodtitkárát és egyik munkatársát — azzal vádolták őket, hogy „provokációt követ­tek el a forradalmi tömegekkel szemben”, mert az utcában ki­ragasztott plakátokat és fali­újságokat olvasgatták. A két diplomatát ezután a rendőrség­re kísérték és egy óra hosszat ott tartották. A vörösgárdisták közben durva sértésekkel hal­mozták el őket. Kedden este az NDK nagy- követségének képviselőjét a kínai külügyminisztériumba hív­ták és tiltakozást jelentettek be nála, mert munkatársai úgy­mond „megsértették a forradal­mi rendet”. * féle kezdeményezésre számítani, ha kifejezett felkérés nem ér­kezik a lagosi központi kor­mánytól. A Conakry-i rádió kommentárja élesen elítéli Ojukwu alezredest, akit Csom­óéhoz és a malawi elnökhöz, Hastings Bandához hasonlít. Amerikai veszteségek SAIGON (MTI) Az amerikai légierő kedden folytatta bombatámadásait. Szá­razföldi harcokról csak Dél-Vi- etnam középső részéből érkez­tek jelentések, ahol mintegy 3000 amerikai és délvietnami katona igyekezett bekeríteni a szabadságharcosok egységeit. Kétórás harc után az amerikai­ak visszavonultak. Az amerikai tengerészgyalogo­sok egy magasrangú tisztje el­mondta, hogy az elmúlt öt hét alatt a laoszi határ közelében, valamint a demarkációs övezet mentén folytatott hadművele­tekben az amerikaiak 502 em­bert vesztettek és 4648 katoná­juk megsebesült. területükön nem is tárolnak. E javaslatunkat amerikai rész­ről erősen ellenzik. Az ok ké­zenfekvő: az NSZK területén nagy mennyiségben tárolnak amerikai nukleáris fegyvereket. A tárgyalások a következő idő­szakban is folynak. Nézetünk szerint az atomsorompó-egyez- mény megalkotásával enyhít­hetünk a nemzetközi feszültsé­gen, s erre éppen most rend­kívül nagy szükség van — mon­dotta Roscsin nagykövet. KABUL (TASZSZ) Nyikolaj Podgomij, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa elnölw ségének elnöke szerdán foly­tatta megbeszéléseit Mumam- med Zahir sah hal, Afganisztán királyával. Megvitatták a Szov­jetunió és Afganisztán baráti kapcsolatainak elmélyítésével összefüggő kérdéseket. Mindkét fél mély aggodalmát fejezte ki a helyzet komoly kiéleződése miatt, a világ egyes részeiben, mindenekelőtt Vietnamban és a Közép-Keleten. ROMA (MTI) Mint a hírügynökségek jelen­tik, VI. Pál pápa szerdán kora délelőtt fogadta de Gaulle-t. A francia államelnök ebben a mi­nőségében első ízben tett hiva­talos látogatást a római katoli­kus egyház jelenlegi fejénél. Az AP értesülése szerint a pápa és de Gaulle az európai egység kérdéséről beszélgetett. DELHI (MTI) A Biral-monopólium növekvő befolyásáról az indiai felsőház­ban kezdődött vita az indiai közélet homlokterébe került, s az alsóházban is — (Lock Saba) folytatódik. A képviselők, köz­tük a kongresszus párt köztisz­teletben álló veterán harcosai, a kormány tagjai közül többet azzal vádolnak, hogy közvetve vagy közvetlenül a Biral-mono­pólium pénzeli őket. Indira Gandhi miniszterelnök is állást foglalt a Lok Saba vitájában és szigorú vizsgálatot ígért. A nyugtalan térség nyugalmáért n Európa, amely két világháborút is megért, to- G vábbra is nyugtalan térség” — mondja a kom­munista pártok Karlovy Vary-i tanácskozásának nyi­latkozata. Az egész világ nyugtalan a mi korunkban, s oly gyakínn hallunk katonai államcsínyekről Afrikában, véres összetűzésekről Latin-Amerikában, oly kegyet­len szívóssággal áradnak a hírek a vietnami háború­ról, a közel-keleti válságról, hogy ezekhez képest a mi öreg Európánkat akár nyugalmasnak hihetnők. A görögországi tragédia figyelmeztetett, hogy a nyers, fasiszta erőszak a mi kontinensünkön is rohamra in­dult. Béke volt és van Európában, de biztonságos béke a háború vége óta nincs. Még békeszerződés sem kö­vette mindenütt a világháborút: a két Németország helyzet« e tekintetben máig rendezetlen. Egy másik kontinens — Amerika — hadserege, rakétái állomá­soznak Európa szívében, s a