Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-12 / 37. szám
I (%&sj(5jaaa«3ten A szenvedélyes lira (Polner Zoltán második kötetéről) HOSSZÚ és merészen emelkedő utat tett meg Polner Zoltán azóta, hogy közel tíz évvel ezelőtt napvilágot láttak első versei különböző lapokban, folyóiratokban. Ügy látszik, ma már későbben „érnek” a költők, mint mondjuk nyolcvan, száz évvel ezelőtt. Érthető ez, hiszen századunk elsősorban a gondolati költészet kora s ehhez nem elég az „istenadta tehetség”, ha nem párosul széles körű műveltséggel, alapos életismerettel, ideológiai felvértezettséggel. Felelősséggel csak az szólhat a munkáról, az életről, aki ismeri, Kiállításokról Budapesten, a Kultúrkap- esoiatok Intézete kiállítótermében nyílt meg Cs. Kovács László szobrászművész kiállítása. Képünk a művész Szerelem című szobrát mutatja. Nos. ezt a „késői érést” nemcsak Polner Zoltán példája látszik igazolni, hanem több más, a közelmúltban első kötettel jelentkezett pályatársa is, mint például Ratkó József, Raffai Sarolta stb. Igaz, hogy Polner- Jiák A szívetekre bízom című, a múlt év utolsó napjaiban megjelent kötete a második, nyugodtan állíthatjuk azonban, hogy ő elsősorban ezzel, a mostanival tett bizonyságot egyéni hangjáról, sokoldalú tehetségéről, mintsem az első, még mutáló hangú kötetével. Ezt korántsem az 1962-ben megjelent Szigorú vallomás rovására akarom /mondani, hiszen Polner első kötete nem volt rossz indulás, de nem is lehet kiemelkedőnek mondani. Második kötete az akkori ígéreteket beváltotta, sőt annál jóval többet adott. Olyan költő verseit olvashatjuk A szívetekre bízom című kötetben, aki tudja és meri vállalni az elhivatottsággal járó felelősséget, aki sorsközösséget érez a „törékeny falvak? embereivel, a múlt és jelen kettős kötésében élő, küzdő parasztokkal. Tudja, hogy felemelkedése nem lehet független a kétkezi munkások sorsának alakulásától. „Nem a betűk kóbor vágya izgat, hanem a láz, amely országot hevít...” — vallja Szép kötelesség című versében. Kötetében sajátos hangon szólalnak meg a tanyasi emberek, az esti iskola padjaiban ülő, tanulni vágyó, bajszos szántóvetők, a termelőszövetkezet „agyagpadlós irodájában” vitatkozók, a babonák, a testi-lelki kiszolgáltatottság alvilágából az előbb napfényre érkezett kérges földművesek. NEM HIÁBA említik Polner Zoltán „rokonságátS” József Attilával. akinek nagy tisztelője, s akit elsősorban mesterének vall. Verseiben valóban ott érezni a klasszikus előd „szel- lemujjának” nyomát — sokszor már-már olyan erősen, hogy az olvasót szíven üti az ismerős hang. Néhány versében mintha modorossá válna emiatt s úgy érzem a tortábbiakban oldottab- bá kell tenni ezt a költészetet — éppen a fejlődés érdekében. Ez persze nem lehet azonos a felhígítással. Csupán arra gondolok, hogy jobban ki kell bontakoztatni a versekben azt, ami Polner Zoltán. A most még imponáló képzuhatag később ugyanis a gondolat, a mondanivaló tisztaságának, egyértelműGábor Magda szobrászművész műveit a Fényes Adolf-teremben mutatták be. A képen: Gábor Magda Fekvő anya című alkotása. (MTI Foto — Szebbel«! Géza felvételei.) ségének rovására mehet. Többet ér egy pontos, telibe találó jelző, kép, mint a határozatlan, bár sziporkázó körülírás. Egyáltalában nem a kötetben lüktető szenvedély feladására akarom inspirálni Polner Zoltánt, de nem jut a csúcsra az az alpinista, aki már a kezdeti lépéseknél nem jól gazdálkodik erejével. Bízom azonban, hogy Polner feljut a csúcsra. Ennek elsőrendű biztosítékát éppen az előbb említett szenvedélyben látom. Az igazi költőt ez különbözteti meg — többek között — a középszerű versíróktól, a líra iparosaitól. Polnemál hitelesnek érezzük a leirottakat, s a versek hőfokával győz meg arról, hogy amit mond, azt lelke mélyéről mondja — egyértelműen igenli, vagy elveti. Több Sziklavár a tengerparton, sötét kövekből, melyek századévektől feketék. Ablaka nincs. Termeit homály uralja. Keskeny réseken hullnak be ferde sugarak. Hideg borzongat, fojtó és gyilkos, mint Mediciek, Sforzák hatalomvágy Legalább, valahol, a márványpadló mintázatában vagy az ősanyák képein, egy szál virág lenne! Ismertek-e örömöt, kik itt éltek? Vagy börtönük volt ez a palota? Csak. a bástyákról látni, hogy kék az ég, s az öbölben vitorlást röpít játszi szél, Gimes Márta OiiejökdaL' versében ennek a nemes szenvedélynek a fehérizzásáig jut el: A szétvert tanya. A fény parafrázisa. Párbeszéd stb. MEGKAPÓ hasonlatai („A kazlak, mint nagy, sáros bivalyok”, „A jegenyék olajkitörések a szélben ...”), erőteljes,; plasztikus képei („Csorbult zo- j mánc dobját tó veri a tájon”) formai és tartalmi sokszínűsége mindenképpen figyelmet érdé-' mel. Polner Zoltán 34 éves. De j „nem az évek teszi az ifjúságot ...”, hanem a felelősség és a szenvedély. Es ezzel mérve | Polner még egészen fiatal köl- j tő. (Magvető, 1966.) i Gál Sándor j Valahonnan, a régi-régi évek fehér teleiből üzen e hang: tücsök ciripel az egyik sarokban. Számára ez egy újabb kis kaland Akkor... a kis szobában, téli estén ha összegyűlt a hét gyerek, a legidősebb olvasott, a többi hallgatta a mesét, a verseket. A vaskályhában pattogott a tűz. A cső izzott lángoló-pirosán, s akkor a sarokban egy kis tücsök rálcezdte a muzsikát boldogan. Most is muzsikál — nékem ? — egy tücsök A világ kint most is olyan fehér. De ez a dal csak idézi amazt. Az a tücsök már régesrég nem él ■ ■. Antalfy István I Hack a követelmények — Éri mégis inkább abbahagyom — mondta nekikeseredetten á különben mindig jó kedvű, szeretetreméltó fiatalasszony. A vizsga előtti szorongásban ki nem érzi, hogy egy életre elment a kedve a tanulástól, teljesen értelmetlen dolog volt hozzákezdeni is. Hősnőnk persze mindjárt elméletet is kovácsolt hozzá: — Mi szükségem van nekem arra, hogy elvégezzem a marxista egyetemet? A beosztásomnak nem feltétele, több fizetésem sem lesz ezzel, továbbtanulni sem alkarok, hogy ott legalább felmentést kapnék marxizmusból. — Én emlékszem, hogy kétségbe voltál esve — mondta egyik hallgatótársa — amikor két éve a most felsorolt okok miatt majdnem kihagytak a javasoltak névsorából. — Igaz — sütötte le a szemét a fiatalasszony — De hát ilyenkor, vizsga előtt hetet-havat összehord az ember. Ez a kis történet egészen jól érzékelteti az idén tízesztendős pártoktatási intézmény eredményeit és gondjait is. Kezdetben csák a megyeszékhelyen indított osztályt a Marxizmus—Le- ninizmus Esti Egyeteme. S akkor még csak a hároméves tagozat működött. Ma már működik a hároméves tagozat valamennyi járási székhelyen is. A szakosított tagozaton pedig, a pártoktatás e legmagasabb formáján, mintegy harmincán szereznek az idén először Bács- Kiskun megyében diplomát. A Felsőfokon folytatott hétesztendei tanulásra teszik fel ezzel a koronát. Szabó Lajos elvtárstól, az es- : fi egyetem igazgatójától érdek- Vjdtünk a most lezárult félév eredményeiről. v Nem akarunk itt belemerül- I ni a statisztikai adatok elemzésébe, bár az esti egyetem igazgatósága minden alkalommal elvégzi ezt és levonja belőle a további munkára vonatkozó következtetéseket. Néhány számadat azonban igényt tarthat a közönség szélesebb körének érdeklődésére is. Tehát: csaknem ezren végzik a megyében az idén az esti egyetemet és a szakosító tan folyamot. Közülük hétszáz a I hároméves tagozat hallgatója. Az első évfolyamosok létszáma egyetlen esztendő alatt 30 százalékkal nőtt. A vezető beosztásban dolgozók száma pedig három év alatt megkétszereződött. Ugyanezen idő alatt az érettségizettek 60 százalékkal, a főiskolát és egyetemet végzettek 30 százalékkal többen vannak. A növekvő minőségi eredményeknek az oka, többek között a járási és városi pártbizottságok céltudatosabb munkája is. Mert míg korábban megelégedtek azzal, hogy elbírálják a jelentkezők alkalmasságát, és végzett munkáját, ma már maguk is szerveznek, javasolják továbbtanulásra azokat, akiknek a beosztásához magasabb képzettségre van szükség, s azokat, akik alkalmasnak látszanak később nagyobb feladatok végrehajtására. Az utóbbi években rendszeresen legalább egvharmaddal többen jelentkeznek az első évfolyamra. mint ahányat az esti egyetem fel tud venni. Némelyik járásban a túljelentkezés a létszám kétszeresét is elérni. Lássunk néhány adatot a tanulmányi fegyelem alakulásáról: A szakosító tanfolyamon a múlt évben 14 és fél százalék volt a lemorzsolódás, most 10 és fél százalék. A hároméves tagozaton 10,2 százalékról az idén felére esett ez az arány. Romlott viszont a helyzet a hiányzásokat tekintve, és némiképp esett a tanulmányi átlag is. Tavaly az összesített félévi eredmény 3.75 volt, most 3 63 az első évfolyamon. Ennek többféle oka van. Az egyik az, hogy mindinkább megmutatkozik az első évfolyamon, ahol filozófiát tanúinak, a természet- tudományos előképzettség hiánya. Az idei eredményekbe emellett azonban — amint a hiányzások alakulásába is — beleszólt az a hihetetlen nagy elfoglaltság, amit a párttagoknak, aktivistáknak, a gazdasági és közéleti vezetőknek — tehát a hallgatók többségének — a kongresszus előkészületei, majd a választási előkészületek okoztak. Bármennyire is fontos a tanulás, ezek alól egyikük sem érezte jogosnak kitérni, az esti egyetemre való hivatkozással sem. Emelkedett viszont az átlag a szakosító tagozaton, a tavalyi 3,87-ről 4-esre. Kiemelkedően jó az idén a filozófia és a nemzetközi munkásmozgalom második évfolyama. Ennek viszont az a magyarázata, hogy az igen nehéz anyag, a nagy követelmények folytán a gyengébbek és kevésbé szorgalmasak már az első esztendőben lemaradtak. A mostani második évfolyamon valóban a legértékesebbje maradt meg. A tanév hátralevő részében — amellett, hogy a hallgatók többsége továbbra is erősen el lesz halmozva társadalmi munkával, — még növekszenek a tananyag, követelményei. Hiszen a kongresszus anyagát az eredeti tananyag mellett többletként kell feldolgozni. A második évfolyamon pedig az új mechanizmus Is nehézséeeket okoz. Ez a téma nagy erőfeszítéseket kíván a tanári kartól is. bár sikerült megjelentetni idejében a politikai gazdaságtan új tankönyvét. Amint látható, a Marxizmus —Leninizmus Esti Egyetemén az elmélet legújabb eredményeire figyelve tanítanak. Éppen nem valami holt. megmerevedett tételgyűiteményt és ismerethalmazt akarnak elsajátíttatni a hallgatókkal, hanem éppen ellenkezlőeg az a céh hogy a szocializmus építésének a marxizmus korszerű elméletével felfeewerzett harcosait, parancsnokait neveliék. Éppen ezért a mércét joggal helyezik magasra. Mester Lászlá
