Petőfi Népe, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-31 / 126. szám
1967. májas SÍ, szerda S. oldal Zászlós üzem RIPORT az elnökkel A Baromfiipari. Országos Vállalat egymást követő két évben már másodszor kapta meg a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. A vállalat tizennégy üzemegységből áll. Kiváló eredményeikben jelentékeny része volt a legnagyobb kapacitású üzemnek, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnak. Az élelmiszeripar ágai közül az utóbbi években a baromfiipar fejlődött legerőteljesebben. Csaknem teljes gépesítésre, korszerűsítésre került sor mindenhol. A kecskeméti üzemnél, amely műszakilag az ország legfejlettebb üzeme, különösen szembeszökő a változás. A közepén tartanak egy 146 milliós rekonstrukciós programnak. Az utóbbi két évben kicserélődött, automatizálódott a feldolgozó üzem, új trafóház, 50 vagonos hűtőtároló épült. Az idén elkészül a 'megnagyobbított gépház és a szociális épület egy része. Növekvő termelékenység A műszaki fejlődést beszédesen tükrözik a termelés adatai. A rekonstruált üzemrészek bekapcsolódása előtt 826 vagon élő állat volt az üzem felvásárlási terve, az idén már 1100 vagon. A termelési érték 1965-ben 381 millió forint, 1967 végére 420 millió forintot várnak. Ennek háromnegyede egyenlő arányban csirke, pecsenye- kacsa, liba, illetve pulyka, tyúk és gyöngyös, egynegyede., tojás. Még többet mond a termelékenység növekedéséről, hogy egy év alatt csaknem 80 ezer forinttal emelkedett az egy munkásra eső termelési érték — 65-ben 664 ezer, 66-ban 740 ezer forint volt. És közben a foglalkoztatottak átlaglétszáma 574 főről 534 főre csökkent És ez csak az üzem falai között. Valójában 200 kilométer széles a munkahely, Gátértől a Fejér megyei Kislángig Bács- Kiskun megye nagyobbik fele, Pest megye kétharmada és az egész Fejér megye a kecskeméti Barneválhoz tartozik. Ezen a területen nekik kell megszervezni a törzsállomány tenyésztését. Két éve kezdődött meg igazán tervszerűen ez a fontos munka. Akkor még csak a felvásárolt csirkék 10 százaléka volt gyorsan növő, húsképző hibrid fajta. Ma már 90 százalékuk exportképes Lomann-, illetve belföldi fogyasztásra szánt Babádi-hibrid. Mostanában kezdődött meg az előnevelés is. Negyvenezer előnevelt baromfit adtak át az idén a különböző tsz-társulások. Legnagyobb tenyészüzemük a kiskunfélegyházi Lenin Tsz. Tavaly 27, az idén 35 ezer libára szerződött Óránként 2200 baromfi A feldolgozás a lehető legnagyobb gyorsasággal, tökéletes higiéniával történik. 2200 baromfi vándorol óránként megtisztítva, csomagolva a hűtőbe. Néhány éve a feldolgozás még nem tudott lépést tartani a beözönlő szárnyasokkal. Az üzem környékének levegőjében a hizlalda bűze uralkodott. Ma már nincs hizlalda. Reggel még csipogó, hápogó állatsereglet. Estére, végigutazva a görgősoros láncon, elmetszett nyakkal, utolsó szál pilléiktől, belsőrészeiktől megszabadulva, súlyuk szerint osztályozva, szorosan rájuk simuló, átlátszó műanyaghártya alatt dermednek a készáruraktár polcain. Aztán tovább Ausztriába, Csehszlovákiába, Görögországba, Jugoszláviába, Szovjetunióba, Nyugat-Német- országba, sőt Kuwaitba, vagy csak „ide” a Lehel-piacra. Csizmadia István igazgató: — Termelésünk 60—65 százaléka exportra kerül. Talán többre is lenne igény, de különösen a legutóbbi árrendezések óta tekintélyes részt kell vállalnia a baromfiiparnak a belföldi kereslet kielégítésében. Az új mechanizmus, remélem, nem jelent számunkra túl nagy zökkenőt. Eddig is saját fejünkkel kellett gondolkoznunk. Feltétlen javulást várok attól, hogy a Terimpexen kívül a jövőben a vállalat is bekapcsolódik a piackutatásba. Gondokról, javítani valókról beszélhetnék bőven, attól kezdve, hogy kevés a keltetőállomás egészen a feldolgozás ütemének gyorsításáig. Mégis valami. Látszatra apróság, de a gyakorlatban sokat jelent, és nem törődtünk eddig eleget vele. Egy nyugatnémet kereskedő hívta fel rá a figyelmemet: „Jegyezze meg, hogy még a szakember is a szemével vásárol elsősorban.” A legkiválóbb áru értéke is lesüllyed, ha nem tetszetős a „tálalás”. Ezért térünk át fokozatosan az ormótlan, fertőzőveszélyes lá- dás csomagolásról a könnyű, árukellető, eldobható műanyaggöngyölegre. A másik szempont a fogyasztó kényelme. Egyre több darabolt, konyhakész terméket adunk a kereskedelemnek. A munkaigényesség és az ezzel járó jövedelmezőség is erre biztat bennünket. Jó kereset — vonzó munkakörülmények Király Margit szakszervezeti titkár: — A tenyésztés fejlődése megszüntette az üzem kampányjellegét. Alig van holtidő. Munkáslétszámunk csupán a november-decemberi liba-pulyka- szezonban több 20—25 százalékkal az átlagosnál. A legjobban fizető kecskeméti munkahelyek közé tartozunk. 6,20—7,40-es órabérnek megfelelő a munkások teljesítmény jövedelme. A hűtőben 8,50. Tizenhat és fél nap nyereségrészesedést fizettünk az idén. A technika kul- turálódása következtében ma már nem visszataszító munka a baromfifeldolgozás. Idősebb munkásaink jól emlékeznek még arra az időre, amikor bokáig vérben, toliban dolgoztak. Hol van ez már? Egy vércsep- pet nem lát a kövön, egy szál pihét is alig a levegőben. Fekete-fehér öltözőrendszerünk van évek óta. De még vonzóbbá teszi a körülményeket most az új szociális épület. Kállai Árpádné párttitkár, Kecskemét országgyűlési képviselője: — Nyolcvan tagú alapszervezetünk legfőbb feladatának a termelés tökéletesítését, a szocialista munkaerkölcs általánossá tételét tekinti. A KISZ tanfolyamát nem is számítva száz- nyolcvanöten vettek részt tavaly szakszervezeti és pártoktatáson. Az üzemi és a pártvezetőség elvégezte a mechanizmus tanfolyamot, felvásárlóinknak most szervezünk az új kereskedelmi szemléletre nevelő oktatást. Az ország összes baromfiüzemének -dolgozó iparági műhelyünkben „Két szakma mozgalom” folyik. Tizenegy szocialista brigádunk van, nem egy közülük három-négyszeres. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom fél évszázados évfordulójának tiszteletére meghirdettük a „Szocialista üzem- rész”-versenyt. Az új gazdasá'gi rendszer induló évében pedig szeretnénk kivívni a „Szocialista üzemegység” címet. Ha valóra válik mindez, nem könnyen kerül el a vándorzászló a kecskeméti Barnevál- ból. Szabó János A napokban a solti Szikra Termelőszövetkezetben jártunk. A dunavecsei járásnak ebben a közös gazdaságában számos esztendő jó eredményei után bizonyos megtorpanás volt, a fejlődés üteme nem felelt meg a várakozásnak. Napjainkban ismét úgy emlegetik ezt a szövetkezetét, mint amelyiktől bízvást további sikeres gazdálkodást lehet elvárni. Molnár Albert elnökkel folytatott beszélgetésünkben arra kerestünk választ, mi okozta az időszakos visszaesést és miben látják a megszilárdulás, a felemelkedés zálogát? — Az elmúlt néhány év alaposan próbára tette gazdasá-' gunkat — mondja a Szikra Tsz-t már több mint egy évtizede irányító elnök. — Elemi csapások, állatbetegségek sorozata sújtott bennünket. Csupán az árvíz mintegy 17 millió forintos terméskiesést okozott, s ehhez járult a már említett csökkenés a jószágállományban. A gondok azonban nem szegték kedvét a gazdáknak. Az állattenyésztés és a növénytermesztés egyaránt szfvügyünkké vált és jelenleg e két termelési ág nagyjából azonos jövedelemmel fizet. Jelentős segítségül szolgál, hogy évről évre bővül az öntözéses gazdálkodás köre. Ma másfélezer holdat öntözünk, ebből mintegy fél-fél ezer hold lucernát és silókukoricát. Az előbbiből 60—70, az utóbbi takarmánynövényből pedig 350 mázsás volt a terméseredményünk. Mindez kétségkívül jó bázis a rohamosan fejlődő állatállomány számára. Az 1959. évi kétszázötvennel szemben most 1300 darabot meghaladó szarvasmarha-állománnyal dicsekedhetnek. Több mint kétszáz előhasi üsző szaporulatával is számolnak az idén. Az elmúlt év tehenenkénti tejtermelési átlaga elérte a 3400 litert. S ezt a hozamot annak ellenére sikerült elérniük, hogy az árvíz után takarmányban sem bővelkedtek. Tavaly már minden jel arra vallott, hogy a próbára tevő szakasz után hovatovább megvalósul a gazdálkodási egyensúly. A 28 milliós árbevételűek köszönhetően a dolgozó családok évi átlagjövedelme 21 és fél ezer forintot tett ki. — Elsősorban továbbra is az állatállományra alapozunk — mondja végezetül az elnök. — Jövőre 600 fejőstehén beállítását tervezzük. A szükséges férőhelyek rendelkezésünkre állnak, s a legjobb úton haladunk a gümőkórmentes állomány megvalósítása felé; És ha cikkünk címében a szövetkezet múltjára hivatkoztunk, remélhetően jogos az előlegezett bizalom is, amellyel a gazdák szorgalma nyomán megszilárdulásra, a közös újbóli felvirágzására számítunk. J. T. A gép és az ember Valamikor az ipari forradalom embere, mint ellenségét, összetörte a gépeket. A XX. századot méltán nevezik a technika századának. Ma már senki sem gondol arra, hogy a gép ellenségünk. Nagyszerű gépek születnek nap mint nap, amelyek könnyebbé, gyorsabbá teszik a munkát és sokszorosát végzik annak, amire az ember fizikai ereje képes. Áldás a gép — illetve most is és mindig az embertől függ, hogy az-e, vagy átok. Bizonyság rá a háború öldöklő szerszámtára. De mi most Kecskeméten szemléletes leckét kaptunk abból, hogy a munkagép is lehet a rombolás eszköze. Több kárt okozhat, mint hasznot, ha felelőtlen a kezelője. Amit hétfőn felnőttek és gyerekek százai előtt művelt a gázcsöveket cipelő daru, arra nem mindennap akad példa. Délben a főtéren gázolt keresztül parkon, virágon. Délután pedig a Leninvárosban. Gyermekhinta, homokozó vált pillanatok alatt a gép martalékává. Szuszogva, dübörögve, hörögve hordta a gázcsöveket és tett semmivé mindent, ami útjába akadt. Gyerekek serege követte és tanulta meg, hogy sem park, sem érték, de még kímélet sincs. Ha legalább némi jó szándékot, óvatosságot lehetett volna felfedezni ebben a „munkában”. De nem! A kezelő mintha gyönyörűségét lelné ebben a vandál pusztításban. Igaz volna, hogy építeni csak rombolás árán lehet? így semmiképpen sem igaz. Gyerekek, akik láttátok, ne higgyetek a darukezelőnek! U. L. Készülődés az aratásra Kazalozók Megkezdődött a lucerna betakarítása a tassi Petőfi Tsz-ben. Háromszáz holdon rendrevágó gépekkel vágják a pillangóst, pár órás fonnyadás után rendfelszedőkkel rakják a pótkocsikra, s a központi majorban hatalmas, tíz vagonnyi szénát befogadó kazal „épül” belőle. Mert mire a kazal elkészül, az alig fonnyadt lucernából valóban széna lesz — a kazal alatt elhelyezett ventillátoros szárító jóvoltából. A szálastakarmányt felhordó szerkezet viszi fel, a kazalozőknak csak szét kell teríteniük odafenn. Új áruház Kecskeméten Holnap nyílik az ABC-áruház Kecskeméten, a Leninvárosban. Az új bolt reggel fél 7-től este 8 óráig áll a közönség rendelkezésére, élelmiszerekea kívül különböző háztartási cikkeket is árusít. A BÉK Vállalat új üzletében előrendelést és házhozszállítást is vállalnak. A megye mezőgazdasági nagyüzemeiben mindenütt megkezdődtek az előkészületek a 3—4 hét múlva kezdődő gabonabetakarításra. A gépek nagyrésze kijavítva várja az aratást. Az idén összesen 515 kombájn áll a mezőgazdasági nagyüzemek rendelkezésére. Ennek több mint fele a termelőszövetkezetek birtokában van. Ezenkívül a nyilvántartás szerint 374 aratógép 125 rendre arató, s mintegy félezer cséplőgép van még a me- gyében*. A rendelkezésre álló géppark elősegíti, hogy 88—90 százalékban gépesítsék a kalászosok betakarítását. A mezőgazdasé gi nagyüzemekben készülnek kézi aratásra is, olyan helyeken, ahol a gépesítést nem tudták megoldani. Régi gond a szállítás. Az idén jóval több pótkocsi áll az üzemek rendelkezésére. A megyei összesítések szerint 3300 pótkocsi és 370 teherautó segít majd a betakarításban. , i
