Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-01 / 1. szám

X9Ä7. Január 1. vasárnap 3. »Mal Kormányrendelet az országgyűlési képviselűk és a tanácstagok választásáról Erősödjék barátságunk írta: I. K. Luták, az Ukrán Kommunista Párt Krími Területi Bizottságának első titkára (Folytatás az 1. oldalról.) lasztókerületi bizottságok tag­jait a Hazafias Népfront me­gyei, illetőleg fővárosi bizott­sága, a tanácsi választókerüle­ti bizottságok tagjait pedig a Hazafias Népfront illetékes he­lyi bizottsága jelöli ki. A Hazafias Népfront helyi bizottságának javaslata alapján a választási elnökség 1967. március 6-án megalakítja a sza­vazatszedő bizottságokat. Ezek a választás napján gondoskod­nak a szavazás lebonyolításá­ról, törvényességéről és zavar­talanságáról, s megállapítják a szavazókörben a szavazás ered­ményét. A kormányrendelet szabá­lyozza a jelöléssel kapcsolatos feladatokat. A képviselőjelöltek és tanácstagjelöltek jelölése vá­lasztókerületenként történik. A törvény értelmében egy vá­lasztókerületben egy vagy több személy jelölhető. Az országgyűlési képviselője­löltekre és a tanácstagjelöltek­re a választópolgároknak a lakó­területeken, továbbá az üzemek­ben, vállalatoknál, termelőszö­vetkezetekben, állami gazdasá­gokban, a hivatalokban és in­tézményekben, valamint a fegy­veres erőknél, fegyveres testü­leteknél és rendészeti szervek­nél február 2-a és február '21-e között tartott gyűlései tesznek javaslatot. A jelölőgyűléseket a Hazafias Népfront helyi bi­zottságai szervezik a választá­si elnökségek és a választóke­rületi bizottságok közreműkö­désével. A választási elnökségek 1967. március 6-án választási hirdet­ményt jelentetnek meg, ez tar­talmazza majd a szavazókörök sorszámát és területi beosztá­sát, a szavazóhelyiségek pon­tos megjelölését, továbbá azt, hogy az egyes szavazókörök­ben mely választókerületek vá­lasztói szavaznak. A szavazás március 19-én 7 órától 20 óráig tart. A kormányrendelet meghatá­rozza a szavazatok összeszám- lálásának rendjét, s úgy intéz­kedik. hogy a megválasztott képviselőknek és tanácstagok­nak a mandátumot (megbízóle­velet) március 22-én kell átad­ni. Január 2-án megkezdődik a választók összeírása. A kormányrendelet kimond­ja, hogy a választásra jogosult állampolgárokról új névjegyzé­ket kell összeállítani. Ebbe fel kell venni minden nagykorú magyar állampolgárt, tehát azokat, akik 1949. március 20-a előtt születtek, továbbá azokat, akik házasságkötésük folytán váltak nagykorúvá. Nem lehet a választók névjegyzékébe fel­venni azt, aki közügyektől, il­letőleg a választójog gyakorlá­sától eltiltó ítélet hatálya alatt áll, aki szabadságvesztés bün­tetését tölti, vagy előzetes le­tartóztatásban van, aki rend­őri felügyelet alatt van, végül azt, aki elmebeteg, tekintet nélkül arra, hogy gondnokság alatt áll-e vagy sem. A választók névjegyzéké­nek összeállítása céljából a kijelölt összeíróbiztosok január 3-a és 7-e között összeírólapo­kat osztanak ki. A választó­joggal rendelkező személyek ezeket a lapokat január 11-ig kötelesek kitölteni. Ha valaki testi fogyatékossága miatt, vagy más okból (kórházi ápolás, üdü­lés stb.) az összeírólapot nem töltheti ki, helyette hozzátar­tozója, szomszédja vagy az összeíróbiztos is kitöltheti. A választók ideiglenes név­jegyzékét legkésőbb február 4- ig kell összeállítani, s február 6-tól 11-ig a tanács végrehaj­tó bizottságának hivatali he­lyiségében közszemlére kell tenni. Városok belterületén a névjegyzék megfelelő részét a házakban is kifüggesztik. Az ideiglenes névjegyzékből törvényellenesen történt kiha­gyás miatt a kihagyott sze­mély, a névjegyzékbe törvény- ellenesen történt felvétel miatt bárki kifogással élhet. A kifo­gást az ideiglenes névjegyzék közszemlére tételétől számított 8 napon belül a tanács végre­hajtó bizottságánál kell írás­ban vagy szóban bejelenteni. Ha a végrehajtó bizottság azt állapítja meg, hogy a válasz­tónak a névjegyzékből történő kihagyása törvényellenes volt, a kihagyott személy adatait pótnévjegyzékbe kell felvenni. Az általa alaptalannak tartott kifogásokat a végrehajtó bizott­ság elbírálás céljából átteszi a járásbírósághoz, amely népi ül­nökök közreműködésével — szükség esetén az érdekeltek meghallgatása után —, végér­vényesen határoz. A választók ideiglenes név­jegyzéke, valamint a pótnév­jegyzék és a járásbíróságnak a kifogások elbírálására vonatko­zó határozatai alapján a ta­nács végrehajtó bizottsága leg­később március 2-ig állítja ösz- sze a választók végleges név­jegyzékét. Ezt 1967. március 3-a és 7-e között kell közszem­lére tenni. Ha választójogosult személy a névjegyzék összeállítását köve­tően megváltoztatja állandó la­kóhelyét, az új lakóhelye sze­rint illetékes tanács végrehaj­tó bizottságától kérheti felvé­telét a választók névjegyzéké­be. A kérelemhez csatolni kell a korábbi lakóhely szerint ille­tékes végrehajtó bizottság ál­tal kiadott igazolást arról, hogy a kérelmezőt a választók név- 1 jegyzékébe felvették. (MTI) Megünnepelték Félegyházán Petőfi születésnapját Állandó kiállítás nyílt a Hattyúházban A költő születésnapi évfor­dulójának előestéjén Félegyhá­zán is méltóan emlékeztek meg a magyar irodalom legnagyobb alakjáról. A helyreállított Haty- tyúház olvasótermében — szép számú hallgatóság előtt — Be- lényi István, a városi tanács végrehajtó bizottságának el­nökhelyettese adta át Zvara Pál könyvtárigazgatónak a Pe- tőfi-emlékek reprodukcióiból készített tablókat, valamint a Petrovics mészárszék használa­ti eszközeit és Kovács Ferenc kétszeres Munkácsy-díjas szob­rászművész vörös márványba mintázott Petőfi portréját. A kiállítás megnyitása alkal­mából dr. Mezősi Károly, a Pest megyei múzeum igazgató­ja ismertette a kiállítás anya­gát: — Néhány emlék szimbólum­ként, hogy a látogatók emlé­kezzenek arra az időre, ami­kor még az épület mészárszék •volt. Amit a költőről írtak, múlandó és cáfolható. Amit a költő írt, vitathatatlan. Nem el akarjuk vitatni Petőfit, ha­nem azt akarjuk, hogy a fél­egyháziak is elhigyjék, amit a költő mondott. Befejezésül Surányi Ibolya elóadómű vésznő Petőfi verseket adott elő. P. G. J Ö ÉRZÉSSEL búcsúztat­juk az elmúló ezerkilenc- százhatvanhatodik évet. Nekünk, szovjet embereknek — kétszere­sen is nagy jelentőségű volt: a tavasz folyamán ülésezett az SZKP XXÍI. kongresszusa, no­vember 8-ától pedig a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom ötvenedik évébe léptünk. Ezek a tényezők határozták meg 1966-ban tevékenységünk jellegét. Megvalósítani a párt XXI. kongresszusának határo­zatait, méltóképpen készülni a szovjet állam félévszázados ju­bileumára — ezeknek a célok­nak volt alárendelve a szovjet haza dolgozóinak minden erő­feszítése, elgondolása és igyeke­zete. ■ Október 50. évfordulójának méltó megünneplésére készülve a krími terület dolgozói között széleskörű szocialista munka- verseny bontakozott ki. Célja az ipari termelés mennyiségi és minőségi emelése, minden faj­ta mezőgazdasági kultúra ter­méshozamának a növelése. E jubileum nagyszerűségét új la­kóházak. művelődési otthonok, iskolák, kórházak. üzletek, sportlétesítmények fogják ki­emelni, melyek építése nagy lendülettel folyik az egész terü­leten. M AGY CÉL nagy energiá- * * kát képes felszabadítani. Ez a gondolat akaratlanul is eszé­be jut az embereknek, ha emlé­kezik az elmúlt év pezsgő mun- káshétköznapjadra. Nálunk, a Krímben a szó legszorosabb értelmében az egész munka­képes lakosság belekapcsoló­dott abba a hadjáratba, me­lyet pártunk és kormányunk határozatainak megvalósí­tásáért. az ötéves terv fel­adatainak teljesítéséért indítot­tunk. Gyárakban és üzemek­ben, kolhozokban és szovhozok- ban minden dolgozó hazafias kötelességének tartotta, hogy minél jobban végrehajtsa a reá­bízott feladatot. Az egyéni erő­feszítésekből tevődött össze a közösség sikere. Kellemes érzéssel közölhet­jük Bács-Kiskun megyei bará­tainkkal, hogy Krím mezőgaz­daságának dolgozói sikeresen teljesítettek szemestermény ér­tékesítési tervüket. A legfonto­sabb mennyiségi mutatók: 292 ezer tonna tervvel szemben ér­tékesítettek az államnak 472,2 ezer tonna kenyérgabonát, az összes megrendelt szemester­mény pedig 1318.5 ezer tonna. Ha figyelembe vesszük a félszi­get bonyolult éghajlati viszo­nyait a szárazságokkal, „fekete viharokkal” —, helyenként táp­anyagokban szegény talajt, ak­kor el lehet képzelni a kolhoz­parasztság erőfeszítéseinek mé­retét. Ilyen termést, mint amit 1966-ban betakarítottunk sze­mes terményekből, gyömöles- ből és szőlőből, soha nem látott a krími terület. nE NEMCSAK szubjeiktív tényezők játszottak itt közre. Az ötéves terv első évé­nek terméséért a harcot minő­ségileg új alapokon kezdtük. Élénkítcüeg hatott a mezőgazda- sági termelésre az SZKP Köz­ponti Bizottságának 1965. már­ciusi határozata. A határozat megvalósításának eredménye­képpen emelkedtek az anyagi ösztönzők, javul a mezőgazda- sági gépekkel való ellátás, meg­Mint olvasóink előtt is közis- mert, a Szovjetunió krími terü­lete és megyénk között évek óta erősödő kapcsolat alakult ki. En­nek jegyében az elmúlt évben dr. Molnár Frigyes elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára írt köszöntő cikket a Krimszkája Pravda hasábjain. Ezúttal I. K. Luták elvtárs, a krími területi pártbizottság első titkára küldte el köszöntő sorait megyénk dol­gozóihoz, melynek örömmel adunk helyet lapunkban« nőtt a hólhozók. szovhozok és helyi szervek alkotó és gazda­sági kezdeményezése. A Dnyeper folyó is derekasan „megdolgo­zott” mezőgazdaságunk érdeké­ben. vize az Észak—Krími csa­tornán egyre beljebb és beljebb jut el félszigetünkre. Gyakran van alkalmam járni azokon a helyeken, ahol az 1920-as év borús őszi napjain Zalka Máté. a Vörös Hadsereg hőseinek csatárláncával roha­mozta Perekop erődítményeit — a fehérgárdisták és külföldi in­tervenciósok utolsó bástyáját. A vér. amelyet a forradalom harcosai ezeken a mezőkön hul­lattak. nem hullott hiába. Az egykor terméketlen, napégette perekopi föld ma gazdag, dúsan termő. Gyümölcsösök és szőlők, rizs ültetvények, a csatorna si­ma, kék vize megváltoztatták e táj arculatát. f\ Z UTÓBBI három évben az Észak—Krími csator­na körzetében 27 ezer hektár te­rületet láttunk el öntözései. Te­rületünkön összesen 116 ezer hektár öntözött föld van. mely­ből 20 ezer hektárt 1966-ban láttunk el öntözéssel. Hogy mit adott a víz Krímnek, arról meg lehet győződni az Észak—Krími csatorna mentén fekvő Krasz- noperekopi járás példáján. 1963-ban itt a szemes termé­nyek össztermése 79.3 ezer ton­na volt, 1966-ban pedig 158,4 ezer tonna. A termés tehát megkétszereződött. A szántóföldi növénytermesz­tés eredményei kedvezően be­folyásolták a közös állattenyész­tés fejlődését. Ennek köszönhet­tük, hogy a kolhozok és szovho­zok jelentősen túlteljesítették évi tervüket a hús. a tej, a to­jás, a gyapjú és más termékek értékesítésében. A falu életében végbement ör­vendetes változásokról tanúsko­dik a dolgozó parasztság élet­színvonalának emelkedése a kolhozok és szovhozok gazdasá­gi erejének növekedése. Terü­letünkön gyakorlatilag nincs gyengén gazdálkodó kolhoz, vagy szovhoz. 1966. első 10 hó­napjában a kolhozok készpénz- bevétele 162,5 millió rubel volt. 18 millióval több. mint 1965. azonos időszakában. INT ISMERETES. az SZKP Központi Bizottsá­gának 1965. márciusi határozata alapján gazdasági reformot ve­zetünk be, melynek célja — javítani a tervezést és a gazda­sági ösztönzés rendszerét és ezen az alapon elérni az ipari termelés további növelését. Ná­lunk, a Krímben az új tervezé­si és gazdasági ösztönzés rend­szerére kilenc vállalat tért át. 1967. végére az új rendszer sze­rint fog dolgozni a terület ösz- szes vállalatainak a fele. Az SZKP XXI. kongresszusának és l Központi Bizottság szeptem­beri ülésének határozatai végre­hajtásán dolgozva területünk iparának dolgozói eredménye­sen teljesítették az ötéves terv első évének tervét az összes főbb mutatók tekintetében. Ti­zenegy hónap alatt terven fe­lül 75 927 ezer rubel értéket ál­lítottunk élő. 1966-ban 11 hónap alatt átadtak 117 ezer négyzet- méter lakóterületeit. Az elmúlt hét év alatt összesen 1 millió 480 ezer négyzetméter lakást építettünk. Az új ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően több nagy vegyi üzem építése kezdődött meg. eredményesen halad a Szimferopoli Televí­ziós Készülékek Gyárának épí­tése. A gyár terméke. — a „Lo- tosz” tv-készülék, mór megje­lent az üzletekben. Eredményeinkről beszélve, mi a legbüszkébbek azokra va­gyunk. akik megteremtik az •myagí javákat, akiknek a ke- ■ernun káiával épül a kommu­nizmus épülete, — az emberek­re, az emberek lelki növekedé­sére. 1966-ban a kommunizmus építésében elért eredményeikért több mint négyezer krími dol­gozó kapott kitüntetést, érdem­rendet. Sokan kiérdemelték a „Szocialista Munka Hőse” ma­gas kitüntetést. Köztük P. A. Miskin, a „Predgolje” szovhoz főkertésze, N. I. Rudenko, a „Pjgfiozemij” szovhoz brigád- vezetóje, E. N. Janovszlrij a „Druzsba” kolhoz brigádvezető­je, N. I. Szemehec ekszkavátor- gépész és mások. Nem szükséges részletesen beszólni arról, mivel tett szert Krím világhírre. Félszigetünk déli partvidiékónek kitűnő egész­ségügyi létesítményeiről sokat tudnak mesélni honfitársaik^ akik már voltak a vendégeink. Annyit mondok csak, hogy az elmúlt évben szanatóriumaink­ban, üdülőinkben és magán tú­ristaként több mint három mil­lió ember pihent, sajátságos rekord volt ez, mivel folytató­dik az üdülő jellegű intézmé­nyek építése, ez jogossá teszi azt a reményünket, hogy a jö­vőben sokkal több pihenni vá­gyó dolgozót láthatunk vendé­gül. Az elmúlt, 1966-os év test­vér népeink internacionalista barátsága erősödésének éve volt. Ragyogó példája ennek a barátságnak Bács-Kiskun és a Krím egyre erősödő kapcsolata: A KÖLCSÖNÖS kapcsola­tok különösen megerő­södtek azután, hogy február­ban megalakult a Szovjet— Magyar Baráti Társaság terü­leti tagozata. Az azóta eltelt idő alatt a krímiek néhány csoportja meglátogatta megyé­jüket. Annak idején mi is nagy örömmel láttuk vendégül a testvéri magyar nép küldöt­teit. Elénk benyomásokat hagytak a krímiek emlékezetében a ma­gyar kulturális napok, melye­ket egész Ukrajnában, így te­rületünkön is megrendeztek. Szerencsés lehetőségünk volt megismerkedni a magyar nép életvidám művészetének tehet­séges képviselőivel. Kiállítási termekben, hangversenytermek­ben, mozikban ismerkedtek meg a krímiek a legkiemelkedőbb magyar képzőművészeti, zenei és filmalkotásokkal. A területi múzeumban Barátunk Magyar- ország címmel fényképkiállí­tást szerveztünk. Ugyanitt be­mutattuk azokat az ajándéko­kat, melyeket turisák és hiva­talos küldöttségek ajándékoz­tak a múzeumnak Magyaror­szágon kapott emléktárgyaikból. A magyar kulturális napok időtartama alatt hatszáz elő­adás hangzott el a Magyar Népköztársaságról területünk kolhozaiban, szovhozaiban, üze­meiben, iskoláiban. Több száz hektáron telepí­tettünk törpe gyümölcsösöket az Önöktől szerzett tapasztala­tok alapján. Bács-Kiskun sző­lős kertjeiben találkoztunk a „korai krími” szőlőfajtával, me­lyet félszigetünk déli partvidé­kein nemesítettek. Mindez nem­csak szimbolizálja barátságun­kat, hanem ragyogó példája az önzetlen segítségnek, annak az igyekezetnek, hogy segítsünk egymásnak elérni közös célun­kat. ERŐSÖDJÖN tovább ez a “ barátság az új eszten­dőben Bács és Krím dolgozói között! őszinte szívvel kívá­nunk nagy sikereket a szocia­lizmus építésében Szimferopol testvérvárosa, Kecskemét la­kóinak és Bács-Kiskun megye valamennyi dolgozójának! Kí­vánjuk, hogy teljesüljenek vá­gyaik, reményeik, hogy az új év sok boldogságot és szeren­csét, hozzon minden házba, min­den magyar családnak!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom