Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-23 / 95. szám
198 J. április 23? vasárnap 3. oldal Nagy feladatok előtt A falu gazdasági, politikai és I ban kiváló eredményt elért fia- társadalmi életében a megyei talokkal. pártértskezlet és a IX. párt- kongresszus óta igen nagy aktivitás tapasztalható. Az elmúlt évi választások során megerősödött, felfrissült pártalapszer- vezeti vezetés igen eredményesen tevékenykedik. A felsőbb szervek határozatait mindinkább alkotó módon alkalmazzák, törekednek a helyi, sajátos viszonyoknak megfelelő politika kialakítására. A pártszervezetek munkájának színvonalát növelték a titkárok és vezetőségi tagok számára megtartott tanfolyamok. Ezeken csaknem 1400-an vettek részt. Több gondot a pártépítésre Egyre több párttag vesz részt a közügyek intézésében. A tömegszervezetekben dolgozó kommunisták többsége konkrét feladatot kapott, melynek végrehajtásáról taggyűléseken, vezetőségi üléséken számolnak be. A kongresszus határozata alapján a tagjelöltség megszűnésével számos új párttag felvételére került sor. Ennek ellenére alapszervezeteink nem fordítottak elég gondot a pártépítésre. részben amiatt, hogy erejüket lekötötte a különböző választások előkészítése. A következő hónapokban ezzel többet kell törődni. Pártszervezeteink erősítik soraikat a választási és egyéb munkában kitűnt legjobb dolgozókkal, valamint a KISZ VII. kongresszusára való felkészülés időszakáPártunk agrárpolitikájának ismertetésében, megértetésében igen nagy szerepe volt a téli tanfolyamoknak a szövetkezeti gazdákkal folytatott nagy beszélgetéseknek. Az előző évi 16 ezerrel szemben 25 ezer szövetkezeti tag vett részt az előadásokon és a vitában csaknem hatezren szólaltak fel. Háromezer jelentkező Falusi pártszervezeteinknek legfontosabb tennivalója, hogy sokoldalúan segítsék elő a mezőgazdasági termelés célkitűzéseinek megvalósítását. A párt agrárpolitikai intézkedései máris jelentősen növelték az érdeklődést a szövetkezeti gazdálkodás iránt. Különösen a nyugdíjjal kapcsolatos rendelkezés keltett általános helyeslést. A szövetkezeti gazdálkodás iránti növekvő bizalom megnyilvánulása. hogy eddig több mint háromezren kérték felvételüket a közös gazdaságokba. A kérelmezők 60 százaléka fiatal. A megye mezőgazdasága az elmúlt évben 6 százalékkal termelt többet, mint 1965-ben és 7 százalékkal növelte az állami készletbe kerülő felvásárolt áruk mennyiségét. Igen fontos feladata a párt- szervezeteknek az is. hogy támaszkodva a kongresszusi verseny során tapasztalt lelkesedésre, megszervezzék a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára, valamint a IX. és a megyei határozatainak kibontakozó pártkongresszus pártértekezlet megvalósítására munkaversenyt. Tárjuk fel a tartalékokat A pártszervezetek politikai munkájának hatékonysága elősegíti a gazdasági reform előkészítését és megvalósítását. Több figyelemre méltó kezdeményezés már történt. A termelés növelésének számos módja van: az anyagi ösztönző módszerek bátrabb alkalmazása, a közgazdasági elemzés, az árualapok felkutatása. Ez utóbbi összefügg a melléktevékenységgel, a földművesszövetkezetek, termelőszövetkezetek segédüzemágaival. Erről nagyon sok szó esett például a MÉSZÖV VI. megyei küldöttértekezletén. Nyers Rezső elvtárs. pártunk Központi Bizottságának titkára ezt úgy fogalmazta meg, hogy a forint stabilitását, értékállandóságát úgy tudjuk biztosítani, ha növeljük az áruk választékát, javítjuk a minőséget, csökkentjük a hiánycikkek számát. Ez nemcsak gazdasági, hanem politikai tennivaló is. hiszen a jobb áruellátás javítja a társadalmi közérzetet. Nagy feladatok előtt állnak tehát falusi pártszervezeteink. A megerősödött és felfrissült pártélet egyik biztosítéka annak, hogy a célkitűzések megvalósításában továbbra is élen járnak a kommunisták. Kiss József A sütödék konkurálnak a vevő elégedett Reformszellem a kecskeméti kenyérpiacon Nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy megértse az ember: ha egészséges verseny alakul ki a termelő üzemek között a piacért, akkor a fogyasztó jól jár. Bizonyítékul szolgálnak erre a kecskeméti kenyérfronton végbement változások. Április első napjaiban egy új elárusítóhely fogadta a vásárlókat, pultján ropogósra sült cipókkal. A Magyar-Szovjet Barátság Tsz cégtáblája virít a kilónként 3,60 forintért árusított kenyerek fölött és aki a piacra jár, az tanúsíthatja, hogy a kereslet jóval nagyobb a naponta forgalomba hozott 10—12 mázsánál. Szinte csak órákkal a tsz után, felvonultatta haderejét a Kecskeméti Sütőipari Vállalat is. Két standon, a szaküzletben és néhány élelmiszer boltban azóta „ő” is forgalomba hoz naponta 46—50 mázsa finom-fehér vágott cipót és 90—100 mázsa veknit, ugyancsak 3,60-ért. Melyik a jobb? ízlés dolga. A Minőségvizsgáló Intézet szerint megfelel a követelményeknek mind a tsz, mind pedig a tanácsi sütöde kenyere. — Jó, jó, csak lenne több! — mondják a foszlósbélű cipók kedvelői. És mit mondanak a termelők? Somogyi József a Kecskeméti Sütőipari Vállalat műszaki vezetője: — Már az első napokban 30—35 százalékkal csökkent a 3 forintos kenyér / iránti kereslet, a finom-fehér cipók és veknik javára. A termékösszetételben beállt változás eddig nem okozott zavart a vállalat munkájában. „Végtelenségig" azonban nem növelhetjük a kedvelt cipó arányát, hiszen ilyet nem tudunk sütni az automata üzemben, ennek a kapacitását pedig ki kell használnunk. Kosa Antal, a Magyar-Szovjet Barátság Tsz elnöke: — Aratásig már nem növeljük tovább a kenyértermelést. Miután azonban magtárba kerül az ú' búza, naponta 8—10 mázsává’ több cipót küldünk a piacra, j mint jelenleg, örülünk a nyerünk sikerének, hiszen jól jövedelmező melléküzem, a pékség. Ráadásul az őrletésből származó korpa megmarad nekünk és ez aranyat ér az állat- tenyésztésben. Eddig bizony csak a legnagyobb nehézségek árán tudtuk beszerezni. A kilátások tehát biztatóak kedves cipóbarátok. De hadd cáfoljunk meg ezúttal egy men- de-mondát is: sokak szerint a Sütőipari Vállalat a tsz-kenyér megjelenése óta 3,60-ért adja annak a cipónak a kilóját, amit korábban 4,80-ért árusított a szaküzletben. Ez tévedés. Somogyi józsef elmondta, hogy a 4,80-as kenyér nullás lisztből készült. (Ez volt az a bizonyos cserekenyér, amit helytelenül készpénzért árusítottak a boltban ahelyett, hogy — mint most — liszt és sütési díj ellenében hozták volna forgalomba.) A 3,60-as kenyér alapanyagául a BL—80-as liszt szolgál aminek az ipari ára körülbelül 100 forinttal alacsonyabb mázsánként, mint a nullásé. Befejezésül pedig még egy jc. hír: május első napjaiban egy hosszú ideje nélkülözött péksüteményféleséggel jelentkezik a vállalat. Sajnos nem árulhatjuk el, hogy mivel, mert szent fogadalmat tettünk a kecskeméti pékeknek. A versengésről elmondottak után könnyű kitalálni, hogy miért őrzik hét lakat alatt a titkot. B. D. Betakarítás áprilisban A cím nem túlzás. Felvételünk is a napokban történt — és nem az elmúlt ősszel — a Tataházi Petőfi Tsz határában. Az egyik állattenyésztő telep melletti 50 holdas táblán a káposztakóró haragoszöld leveleket hajtott, s a 60—70 centire nőtt növény sárga virágszőnyeget terít a tekintet elé. A „zöldszalagnak” ez a tábla az első láncszeme — a közös gazdaság gondoskodik arról, hogy a kora tavasztól késő őszig elegendő zöld takarmány álljon az állatállomány részére. A si- lózót Vörös László traktoros vontatja; a munkagép kezelője, Gosztonyi István és a rakodó, Papp Pál. A termelőszövetkezeti kongresszus határozata (Folytatás az 1. oldalról.) A határozat termelőszövetkezeteink helyzetének és fejlesztésének minden lényeges kérdésében állást foglalt. A termelőszövetkezeti mozgalom társadalmi hivatásáról és fejlődési irányairól szólva többek között rámutat, hogy a párt javaslatára, a munkásosztály aktív támogatásával kialakult nagyüzemi gazdaságokban a magyar parasztság azt a gazdálkodási formát és azt az életmódot választotta, amely szerves része kibontakozó szocialista társadalmunknak, épülő szocialista hazánknak, és biztos záloga saját boldogulásának. A szövetkezeti mozgalom eredményei a termelőszövetkezeti parasztság milliós táborában közvetlenül táplálják a hűséget a munkásság és a parasztság megbonthatatlan szövetségéhez, elmélyítik a tiszteletet és megbecsülést társadalmunk vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt iránt. Eljött az ideje, hogy a termelőszövetkezetek a vállalatszerű gazdálkodáshoz szükséges gazdasági önállóság mind több feltételével rendelkezzenek. Ezek megoldása országos feladat, társadalmi ügy. A kongresszus történelmileg lehetségesnek, társadalmi és gazdasági szempontból pedig indokoltnak tartja a közösen használt, de ma még személyi tulajdonban levő földek fokozatos átkerülését szövetkezeti tulajdonba. A kongresszus rendkívül fontosnak tekinti, hogy az egymással szövetséges munkásosztály és a parasztság egymás iránti bizalma, őszinte barátsága a jövőben még hatékonyabb legyen. A munkásság és a parasztság szövetsége gazdasági tekintetben végeredményben az ipar és a mezőgazdaság kölcsönös viszonyára, arányos fejlődésére támaszkodik. Az iparfejlesztés sikerei és a szakszövetkezeti termelés előrehaladása szilárdítja a munkásság és a parasztság gazdasági összefogását, egyre reálisabbá teszi a város és a falu közötti különbségek fokozatos felszámolását. A termelőszövetkezetek szocialista jellegének erősítésével és a szövetkezeti 'demokrácia elveinek érvényesítésével kapcsolatban a határozat rámutat, hogy a termelőszövetkezetek működését szabályozó 1959. évi 7. sz. törvényerejű rendelet és az ide vonatkozó egyéb jogszabályok több tekintetben elavultak, s jelenleg már észrevehetően gátolják a szövetkezetek fejlődését. A kongresszus ezért szükségesnek tartja, hogy a termelőszövetkezetek működését a megváltozott viszonyok mérlegelésével újból szabályozzák, s ezért felkéri az országgyűlést, hogy még ebben az évben új szövetkezeti törvényt hagyjon jóvá. Egyértelműen állást foglal a határozat amellett, hogy a következőkben is a közgyűlés legyen a termelőszövetkezet legfőbb szerve. Állást foglalt a kongresszus a háztáji földek juttatásával kapcsolatban is. A háztáji föld juttatását eszerint a jövőben nem a közös háztartáshoz, hanem a tagsági viszonyhoz, a szövetkezetben végzett munkához, valamint a tagok családi körülményeihez kell igazítani. Hangsúlyozottan mutat rá a határozat arra, hogy a közös és a háztáji gazdaságokat a következőkben is szerves egységként kell kezelni. A szövetkezeti tagok sohase tévesszék szemük elől a közös gazdaság előremutató és egyre növekvő szerepét, de ugyanakkor — s elsősorban a vezetők — viseljék szívükön a háztáji gazdaságok sorsát, a háztáji lehetőségek minél teljesebb kihasználását is. Kövessenek el mindent az össztársadalmi. a szövetkezeti és az egyéni érdek jól egybehangolt érvényesüléséért. A termelőszövetkezeti mozgalom eredményei lehetővé teszik, a gazdaságirányítás reformja és a szövetkezeti gazdálkodás biztonsága pedig kifejezetten megkívánja a földhasználat rendezését. A kongresszus ezért helyesnek és kívánatosnak tartja a földhasználat és a földtulajdon egységének fokozatos megteremtését, a szövetkezeti föld- tulajdon kialakítását. A kongresszus felkéri az országgyűlést, hogy az új szövetkezeti törvénynyel egy időben hozzon új földjogi törvényt is, amely rögzíti a földtulajdon új rendszerének elveit. A szövetkezeti demokrácia erősítése és a szövetkezeti gazdálkodás eredményességének javítása céljából a kongresszus állást foglalt a termelőszövetkezetek társadalmi képviseleti szerveinek megalakítása mellett. A termelőszövetkezetek demokratikusan választott képviseletének szervei: a termelőszövetkezetek kongresszusa, a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsa és a termelőszövetkezetek területi szövetségei. A négyévenként összeülő termelőszövetkezeti kongresszus nemcsak a termelőszövetkezetek helyzetének és fejlesztésének közvetlen problémáival foglalkozik, de egyben politikai fórum is. Lehetőséget ad a parasztságnak saját helyzete és jövője országos szintű megtárgyalására, a párt és az állam agrárpolitikájának kialakításában való aktív részvételre. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a termelőszövetkezetek központi képviseleti szerve. A kongresszus kívánatosnak tartja, hogy az állami szervek a termelőszövetkezetek összességét érintő legfontosabb gazdaságpolitikai intézkedéseket és jogszabályokat egyeztessék a tanáccsal. A kongresszus a magyar parasztság termelőszövetkezeti mozgalmát a dolgozók társadalmi haladásáért és új, kizsákmányolásmentes életéért vívott világméretű harca részének vallja. A magyar szövetkezeti fejlődés kiapadhatatlan forrása — a változó helyzetet és sajátos viszonyainkat szem előtt tartva — a Szovjetunió kolhozainak és a többi testvéri szocialista ország termelőszövetkezeteinek gazdag í tapasztalata. Ebben az esztendőben a világ í dolgozói, soraikban a magyar termelőszövetkezeti parasztság milliós tábora, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom fél évszázados évfordulóját ünneplik. A kongresszus felhívja a termelőszövetkezeti tagokat, hogy a soron levő munkák és teendők példás elvégzésével vegyenek tevékenyen részt a világméretű történelmi megemlékezésben: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának fel- i emelő megünneplésében.
