Petőfi Népe, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-04 / 103. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Megkezdődött a magyar szakszervezetek XXL kongresszusa önsegélyző csoportok idei programja A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA xxn. evf., io3. sz. Ära 6U fillér 19*7. május. í, csütörtök Külföldi csereüdülések, házai túrák Változatos a tsz Szerdán az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdte munkáját a szakszervezetek XXI. kongresszusa. A budapesti és vidéki gyárak, bányák, üzemek, hivatalok, intézmények dolgozóinak képviseletében több mint 600 szavazati jogú küldött és mintegy 500 vendég foglalt helyet a kongresz- szusi teremben. Ott voltak a legkülönbözőbb társadalmi és tömegszervezetek képviselői is. Csaknem ötven országból jöttek delegációk, öt világrész dolgozóinak üdvözletét hozták el a kongresszusra. Részt vett a tanácskozáson és az elnökségben foglalt helyet Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Apró Antal, a forradalmi munkcis-paraszt kormány elnökhelyettese és Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság több tagja, valamint a tömegszervezetek, az egyes szakmai szak- szervezetek számos vezetője, a szocialista brigádok képviselői. Ugyancsak az elnökségben foglaltak helyet a Szakszervezeti Világszövetség és az egyes országok delegációinak vezetői. Tíz órakor lépett a mikrofonhoz Blaha Béla, a SZOT elnöke. Javaslatára a küldöttek megválasztották a kongresszus titkárságát, a munkabizottságokat, • elfogadták a napirendet. Blaha Béla megnyitó beszédében üdvözölte a küldötteket és a meghívottakat. Nagy tapssal fogadott szavai után Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára terjesztette elő a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolóját. Gáspár Sándor beszámolója Kongresszusunk összehívását megelőzően — a szakszervezeti demokrácia követelményeinek megfelelően — a szervezett dolgozók demokratikusan megvásadalmi átalakulásiban, amely az elmúlt négy év során végbement — mondotta az előadó, aztán így folytatta: — A szak- szervezetek a hatalmon levő Jövőre lesz tíz esztendeje a termelőszövetkezetek biztosítási és önsegélyző csoportjai megalakulásának. A nem egészen egy évtized alatt méltán megkedvelt, népszerűvé vált intézmény a szolgáltatások egész sorával látja el tagjait, s a juttatásokban azóta jóval többen részesültek, mint a jelenlegi 23 ezer gazdát számláló tagság. A rövid statisztikai áttekintés azt bizonyítja, hogy csupán az elmúlt három évben mintegy öt és fél ezer, hozzávetőleg 2 millió forint értékben vették igénybe a segélyezési, illetve az üdülési lehetőségeket. Amellett, hogy a kedvezményekben való részesedésnek a jó munkát honoráló jutalmazás jellege is van, a gazdaságokon belül mindinkább érvényesül az a törekvés, hogy ezekből az előnyökből folyamatosan a csoportok minden tagja részesüljön. .Tavaly a megye termelőszövetkezeteiből 570-en üdültek Harkányfürdőn. Cserkeszőlőn, illetve a debreceni tsz-üdülő- ben. Csoportos hazai társasutazáson 553-an, külföldi üdültetési akcióban pedig 87-en vettek részt a tagok közül. Különféle címeken — születés, házasságkötés, hosszantartó betegség — 863 gazda kapott segélyt Az idei év első negyedében már másfélszázan vették igénybe az országhatáron belüli üdülési lehetőséget, amelyet a közelmúltban Hévíz-fürdőre is kiterjesztettek. Május első napjaiban a dunavecsei _ járás 40 tsz önsegélyző csoporttagja tért vissza a debreceni üdülőből, ahová pár napon belül a kecskeméti járásból indul újabb csoport, jól megérdemelt pihenésre. A nyári munkacsúcs idején — a termelőszövetkezeti üdültetés holtszezonjában — a debreceni üdülő csehszlovák és lengyel szövetkezeti gazdákat lát vendégül. Cserében a két baráti állam tavasszal és kora ősszel viszonozza a szívességet. Néhány nap múlva négy ven tagú turistacsoport indul a Pöstyén melletti moraványi várban létesített üdülőbe. Strandbérlet a világhírű pöstyéni gyógyfürdőbe, sétahajózás a Vágón és kirándulás az üdülő környékének festői tájaira: ilyen alkalmak - teszik emlékezetessé a gazdák ott létének nyolc napját. Június közepén Tátralomnicra indul az önsegélyző csoporttagok egy kis tábora, a lengyel csereüdültetésre pedig majd szeptemberben kerül sor. Idén ezeken a túrákon kis híján másfélszázan vesznek részt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi ünnepségekre induló béke vonatok utasainak a tsz-hozzáj áruláson kívül az önsegélyző csoportok is nyújtanak anyagi támogatást. A csoport bajai albizottsága aldunai hajóútat szervez. Ezenkívül többeknek a Szegedi Szabadtéri Játékokon való részvételre is lehetősége nyílik. A fentiekből is kitűnik, hogy a szövetkezeti gazdáknak mindenképp érdemes a csoporttagság nyújtotta lehetőségeket kihasználni. Megyénkben többek közt a hartai közös gazdaságok, a jánoshalmi Petőfi Tsz vezetősége már felismerte az ezzel együttjáró előnyöket. Jó példát mutat a dunavecsei járás, melyben — az alapos, jó szervezésnek köszönhetően — a megyei 23 ezernek csaknem az egynegyedét teszi ki az önsegélyző csoport tagjainak száma. örvendetes tény, hogy a közeljövőben előreláthatólag az állami gazdaságok dolgozóinak is alkalmuk nyílik majd az önsegélyző csoportokban, való belépésre. J. T. Blaha Béla a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke üdvözli a küldötteket és a tanácskozáson részt vevő vendégeket. (Bozsán Endre felvétele) Kádár János és Losonczi Pál fogadta Klaus kancellárt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdáin délelőtt a párt Központi Bizottságának székházában fogadta dr. Josef Klaust, és az osztrák szövetségi kancellár kíséretének több más tagját. A látogatásnál jelen volt Fock Jenő. a kormány 'elnöke és Péter János külügyminiszter. Kádár János szívélyes szavakkal köszöntötte az osztrák vendégeket. Klaus kancellár, aki a parlamenti tárgyalások után rövid körutat tett gépkocsival, megtekintette a Margitszigetet is. Budapest újjáépítésének eredményeit méltatta, s Kádár János felhívta vendége figyelmét e munka egy érdekes állomására: az újjáépülő (Folytatás a 2. oldalon.) lasztották mindenhol a bizalmiakat, műhelybizottságokat, szak- szervezeti bizottságokat és a szakszervezeti tanácsokat —, mondta a beszámoló elején Gáspár Sándor. — Újjáválasztották az iparági szakszervezetek területi bizottságait, és a szak- szervezetek megyei tanácsait. A választások során mintegy 3 millió szakszervezeti tag kereken 500 ezer tisztségviselőt választott meg, több mint egymillió szervezett munkás mondott véleményt a szakszervezetek négyéves tevékenységéről. A választásokra általában a szervezett dolgozók tömeges megjelenése. érdeklődése, aktivitása volt a jellemző. A választási tapasztalatok alapján is megállapítható, hogy a magyar szakszervezetek XX. kongresszusának határozatai realizálódtak abban a nagy tárLosonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke az Országházban fogadta dr. Klaus osztrák szövetségi kancel lárt. Képünkön dr. Josef Klaus, középen Losonczi Pál, jobbra Péter János külügyminiszter. (MTI Foto — Vigovszki Ferenc felvétele.) munkásosztály osztályszervezetei munkájukat mindenkor a munkáslhatalom sorsáért, nagy célkitűzéseink megoldásáért érzett felelősségtől mélyen áthatva végezték. A szocialista forradalom vívmányainak megvalósítása során gazdagodott a szakszervezetek tevékenysége, sokoldalúbbá vált, erősödött szocialista jellegük. Nagy társadalmi és osztályoéljainik megvalósítása érdekében segítették a bérből és fizetésből élő dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását, kulturális és műveltségi színvonalának emelését. a szocialista eszmék terjesztését és eleget tettünk a proletár internacionalizmusból fakadó kötelezettségeinknek. A referátum ezután három kérdéscsoport elemzésére tért ki. A gazdaságirányítási rendszer reformja A szakszervezetek részt vettek a gazdaságirányítási rendszer reformjának kidolgozásában és annak céljával egyetértettek. A gazdasági reform eszköz szocialista rendszerünk gazdasági erejének növelésére, az élet- és munkakörülmények javítására. A dolgozók számára közvetlenül azt is jelenti, hogy nagyobb beleszólási jogot kapnak az üzem életének alakításába. Megnövekednek tehát az üzemi demokrácia érvényesülésének lehetőségei, ami tovább növeli a szakszervezetek felelősségét és feladatait. Gáspár Sándor vitába szállt azzal a helytelen szemlélettel, amely szerint ellentmondás van az egyszemélyi felelős vezetés és az üzemi demokrácia erősítése között. A gazdasági vezetők megnövekedett döntési jogköre valóban új helyzetet teremt — hangoztatta az előadó. — A megnövekedett önállóság fokozza (Folytatás a 3. oldalon)
