Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-21 / 44. szám

t. oldal 1S67. február 21. kedd Fele-fele? Javíts köztársaság­párti szenátor, akit sokan a párt esetleges elnök .jelölt] ének tartanak az 1968-as elnökvá­lasztásokon, úgy nyilatkozott, hogy Johnson „ellenzéke” fele­fele arányban megoszlik a viet­nami háború folytatásának kér­désében. Véleményünk szerint, ha csak így lenne, azzal is na­gyon elégedett lehetne a Penta­gon, ám. hogy nem így van, ar­ra az általuk végzett „erősítés” is bizonyíték. McNamara titok­zatos támogatókra hivatkozik, a bombázások folytatása ügyé­ben, egy ázsiai ország, mondja, amely nem vesz részt katonai­lag a háborúban, úgy véleke­dik, az USA ne hagyjon fel a bombázásokkal, mert azt a VDK a gyengeség jeleként könyvelné el. Makacsul titkolja azonban, melyik ez az ország. Dél-Viet- narnban pedig — talán az ame­rikai katonák buzdítására be­vezették a szabad dúlást, —, ha amerikai vagy a velük szö­vetséges katonák közönséges bűncselekményeket is követnek el —, dél-vietnami hatóságok nem jogosultak felelősségre vo­násukra. A rendedet hatodik napja van érvényben. A diktatórikus háború kap­csán Fulbright, a szenátus kül­ügyi bizottságának elnöke kije­lentette: könnyen előfordulhat, hogy a háború folytatásába be­lefáradt választók 1968-ban re­publikánus jelöltet ültetnek az elnöki székbe. Csakhogy a fifty- fifty világában ez sem kínál sok vigaszt az amerikai vá­lasztónak. F.gy kérdőjel?, A kínai légierő sajtóorgánumának szerkesztősé­gét elfoglalták.a légierő dal-.és táncegyüttesének ■ „lázadói”. A távolról kissé illetéktelennnek tűnő beavatkozás okát úgy ma­gyarázták, hogy a lap egy al­kalommal az „Éljen Mao Ce- tung” jelszó utón felkiáltójel helyett kérdőjelet tett. Ami a lázadók szempontjából valóban nem tekinthető bocsánatos bűn­nek, tekintve a ..kulturális for­radalomért” folytatott harc élességl fokát. Erre jellemző, hogy Csen Ji külügyminiszter önkritikát gyakorolt. amiért nem állt kellőképpen Mao olda­lán. s hogy Tao Csu, aki eddig neevedik embernek számított az úi kínai hierarchiában, most az árulók listájára került, va­lamint, ho'gv a vörösgárdisták mellett felléptek a forradalmi lázadók is, s a hadsereg hol fel­menti. (Sa nhszi), hol legyőzi őket (Tibet). Vagyis nem egy kérdő­jelről van szó. Biztos, ami biztos. Közvéle­ménykutatások szerint a fran­cia választóknak csak 39 száza­léka adná szavazatát a gaulleis- tákra, 22 százaléka pedig a kommunistákra. Ilyen pozíció­ban csoda-e, hogy Peyrefitte, a tudományos ügyek minisztere egy választási gyűlésén kijelen­tette, hogy de Gaulle, akit nép­szavazás tett elnökké, akkor sem bízna meg ellenzéki kor­mányt, ha netalán egy baloldali parlamenti többség lenne a vá­lasztások eredménye. Francia- Szomáliparton pedig — amely az utóbbi időben függetlenségi törekvésekről adott hírt — le­tartóztatások és száműzetések vannak napirenden, s termé­szetesen az ellenzéki vezetők el­len irányulnak. Formailag így valószínűleg elérhető az igen, s ügy látszik, de G aulleéknak ez is elég. A KM-ban a szocialista társadalom nagyarányú bomlasztása folyik RANGOON. (TASZSZ) A hétfői burmai lapok jelen­tése szerint Kínából újabb me­nekülők érkeztek burmai terü­letre. Az utóbbi két hét alatt kö­rülbelül 30o ember lépte át a határt Kunlong körzetében. A jelentések szerint a helyi lakosok azért me­nekültek át burmai terület­re, mert félnek a vörösgár­distáktól, akik január második felében érkeztek a határmenti kínai falvakba. PEKING. A kínai postaügyi miniszté­rium „lázadóinak” sajtóorgá­numa jelentette, hogy a „for­radalmi lázadóknak” Tibet ben heves ellenállás leküzdése után sikerült elfoglalniuk a postahi­vatalt. Fegyveres összetűzések­re került sor Honán tartomány­ban is a postahivatal elfoglalá­sánál. Provokálták a magyar nagy­követet. Vasárnap délután két óra táj­ban Halász József pekingi ma­gyar nagykövet autója az or­szágos népi tanácskozó gyűlés épülete előtti széles úton ha­ladt, s amikor a Tienanmen térhez ért, egy vörösgárdista nő téglát vágott a gépkocsihoz. A tégla a hátsó ülés ablaka alatt három helyen behorpasz- totta a kocsi oldalát. A további provokáció elhárí­tása végett a nagykövet kocsi­ja továbbhaladt. A nagyköve­ten és feleségén kívül a pekin­gi bolgár nagykövét is a ko­csiban tartózkodott. A Pravda hétfői számában közölt terjedelmes elvi cikké­ben, amely a kommunista párt szerepével foglalkozik, aláhúz­za, hogy „erős és egységes kom­munista párt nélkül a szocia­lizmus nem fejlődhet eredmé­nyesen”. ,,A dolgozók érdekeit, a szo­cializmus ügyét fenyegeik azok a kísérletek, hogy bevezessék Mao Ce-tung egyszemélyi ural­mát, azt az egyszemélyi diktá­tort rendszert, amely a hadse­regre, az állambiztonsági szer­vekre, valamint a „vörösgárdis­ták” és a „lázadók” szerveze­teire támaszkodik. A párt ellen indított fékevesztett hajszának az a célja, hogy a pártot Mao Ce-tung és csoportja engedelmes eszközévé zülesszék. Szükségte­len bizonygatni, hogy ez meny­nyire távol áll a marxizmustól, a leninizmustól.” „A párt vezető szerepe elvé­nek elferdítése a gyakorlatban a szocialista társadalom nagy­arányú felbomlasztása feltétle­nül fájdalmas és súlyos követ­kezményekkel járó lépés. Nem csodálkozhatunk azon. hogu Kí­nában az utóbbi időben durva kilengések történnek, meglazul­tak a társadalom-politikai rend­szer alapjai, lábbal tiporják a törvényességet. A nép szocia­lista vívmányait közvetlen ve­szedelem fenyegeti.” A cikk a továbbiakban rá­mutat: Kínában nem a kom­Szélesítik az amerikai-dél-koreai háborús együttműködést SAIGON. (MTI) Hétfőre virradó éjszaka az amerikai B—52-es légierődök Dél-Vietnamban négy ízben bombázták a partizánok felté­telezett állásait. A rossz idő korlátozta a VDK ellen inté­zett vasárnapi amerikai légitá­madások számát: a gépek első­sorban a partmenti hajóforgal­mat igyekeztek megzavarni és a Hanoitól nyugatra, valamint az ország déli részében levő közlekedési útvonalakat támad­ták. A dél-vietnami partizánok az amerikai erők egyik szállodájá­ban kézigránátot robbantottak: öt amerikai pilóta megsebesült. A dél-vietnami Felszabadítás rádió jelentése szerint február első két hetében a partizánok több mint ezer amerikai katonát tettek harcképtelenné Tay Ninh tartományban, ahol az utóbbi idők legnagyobb sza­bású hadműveletei folynak. PHENJAN. A demokratikus Korea saj­tója élesen kommentálja a dél­koreai rezsim hadügyminiszté­riumának azt a hét végén köz­zétett bejelentését, hogy dél­koreai Kangvon tartományában a Koreát kettészelő katonai demarkációs vonal közvet­len közelében új légibázist létesítenek a legújabb típu­sú amerikai gyártmányú vadászgépek és bombázók befogadására. Ezzel egyidőben tervet dolgoz­tak ki más Dél-Koreában levő katonai légitámaszpontok to­vábbfejlesztésére is a legköze­lebbi jövőben. Lengyel küldöttség Japánban 1'OKIÓ. A japán kormány meghívá­sára Witold Trampcznski len­gyel külkereskedelmi minisz­ter vasárnap Tokióba érkezett. A most sorrakerülő lengyel— japán gazdasági tárgyalásokon szóbakerül a tudományos mű­szaki együttműködés fejleszté­sének kérdése is. A szöuli bejelentést azzal egy­időben hozták nyilvánosságra, hogy Csöng II Gvon, a dél-ko­reai rezsim miniszterelnöke be­fejezte Dél-Vietnamban tett négynapos látogatását, s olyan közös nyilatkozatot írt alá Nguyen Cao Ky-vel, a saigoni rezsim miniszterelnökével, amely nyilvánvalóvá teszi, hogy még tovább szélesítik az agresszív amerikai—dél-koreai—déü-vieit- nami katonai együttműködést a vietnami háború nemzetközivé tételének fokozására, s a távol­keleti katonai helyzet további élezésére azoknak az élveknek alapján, amelyeket Washington a tavalyi manilai értekezleten terjesztett elő. A dél-koreai légihaderő re­pülőgépparkját új feladatai el­látásához F—5 típusú amerikai gépeikkel látják él. Az Egyesült Államok rövid határidőre új rombolók, nagy sebességű szál­lítóhajók és partraszállító-ha- jók szállítására is megállapo­dást kötött Szöullal. A dél-ko­reai rezsim haderejét az idén a többi között rakétákkal is fel­szerelik, s tervbe vették atom­ágyúknak Dél-Koreában való elhelyezését is. A dél-koreai hadseregben az idén 250 ezer újoncot akarnak behívni. A dél-koreai közvetlen ka­tonai költségvetést az idén 48 milliárd vonban állapí­tották meg, 7 milliárd 460 millió vonnál növelve a ka­tonai kiadásokat 1966-hoz képest. A KNDK hírügynöksége a legutóbbi eseményekkel kapcso­latban hangsúlyozta: a tények tanúsága szerint az amerikai imperialisták, akik az agresszió lándzsahegyét Ázsiára irányít­ják, gyors ütemben készítik bű­nös terveiket, hogy megnyissák a második frontot Koreában, ' /ben tovább fokozzák ag- re szív háborújukat Vietnam- ■ ten. A kínaiak menekülnek Burmába munista párt, hanem a „vörös­gárdisták”, a „lázadók” jelentik a fő erőt, s nemcsak a „kultu­rális forradalomban”, hanem a forradalomban általában: ők ,,a forradalom támaszai”. Mindez tragédiát jelent a kínai nép számára. Kína példája arról győz meg — folytatja a cikk­író —, hogy a kommunista párt vezető szerepének aláásása a munkásosztály pozícióinak meg­gyengüléséhez, a szocialista de­mokrácia csökkenéséhez és ah­hoz vezet, hogy teret kap a szubjektivizmus, az önkén ■». az anarchizmus számos c’’ v-­mája. az emberei: -I'd :izása és gúnyold”". A Pravda aláhúzza, hogy a munkások, a parasztok és az értelmiségiek baráti osz­tályain épült szocialista társa­dalomban mindennél fontosabb a meggyőzés, a nevelés és a szervezés módszere. McahaH Robert Oppenheimer Európa titkos perselye Liechtenstein hercegség —-69 négy* zetmérföldnyi alpesi legelő és szikla, amely a Felső-Rajna jobb partja mentén, Svájc és Ausztria között te­rül el. Különösnek tűnhet, pedig tény, hogy Liechtenstein — nemzet­közi pénzügyi központ. Liechten­steinben mintegy húszezer részvény- társaságot tartanak nyilván, ami meghaladja a hercegség lakosainak Számát, ez ugyanis kb.: 16 ezer fő. A hercegség aligha gazdagodhatott volna meg néhány jelentéktelen gyá­ra jövedelméből. A gazdaság két nagy „cápája”. kö­zül az egyik a postabélyeg, ami évi négymillió svájci frank biztos jöve­delmet ad a hercegségnek. „A semmiből való pénzcsinálás” másik, még jövedelmezőbb módja — a részvénytársaságokról szóló sáfár tos liechtensteini törvények. A Liechtensteinben új cégeket alapítók v-v-máfa a legvonzóbb a részvény- * r rsaságnak egy teljesen új formá­ja, az úgynevezett „anstalt'*. A Liechtensteinben bejegyzett rész­vénytársaságok több mint 80 száza­léka ilyen anstalt. Az anstalt — korlátozott felelőssé­gű részvénytársaság, tagok nélkül, részvények, vagy részvén vések nél­kül. Van ugyam vezetősége, amely többnjúre egy főből ál! — ez ugyan­is a törvénye« minimum. 1968-ban bevezettek egy szabályt, amelynek értelmében a részvénvtársaság fejé­nek liechtensteini állampolgárnak kell lennie. A liechtensteini igazgató rendsze­rint nem tudja, hogy ki a részvény- társaság valódi tulajdonosa, és az mivel foglalkozik (ha ugyan foglal­kozik valamivel). Az anstaltnak nem kell könyvelést vezetnie, pénzügyi beszámolókat publikálnia. A szükséges minimális tőke — 20 ezer svájci frank, de ez csak formalitás. A pénzt már más­nap vissza is lehet adni. Az egyetlen I évi adó — 1 frank minden ezer frnnknyi tőke után. Nincs semmiféle jövedelmi adó és nem kell adót fi­zetni a részvénytársaságok osztalé­kai után sem. A liechtensteini ható­ságoknak nincs joguk 611600«™ a részvénytársaságok mérlegét és — az adóügyi kérdésekkel foglalkozó vezető kormánytisztviselő szavai sze­rint — az úgynevezett „becsület­rendszert” alkalmazzák. Ez a rend­szer a lehető legmegfelelőbb az olvan európaiak számára, akik minél job­ban cl akarják rejteni tőkéiket. A liechtensteini részvénytársasá­gok lehetőségei valóban magukkal ragadók. A tényleges igazgatókat, vagy a pénzügyi dokumentumokat lehetetlen felkutatni, ezért az fyyen részvénytársaságok legfőbb haszna abból áll, hogy a pénz, amit „csi­nálnak”, egyszerűen „eltűnik”, a profitok pedig nyomtalanul „elpá­rolognak”. Princetoni otthonában szom­baton éjjel súlyos betegség kö­vetkeztében elhunyt Robert Op­penheimer, a molekulafizika és a magfizika egyik úttörője. A 62 éves tudós betegségének ter­mészetéről a közlemény nem tesz említést. Oppenheimer tag­ja volt az Amerikai Tudomá­nyos Akadémiának és számos más akadémia külső tagjává vá­lasztotta. Adenauer de Gaulle vendége voll PÁRIZS (AP) De Gaulle elnök hétfőn fo­gadta Adenauer volt nyugatné­met kancellárt, aki Francónál tett látogatása után hazafelé utazva szakította meg útját a francia fővárosban. A 91 éves Adenauer és a francia elnök több mint háromnegyed órán át tárgyalt. De Gaulle ezután vendége tiszteletére ebédet adott, amelyen Couve de Murville kül­ügyminiszter és a kormány más tagjai is részt vettek. Az indiai választások utolsó napján zaj ük a legizgalmasabb küzdelem DELHI. (MTI) Befejező szakaszába érkezett az indiai választási küzdelem. Kedden miután az utolsó urná­kat is lezárják, megkezdődik a szavazatok összeszámolása. Vasárnap Delhi szavazott. Megfigyelők véleménye szerint a vártnál nagyobb számban já­rultak az urnákhoz az indiai főváros választópolgárai. A sza­vazás általában rendben folyt. Bihar állam kivételével, ahol több súlyos összeütközésre ke­rült sor a rendőrség és politi­kai pártok hívei között. Egy is­kolát Muzaffarpur körzetében felgyújtottak, Patnában, Bihar állam fővárosában kilenc em­beri agyonlőttek. A választások utolsó napján került sor az idei indiai páriá­mén ti választások legizgalma­sabb küzdelmére, a bombayi szavazásra. Itt S. K. Patil, a kormány tagja lép fel a válasz­tásokon George Fernandes-szel az egyesült baloldal jelöltjével szemben és Delhiben általáno­san elterjedt az a vélemény, hogy nemcsak Patil politikai jövője függ ettől az eredmény­től, de a küzdelem az indiai. jobb- és baloldal erőpróbája lesz. A baloldal többi jelöltje a Bombayban Krishna Menőn és S. A. Dange, akik másik jelölt­tel együtt a kongresszus párt balszárnya és a haladó pártok teljes támogatását élvezik. Me­nőn győzelme vagy veresége változatlanul az indiai belpoli­tikai élet legizgalmasabb kér­dése, amelynek eldőlte mutatni fogja a belpolitikai erőviszo­nyok alakulását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom