Petőfi Népe, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-27 / 123. szám

I oldal 1961. május *T, szombat Martalak a holnapért Riporterek, szociográfusok A tanácselnök újabb papíro- iparból szülőfalujukba. Legin- valóságos „aranybányája” ez a kát rak elém: kább ők építkeznek, hétezer lakosú nemzetiségi köz- — Ezek társadalmi szerződé- A Kossuth Lajos utcán épül ség. Nem véletlenül jegyezte sek, a felnőtt lakossággal, az a hartaiak új büszkesége, az meg e sorok írójának a duna- úttörőcsapatok tagjaival kötötte egyemeletes KISZ-lakássor. A vecsei járás egyik vezetője: „Ha mind a huszonnégyet a tanács, két lakótömb nemsokára beköl- most, a tanácsválasztások után A társadalmi munka olcsóbbá tözhető és a tervek szerint 37 egy általánosabb igényű faluké- teszi, meggyorsítja a járdaépí- KISZ-lakást adnak át az idén pet akarunk rajzolni Hartáról, tést, ami az idén teljes egészé- a községben. A Kossuth Lajos vigyázni kell az általánosítás- ben befejeződik, akárcsak a víz- utcán a következő években az sál. Egyszerűen azért, mert itt a legtöbb szempontból jobban mennek a dolgok, mint más he­lyeken. . Nem minden múlik a lakosságon Nánai András, a községi ta­nács vb-elnöke egy kicsit elmo­solyodott, amikor idéztem előtte az előbbi megállapítást. — Lehet, hogy így van — je­gyezte meg —, de azért mi sem szűkölködünk gondokban. Csak néhány példa. Kalocsa és Har- ta között, különösen piaci na­pokon, nehézkes a buszközleke­dés. A pótkocsik beállításának az ügyében már kapcsolatba léptünk a 9. sz. AKÖV igazga­tóságával. Fontosnak tartjuk egy sütőüzem létrehozását, mert a Soltról kapott kenyér sokszor rossz minőségű. A háziasszo­nyok második műszakját meg­könnyítené, ha a szennyes ru­hát. az elromlott háztartási gé­peket, tv-ket stb. nemcsak „maszek” úton lehetne a váro­si Patyolatba, a GELKA-ba szállítani, amihez — reméljük —, a MÉSZÖV, az FJK illeté­kesei mielőbb segítséget adnak. A jelenlegi művelődési ház már nem felel meg az igények- nk, újat azonban előrelátható­lag csak 1970-ben építhetünk. Nem árt tehát ezekről a gon­dokról sem beszélni. Annak el­lenére, hogy Hartán az ered­mények vannak túlsúlyban. Megvalósuló álmok vezetékhálózat-építés és a vil- egyemeletes házak mentén va­Dossziek kerulnpk elő a szék- jamosítás. A lakosság anyagi lóságos sugárutat létesítenek, s renyből. Az egyikben iskolai es7js;özökkel is növeli a KÖFA- a teljes összkomforthoz hozzá­dolgozatok. Osztalyfonoki órán bevételeket, így fedezni tudták tartozik majd a központi fű­születtek, és a gyerekek azt ve- az qj gázcseretelep építésének t.és is. tették papírra, hogy milyennek költségeit a személyenként 200 _/ A következő évek program­szeretnék látni, milyennek kép- forjntos részjegyekből. jában központi orvosi rendelő, zelik el a jövendő Hartáját. orvoslakások, közutak építése, ««»Sok érdekes, hasznos ötlet Pillantás a jelenből 3 lövőbe bölcsődekorszerűsítés is szere­Vl «ízekben a látszólag gyere- • • pel De hogy a jelen, a jövő A-ó elképzelésekben — magya- A beszélgetés végén a tava- építése mellett a múltról sem rágSa Nánai elvtárs —, s fontos szias napsütésben egy kis körsé- feledkeznék meg, bizonyítja, kiegészítői annak a közvéle- tára invitáltak bennünket a hogy rövidesen megnyílik a ré- ménykutatásnak. amit nemrégi- községben. Érdemes volt elfő- gj “ hartai népművészetet, ha­ben a felnőtt lakosság körében gadni a meghívást. Nemcsak a gyományokat, bútorokat az utó­végeztünk. Ehhez jöttek még a szóban elmondottak, hanem az kor számára megőrző tájmú- jelölősyűléseken felvetődött ki- utcákban "épülő új házak miatt zeum. vánságok, problémák, elképze- is. lések, s ily módon körülbelül Az erős hartai termelőszövet­háromezer helybeli lakos nyi- kezetekben eddig sem voltmun- latkozott: mit vár a község ve- kaerőhiány, s hónapról hónapra zetőitől. újabb fiatalok térnek vissza az Olvasóikkal találkoztak a Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle szerkesztő bizottságának tagjai , m Az épülő hartai KISZ-laVások. (Kovács János felvétele.) B. Gy. A KGST mezőgazdasági állan­dó bizottsága tudományos és termelési folyóiratának, a Nem­zetközi Mezőgazdasági Szemlé­nek Kecskeméten ülésező szer­kesztő bizottsága pénteken dél­előtt a megyei tanács vb-termé_ ben ankétot rendezett a lap ol­vasói számára. A szakíró—ol­vasó találkozón a kísérleti és kutatóintézetek, a megye állami és közös gazdaságainak számos vezetője és munkatársa jelent meg. Részt vett Oláh György, a megyei tanács vb-etnökhe- lyettess is. Dr. Matos László, az MSZMP megyei bizottsága mezőgazda- sági osztályának vezetője a me­gyei párt és tanács vb képvise­letében üdvözölte a szerkesztőd bizottság tagjait és a vendége­ket. Hangsúlyozta a folyóirat jelentőségét a mezőgazdaság tudományos eredményeinek el­terjesztésében, a szocialista ál­lamok szakmai tapasztalatainak kicserélésében. Mihail Krasznov, a Nemzet­közi Mezőgazdasági Szemle fő- szerkesztője az olvasókkal való közvetlen találkozás nélkülözhe­tetlen szerepéről szólt. Az ilyen találkozásokból mérhető le a szerkesztői munka és értékel­hető a szaksajtó hatása. Ezután a jelenlevő szakembe­rek — akik közül többen nem csupán olvasói, de írói is a nemzetközi folyóiratnak — mondták el véleményüket. A hozzászólók túlnv—'6 része a szakcikkek áltr jellegét kifogásolta. A rti — mon­dották egyebek közt — nem kedveli az általános megállapí­tásokat, hanem tényekre alapo­zott számszerű elemzést, tudo­mányos igényességet követel meg. A termékeny vita végeztével a lap főszerkesztője köszönte meg a felszólalók kritikai meg­jegyzéseit. A még több konkré­tumra való törekvés — mon­dotta —, a fokozottabb együtt­működés a KGST-tagállamok szakíróival a jövőben egyik fő célkitűzése a szerkesztő bizott­ságnak. Ez a mostani találkozás jó segítséget nyújt a lap szak­szerűbbé, tartalmasabbá téte­lében. Az itt elhangzott véle­ményeket figyelembe veszik, s igyekeznek azokat a szerkesz­tési tevékenység során kama­toztatni. Tegnap a délutáni órákban a szerkesztő bizottság szakmai megbeszélést tartott, majd a Szőlészeti Kutató Intézet mik- lóstelepi üzemében tettek láto­gatást. Ma a Hosszúhegyi Ál­lami Gazdaságot és a nemesnád­udvari termelőszövetkezetet te­kintik meg, a vasárnapot pedig Bugac idegenforgalmi neveze­tességeivel való ismerkedéssel töltik. J. T. RENDŐRSÉGI KRÓNIKA Garázdákat tartóztattak le A Bajai Járási Rendőrkapi­tányság előzetes letartóztatásba helyezte Péter Imre 21 éves ál­lami gazdasági dolgozót, bács­almási lakost. Péter április 27-én este 10 óra előtt néhány perccel, erősen ittas állapotban a község főterén levő parkban egy pádon üldögélt. Arra haladt hazafelé T. J.-né bácsalmási lakos. Péter elhatározta, hogy az asszonnyal bármilyen módon közelebbi kapcsolatba kerül. Kö­vetni kezdte, mad amikor a fu­tásnak eredt asszonyt utolérte, ököllel fejbesúj tóttá. A földön fekvő nőt ütlegelni kezdte és amikor a járókelők a segítsé­gért kiáltó nő felé indultak, Péter kereket oldott. Hasonló bűncselekményt kö­vetett el Kalderás Antal 29 éves többszörsen büntetett elő­életű fiatalember. Kalderás má­Kóf perc nevelés Napos délután Kis- őrmester sípszava, kunfélegyházán. A A férfi megtorpant, város központjában az 5-ös számú fő­útvonalon egymást érték a gépkocsik, motorkerékpárok. A sűrűn felhangzó fékcsikorgások azt jelezték, hogy a tü­relmetlenebb gya­logosok közül né- hányan, vállalva a veszélyt, át-átsza- 1 adtak a sebesen haladó járművek között. A lánckorlát mel­lett egy férfi topo­gott, majd gondolt egyet, s gyors lép­tekkel elindult a járdán. Ott, ahol a lánckorlát véget ért jobbra fordult, s el­indult át az úttes­ten. Az út közepén iárhatott, amikor felharsant a közel­ben álló Surján Jó­zsef rendőr-fő törzs­s megszeppenve a rendőr felé indult. — Kérem a sze­mélyi igazolványát. Huzakodás a far­zsebben levő iga­zolványtartóval, — majd a főtörzsőr­mester kezébe ke­rült a gyűrött iga­zolvány. A rendőr kényelmesen tanul­mányozni kezdte az okmányt, majd a kezébe fogva megkérdezte. — Miért nem vi­gyáz testi épségére? — s szigorúan a férfira nézett. Meg se várva a választ, tovább folytatta; — Amit tett, az ne­kem „csak szabály­talanság”, de a csa­ládja ezt súlyosab­ban ítélné meg, hi­szen az életét koc­káztatta ,(vM. Ha erre jön egy gépkocsi, s nem lett volna ide­je lefékezni, akkor? Akkor mi lett vol­na? A férfi motyogott valamit, ám a fő­törzsőrmester nem hallgatta meg. — Hosszan magyaráz­ta, hogyan kell gya­logosnak közleked­ni. Vereb István se­gédmunkás egyik lábáról a másikra állt. Apatikusan hallgatott, s megle­pődött, amikor a rendőr visszaadta a személyi igazolvá­nyát, s mellé egy kis füzetet is. Vereb István rá­nézett a füzetre. A címe ez volt: Köz­lekedjünk helyesen, a gyalogosokra vo­natkozó új közle­kedési szabályok. Gémes Gábor Hozatérés megtagadásáért egy év két hónap Közismert, hogy az utóbbi t ban, hogy egyszer ők is végle­években egyre több ember utaz­hat külföldre. Legtöbb kirán­dulót valóban az utazási vágy csábítja, az az igény, hogy meg­ismerkedjen más országokkal, népekkel — világot lásson. Saj­nos azonban akadnak olyanok, akik kijátsszák a rendeleteket, törvényeket és üzletelésre hasz­nálják a lehetőséget, vagy egy­szerűen megtagadják hazájukat, nem térnek vissza Magyaror­szágra. Törvényeink szerint ez bűncselekmény és bírósági el­járást von maga után. A Kecskeméti Járásbíróságon a napokban született egy ilyen ügyben ítélet. Vádlottként két asszony — anya és lánya — szerepelt, akik jelenleg Nyugat- Németországban tartózkodnak, özvegy Kollár Ferencné és Tóth Józsefné Kecskeméten, a Tompa Mihály utca 4. szám alatt lak­tak. Rokonaik, közelebbi hozzá­tartozóik még 1940-ben hagyták el az országot, és azóta az NSZK-ban élnek. A két asszony több esetben meglátogatta kinti rokonait, s bizonyára e látoga­tások során állapodtak meg ab­gesen kimennek. Erre 1964 vé­gén került sor. amikor Kollár Ferencné és elvált asszony lá­nya érvényes útlevéllel elhagy­ták az ország területét. Az út­levelek érvényessége azonban 1966 végén lejárt, de ők nem tértek haza, sőt itteni ismerő­seiknek olyan tartalmú levelet írtak, hogy a hazatérés nincs szándékukban, és véglegesen az NSZK-ban akarnak maradni. A járásbíróság a tanúk val­lomása, vagyoni és erkölcsi bi­zonyítványok, a vádlottak által küldött levelek másolata, vala­mint a különböző hatóságok ál­tal előterjesztett bizonyítékok alapján Kollár Ferencné és Tóth Józsefné bűnösségét haza­térés megtagadásában állapítot­ta meg és ezért távollétükben fejenként egy év kéthónapi sza­badságvesztésre ítélte őket, és elrendelte a teljes vagyonelkob­zást. Enyhítő körülményként ér­tékelte a büntetőtanács, hogy a vádlottak rokonai az NSZK- ban élnek, s egyikőjük sem volt még büntetve. Az ítélet jogerős. G. S. jus 3-án este részegre itta ma­gát, majd megjelent N. J. 71 éves bácsalmási lakos házánál. A kaput kiemelte a sarokvasá­ról, berúgta a lakás ajtaját és az idős férfitől vacsorát, majd pénzt követelt. Miután a szeren­csétlen férfi nem rendelkezett pénzzel, Kalderás ütlegelni kezdte. A Bajai Járási Rendőr- kapitányság Kalderást is előze­tes letartóztatásba helyezte. G. G, Kiegcs/ííő rendelet a beépített lakásberendezések használati díjáról A modem lakásokat — kevés kivételtől eltekintve — az utób­bi években már beépített bú­torokkal szereli fel az állami építőipar. Az a törekvés ugyan­is hogy a költözködést egysze­rűsítsék és csökkentsék a lakók bútorberuházási költségeit. A beépített bútorok után a bérlők eddig Is használati díjat fizet­tek. A használati díjakról 1960- ban kiadott első rendelet óta azonban újabb beépített bútor­fajtákat és a lakások korszerű­ségét növelő egyéb beépített be­rendezéseket kaptak az új ott­honok. Ezért az építésügyi és a városfejlesztési miniszter most új rendelettel egészítette ki a régebbi intézkedéseket. A tíz régi bútorelem használati díja változatlan, s az újfajta elemek díja is hasonló, általában havi 1—1 forint. Havi hat forint használati díjat kell fizetni a rádió, vagy a magyar televízió központi antennacsatlakozójá­nak használatáért. Az új rendelet most lépett hatályba —, hogy a lakásbérleti szerződéseket mindenütt kiegé­szíthessék, de a módosításokkal érintett bérlők fizetési kötele­zettsége csak ez év július 1-évél kezdődik. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom