Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-22 / 94. szám

1. oldal 1961. április 22, szombat Számadás és útravaló Porfelhős versenyszakaszok El nem tudtam képzelni, mi készteti futásra a kecskeméti Nagykőrösi utcán a harminc­negyven méterre előttem ha­ladókat, amikor a Budai út sarkához érnek. Ám a megfej­tésre nem kellett sokáig vár­nom. Amikor fél nyolckor a munkába igyekvő csoporttal magam is a kritikus pontra értem, önkéntelenül szaladni kezdtem, csakhogy mielőbb kiszabaduljak a tömény por­felhőből. A készruhabolt előtt aztán kifújtuk magunkat. Volt, aki a szemét dörzsölte, más zseb­kendőt vett elő és az arcát tö- rülgette. A porfelhő „szerzője” azon­ban ügyet sem vetett a meg­futamított munkába sietőkre. Komótos mozdulatokkal „si­mogatta” végig az úttestet a nagy vesszőseprővel. Elvégre a város tisztaságának egyik őre ő. Tisztelet a munkájának. Mi­lyen j6 lenne azonban, ha ezt a közhasznú tennivalót akkor végezné el, mielőtt a munkába igyekvők tömegei veszik bir­tokba a járdát. Nemcsak a Nagykőrösi utcán, hanem szer­te a városban. —y —n Nyitás előtt MZ egész hatalmas szoba fény­ben úszik és ezt a ragyogást csak fokozza a hegesztőpisztoly kékes lángja. Most a vízveze­tékszerelés folyik a mélykúti községi könyvtárban, melyet április 30-án vesz át a község dolgozó népe ünnepélyes külső­ségek között az építőktől, a helybeli Vegyes Építő Ktsz munkásaitól. A bútorok már raktárban várják az átszállítást ide a könyvtárba, amelyet egyébként az Országos Széche­nyi Könyvtár patrbnált az épí­tési tervek elkészítése idején tanácsaival, elgondolásaival. A mélykútiak szeretik a jó köny­vet, és örülnek annak, hogy a tágas olvasótermekkel rendel­kező felújított épületben tíz­ezres könyvállománnyal gazda­godnak, s a termek berendezé­sére festményeket, szőnyegeket, függönyöket kapnak a megyei tanácstól. (Pásztor Zoltán felvétele) Megyénk községeinek villa­mosítása után fontossági sor­rendben a nagyobb tanyaköz­pontok, külterületi települések fejlesztése következik. Ennek a programnak egyik „állomása” a Szabadszállás melletti Arany­egyháza, ahol április 15-én gyulladt ki a villany, összesen harmincnégy lakásban örültek az emberek, a petróleumlámpát száműző villanylámpák fényé­nek. Az ünnepi alkalomra sok család már megvette a rádiót, többen háztartási gépeket: mo­sógépet, villanyvasalót stb. vá­sároltak, de olyanok is vannak, Hűvös volt az idő, „lógott” az eső a levegőben, Gatti Ja­kab Mátyás, a fiatal agronó- mus azonban aggodalom nélkül pillantott az égre. A Solti Ál­lami Gazdaság központi kerü­leti KISZ-alapszervezetének tit­kára Gatti elvtárs, és a fele­sége megnyugtattak: — Ismerjük a gyerekeket, aki csak tud, biztosan eljön. In­kább attól tartunk: kicsinek bi­zonyul a műszaki klub ... Alighogy kimondták ezeket a szavakat, fiatalok kerékpáros csapata karikázott a majorköz­pontba, nem sokkal később kö­vették őket az adminisztrátor lányok, az ipari tanulók, a nö­vénytermesztő, állattenyésztő ifjú szakmunkások, a fiatal ag- ronómusok... A harminchat tagú alapszer­vezetből csak az inspekciós ál­latgondozók hiányoznak, a gyű­lés határozatképes. Nagy szavak nélkül Rangos esemény a taggyűlés nemcsak az alapszervezet, ha­nem az egész tagság életében. Itt vannak a gazdaság vezetői is. Topolszki Mátyás igazgatót aki nem ismeri, nyugodtan a KISZ-isták közé sorolhatná, de Antal Mihály, az egységes párt­vezetőség titkára, Szilágyi Sán­dor, a gazdaság szb-titkára is jó ismerősként vegyül el az ifjú hallgatóság között. — Még nincs gyakorlatuk egy-egy gyűlés levezetésében a fiataloknak, ezért lett a gyűlés elnöke Urinyi József, alapszer­vezeti párttitkár — súgja az igazgató. — De dolgozni tud­nak ... Érdeklődéssel, figyelemmel hallgatják a KISZ-titkár beszá­molóját, Oláh Pál, a dunave- csei járási pártbizottság osztály- vezetője, aki a járási KISZ- bizottság képviseletében tett eleget a solti KISZ-isták meg­hívásának, szorgalmasan jegyzi az adatokat. Valóban, van mit feljegyezni az elmúlt két év eseményeiből, programjából, eredményeiből, s legalább ek­kora figyelmet érdemelnek az újabb két évre szóló tervek, elgondolások is. 1965-ben megyei első lett a gazdaság ifjúsági silózó brigád­ja Joó Mihály vezetésével. Ha akik hónapokkal ezelőtt meg­vették a televíziót. Az aranyegyháziak hálásak mindazoknak, akik a kis tele­pülés lakóinak érdekében fá­radoztak, dolgoztak. Az egész beruházás 370 ezer forintba ke­rült, s ennek körülbelül egy- harmada lakossági hozzájáru­lás, a többit községfejlesztési alapból, illetve állami támoga­tásból biztosították. Különösen sokat jelentett a villany az is­kolának, ahol a villanyavatás napján már „készenlétben” állt a televízió, rádió, lemezjátszó. Lazlcs Anita nem is kapták még meg a hi­vatalos értékelést, úgy tűnik, hogy a múlt évi munkájuk alapján a Várkonyi István ve­zette sertéstenyésztő ifibrigád is „beleszól” a megyei helye­zésekbe. Az idén — az időseb­bekkel együtt —, ők is bekap­csolódtak a „szocialista telep” címért folyó versenybe. Parko­sítás, fásítás — társadalmi mun­kában, a lucerna, a szőlő- és gyümölcstermelők vetélkedése szintén hozzájárultak a Solti Állami Gazdaság évről évre ja­vuló eredményeihez, az egyre inkább növekvő nyereséghez. Rövid, hangzatos szavak nél­küli volt a beszámoló, csak a lényegre szorítkozott. Mégis, felidéződtek a közös kirándu­lások, a szellemi vetélkedők, a színház-, mozilátogatásokat kö­vető viták, a házi labdarúgó-, sakk-, asztaliteniszversenyek él­ményei, akárcsak a jól sikerült párt- és KISZ politikai okta­tás eredményei. Újabb lehetőségek Balatoni kirándulás, futball- pályaépítés, új berendezés a nemsokára felépülő KlSZ-klub- helyiségbe, a KISZ-taglétszám emelése, az eddigi százszázalé­kos tagdíjfizetési arány megtar­tása, a nemrég alakult színját­szó csoport bemutatkozása, újabb termelési és társadalmi munkavállalások valóraváltása — dióhéjban ezekben összege- ződnek a további tervek, el­gondolások. A beszámoló azon­ban önkritikusan feltárta a gondokat is, s a hozzászólások jó része ugyancsak ezekhez kapcsolódott A Solti Állami Gazdaság KISZ-fiataljai szerencsés hely­zetben vannak, a vezetők — a lehetőségeken belül — anyagi­lag is minden segítséget meg­adnak a KISZ munkájához. — Az igények azonban még mindig elmaradnak a kedvező lehetőségektől — szögezte le a KISZ-titkár, s néhány más, idősebb és fiatal felszólaló. — Hiszen akármilyen fontos a termelésben való helytállás — ez még nem minden. A KISZ- szervezet nem zárkózhat el vég­leg azok elől sem, akik hibáik miatt nem nyertek felvételt, inkább elő kell segíteni e fia­talok nevelését a szervezeten belül és kívül egyaránt. A politikai oktatásban az állami és a szakmai továbbképzésbe is többen bekapcsolódhatná­nak, s a KISZ-szervezet bát­rabban élhetne azzal a jogával is, hogy az arra érdemeseket javasolja a párttagok sorába. Hasznos lenne fokozni az állat- tenyésztésben váltott műszak­ban dolgozó fiatalok aktivizá­lását is, mert eddigi KISZ- munkájuk — ez csak részben magyarázható az objektív okok­kal —, a tagdíjbefizetéssel ki is merül. Van még tennivalója a KISZ-szervezetnek a szépiro­dalom, a mezőgazdasági szak- irodalom iránti érdeklődés to­vábbi szélesítésében, az újabb fiatal olvasók megnyerésében is. Érdekvédelem és demokratizmus Ha nem is sokszor hangzott el ez a két szó, mégis ennek jegyében zajlott le a Solti Ál­lami Gazdaság KISZ vezető­ség- és küldöttválasztó taggyű­lése. örvendetes, hogy maguk a gazdaság vezetői bátorították a titkos szavazással megválasz­tott két küldöttet, a hattagú új KISZ-vezetőséget, s az egész KISZ-tagságot a céltudatosabb érdekvédelmi tevékenységre, ígéretet tettek, hogy a külön­böző kérések, javaslatok ezután is meghallgatásra találnak, megvalósulnak. Ennek egyik bizonvítéka. hogy a rövidesen felépülő új lakásoknak felét az arra rászoruló, jól dolgozó fia­tal házasok kapják. Ezen a taggyűlésen Oláh Pál elvtárs nemigen tudott olyan kérést feljegyezni — amit a választás titkosságán túl is megnyilvánuló demokratizmus jegyében —, a felsőbb KISZ- szervekhez továbbíthatott vol­na. Ennek magyarázata, hogy a KISZ-szervezet a járási KISZ-bizottságtól, a helyi párt, gazdasági, szakszervezeti veze­tőktől mindig időben megkap­ta a szükséges támogatást, bi­zalmat, aminek kölcsönösségé­hez a jövőben sem férhet két­ség. Ezért búcsúztak e megerősö­dött önbizalommal egymástól mind az ifjúkommunisták, mind a meghívott vendégek, a jól sikerült vezetőség- és kül­döttválasztó KISZ-taggyűlés végén —, a Solti Állami Gaz­daság műszaki klubjában. Bubor Gyula ■ A Bács-Kiskun megyei Épí­tőipari Vállalat — mint isme­retes — Kiskunfélegyházán, a Petőfi Gimnázium mellett je­lenleg 87 új lakás építésén dol­gozik, de e munkákkal egyide­jűleg megkezdték alapozását a korszerű és egy nagyméretű tornateremmel rendelkező ipa- ritanuló-intézetnek is. A nyolc­vanhét lakásból ötvenegyen már dolgoznak a vakológépek és ezt az 51 lakást — a válla­lat tervei szerint — Alkotmá­nyunk ünnepére át is adják. A további 36 lakást jövőre, ugyancsak augusztus 20-ra ad­ják majd át a boldog tulajdo­nosoknak, illetve bérlőknek. Az említett lakásokon a má­sodik félévben két és fél millió forint értékű munkát végeznek, de tető alá hozzák az ipari- tanuló-iskolát is, legkésőbb de­A NEGYEDÉVENKÉNT elké­szülő közlekedésrendészeti sta­tisztika egyetlen, de figyelmez­tető számadatával, éppen a bal­esetek megelőzése érdekében szeretnénk foglalkozni. Az el­múlt év első negyedében ösz- gzesen hat gyalogos szenvedett súlyos sérülést, míg 1967 első negyedévében ez a szám 19-re növekedett. Lényegében három­szorosára nőtt azoknak a súlyos és halálos szerencsétlenségek­nek a száma, amelynek okozója és egyben áldozata Is a gyalo­gos volt. A statisztika azonban nem­csak regisztrálja ezeket az ese­teket, hanem feltárja azoknak előidéző okait is. A 19 — meglehetősen nagy számú — szerencsétlenség közül 16-ot az úttesten való szabálytalan át­haladás okozott. Miben áll a gyalogosok szabálytalansága? A figyelmetlenségből, elbizako­dottságból. a KRESZ szabályai­nak nem ismeréséből. Jellemző erre néhány kecskeméti példa. A városban a járdák meghosz- szabbftott vonalában — éppen a csúszós keramit miatti ve­szély megszüntetése érdekében — bitumenes átjárókat létesí­tettek. Sok gyalogos ezt kijelölt gyalogátkelőhelynek tartja, hol­ott azokat nem látták el zebra- csfkozással. Ezeken az átjáró­kon anélkül, hogy körülnézné­nek, kényelmesen sétálgatnak. Ez a magatartás, amelle't hogv akadályozza a forgalmat, rend­kívül veszélyes is. A gépjármű­vek vezetői képtelenek a fék­távolságon belül eléjük léoő gyalogost kikerülni, vagy előt­Füsffelhő a gyümölcsösben Eddigi megállapítások szerint a hjdeg elsősorban a már sza­bad földbe kiültetett palánták­nak ártott, míg a gyümölcsösök nagyobb baj nélkül átvészelték a lehűlést. Csongrádban a gyü­mölcsösökben nem keletkezett számottevő kár. A földiepres kertek viszont megsínylették a fagyokat, különösen a korán vi­rágzó Eszerházy-fajta. Heve* megye kertészeteiben több helyen elfagytak a kiülte­tett palánták. Szabolcs-Szatmár megye több mint ötvenezer holdnyi gyü­mölcsösében három egymást követő éjszakán dolgoztak a fagyvédelmi műszak emberei, és valóságos füstfelhőkbe borí­tották a kerteket. Körülbelül százezer, többnyire vizes szal­mából, gyomnövényekből, kuko­ricaszárból rakott füstölő gúlát gyújtottak meg. cember 31-ig, hogy 1968 őszén azt is átadhassák rendeltetésé­nek. A brigádok az idén és jövőre is versenyre kelnek egymással, így gyorsítják meg majd mun­kájukat, s remélik, hogy az át­adási határidőket pontosan be­tarthatják. Az építőipari vállalat jövő évi terveiben egyébként máris szerepel Kiskunfélegyháza nagyszabású lakásépítési prog­ramja, melynek keretében a régi gépgyár és a dohánygyár közötti területre 300 új lakás építését kell megszervezniük, illetve ott az építést el is kez­deniük. Szakemberekben nincs .JÜápyuk, és ha az anyagellátás­ban sem lesz különösebb gondjuk, jelentős segítséget nyújthatnak Kiskunfélegyháza lakásgondjainak enyhítéséhez. tűk megállni, s elkerülhetetlen a szerencsétlenség. Talán nem árt ha néhány, a gyalogosokra vonatkozó közle­kedésrendészeti szabályra fel­hívjuk a figyelmet: A gyalo­gosnak mielőtt az úttestre lép, kötelessége meggyőződni az át­haladás veszélytelenségéről, s nem zavarhatja a jármű for­galmát. SZABÁLYTALAN, s az éle­tét kockáztatja az a gyalogos, aki lelép az úttestre, amikor a jármű már olyan közel van, hogy képtelen megállni. Kisebb a veszély, ha a gyalogos gyor­san halad át az úttesten. A kényelmeskedés, a járművek előtt való ide-oda ugrálás az elbizakodottság azonban magá­ban hordozza a baleset lehető­ségét. A gyalogosok figyelmetlensé­gének másik, sajnos, nagyon szomorú példáját is meg kell említeni. Márciusban 9 baleset szenvedő alanyai voltak, amely­ből három halálesettel és hat súlyos sérüléssel végződött. A halálos balesetek kivétel nél­kül abból származtak, hogy a gyalogosok az álló járművek mögül körültekintés nélkül át­szaladtak az úttesten. A GYALOGOS balesetek megháromszorozódása tragikus figyelmeztetés valamennyiünk számára, éppen ezért mielőtt az úttestre lépnénk, győződjünk meg arról: nem közelednek-e felénk járművek mert figyel­metlenségükkel elsősorban ön­magunkat. saját életünket ve­szélyeztetjük. Gémes Gábor Aranyegyházán kigyulladt a villany Építőbrigádok versenye Kiskunfélegyháza lakásgondjainak enyhítéséért Rájuk is vonatkoznak a KRESZ-szabályok Megháromszorozódott a gyalogos balesetek száma

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom