Petőfi Népe, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-01 / 127. szám

Messzebb látni — Mi már elültettük ezeket a szőlőket — mondta egy idős tsz-elnök —, de nem tudjuk, ki műveli majd meg őket, mert a fiatalok nem jönnek. I gen, a mezőgazdaság elnép­telenedéséről sokan panaszkod­nak. De a probléma egyáltalán nem ilyen egyszerű. Számos pél­dát tudnánk mondani arra, hogy már „visszafelé is áramlik” a fiatalság a faluba, a termelőszö­vetkezetbe. Az utóbbi években igen sok szó esik erről. Nem véletlen, hogy a felsőbb szervek szorgal­mazzák a mezőgazdasági szak­munkásképzést, szakmacsoporto­kat állítottak fel, elkészítették a képzés tantervét. Ezekben né­ha túlzott követelményeket is támasztottak, s olyan ismerete­ket szándékoztak adni, amikre a közeljövőben valóban nem lesz szükségük a mezőgazdaság­ban dolgozóknak. „Lenn” azonban, a termelő- szövetkezetekben, a fiatalok és a szülők körében, sőt még az állami gazdaságokban is alig- alig talált megértésre a felsőbb szerveknek ez a törekvése. Van­nak ugyan jó példák szép szám­mal, különösen a bajai járás és Kiskunfélegyháza termelőszö­vetkezeteit illeti dicséret. De sok helyen bizony ugyanúgy gondolkoznak erről, mint az­előtt. Némi túlzással így: A ka­panyélhez nem kell iskola. V aló igaz, sok még a kézi munka a mezőgazdaságban, s a gépesítés még jó ideig nem lesz képes egészen kiszorítani. De annyi bizonyos, hogy a mai nemzedék meg fogja érni a gé­pesítés, kemizálás olyan fokát, ahol legalább is a nehéz fizikai munka végképp eltűnik. S addig is, ahogyan szaporodnak a gé­pek, ahogyan egyre több mű­trágyát, vegyszert kap a mező- gazdaság, ahogyan egyre újabb módszerek honosodnak meg, s valóban a tudomány mindin­kább termelőerővé válik — úgy nőnek az igények képzettség, hozzáértés tekintetében a mező- gazdasági dolgozókkal szemben. Hogy egészen közismert példát mondjunk: az állattenyésztésben a nyolcórás munkaidő bevezeté­sének, a kettős műszak meg­szervezésének is alapvető felté­tele a gépesítés. De ma még hiába szerezné be sok gazdaság a gépi berendezéseket, ha nincs elég hozzáértő szakembere. Ezért a mezőgazdasági szak­munkásképzéssel akkor is .tö­rődni kell, ha az idén, vagy jövőre még nincs kilátásban számukra megfelelő munka a gazdaságban. A szakmunkás- képzés némiképp előtte kell járjon a pillanatnyi szükségle­teknek. Csakis így használható ki késedelem nélkül majd an­nak idején a költséges berende­zés. az új termelési eljárásokra való átállás, a tudomány ered­ményeinek, a korszerű gazdálko­dás módszereinek bevezetése. Ahol ezt nem látják be, csa­lódni fognak a gépesítésben is és legfőképpen felesleges vesz­teségeket okoznak maguknak. A z iskolaév végével még itt a lehetőség, hogy a pályaválasz­tási felhívás során elkövetett mulasztásokat pótolják a mező- gazdasági nagyüzemek. A nyolc és fél ezer Bács megyei végzős nyolcadik osztályos közül csak­nem kétezer nem Jelentkezett továbbtanulásra. Közülük még lehet válogatni. Néhányszázan lesznek azok Is, akik középis­kolába, vagy ipari szakmára nem juthattak be. Megfelelő fel­világosítás, a mezőgazdasági szakmák megismerése után jó- néhányuk bizonyára szívesen szerződik a közös gazdaságokba. A legfontosabb természetesen, hogy maguk a gazdaságok is­merjék fel a szakmunkásképzés jelentőségét, kezdeményezzenek, mérjék fel leendő szükségletei­ket és ne sajnáljanak szerény anyagi áldozatot hozni már mos a jövőjükért. M. hi Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG IAPJA r xxn. evf., 127. sz. Ara 60 fillér i%7. jünius 1, csütörtök Az EAK-Jordániái védelmi egyezmény háttere Miért utazik Mohieddin Damaszkuszba? KAIRÓ (MTI) Az A1 Ahram szerdai számá­nak jelentése szerint a jordá- niai—egyiptomi védelmi egyez­mény váratlan megkötését üze­netváltás előzte meg Husszein király és Nasszer elnök között. Az üzenetváltás nyomán kitűnt, hogy a két fél számos pontban egyet ért, így került sor a jor- dániai—egyiptomi védelmi egyezmény megkötésére, vala­mint az Aref iraki elnökkel folytatott megbeszélésre. Az AFP kommentárja rámu­tat, hogy Husszein király „drá­mai helyzetet fordított a maga javára”. Jordánia, amely telje­sen el volt szigetelve a közel- keleti válság fejleményei so­rán, visszanyerte helyét az arab frontban. Ha az EAK elnöke nem lett volna hajlandó fogad­ni Husszeint — írja a francia hírügynökség —, a jordán trón összeomlott volna. Az EAK a közelmúltban is több ízben bírálta Jordánia és Szaúd-Arábia politikáját. Su- keiri, a palesztinai felszabadí- tási szervezet vezetője már ré­gebben szakított Husszein ki­rállyal. A keddi egyezmény után Husszein király Sukeiri- vel együtt tért vissza Jordániá­ba. Husszein jordániai király keddi kairói villámlátogatásá­nak eredményei örömmel töl­tötték el mind az EAK, mind Jordánia népét. Délután fél öt­kor írták alá a védelmi egyez­ményt. Ez alkalomból Nasszer és Husszein beszédet mondott. A király kijelentette, hogy ettől a naptól fogva az arab nemzet egy emberként száll szembe a kihívással. Husszeint és Sukei- rit Ammanban ujjongó tömeg fogadta. A király hazaérkezését követően a jordán vezérkari fő­nök felhívást bocsátott ki, amely szerint minden 1940 után szü­letett állampolgárnak jelent­keznie kell a sorozó irodáknál. Ez egyértelmű az általános moz­gósítással. Az A1 Ahram jelentése sze­rint Mohieddin, az EAK alel- nöke, a népi ellenálló erők újonnan kinevezett parancsno­ka szerdán Bagdadba utazott, s onnan Damaszkuszba repül. A Reuter azt írja: Lehetséges, hogy Mohieddin kísérletet tesz majd a Szíriái—jordániai konf­liktus elsimítására. A damasz- küszi rádió kedden nem tett említést a jordániai—egyiptomi védelmi szerződésről. Makhosz Szíriái külügymi­niszter, aki hétfőn Atasszi el­nökkel együtt Moszkvában tár­gyalt, szerdán reggel repülőgé­pen Párizsba utazott. Rabati jelentés szerint II. Hasszán marokkói király ked­(Folytatás a 2. oldalon.) Kényelmes, divatos, új modellek Alföldi cipő öt kontinensen IKyáreleji cipőszemle Az iparág szakembereinek és a belkereskedelem képviselői­nek tegnap délelőtt mutatták be az Alföldi Cipőgyár kecske­méti központjában az üzem ez évi tavaszi-nyári-őszi kollek­cióját. (A prémes hócipők és csizmák tervezése most folyik.) A bemutatón az Alföldi Ci­pőgyár részéről Hegedűs Meny­hért igazgató, Lengyel Ferenc, a kiskunfélegyházi, Sebi And­rás, a tatai üzemegység vezető­je, Storga István főmérnök, va­lamint az üzemek osztályveze­tői, mérnökei voltak jelen, a lésének jelentősebb részét ké­pező gyermekcipőkön sikerült kitűnően a kényelmi, egészség- ügyi és esztétikai igények együt­tes kielégítése. Különlegesség­nek számítanak a nyitott, szel- lős, de a bokát szilárdan tartó nyári cipők és a vörös lakk­díszítésű fehér és fekete tipe­gők. A női és férfi cipők is köny- nyűk, kényelmesek. A százfo­rintos disznóbőr „aratószandál- tól” kezdve a tetszetős divat­cikkekig minden típus megta­lálható köztük. Jó néhány újí­Szakmai cipővizit. (A kép bal szélén Hegedűs Menyhért igazgató, középen Fogas István, a nagykereskedelem képviselője.) belkereskedelem részéről Fogas István, a Délmagyarországi Ci­pőnagykereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályvezetője és Dézsi István, a kecskeméti le­rakat vezetője. A kiállított 52 pár cipőt Lu­kács László tervezte, kettő ki­vételével valamennyi új mo­dell. Különösen a gyár terme­ABC-áruház a Leninvároshan Szerdán délután fél háromra, a szőkébb szakmai bemutató kezdetére, az utolsó simítások is befejeződtek a kecskeméti lenin- városi ABC-áruházban. A megyeszékhely legmodernebb lakóne­gyedének új üzlete — mint ahogy már erről szerdai lapszámunk­ban hírt adtunk —, ma reggel fél hétkor nyílik meg a vásárló- közönség előtt, s naponként fél héttől este nyolc óráig várja a vevőket. A létesítmény építési és berendezési költsége megközelíti a 4,5 millió forintot. A polcokon, a raktárakban körülbelül 1500 féle különböző árucikk — mintegy másfél millió forint értékben —, képezi az „induló” készletet. A hagyományos bolti élelmisze­rek mellett hidegkonyhai készítményeket, rövid- és divatáru, műanyag-, üveg-, porcelán-, edény-, játék-, sport és faárucikkeket is lehet kapni a megyeszékhely legkorszerűbb ABC-áruházában. (Kovács János felvétele.) tást és technológiai módosítást is megvalósítottak az új termé­keken. Közülük minden bizony­nyal a talpbélés alá simuló pu­ha, rugalmas laticelbetétnek örülnek legjobban a vásárlók. Fogas István elismeréssel nyi­latkozott az új modellekről és elmondta, hogy júliusban a többi cipőgyár készítményeivel együtt Budapestre, a Divatcsar­nok Lotz-termében megnyíló piackutató kiállításra küldik az Alföldi-cipőket. A kiállítás több nagyvároson is végigvándorol. A fogyasztók véleményéről sza­vazólapokon tájékozódnak és ennek alapján nyújtják be a gyárakhoz a sorozatmegrende­léseket. Az Alföldi Cipőgyár három üzemegysége 1 millió 800 ezer pár cipőt készít az idén. Ter­melésük 18 százaléka exportra kerül, összesen mintegy 20 or­szágba szállítanak. Többek közt Szovjetunióba, Svédországba, Kanadába, Líbiába, Mongóliá­ba, Ausztráliába. Az Alföldi-ci­pők tehát mind az öt földrész útjait tapossák. (sz) Budapesten tanácskozik a KGST mezőgazdasági állandó bizottsága Szerdán a Gellért szálló kü­löntermében megkezdődött a KGST mezőgazdasági állandó bizottságának 23. ülésszaka, amelyen Bulgária, Csehszlová­kia, Magyarország, Mongólia, Lengyelország, NDK, Románia, és a Szovjetunió küldöttségein kívül megfigyelőként a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság képviselői is részt vesznek. A tanácskozást Szjulemezov, a bolgár küldöttség vezetője, a mezőgazdasági állandó bizptt- ság elnöke nyitotta meg, majd Apró Antal, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, a kormány és a KGST végrehajtó bizottsága nevében köszöntötte a küldötteket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom