Petőfi Népe, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-27 / 123. szám
1961. májas 21, szombat 1. oldal Két eset MURAI Teréz elsőéves baromfitenyésztő-tanuló felbontotta szerződését a homokmégyi Béke Termelőszövetkezettel, mert a gyakorlati idő alatt csak vízhordást engedtek neki a baromfitelepen. Rideg László másodéves mezőgazdasági szakmunkástanuló ellen fegyelmi eljárást indított az öregcserlői Petőfi Termelő- szövetkezet, mert számos esetben bort hozott a gépszerelő- műhely dolgozóinak és együtt ivott velük. Ezek a tények. A két esettel kapcsolatos levelezést, mint írásbeli dokumentumot a fülöp- szállási mezőgazdasági szakmunkástanuló iskola igazgatója bo- csájtotta rendelkezésünkre. PILLANTSUNK először Murai Teréz ügyébe. A kislány lehangoló levelében többek között a következőket írja: ...„Szerettem volna csibéket nevelni és nemcsak vizet hordani, hiába panaszkodom az irodán, nem hallgatnak meg.” Kifogásolja, hogy Király Máriával, aki szintén tanuló, nem azonosan bírálják el. A levele végén többek között ezt írja: „Nem maradok én már köztük, mert minden munkámban hibát keresnének, úgy döntöttem, inkább félreállok.” A községi tanács végrehajtó bizottsága vizsgálta az ügyet. Györki István vb-elnökhelyettes erről szóló levelében megállapítja, hogy kénytelen volt a kislány otthagyni a munkahelyet, mert az idősebb dolgozók piszkálták, s ezt nem bírta. (!) És mi a véleménye Bényi András tsz-elnöknek és Káko- nyi Mátyás főkönyvelőnek? íme az idézett a levélből: „Értesítem a fenti címet, hogy tanulónk a szerződését önkényesen felbontotta, természetesen szülei beleegyezésével. Indoklásul azt tudták felhozni, hogy míg iskolán, gyakorlaton lesz, addig keveset fog keresni.” tanulsággal Csupa ellentmondás. Akárcsak Rideg László ügye. Nézzük mi szerepel a fegyelmi jegyzőkönyvben. Rideg László elmondja: „Az iskolából való visszatérésem után hamarosan a gépszerelő műhelyben dolgozó munkatársak szóltak nekem, hogy a műhelyben levő kétliteres üvegbe hozzak bort. Az ál-, talam, munkaidő alatt hosottgj italt közösen fogyasztottuk el.- Szőke József segédüzemág-ve-: zető egy alkalommal figyelmeztetett bennünket, hogy ez szigorúan tilos és ha mégegyszer hasonlót tapasztal, megteszi azi intézkedéseket. Ezt követően, amikor megláttuk Szőke Józsefet, a bort eldugtuk.” A jegyzőkönyv mellé Vén István, a tsz elnöke egy levelet írt, mely szerint a mezőgazda- sági tanuló szakmai képzését magatartása miatt nem látják biztosítottnak, kérik, hogy egy másik gazdaságot jelöljön ki számára az iskola vezetősége. Mi ezzel szemben az. iskolai nevelők véleményé? A fiatalembert szorgalmasnak, jó magatartásénak ismerik. Szerintük a felnőtteknek engedelmeskedve, tette azt, amit vétkül róttak fel neki. A községi tanácstól nyert értesülésük szerint is a termelőszövetkezet vezetősége elhamarkodottan ítélkezett. Ahelyett, hogy a részegeskedő társaság káros befolyásától óvta volna a tanulót, az áldozatot bünteti és nem a bűnösöket. AZ EGYMÁSSAL ellentmondó vélemények közül nehéz kihámozni az igazságot, de a tanulságokat mindenképpen le lehet vonni. Fiatalemberekről van szó, akik nevelhetők, jellemük alakítható. A felnőttek jó, vagy rossz példája döntően befolyásolja gondolkodásukat, viselkedésüket, sőt további életútjukat is. Ezúttal mindkét esetben a felelőtlenség, a ridegség, az érzéketlenség diadalmaskodott. 130 millió forint hálózatfejlesztésre Ebben az évben is jelentős ráfordítással fejlesztik hálózatukat a MÉSZÖV iránytása alá tartozó szövetkezetek: Mintegy 130 millió forintot ruháznak be. s ennek több mint felét saját erőből. Az összeg jelentős hányadát fordítják a kereskedelmi és vendéglátóipari hálózat bővítésére, illetve korszerűsítésére. Több kisebb átalakítás közül érdemes megemlíteni, hogy sok helyen létesítenek — nagyrészt átalakítással — önkiszolgáló élelmiszerüzletet, s több helyen — például Kalocsán, Csávolyon, Miskén, Madarason, Solton és Kerekegyházán — ABC-áruházat. Sor kerül szaküzletek felújítására is. Ruházati áruház épül Bácsalmáson és Mélykúton, Lakiteleken még az idén átadják az áruházat, s befejezik a tisza- kécskei bővítését is. A kecskeméti nagyáruház tervei szintén elkészülnek az idén. Nagyszabású tervek készültek a vendéglátóhálózat felújítására. A kiskőrösi Szarvas étterem rekonstrukciója folyamatban van, az idén 3 millió forintot használnak itt fel. Dunavecsén a Petőfi térre tervezett kisvendéglő építését kezdik meg, Kalocsán. Miskén, Borotán és Szabadszálláson presszót létesítenek. Leszámítva a köves- és a vas- kötőút. Esős időben eleddig jó- származókat. Összesen hét fajúinkat. valamint a Kiskunsági formán meg sem lehetett kő- tát. Van belőlük összesen 2200. Öntözőcsatomát, a táj errefelé zelíteni. Eredmény? Országos átlagcsaknem olyan, mint amilyen s * ban, az utóbbi három évben Petőfi korában lehetett. Szikes, A kostelep, persze korszerű csaknem egy kilóval növeke-' fával ritkán, beültetett síkság, intézmény. És hasznos- is. Hogy <fett az egy birkára jutó gyap-* amelynek fénybevesző peremén, miért? Erről beszélgetünk Hor- júhozam. S ez, szerényen szá- csakúgy, mint a Hortobágyon váth József telepvezetővel, Isé- mítva is. 1,5—2 milliós nőve-’ kedés. A legutóbbi nyírás of-> szagos átlaga 4,2 kiló volt. Itt, a telep elit-fajtái — elit- körülmények között —r 8—8,5 kilós átlagot adnak. A grozni*' jiak, aszkániaiak között 14—15 kilót adó példányok vannak. A'i gyapjú hossza meghaladja a S*i centit. Nagyüzemi tenyésztésben fontos az olyan fajták tartása* amelyek bírják a hazai viszonyokat. Az ilyen célú keresztezés eredménye a fésűs merinói. Csaknem 9 kilós gyapjúhozamot ad. Külföldön mind jelentősebb cikk a pecsenyebárány. Erre legalkalmasabb a magyar és a francia merino-precoce keresztezése. A hagyományosnál korábbi elletéssel áprilisban már 25—20 kilós átlagsúlyt értek el. E kétéves aszkániai kosnak 9 mutatja a főáliattenyésztő, valószerűtlen bdrkanyájakat lebegtet a forró nyári nap. Igen, a birka hazája ez. Alkalmasabb helyen aligha lehetne a szalkszentmártoni kostelep. Hivatalos nevén: az Állami Juhutód-ellenőrző Állomás. Az alkalma« hely nem mindenben azonos a jó hellyel; mivel a telepre még csak most épül a becenti hosszú gyapja van — és Németh István juhász. py Zoltán főállattenyésztővel és Barcsák Jánossal, az Országos Állattenyésztési Felügyelőség épp itt tartózkodó jubtényésztő szakemberével. Mintegy 200 törzstenyészet tartozik ide az országban. Ebből Bács-Kiskunban 25—30. Ezek részére nevelik a kosokat. Hazaiakat és főleg importból A főállattenyésztő nem győzi eléggé hangsúlyozni: az új fajták meghonosítása csak akkor ér valamit, ha á gazdaságok a mostninál kulturáltabb tartásra rendezkednek be. Főleg télen. Nem elég csak a kukoricaszár; abrakra is szükség van. Megszívlelendő jótanács. A mezőgazdasági kiállításon való szereplésről is szó esik. Az elmúlt kiállításon nagydíjat szereztek. Kossal. És az idén? Most mintha a jerkék lennének az ígéretesebbek. Ebből 11-et, kosból hatot visznek majd fel. Bizonyára ezúttal sem hiába. (Hatvani — Pásztor.) — A gépnél többet keresne, az üzemben jobbak a munka- körülmények? — Nem keresek többet, s nagyobb fizikai megterhelést jelent ott a munka. Nyolc órán át a szövőgép mellett kell állnom, s mert három műszak van, a délelőttiben reggel hatkor, az éjszakaiban «este tízkor kell ott lennem. Mégis vágyom vissza. Annak ellenére, hogy az irodán mindig ugyanabban az időszakban, reggel héttől délután fél négyig dolgozom. A huszonegy éves Komár- niczky Tamásnéval beszélgetek, s meglep, hogy amikor a hasonló korú asszonyok, leányok általában íróasztal mellé vágynak (őt is irigyelték a kinevezésekor), ő ott nem érzi jól magát. A magas, csinos, értelmes fiatalasszony életútjának az ismerete érteti meg szándékát, mentalitását. Szeremlén született, édesapja földművelő volt. Kilenc esztendeje meghalt az édesanyja, s az apa vele és öccsével Bajára költözött, ahol újból megházasodott, az erdőt gazdaságban vállalt munkát. Kislánya, Tériké, az általános iskola elvégzése után két évre, tizenhat éves korában, a Finomposztó Vállalathoz került szövőipari tanulónak. Három esztendeje szakmunkás bizonyítványt szerzett, s még ugyanabban az évben beiratkozott a Szegedi Textilipari Technikum bajai tagozatára, amelynek fenntartását a vállalat finanszírozza. Mintegy százan végezték el eddig a technikumot, ő hu- szonötödmagával vágott neki a tanulásnak. Nem könnyű feladatot vállalt, hiszen a napi nyolc órai fizikai munka mellett hetenként háromszor öthat órát kellett az iskolában el- töltenie. Tizenegyen nem is bírták a kettős megterhelést, a harmadik évfolyamon most már csak tizennégyen tanulnak. öt az sarkallta, s ösztönzi ma is a helytállásra, hogy rajongva szereti a szakmáját, minél jobban meg akarja ismerni a szövés technológiáját, elsajátítani a kötés, a géptan ismereteit és az egyéb tudnivalókat. Erőt adott neki munkatársai állandó biztatása is. És még valami; hét év óta tagja a KISZ-nek, tavaly az öttagú csucsvezetóség- be is beválasztották, s négy hónapja felvették a pártba. A kommunista ember felelősségét érzi, hogy példát mutasson a nehézségek legyűrésében. Mindebben sokat seki neki a szintén párttag férje is, akivel tavaly kötött házasságot, s aki gimnáziumi érettségijével előbb rakodómunkás volt a vállalatnál, majd segédművezető lett az exportcsomagoló brigádban. Es akivel együtt tanul a technikumban. — Amikor tavaly augusztusban versenyfelelős lettem, kezdetben örültem a kinevezésemnek, mert könnyebben.tanulhattam, s a háztartásunk vezetése is kisebb gondot okozott. De hiába, nagyon hiányzik az üzem. A gépek. Mindenki, akik tanítottak. Elsősorban Juhász Lajos főművezetőnek köszönhetem, hogy rabja lettem a szövésnek. Sokat vesződött velem, mire élvezni tudtam a termelő- munka szépségét. Tudja mit jelent az, amikor kikerül az ember keze alól egy-egy kész anyag? Ez az érzés hiányzik most nekem. Az alkotó munka öröme. S a fizikai dolgozok kollektívája, amely emberré nevelt. Jobban megértem az üzemi problémákat, s ezeket sokkal nagyobbaknak látom, mint az irodaiakat. Ezért vágyom vissza. Itt van például legújabb kedvencem, a nemrég alakult ifibrigád. Még gyámoltalan kicsit. Segítenem, kell. Szóval, megyek, vissza, ha fizikai értelemben véve sokkal nehezebb is lesz. Egy szó kacérkodik velem, ide is írom: megszállott. Igen, ez a korrekt, hátározott asz- szonyka, nem mitikus értelemben, hanem a termelőmunkának becsületet szerzett korunk másfajta felfogása szerint megszállottja a szakmája szereteté- nek, a termelőmunka sikeréért érzett közvetlen felelősségnek. Ha nem árulná el szóval, elárulná a magatartása, ahogy szemmel láthatóan oda-oda- figyel az irodájába felhangzó szövőgépcsattogásra, amely, azt hiszem, fülének a legszebb muzsika. Tarján István Az idei pecsenyebárányok egyike: kaukázusi—francia keresztezés. Gyönyörű példányi Címképen: Trepák József juhász a legelőre tereli a nyájat.--------------:---------------i-sJ-
