Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-01 / 1. szám

Március 19-én választ az ország A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány rendelkezé­seinek megfelelően 1967 március 19-ére kitűzte az országgyűlési képviselők és tanácstagok általános választását. Az Elnöki Tanács meghatározta az országgyűlési választóke­rületek számát, területét, székhelyét; ennek megfelelően 349 or­szággyűlési képviselő megválasztására kerül sor. Meghatározta az Elnöki Tanács a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi ta­nácsi választókerületek számát is. Az Elnöki Tanácsnak ezek a határozatai a Mágyar Közlöny január 2-i számában jelennek meg, a hivatalos lapnak ugyanez a száma tartalmazza a választások lébonyolításáról szóló kormány­rendeletet is. Kormányrendelet az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról A kormányrendelet intézke­dik a választók névjegyzékének összeállításáról és a választó­kerületek kialakításáról, majd a továbbiakban a választása szervekkel foglalkozik. A választásokat társadalmi jellegű különböző választási szervek: választási elnökségek, választókerületi bizottságok & szavazatszedő bizottságok bo­nyolítják le. . Az országos választási elnök­ség 1967. január 23-án alakul meg, tagjait a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának El­nöksége jelöli ki. Az országos választási elnökség az ország egész területén őrködik a vá­lasztások törvényességén, irá­nyítja a helyi választási elnök­ségek és az országgyűlési vá­lasztókerületi bizottságok mun­káját. Elfogadja és nyilván­tartja az országgyűlési képvi­selőjelölteket. közhírré teszi a választás országos eredményét. Ugyancsak január 23-án ala­kulnak meg a fővárosban, va­lamennyi megyében, megyei jogú városban, járásban, járá­si jogú városban, városi (fővá­rosi) kerületben és községben a választási elnökségek. Ezek tag­jait a Hazafias Népfront helyi bizottságai jelölik ki. Főbb fel­adataik: Működési területükön őrködnek a választások törvé­nyességén, közzéteszik az egyes tanácsi választókerületek jelölt­jeinek nevét, megállapítják a tanácsi választások összesített eredményét és szükség esetén pótválasztásokat tűznék ki. Valamennyi országgyűlési és tanácsi választókerületben — szintén január 23-án —, vá­lasztókerületi bizottságot kell alakítani. Az országgyűlési vá­(Folytatás a 3. oldalon.) Az új esztendőre írta: Darvas József k^iegint eltelt egy Sv, — s 11 eljött egy új: az 1967-es. Mit hoz vajon? Nem tudjuk. A sorsot, — mert, ha szavunk van rá, mégis van ilyen —, nem vagyunk képesek teljesen a magunk szándéka, akarata szerint íormálni-alakítaini. Azt hiszem, sose is lesz képes erre az ember. Az viszont igaz: az emberiség egyre nagyobb tuda­tossággal él és tervezi a jö­vendőt. Filozófusok vitatják, hogy az őstörténet kezdetétől máig, boldogabb lett-e a föl­dön az ember? Vannak, akik azt mondják: semmivel nem lett boldogabb, mert az élet, — ha messze magasabb fokon is —, de mindig újratermeli az ellentmondásokat, a diszharmó­niát Akik ezt vallják, azoknak — úgy hiszem — nincsen iga­zuk. Boldogabb lett az ember? Annyiban, szerintem, feltétle­nül, hogy végletes ellentmon­dásokat ki tudott küszöbölni, elbírhatatlan végleteket fel tu­dott oldani, — vagy legalábbis megtalálta ezek feloldásának a kulcsát. És egyre előre halad ezen az úton. Lf azudnánk, ha azt monda- nánk, hogy a szocialista társadalmi rendszer már töké­letes. De, ha erős és jogos re­mény él bennünk, hogy az em­beriség életéből ki lehet iktatni, mint elkerülhetetlen végzetet, a háborút: akkor ez mindenek­előtt a szocialista világrendszer létének köszönhető. Annak, hogy létrejött a világ igen je­lentős részén egy olyan társa­dalmi rendszer, amelynek nem­csak nem érdeke a háború, ha­nem ezzel ellenkezőleg: a lété­ből ered. hogy szervezze az egész világon, azokat az erő­ket, amelyek békét akarnak. S ez óriási dolog. Talán a legna­gyobb, amit az emberiségért ma tenni lehet. — hiszen egy új háborúval az emberi lét vagy nemlét kérdése forogna kockán. S a szocialista világ egyáltalán nem a saját gyenge­sége miatt ellensége a háború­nak. Éppen elég bizonyíték van rá: hadi felkészültségben nem maradunk el — legalábbis: nem maradunk el! — az imperialis­táktól. De a mi rendszerünk az emberért, az emberi harmónia megteremtéséért van s ellenzi, meg akarja akadályozni a leg­tömegesebb szörnyűségek szü­lőjét, a háborút! D e menjünk tovább! A há­ború mellett az emberiség másik legfőbb veszedelme: a nyo­mor. Az „intézményesített" éh­ség. Sajnos, sokan nem tud-. (Folytatás a 2. oldalon4 Búcsú az éesztendőtil Három kép, három pillanat az év utolsó napjairól: Az első kép: Most még a Habselyem Kötöttárugyár sze­relői uralják a tágas munka­csarnokot, de az újév első munkanapján zakatolni kezde­nek a varrógépek, indul a ter­melés Kecskemét legújabb üze­mében. Középem Az év utolsó heté­nek jelentős megyepolitikai ese- énye volt az országgyűlési épviselők csoportülése, ame­lyen az ifjúság eszmei, politi- ai nevelésének időszerű kér- lései képezték a vitatémát A harmadik kép: Valósággal jtmakói látvány” fogadott ben­nünket a MÉK kecskeméti tele­pén. Több mint félszáz váloga­tó a nyugatnémeteknek készí­tette a tízkilós hagymacsoma­gokat <4. oldal) Riportok (5. oldal) A festészet öröme (6. oldal* A Hosszúhajú Egy kis báli kozmetika <8. oldal) Sertésvágás (g. oldal) >­c á v. . ..íA"

Next

/
Oldalképek
Tartalom