NATO-paktum összefogja őket nyugat-európai tőkés hatalmak haderejével. A szovjet hadsereg egyes egységei is az ország határain túl állomásoznak — ilyen ennek a helyzetnek a logi­kája. Megszoktuk, hogy együtt éljünk ezzel a „kis” bi­zonytalansággal — s bízunk benne, hogy a .,nagy háborút” elkerülhetjük, mert a Szovjetunió erős és békeszerető hatalom, az ő ereje védelmet, egyensúlyt teremt az agresszió ellen Európában. S ha ilyen nyugtalan békénk van, azt kell figyel­nünk: a feszültség, vagy az enyhülés irányába ha­ladnak-e az események. Oly nagy az ellentét a szem­ben álló felek közt, hogy nyomban, egycsapásra. gyö­keres megoldást találni majdnem lehetetlen. Amíg nincs lehetőség teljes megoldásra, a részleges megol­dásoknak megnő a becsülete, a fontossága. A Karlovy Vary-i értekezlet józanságát mutatja, hogy mekkora súlyai szerepelt ez a kérdés a tanács­kozásokon. „Arra törekedve, hogy megnyissuk az európai biztonság és együttműködés távlatait, hatá­rozottan állást foglalunk a részmegoldásokrói szóló egyezmények megkötése mellett, elősorban a leszere­lés területén . . . Beható tanulmányozást érdemel e té­ren minden javaslat, amelyet kormányok, pártok, tár­sadalmi szervezetek, politikusok és tudósok terjesz­tettek elő” — hangzik a nyilatkozat. Elsősorban a fegyveres feszültséget csökkentő rész — egyezmények jelentősek a biztonság szempontjából. Ilyen megegyezés már született néhány: ilyen például az atomcsendről, a nukleáris kísérletek beszüntetésé­ről; a világűrnek kizárólag békés célokra történő fel- használásáról; az Antarktisz, a sarkvidék atommsntes övezetté nyilvánításáról. Ilyen törekvés nyilvánult meg Afrika országaiban, szó van a Földközi-tenger a Bal­kán, s a Duna-völgye atommentes övezetté alakításá­ról. Ha ezeken a területeken nincs atomfegyver, nincs atomcélpont sem — csökken az esetleges háborús tűz­fészkek száma, s ez a helyes, a békés irányba tartó mozgást jelzi, ha csak részmegoldásként is. Ugyanez áll az atomsorompó-egyezményre, a nukleáris fegy­verek birtoklásának továbbterjedését korlátozhatná ilyen megegyezés. Maga az európai biztonság persze csak részletkérdés a világ biztonságához képest, hi­szen a világ most oly kicsi lett. a technika fellődése nyomán, hogy miftden része függ a legtávolabbi föld­részeken végbemenő eseményektől is. De a korláfo- zott enyhülés is enyhülés, és nem feszültségnöveke­dés, s ez általában hasznos. (így el lehet jutni pl. a NATO és a Varsói Paktum egyidejű, teljes felszámo­lásáig is ...) Am ha valami hasznos, akkor csinálni kell, töre­kedni kell tehát a részmegoldásokkal enyhíteni a nemzetközi feszültséget. Ilyen részegyezményekre, a különböző társadalmi rendszerű országok között az együttműködés kiszélesítésére számtalan alkalom, le­hetőség nyílik. Ilyen volt — magas szinten — Koszi­gin látogatása Franciaországban, Angliában, Skandi­náviában. Ilyen megegyezés jött létre a vasutas- és vegyipari szakszervezetek között — világméretekben. Ilyen fórum lehet a Kilencek Bizottsága, amelynek tagjai közt vannak NATO-országok, semlegesek, s a Varsói Paktum országainak képviselői. Ilyenek a gaz­dasági és kultúregyezmények, s minden olyan közös lépés, amely bontja a falat a két rendszer népei kö­zött —, s nem azért bontja, hogy lőrést nyisson rajta a túlsó oldal felé. Harc a részmegoldásokért — küzdelem a közöny ellfn, az emberek öntudatra ébresztéséért, hogy ne a véS5E»i?k — valamiféle csoda útján való elhárításá­ban reménykedjenek, hanem közeledtét akadályozzák, építsék a gátakat a háborús feszültség hulláma elé, s egymás jobb megértésére, különböző és ellentétes vi­lágnézetű emberek együttélési módjainak kialakításá­ra törekedjenek Czt a nehéz, türelmet és éberséget igénylő, na­K gyón reális és nagyon emberi programot java­solták a kommunisták Karlovy Vary-ban. P—e

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom