Petőfi Népe, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-31 / 126. szám
4. oldal 1961. május 81, szerda A tartási, az életjáradéki és öröklési szerződésekről Gondoskodás as idős emberekről Az állami és társadalmi ellenőrzés fokozott szerepe Az idős emberekről való gondoskodás sokoldalúan nyilvánul meg kormányunk különböző rendelkezéseiben. Ezek egyike a közelmúltban megjelent kormányrendéit, amely szabályozza a tartási, az életjáradéki és öröklési szerződésekkel kapcsolatos , hatósági teendőket. A szociális otthonok befogadó- képességének tervszerű növelése mellett sem biztosítható még jelenleg több idős ember elhelyezése. Ugyanakkor mindig vannak és lesznek olyan öregek, egyedül élő személyek, akik nem a szociális otthont, hanem a tartási szerződést tekintik olyan megoldásnak, amely meghozza számukra a jól megérdemelt pihenést. Mivel tehát nem ideiglenes jelenségről van szó, e szerződések jelentősége és szerepe a szocializmus teljes felépítésének időszakában is megmarad. Ezért volt szükséges az ilyen szerződések hatósági munkájának jogszabályi megfogalmazása. A tartási, az életjáradéki és öröklési szerződések célja annak biztosítása, hogy az elaggot emberek, akikről az állam intézményesen gondoskodni még nem tud, vagyonuk átruházása, jövedelmük átengedése fejében megfelelő ellátásban részesüljenek eltartóik által. A néhány éves gyakorlat bebizonyította, hogy a szerződéseket „nem egyenlő esélyű” partnerek kötik. Meglehetősen nagy a bizonytalansági tényező, mivel a felek sok esetben nem, vagy csak álig ismerik egymást. Előfordult néhány esetben, hogy a tartást vállaló személy csupán a vagyoni eszközök, vagy a lakás megszerzésére törekedett, s ennek birtokában már elhanyagolta az ellátást. Mások lakásátjátszásra használták fel az ilyen szerződéseket, ezzel jogtalan előnyt élveztek azokkal szemben, akik több éve várnak lakáskiutalásra. Az eltartottak részéről is megtörtént, hogy a szerződésben lekötött vagyontárgy ellenében túlzott, jogtalan követelésekkel léptek fel eltartóikkal szemben. Ezekre is figyelemmel a szerződések megkötésének és teljesítésének ellenőrzésében az állami szerveknek, a társadalomnak jelentős szerepet biztosít az új jogszabály. Az új rendelkezéssel kapcsolatosan meg kell azonban jegyezni, hogy a megkötött és korábban nyilvántartásba vett szerződések 80—90 százaléka eddig is betöltötte szerepét. A békéltetési eljárások nagyrészt sikeresek voltak, és csak kis számban bontottak fel, vagy változtattak át szerződéseket a bíróságok előtt. A polgári törvénykönyv lehetővé tette, hogy a szerződéseket szóban is megkössék. Az új rendelkezés értelmében tartási szerződéseket a jövőben csak írásban lehet megkötni. A szóban kötött és nyilvántartásba még nem vett szerződéseket 1967. augusztus 31-ig írásban kell bejelenteni a városi tanács Vb-k igazgatási osztályánál, községekben a vb-titkárnál, E szerződések tartalmát a tanácsi szerv előtt jegyzőkönyvbe is lehet mondani. Az új szabályozás a szerződések érvényességét hatósági Jóváhagyáshoz köti, amit az említett állami aazgatási szerveknél végeznek el» Megyénkben az elmúlt években 1035 ilyen szerződést tartottak nyilván a tanácsi szervek. Az új rendelkezés megjelenése óta eddig — csak a városokhoz 71 szerződést jelentettek be hatósági jóváhagyás végett. Mind az eltartónak, mind az eltartottnak fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy egymásközti megállapodásukat írásba foglalják, és bejelentsék. A szabályozás értelmében a tartási, az életjáradéki és, öröklési szerződések csak akkor érvényesek, ha azokat a tanácsi szervek jóváhagyják. Az új szabályozás előtt kötött és a tanácsoknál jelenleg nyilvántartott szerződések jóváhagyása hivatalból történik, az érdekeltek tehát újabb írásbeli bejelentést nem kötelesek tenni. Az új jogszabály előírásainak megfelelően igen fontos és körültekintő munkát végeznek az igazgatási osztályok, illetve a községi tanácsok vb-titkárai, mivel a szerződések jóváhagyása előtt a helyszínen kötelesek megvizsgálni a felek életkörülményeit Meg kell tagadni a jóváhagyást, ha a szerződés tartalma nem felel meg a polgári törvénykönyv rendelkezéseinek. Például, ha a szerződést megtévesztéssel vagy fenyegetés alapján kötötték, vagy ha a célját nem tudná tartósan betölteni. A jóváhagyást megtagadó államigazgatási határozat ellen fellebbezésnek van helye, majd ezt követően, ha a határozat jogerőre emelkedik, a bírósághoz lehet keresettel fordulni. A polgári törvénykönyv az államigazgatási szerveket a szerződések állandó és rendszeres ellenőrzésére jogosítja fel és egyben kötelezi is erre. Az új jogszabály szerint a szerződő felek kötelesek tűrni az ilyen irányú hatósági ellenőrzést. Ez nagyban elősegíti az esetleges nézeteltérések békéltetés útján való hatékony rendezését. Ahhoz, hogy az igazgatási osztályok és vb-titkárok maradéktalanul eleget tudjanak tenni feladatuknak és a kormány célkitűzései eredményesen érvényesüljenek a gyakorlatban, az idős állampolgárok védelme érdekében, a társadalom segítségét is igénybe lehet venni. Elsősorban gondolok itt a tanácstagok, az állandó bizottságok és ezek aktívái segítő közreműködésére, amely főként az ellenőrzések lebonyolításánál és a békéltetési eljárás során lehet eredményes. A tanácstagok és állandó bizottságok eddig is sokat segítettek a szerződések felderítésében és ellenőrzésében. Sok helyütt — közreműködésükkel sikerült egyezség útján rendezni a szerződést kötöttek nézeteltéréseit Az eddigi gyakorlatok alapján megállapítható, hogy a tartási szerződések jelentős részét lakásért kötik, ezért a kormány a lakásügyi jogszabályokat is módosította. A kormányrendelet — egyebek között — meghatározza, hogy a bérlő halála esetén milyen sorrend szerint jogosultak a lakásban lakók a bérleti jogviszony folytatására. A jogosultak között szerepel az elhalt bérlő eltartója is, aki az alábbi feltételek együttes fennállása esetén folytathatja a bérleti jogviszonyt: a tartási szerződést az igazgatási osztály jóváhagyta és a jóváhagyástól a bérlő haláláig legalább 6 hónap eltelt; a bérlő halálakor legalább 6 hónapja állandó jelleggel lakott annak lakásában; a tartási kötelezettséget teljesítette. Az új jogszabályi rendezés tehát messzemenő védelmét szolgálja azoknak az idős állampolgároknak, akik életfeltételeiket tartási szerződés útján kívánják biztosítani. Az új kormányrendelet növeli a szerződések állami és társadalmi ellenőrzését, egyben szavatolja a hatósági intézkedések nagyobb hatékonyságát, s megkívánja az érintett államigazgatási szervek dolgozóitól a gondos, körültekintő munkát is. Dr. Szokoli Gyula, a megyei tanács vb igazgatási osztályának vezetője Indulástól — érkezésig Hozzászólás egyik cikkünkhöz Néhány nappal ezelőtt jelent meg lapunkban dr. Millasin Teréznek, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének Együtt a lakossággal' című cikke, amelyben a személyszállítás helyzetéről és további fejlesztéséről készülő, illetve folyamatban levő vizsgálatról van szó. Ehhez a problémához szólt hozzá szerkesztőségünkhöz küldött levelében Frigy János, Soltsz^ntimre, Hunyadi János utca 27. szám alatti lakos, akinek sorait az alábbiakban közöljük. „Elöljáróban szeretném megemlíteni, hogy tizennégy éve naponként járok dolgozni Soltszentimréről Kiskőrösre, s ezalatt az idő alatt nagyon sok bosszúságot és kellemetlenséget okozott a MÁV nekem és társaimnak az utazások körül. Igaz, hogy a vonatok közlekedése — néhány perces eltolódástól eltekintve — pontosnak mondható, ezenkívül azonban van még. javítanivaló A menetrend összeállításánál például jobban figyelembe kellene venni az utazó dolgozók, iskolai tanulók érdekeit. Hadd szemléltessem itt a mi utazásunk körülményeit. Utitársaimmal együtt a Kunszentmiklósról a 4.55 órakor induló vonattal utazunk, amely 5.34-kor érkezik Soltszentim- rére és 5.58-kor fut be Kiskőrösre. Munkahelyünkről aztán a 918-as vonattal indulunk vissza lakóhelyünkre 18.52-kor és 19.16 órakor érkezünk meg Soltszentimrére. Az indulástól a hazaérkezésig összesen 13 óra 42 A jelölőgyűlési javaslatok nyomán (Tudósítónktól.) A Géderlaki Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága körültekintően tárgyalta meg a jelölőgyűléseken elhangzott javaslatokat, kérelmeket. Ennek nyomán határozatot hozott több, megvalósítható feladat megoldására. Kijelölte a végrehajtásért felelős személyeket és a határidőket, is. A járdaépítéssel kapcsolatban vetődött fel a legtöbb kérelem. Ezeket figyelembe véve még az idén elkészül a Dunaszentbeme- deki úton, a művelődési otthon felé vezető, a Kinizsi utca még ki nem épült részén és a Kossuth utca még hiányzó szakaszán a betonjárda. Ehhez azonban, az eddigi gyakorlatnak megfelelően igénylik a lakosság segítségét, a föld- és a munka elvégzését. A szükséges anyagot: a dunakavicsot és a cementet biztosítja a -községi tanács. " Piaci jelentés Megjelent az új burgonya Sláger: a zöldborsó, a cseresznye és az eper t Kedden a bevásárló háziasszonyokat árubőség várta a kecskeméti piacon. A legkeresettebb cikk a zöldborsó volt és a felhozott 30 mázsa — amelynek ára 7—9 forint között volt — elegendőnek is bizonyult. Nem volt hiány egyéb zöldségfélékből sem. A vasárnapi piacon megjelent újburgonyából kedden 170 kiló állt a vásárlók rendelkezésére és a vasárnapi 16 forinttal szemben már 13 forintért árusították. Újdonságnak számított a fehér paprika, amelyből 2,20, a hegyes zöldpaprikából 0,80 és 1,60 között válogathattak a vásárlók. A háziasszonyok örömére már kapható a nagyfejű zöldhagyma is, amivel pótolni tudják a régóta hiányolt vöröshagymát. Ára 20 dekás csomónként egy forint volt. Eperből 13 mázsa — kilónként 10—14 forintos árban —, cseresznyéből 8 mázsa — 8—10 forint — volt a felhozatal. Kedden jelent meg a piacon az első idei akácméz-szállítmány, aminek ára kilogrammonként 20 forint volt Az elhangzott észrevételek alapján a másik legnyomósabb gond Géderlakon a vízellátással kapcsolatos. A tavaly elkészült mélyfúrásos kút képes biztosítani az egész község vízellátását. A hálózat bővítésére azonban csupán 100 ezer forint áll rendelkezésre. Ebből a keretből a Petőfi, Rákóczi s esetleg a Kereszt utca vízvezetékhálózatára futja. A kéréseknek megfelelően több utcában új közvilágítási lámpákat helyeznek el. A Kereszt és a Tavasz utca villany- hálózattal való ellátását viszont csak a következő ötéves terv során tudják megvalósítani. A község felső részén máris létrehozott szikvízlerakat után a helyi vegyesárubolt jobb nyári és téli konfekcióáruval való ellátásához is segítséget ígért a földművesszövetkezet vezetősége. Ám nem kerüli el a végrehajtó bizottság figyelmét az olyan lakossági észrevétel sem, mint az, hogy a Déryné Színház — lehetőségei szerint — szombaton, vagy vasárnap tartsa előadásait Géderlakon, perc telik el. de ehhez hozzá kell számítani egy-egy órát — felkelés, gyaloglás stb. — Ezek után tehát ahhoz, hogy napi nyolc órát dolgozhassunk, 13 órát kell távol lenni családunktól, és a távolság mindösz- sze 16 kilométer, önkéntelenül felmerül a kérdés: nem lehetne-e ezen változtatni, jobb közlekedő lehetőséggel rövidíteni a távoliét Idejét? A munkaidő és a tanítás általában reggel nyolc órakor kezdődik. Így tehát nekünk és a tanulóknak nem kevesebb, mint két órát kell várakozni a megérkezés után. Nem irigylésre méltó az a körülmény sem, hogy reggel fél ötkor kell kelni. Véleményem szerint ez a korai kelés kihatással van a tanulásra és a jó munkavégzésre is. Végül néhány szót a menetrendről, amit évről évre változtatnak és nagy szerencse kell ahhoz hogy valaki az új kiadványból szerezni tudjon egyet. Sok esetben nem is indokolt a változtatás, illetve az újbóli kiadás, hiszen egy-két perces eltérésekről van sző csupán. Nekem és útitánsaimnak az lenne tehát a kérésünk, hogy ezen a vonalon — a többiekhez hasonlóan — kedvezőbb utazási lehetőségeket biztosítson a MÁV a munkába járó dolgozóknak és az iskolai tanulóknak.” Tovább tanulhatnak a nők A nők művelődési helyzetét, az 1966—1967-es oktatási év eredményeit összegezték a napokban a Magyar Nők Országos Tanácsánál. Megállapították, hogy országosan ezernél több nők akadémiája, csaknem háromszáz szülők iskolája, másfél ezer szakkör és 360 nőklub működik, s e különböző oktatási formákban mintegy 300 000 asszony és leány képezi magát. Az idén valamennyi oktatási formában nagyobb teret kaptak a közgazdasági jellegű témák, elsősorban a falusi asszonyok tananyagában szerepeltek nagyobb súllyal az őket érdeklő agrárpolitikai kérdések. A jugoszláv TM műsora SZERDA 9.40: Iskola-tv. — 14.50: Iskola-tv. — 17.05: Hírek. — 17.10: Bábjáték. — 17.25: Népszerű tudományos film. — 17.55: Műsorismertetés. — 18.00: Tv- újdonságok. — 18.15: Ezer miért. — 19.00: Nemzetközi színpad. — 19.30: A tv postája. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Tv-híradó. — 20.30: Hirdetések. — 20.37: Játékfilm. — 22.07: Hirdetések. — 22.17: Tv-hír- adó. — 22.30: Az Európa Kupa győzteseinek labdarúgó-mérkőzése. Közvetítés Nürnbergből, felvételről. 14. — Kedvük kerekedett megnézni magát — mondta Markov. — Ezt pedig nincs jogunk megtagadni tőlük. Tuljev felállt, katonásan kihúzta magát. — Ha megbíznak bennem ... — Várjon — szakította félbe Markov. — Üljön le, és hallgasson végig. Tuljev engedelmeskedett. — A bizalomról még bészél- getünk. Gondolom észrevette, hogy találkozásaink bizonyos ideje nem hasonlítanak kihallgatásra. De most nem erről akarok beszélni. — Markov kétrét hajtotta a papírt és bedugta az asztalfiókba. — Megkockáztatom, hogy megsértem az önérzetét, de kimondom... Tételezzük fel, hogy nem igen hiszek magának, de a képtárba mégis elküldöm. Lebuktatni úgy se tud bennünket, mer* a legvalószínűbb, hogy nem is fog odamenni magához senki Egyszerűen csak megnézik messziről: él-e, megvan-e még? Nem sértő a fejtegetésem? ... — Nem. Magam is így okoskodnék — felelt egyszerűen Tuljev. — Helyes. Alapjában véve meg is egyeztünk. Hogy megint csak ismerősére, Bekaszra hivatkozzam: ő azt mondaná, hogy ez némiképp lánynézőre emlékeztet, csupán nem lesz olyan ünnepélyes. És maga is igyekezzen szerény maradni. — Nem fogom becsapni önöket — mondta csendesen Tuljev. — örülni fogok, ha nem tévedtem .. . De meg akarom kérdezni: nem találja elővigyázatlannak volt főnökeit? Ilyen rendkívüli intézkedések ... Vagy lehet hogy bizalmatlanok maga iránt? — Nem gondolnám..; — Persze, persze... — Helyeselt Markov. — Akkor pedig gyanakodnak, hogy kicseréltük magát. Most mit csináljunk velük? ... Látja, itt a jó alkalom, I
