Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-11 / 292. szám
198Ä. december 11. vasárnap 3. oldal Méltánytalan Mi most a legnagyobb gond a jászszentlászlói Aranyhomok Tsz-bcn? Ügy adódott, bogy ezt a kérdést külön-külön tettem fel Csányi József elnöknek, Baki Ferenc főag- ronómusnak és Gonda Imre üzemgazdásznak. Meglepetésemre mindegyikő jüktől azt a válás™! kaptam, hogy a jövedelemelosztás vár a legsürgősebb rendezésre. Tény, hogy a részesedés rendszere az idén rendkívül tarka képet mutat. Az állattenyésztésben, valamint a szőlő- és a gyümölcsművelésben a készpénzfizetés, a kapások és a kertészeti kultúrák termesztésében a százalékos elosztás dominál. A traktorosok és a fogatosok bérezése munkaegység és készpénzfizetés kombinációja szerint történik. Egyéb közös munkában csak munkaegység szerint részelnek a gazdák. Az elosztási formáknak ez a skálája alig áttekinthető, s ami még ennél is nagyobb baj, számtalan méltánytalanságra ad okot és alkalmat. Leginkább hátrányos a munkaegység szerinti részesedés, mivel a munkaegység az idén is csak 15—16 forintot ér. Jobb ennél a készpénzfizetés, minthogy az idén a szőlőművelők napi keresete 35— 60 forint között alakult. De a százalékos művelőkkel még ők sem versenyezhetnek, hiszen az idén például nem volt ritka a kukorica 40 mázsás átlagtermése, amelyből 30 százalékot kaptak a gazdák. És mivel a gépi munkákat a közös végezte el, 12 munkanapnál nem volt több az az idő, amit a gazdák a kukorica kapálásával, illetve betakarításával eltöltöttek. Ily módon az innen szárma„szivárvány” zó napi jövedelem nem egy esetben megközelítette a 200 forintot, ha a természetbeni részesedést pénzértékre számítjuk át. Más gondok felhője is kavarog a részesedés tarka szivárványa alatt. Így például a százalékos művelésre kiadott paradicsomterület termése összességében nem érte el a tervet, s azok a gazdák, akik mégis túlteljesítést értek el, prémiumra jogosultak a tavaszi megállapodás értelmében. Az sem csoda, hogy a fiatalok csak mint alkalmazottak vállalnak munkát a közösben, noha a kétszázhetven gazdának jóformán csak az cgyharmada a munkaképes. Ötvenkilenc év az átlagéletkor. A közös fejlődése a 260 hold új szőlő és gyümölcsös jóvoltából megalapozott, de ezt a fejlődést már az idén is fékezte az elosztási formák rosszul kialakított rendszere. Sürgős változtatásra, illetve előrelépésre van tehát szükség, s ezt a vezetők is jól tudják. Saúios, szándékuk megvalósítása a gazdák egy részének az ellenállásába ütközik, azokéba, akik görcsösen ragaszkodnak a százalékos műveléshez. legfőbb ideje, hogy már most kidolgozzák a jövő évre szóló, egységes, mindenki számára méltányos elosztási formákat, s ezt brigádgyűléseken beszéljék meg a gazdákkal. Arra kell törekedniük, hogy a már közösen kialakított, átgondolt. megbeszélt tervek kerüljenek a közgyűlés plénuma elé, s jövőre a kész- pénzfizetés szélesebb körű alkalmazásával tegyék igazságosabbá a jövedele : el osztást. H D. A község központjába telepítik a vízmüvet Tiszakécskén A község pereméről a központjába telepítik Tiszaikécskén az Észak Bács megyei Vízmű Vállalat kezelésében üzemelő vízmüvet. Eddigi előnytelen elhelyezése miatt ugyanis nem tudta a lakosság vízszükségletét hiánytalanul kielégíteni. Az új telephely kijelölése már megtörtént, s a kút fúrásához, valamint a vízmű épületének (szivattyúház, stb.) a létrehozásához a jövő év tavaszán fognak hozzá- A mintegy másfél millió forint költséget nagyjából egyforma arányban a vállalat, a megyei és — a KÖFÁ-ból — a helyi tanács fizeti. Előreláthatóan a következő év második felében már üzemel az új vízmű, s amennyiben szükséges, sort kerítenek majd a további bővítésére is. Befejeződött a mezőgazdasági mérnöktovábbképző tanfolyam Szombaton befejeződött Szegeden a Délalföldi Mezőgazda- sági Kísérleti Intézetben rendezett mezőgazdasági mérnök- továbbképző tanfolyam. Ezen hét megye: Csongrád, Bács, Békés, Hajdú, Szabolcs, Szolnok és Nógrád termelőszövetkezeteinek szakemberei vettek részt. A háromhetes tanfolyam hallgatói megismerkedtek az újabb hazai és külföldi növénytermesztési, talaj művelési, gépesítési, valamint üzemszervezési eljárásokkal. Sk% iskolapadtól «x szakmunkás bizonyít irányig A gazdaságirányítási rendszer reformjának a megvalósítása az eddiginél jobb munkát kíván a vezetőktől és a fizikai munkásoktól egyaránt. Vajon megfelel-e mindenben szakmunkásképzésünk. jelenlegi rendszere a magasabb követelményeknek? A helyes válasz megfogalmazásában nyilván azok segíthetnek a legtöbbet, akik közvetlenül részt vesznek a nevelő munkában, vagy beosztásuknál fogva nap mint nap foglalkoznak a fiatalok problémáival. Csábitó ajánlatok Meghívtuk szerkesztőségünkbe Fehér Józsefet, az ÉM. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat munkaügyi osztályának a vezetőjét, Török Sándort, a MŰM. 607 es számú Iparitanuló Iskola igazgatóhelyettesét, Besenczi Mihályt, az iskola gyakorlati oktatómunkájának az irányítóját és arra kértük őket, mondják el: milyen változtatásokkal lehetne még színvonalasabbá tenni a szakmunkásképzést. A kérdésből adódóan vendégeink nem arról a fejlődésről beszéltek elsősorban, amit a kecskeméti iparitanuló iskola és az állami építőipari vállalat elért a fiatalok nevelése terén, hanem a ma is meglevő, égető gondokról. Fehér József azzal kezdte, hogy évről évre igen %ok fiatal vándorol el a vállalattól közvetlenül a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után. A legutóbbi felmérés szerint például a vállalattól kilépett szobafestők 70—80 százaléka fiatal volt. A lemorzsolódás okai között elsőként említették vendégeink, hogy egyes ktsz-ek, állami gazdaságok, tanácsi vállalatok nem fordítanak gondot az utánpótlás nevelésére. Ehelyett minden rendelkezésükre álló — és sokszor törvénytelen — eszközzel igyekeznek elcsábítani az állami vállalattól a fiatalokat. Az elvándorlás másik fő okát abban látják a szakemberek, hogy a fiatalok teljesítménye az első években messze elmarad a kívánalmaktól, az alacsony teljesítményért pedig nyilvánvalóan kevesebb bért kapnak, mint amennyit szeretnének. így különösen szívesen mennek oda, ahol időbérben dolgozhatnak. Törés a harmadik évben Igaz, hogy az iparitanulóiskolának elsősorban az a kötelessége, hogy mindarra megtanítsa a fiatalokat amire a szakmájuk gyakorlása közben szükségük lesz. Ebben nincs is hiba. De, mint a munkaügyi osztály vezetője megfogalmazta: — Jobban fel kellene készíteni őket arra is, hogy a vállalatok nem elégszenek meg a hozzáértéssel, mennyiségi követelményt is támasztanak velük szemben. Török Sándor igazgatóhelyettes szerint az iskola nevelői figyelemmel kísérik a tanulók fejlődését a munkájuk mennyisége szerint is. Hangsúlyozta, hogy az első és a második évben nincs baj a gyerekek szorgalmával. Példaként említette, hogy az elsőéves kőműves tanulók a felnőtt normát körülbelül 60—70 százalékra képe- I sek teljesíteni becslésük szerint. És ez jónak mondható. A harmadik évben következik be a törés, amikor az iskola szakoktatói átadják a tanulókat a vállalat szakoktatóinak. — A mi oktatóink jó szakemberek, de kétségkívül nem pedagógusok. Valószínű, hogy a munkára nevelés legfontosabb időszakában a harmadik évben valóban előnytelenül hat a változás — felelte Fehér József. Nagyobb szerepet kap a KIŰZ Beszélgetésünk során lassan kialakul a meghívott szakembereik közös álláspontja. Szerintük mindenekelőtt érvényt kellene szerezni a rendelkezéseknek és megakadályozni azt, hogy egyes vállalatok a megengedettnél magasabb órabérrel, egyéb juttatásokkal csábítsák el a tanulókat. Kívánatos változtatni a jelenlegi „oktatócserés” rendszeren is. Nevelje három éven keresztül a szakmunkásjelöltet ugyanaz az oktató és az eddiginél jobban serkentse őket a szorgalomra, a magasabb teljesítmény elérésére. Három év alatt a szakmai ismeretek mellett meg kell tanulnia a fiatalnak azt is, hogy csak akkor állhat helyt a vállalatánál, hogyha maradéktalanul végrehajtja a normában megszabott feladatokat. A vállalat pedig adjon tapasztalt munkásokat tanítónak, támasznak a negyedik évben. Akkor, amikor az önálló kereket, a nagyobb szabadság köny- nyen „megkavarja” a fiatalokat. örömmel hallottuk, hogy az építőipari vállalatnál újjászervezik a KISZ-t is és ^ : eddiginél nagyobb szerepe* 'oosik neki a fiatalok ne ' én, összefogásában. B. D. A kubai pártküldöttség látogatása A Kubai Kommunista Párt megyénkben tartózkodó delegációja szombaton délelőtt Bajáról Felsőszentivánra látogatott A községi tanács épületében dr. Orha István, a községi tanács vb- elnöke fogadta a vendégeket, majd Vámos Ferenc, az Üj Elet Tsz agronómusa adott tájékoztatást a közös gazdaság eredményeiről. A küldöttség miután megtekintette a tsz tanyaközpontjában a korszerű állattartást, visszautazott Bajára, délután a Kubai Kommunista Párt küldöttsége a Kalocsavidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalatnál tett látogatást, majd este Kecskemétre érkezett, ahol Borsodi György, a megyei pártbizottság titkára és a város vezetői fogadták a vendégeket A Kubai Kommunista Párt delegációja nagy figyelem“.'ti hallgatja dr. Molnár Frigyes elvtárs tájékoztatóját, amely a megye fejlődéséről adott képet. Városnézés Baján. Kubai vendégeink rövid városnéző sétáju során az fizietek kirakataiban és a Sugovica-partl panorámába . gyönyörködtek. (Pásztor Zoltán felvételei.) Dr. Molnár Frigyes, az MSZMP megye; bizottságának első titkára a bajai járási pártbizottságon fogadja a Julio Camacho Aguilera vezette kubai küldöttséget.
