Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-21 / 44. szám
tMT. február ti. keüd 3. oldal Küldöttválasztás Dorkáson Nem elég csak megtermelni A februári fényben fürdő, fagymarta határban nagykabát- ha burkolózott emberek sietnek a tsz kultúrterme felé. Az áit- elienes dűlőútról most fordul be a vontató, azonos végcéllal: a zsúfolásig telt pótkocsiról le- ciheiódő utasok is a sárga épület üvegajtaján nyitnak be. A kecskeméti Vörös Csillag Termelőszövetkezet e napra meghirdetett közgyűlésének csupán egy, de annál jelentősebb napirendi pontja van: A gazdák küldöttjének megválasztása a termelőszövetkezetek megy« tanácskozására. Mielőtt sor kerülne a döntésre, ördög István, a tsz elnöke beszél a megyei tanácskozás, s azt majdan követő tsz- komgresszus jelentőségéről. Visz- szapillantása a tsz-mozgalomra — hosszú éveket fog át, de szükség is van erre. Jó néha szót érteni arról, honnan indultunk, és nehézségeken, viszontagságokon keresztül hová is jutottunk gazdálkodási eredményekben, taglétszámban és öntudatban. Az elnök szól a megelőző évek átlagát jóval meghaladó tavalyi termelésről, amelyhez az országban immár 3600-nál több közös gazdaság dolgozói adták hozzá a maguk munkáját. S míg az egy dolgozó gazdára jutó évi jövedelem országos átlaga — nagyjából hasonló időszakban — másfélszeres növekedést mutat, ugyanez a 3740 holdas Vörös Csillagban az utóbbi négy év alatt kistáján meghatszorozódott, s a taMa már világszerte a legkorszerűbb körülmények között, automata gépeken gyártják a száraz tésztát. Egy kis üzemben képtelenség lenne ilyen magas műszaki színvonalat elérni. Éppen ezért jelentkezett a külföldi piacon a Kalocsai Sütőipari Vállalat olyan árucikkel, amelynek az előállításához nem milliókat érő automata gépekre, hanem ügyes asszonykezekre van szükség. Ebben ugyanis nincs hiány Kalocsán. Harmadik éve exportál kézi tarhonyát a sütöde. 1964-ben még mindössze 53 mázsát küldött néhány európai államba. Tavaly azonban már a 220 mázsát is meghaladta az export mennyisége és újabb vevők: amerikai és kanadai cégek jelentkeztek. Az aranysárga tészta minősége egyedülálló. A háziasszonyok jól tudják, hogy ha azonos is a liszt, a tojás minősége és a keverés aránya, a kézzel gyúrt tarhonya íze egészen más, mint amit géppel gyártanak. A kereslet máris meghaladja a Sütőipari Vállalat kis tésztaüzemének a kapacitását. Ezért határozta el a vezetőség, hogy idén Hajóson létesít — a kalocsainál nagyobb — tésztakészítő részleget. Kezdetben száz-százhúsz asszonyt foglalkoztatnak majd a hajdani malomépületben, később azonban növelni kívánják a létszámot. Nem csupán az export, illetve a belföldi értékesítés növelése a cél. Hajóson több száz asszony vállal örömmel munkát, hiszen a községben ma még távolról sincs megoldva a nők foglalkoztatása. Nyersanyagban sem lesz hiány: a háztáji gazdaságok biztosítani tudják a napi gyártáshoz szükséges 10 — 12 ezer tojást. A hajósi részleg valyi évre vonatkoztatva 20 200 forintot tesz ki. Kedveső légkörben Tetszésnyilvánítás kíséri a gazdaságirányítási reform szellemében hozott intézkedéseket, a szociális juttatásokat, a nyugdíjrendszert említő szavait. A hitelefengedés csupán ezt az egy szövetkezeti gazdaságot mintegy 20 millió forint erejéig érinti. Idén szociális és kulturális alapra az eddigi 70 ezer forintnak több mint a háromszorosát tartalékolták. A föld- tulajdon közeli rendezése során pedig 800 holdnyi területet váltanak majd meg. Ilyen kedvező légkörben ülnek össze rövidesen a parasztság új tanácskozó és érdekvédelmi szervei. Majd javaslatot tesz az elnök, a gazdáknak a megyei tanácskozáson való képviselőjéül — Horváth Józsefné személyére. A padsorokban mozgolódás támad, halk zsibongás induL Mindannyian jól ismerik, becsülik Horváthnét, a tsz egykori párttitkárát, a nőbizottság jelenlegi elnökét. A zöldség- kertészetben dolgozik, egyben vezetőségi tag a közösben. Más alkalom Hajdanában de sok olyan gyűlésen voltam jelen, ahol, ha valamilyen közös gond sorsáról kellett dönteni, egy szó sem esett. A kezek gépiesen a magasba lendültek, s aztán ki-ki indult a maga dolgára. Ez a a második félévben kezdi a munkát. A tarhonyán kívül ez évben már csigatésztát is készít a Sütőipari Vállalat, mégpedig 10 tojásosat. Ezenkívül tervbe vették a hajszálvékony metélt tészta gyártását is. Könnyű megjósolni, hogy az új termékek éppen olyan átütő sikert aratnak majd „Nyílt beszédű ember” — így jellemezte az egyik szakszervezeti vezető Varga Istvánt, akit néhány héttel ezelőtt ötödször választottak meg bizalmivá a Kecskeméti Resze- lőgyárban. Nem először találkoztam a fiatal meóssal és a korábbi tapasztalataim alapján kialakult véleményem megegyezik az egymondatos jellemzéssel. Az üzemi demokráciáról beszélgettünk az elmúlt nyár derekán a gyár néhány dolgozójával. Köztük volt Varga István is. Emlékszem, a maga temperamentumos módján azt fejtegette, hogy a dolgozók rendszeres, sokoldalú tájékoztatása az egyik lényeges vonása az üzemi demokráciának. Helytelen, ha a vezetőség az úgynevezett kényes kérdéseket — legyen bár gazdasági vagy egyéb természetű a dolog — elhallgatja a kollektíva előtt. Példával Is szolgált: az egyik munkás Ismételten megszegte az üzemi előírásokat. Társai jól ismerték a vétkeit, arról viszont nem tájékoztatta őket a vezetőség, hogy megtörtént-e a felelősségrevonás. Ahogy az már lenni szokott, elkezdődött a suttogás, ég egyesek már azt mostani más alkalom. Jó látni, mennyire más, mint amazok. Felszólalás felszólalást követ. Szó se róla, a mondatok néha el-elikalandoznak, bár lényegében ahhoz tesznek hozzá, amit az elnök az átszervezés óta elért fejlődésről mondott. Idős gazda, Farkas Gergely, a közvetlen áruértékesítés, export ötletét veti fel. (Jó gondolat, s küszöbön a megvalósítása. Kockázattal jár, előnyöket is hoz: végeredményben a jobb termelésre ösztönöz.) Deák Miklós a régebbi, meggondolatlan. elhamarkodott beruházásokat bírálja. Százezreket érő, s időnap előtt roskadozni indult gazdasági épület; telepítés — vízjárta részre... A jövőben bizony alaposan meggondolják: mit, mikor, miért ruháznak be. Több már a beleszólási joguk, az erszény is az ő kezükben: végre valóban gazdái a közösnek. Nagyra értékelik Kicsendül e spontán megjegyzéseikből, hogy nagyra értékelik a pártkongresszus határozatait. S a mondatok mögött ott a megnövekedett felelősségérzet, látják a nagyobb önállóság előnyeit, de tisztában vannak ennek súlyával is. Amikor a küldött jelöléséhez teszik hozzá a maguk véleményét, arról is szólnak: nem elég, hogy a személyében megbíznak. Nagy felikészültség, az egész gazdálkodás horizontjának áttekintése szükséges ahhoz, hogy megfelelően tudja képviselni érdekeiket. A vezetőségtől azt kérik, nyújtson segítséget Horváthnénak — aki őszinte, nyílt, szókimondó asz- szony — ahhoz, hogy „odabenn” százszázalékos szószólója lehessen. — Tizenhét éve dolgozom a közösben. „Belülről” ismerek minden közös gondot és szándékot. örülök annak, hogy napjainkban már a gazdák sorsát — a gazdák intézik. A bizalomért köszönetét mondva, hangsúlyozom: átérzem a rám háruló felelősséget, de a tisztséget, minden szép terhével együtt vállalom. S ha mindnyájan segítenek, hiszem, hogy megfelelek majd a várakozásnak. — Horváth Józsefné kezdetben fátyolos hangja erőssé, határozottá válik. is tudni vélték, hogy elsimítják az ügyet, mivel a vétkes „jól fekszik” a vezetőknél, ö — mármint Varga István — utánajárt a dolognak és kiderült, hogy nem maradt el a felelősségrevonás. — Ha azonban ezt időben közük a kollektívával, elejét veszik a szóbeszédnek — így összegezte a véleményét akkor a bizalmi. Mostani beszélgetésünk során is többször szóbakerült a tájékoztatás fontossága, mégpedig a gazdaságirányítási rendszer reformjával kapcsolatban. — Állandó téma a dolgozók között, hogy is lesz majd az új mechanizmusban. Többet kell majd dolgozni vagy kevesebbet? Vastagabb vagy vékonyabb lesz a boríték? Találkoztam már egészen furcsa elképzelésekkel is. Az együk szaki például ezzel állított meg a minap : „Azt magyarázd meg nekem, Pista, miért nem kaptuk már még az új gépeket. Mert ezekkel a régiekkel szerintem nem lehet új mechanizmust csinálni.” Nem szabad kézlegyintéssel elintézni az ilyen kérdéseket. Türelmes szóra van szükség, hogy mindenki megértse: nein a rnunkaeszko1970-RE gyümölcsből az 1965. évinek kétszeresét, mintegy 10 ezer vagon felvásárlást válunk, a második ötéves tervidőszak alatt évente átlagosan felvásárolt 665 ezer hektoliter bor helyett 930 ezer hektolitert szándékozunk átvenni ugyancsak a harmadik ötéves terv végére. Ezen túlmenően jelentős fejlődés várható a zöldségkertészet árutermelésében. 1965-höz képest 1970-re kétszeresét, vagyis 16 ezer vagon felvásárlását tervezzük. Hasonlóan növekszik a takarmánytermesztéssel összefüggően a vágóállat és állati termékátvétel. Á célkitűzések végrehajtásához számos feltételre van szükség, amely elsősorban a termelés fejlesztését szolgálja. Ezek többek között a gépesítés színvonalának további javítása, az öntözés ésszerű kiterjesztése, a megtermelt árumennyiség elhelyezéséhez szükséges beruházások. Mindezek érdekében kezdeményezések már történtek. Manapság azonban egyre inkább előtérbe kerül a jobb minőségre való törekvés nemcsak az export, hanem a belföldi fogyasztás szempontjából is. E cikk keretében most egy nem kevésbé fontos, eddig kissé háttérbe szorított folyamattal? az áruátadással, illetve annak megszervezésével szeretnék foglalkozni. MA MÁR a termelőik körében is kialakul az a vélemény, hogy nem elég az árut csak megtermelni. A rosszul szervezett, vagy hozzá nem értéssel végzett áruátadás igen jelentős bevételkiesést okozhat, erősen veszélyezteti a termelés gazdaságosságát. Szükséges tehát — és ez elsősorban a gyorsan romló gyümölcs, zöldségféléket termelő gazdaságokra vonatkozik — jól képzett,'áruismerettel rendelkező átadók foglalkoztatása. Ahol nagyobb mennyiséget termelnek, érdemes^ függetleníteni ezt a beosztást. Egv áruátadónak igen sokrétű feladata van. Szoros kapcsolatban kell lennie a termeléssel. menet közben is folyamatosan figyelnie szükséges a kereslet és a piac igényeinek alakulását és arról a termelést irányító szakembereket állandóan tájékoztatni. Az áruátadók feladatkörét két csoportra oszthatjuk. Egyrészt az átadást előkészítő munkafolyamatra, másrészt az átadás zöket, hanem a munkamódszereket kell tökéletesítenünk legelőször a mi üzemünkben is. Természetesen új gépekre is szükség van, de a műszaki fejlesztéshez a jövőben saját magunknak kell megteremteni az anyagi lehetőségeket. Mindezt csalk azért mondtam el, hogy bizonyítsam: nekünk, bizalmiaknak, nagyon sok hasonló kérdésre kell válaszolnunk a következő hónapokban. Ahhoz viszont, hogy megnyugtató, helyes választ tudjunk adni a munkatársaknak, segítséget kell kapnunk a vállalat vezetőségétől is. Igen, a bizalmiak rendszeres tájékoztatására gondolok. A továbbiakban azt fejtegette a szerelőműhely bizalmija, hogy ha növekszik a szakszervezet hatásköre, akikor remélhetőleg az eddiginél több segítséget kapnak a munkások a problémáik elintézéséhez. És nem csupán a munkával közvetlenül összefüggő problémák értendők ez alatt, hanem a családi élet gondjai is. Varga István nemcsak hangoztatja mindezt, ö az elnöke, — és mindenese — a vállalat lakásépítő bizottságának* Nagy része van abban, Bővíti a száraz tészták választékát a Kalocsai Sütőipari Vállalat százhúsz 1 asszony készíti majd a tarhonyát Hajóson a hazai piacon is. mint a Ro- ... így esett a napokban pogós nevű sós sütemény, és az küldöttválasztás Borb^son. üzem többi kiváló árucikke. I Jóba Tibor ■ ■ Ötödször is bizalmukba fogadták végrehajtására. Az előkészítő szakasz feladatai már a tervezésnél megkezdődnek. Az árut átadó szakembereknek alaposan ismernie kell a hatáskörébe tartozó árucikkek értékesítési lehetőségeit az állami, illetve szabadpiaci elhelyezés ár- és egyéb feltételeit. Ezért helyesen teszi a termelő üzem vezetősége, ha a vetési terv, illetve a bevételek megtervezése során meghallgatja és figyelembe veszi áruátadójának véleményét. A TERMELÉSI folyamatnál, majd a termésbecslések elvégzésénél szintén fontos szerepe van az áruátadónak. Ez utóbbi azért is szükséges, mert ennek alapján meg lehet állapítani, hogy a szerződésileg lekötött, illetve piacra tervezett áru- mennyiség reális-e és nincs-e arra szükség, hogy a vállalt kötelezettséget módosítsák. Sokrétű feladata van az áru- átadónak az átadás technikai lebonyolítása közben is. Lényeges, hogy megfelelő érettségi foka legyen a terméknek, mert tudvalevő például, hogy a zöldség- és gyümölcsfélék biológiai érettsége nem egyezik meg az úgynevezett gazdasági, vagy fogyasztási érettséggel. Fontos az áru válogatása, osztályozása, csomagolása, az úgynevezett manipulálás. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a gazdaságokban nem tulajdonítanak ennek túl nagy jelentőséget. 1965-ben hat-hétszáz vagon különböző áruféleséget adtak át a kereskedelemnek .a gazdaságok osztályozás és válogatás nélkül, úgynevezett orieinál minőségben. Számításaink szerint a manipulálás el nem vészese miatt mintegy 3—4 millió forint károsodás érte a közös gazdaságokat. Az elmúlt évek során nemegyszer megalapozatlan vita folyt az átvevő vállalati és az átadó termelői megbízottak között. ami azonban nagyrészt elkerülhető lett volna, ha az áru- átadást megfelelő szakismerettel rendelkező, szabványokat ismerő átadó végezte volna. MIVEL AZ ÄRUÄTADÄS lebonyolítása anyagi következményekkel is jár, helyeselni lehet, hogy tanfolyam indult a megyei tanács vb kezdeményezésére február 6-től. Ezen a termelőszövetkezetek áruátadóinak szakmai oktatását oldják meg. Magony Imre hogy néhány hónap múlva nyolc reszelőgyári munkás családja beköltözhet a Műkert mellett épülő otthonába. Befejezésül megpróbáltuk s'otr- ravenni, hogy milyen kérdésekkel fordultak hozzá az utóbbi időben a munkatársai. Csak néhányat említek most. mert ha mind fel akarnám sorolni, kevés lenne talán egy egész újságoldal is. A csiszolóműhely néhány dolgozója azt kérte, hogy vizsgálják felül a jelenlegi normákat néhány munkafolyamatnál. Nemrégiben áthelyezték egy másik munkaterületre a kollektívával jól összeszokott művezetőt. Ezzel kapcsolatban is érkezett néhány észrevétel, kérdés a bizalmihoz. Sokat foglalkoztatja a Varga István csoportjában levő munkásokat az is, hogy a kezük alá kerülő fél- késztermékek minősége kívánni valót hagy maga után, s emiatt ők sem tudnak mindig olyan minőséget produkálni, amilyent szedetnének. —1 Mint látja, nem fogok unatkozni néhány napig, mert a „főfoglalkozásomat” is el kell látnom a MEO részlegénél — mondja és már siet is tovább. Ma délelőtt a munkaügyi osztályon akar utánanézni a normapanaszoknak. B. D,