Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-02 / 284. szám
«, oldal. 1966. december Z. péntek Pái’tfitkár és gaxdcisági v©s©fő - Előrelátás a legjobb megelőzés a kongresszusról Megnőtt a távlati tervezés fontossága Az első kép, ami az Izsáki rében a párt. mozgósító ereje Állami Gazdaság pártirodájá- ban fogad: Ferenczi József párt- titkár előtt a Népszabadság aznapi szétnyitott száma. — A beszámolóval kapcsolatban máris seregnyi gondolat foglalkoztat — vallja mosolyogva. — Figyeljen csak: „A mechanizmus reformja révén a tervező szervek nagyobb figyelmet fordíthatnak az alapvető gazdasági folyamatok tanulmányozására, kölcsönhatásuk sokoldalú elemzésére. Ezzel öszefüggésben . szükségszerűen megnő a távlati tervezés fontossága, a hosszabb távra történő szabályozás szükségessége.”, — Miért fontos ez? — kérdi szinte önmagától. — Megpróbálom elmagyarázni. A gazdasági reform törekvéseiről a csaknem száz tagú pártszervezetünk már eddig is többször kapott tájékoztatást. Am ezek többnyire csak általános körben mozogtak. Mostantól azonban a konkrét gazdasági feladatokkal is megismerkedhetnek idejében, s így a gazdaság dolgozói köúgyszólván meghatványozódik. Korábban ugyanis az éves terv részleteit csak az adott esztendő márciusában Ismerhettük meg, s ha tetszett, ha nem,' el kellett fogadnunk, hiszen már idő sem volt a mérlegelésre, így a szocialista munkaverseny szervezése sem jöhetett szóba hamarább. Arról nem is szólva, hogy néhány évvel ezelőtt a terv a szőlő átlagtermését 43 mázsában határozta meg, s ez az akkori körülmények között teljesen irreális volt, nem is ösztönözhette az ott dolgozókat, hiszen a teljesítése eleve kilátástalan volt. Most azonban — már részletesen sorolja —, a jövő évi terv 7500 mázsa kenyérgabona, 12 ezer hektó bor, 180 vagon alma és közel 40 vagon hús értékesítését írja elő. Sőt azt i.s tudja, hogy 1970-ben például 37 ezer hektó bort és 425 vagon almát termesztenek. Vagy azt, hogy a bérezés mindinkább a teljesítmény figyelembevétele alapján történik. Igaz, az önállóság nemcsak a gazdasági vezetésre, de a pártszervezetre Nagyobb önállóság az eszközök felhasználásában Az OVF Vízgépészeti Vállalat Lajosmizsei Gyáregysége a második ötéves terv szülötte: 1965. júniusa óta dolgozik teljes kapacitással. Mindössze néhány alkalommal jártam az üzemben rövid fennállása óta, de ennyi is elég volt ahhoz, hogy meggyőződjek róla: az itt dolgozók gondolkodása is olyan friss — vagy a divatos szóval élve — korszerű, mint a környezetük. E fiatalos lendület segítette át a kollektívát a kezdet nehéz időszakán, és ennek tulajdonítható, hogy az új gyártmányok meghonosítása mellett már jelentős exportfeladatra is vállalkozott az üzem. Vajon mi ragadta meg legjobban Kiss József gyáregységvezető figyelmét mindabból, ami a pártkongresszuson a gazdasági reformokkal kapcsolatban elhangzott? — Az irányelvekből, egyéb tájékoztatókból már korábban megismerkedhettünk — legalább is nagyvonalakban — a Kádár elvtárs beszámolójában elhangzottakkal. Éppen ezért nem első benyomásaimat köalöm most, hiszen munkatársaimmal nagyon sokat tűnődtünk, vitatkoztunk az elmúlt hónapokban a jövőnk felett — bocsátja előre Kiss József, majd így folytatja: — Bevallom nehéz ebből a sok és egymással szorosan ösz- szefüggő témából egyet kiragadni. De, ha mégis ezt kell tennem, akkor a beruházási rendszer továbbfejlesztését említem. Ismeretes, hogy korábban mereven elhatárolták például a beruházásra és a felújításra fordítható összeget. Így adódhatott olyan helyzet nálunk is, hogy felújítottunk olyan gépeket, melyek régen megértek a kiselejtezésre és, akadályozták a gyártmányfejlesztést. Egyszerűen azért, mert felújításra volt pénzünk, új gépek vásárlására viszont nem. Esetenként arra kényszerültek a vezetők, hogy felújítás címén beruházást hajtsanak végre — figyelembe véve az üzem és a népgazdaság érdekét. Csak örömmel üdvözölhetjük tehát, hogy az eszközök felhasználásában is nagyobb önállóságét kapnak a vállalatok az eddiginél. Nem kell pazarlástól tartani, hiszen a fejlesztések nagy részét saját pénzeszközeiből végzi majd a vállalat, az önköltség kedvező alakulásához viszont anyagi érdeke fűződik az igazgatónak és fizikai munkásnak egyaránt. Az önállóság növeléséért cserébe azt kéri államunk, hogy helyesen gazdálkodjunk anyagi erőnkkel. Nem kis felelősség ez. De csak azok félnek tőle, akik eddig — mert módjukban állt — kizárólag azzal törődtek, hogy „fedezzék” magukat minden oldalról és messze elkerülték a kockázat árnyékát is. Sommázva az eddigieket: meg vagyok győződve arról, hogy ezután bár nehezebb, de ugyanakkor jobb lesz vezetőnek lenni. Az eredményes munka utáni jogos igényhez ugyanis a lehetőr ségeket is párosítja .pártunk, kormányunk. is nagyobb felelősséget ró. Ám, ha a kommunisták ismerik a feladatukat, sokat segíthetnek A párttitkámak az emberekkel való törődésről is van néhány szava: — Az idén két komfortos munkásszállást építettünk. Jövőre pedig, ahol bejáró dolgozókat foglalkoztatunk, fürdőket és üzemi konyhát létesítünk. A vállalatok által szervezendő lakásépítésről Kádár elvtórs is szólt a beszámolójában. Mi már ezt évek óta szervezzük, s ennek eredményeképpen az idén nyolc lakást építettünk dolgozóinknak, szövetkezeti alapon. Ezt jövőre megduplázzuk. Ez egyebek között a területünkön levő több mint 300 tanya felszámolásában is nagy segílség. H. D. Évente, a fűtés megkezdésének idején a tűzrendészeti hatóság — éppen úgy, mint nyáron a kenyérgabona védelméért — otthonaink védelmére mozgósítja a társadalmi szerveket, a megye egész lakosságát. A védekezés fontosságát alátámasztja a lakóházak, a lakások tűzeseteiből összeállított kár- statisztika. Eszerint 1064-ben tűzeset több mint 159 ezer forint kárt okozott. 1965-ben 74 esetben 168 ezer forint tűzkár keletkezett, az idén pedig, a harmadik negyedév elejéig 71 tűzeset nyomán közel 111 ezer forintnyi érték pusztult el. Otthonunk szépségének elvesztését, a több éves, évtizedes csinosítását azonban nem lehet forintban kifejezni. S nem tartalmazzák a fenti adatok a helyreállífás, az új bútor, ágynemű stb. beszerzésének költségeit. S még megemlítjük, hogy tavaly például 18 égési sebesülés történt, és három gyermek belehalt sérüléseibe; ' vagy: az idei tüzesetek következtében tizenegyen sérüljek, két felnőtt pedig áldozatául esett a tűznek, a statisztika meg figyelmeztetőbb. Fokozottabb gondosságra, előrelátásra, a tűzrendészeti szabályok maradéktalan betartására int. A megyei tűzrendészeti parancsnokság a cél érdekében 5 ezer — a tűzmpgelőzést tudatosító — plakátot adott ki a házkezelőségeknek. A falusi lakosság részére 40 ezer röplapot bocsátott kJ a legjellegzetesebb tüzekről való tájékozódás, illetve figyelmeztetés céljából. Felvilágosító szóval akcióba léptek a megye önkéntes tűzoltói, a kéméjnyseprő vállalat és a házkezdi őségek dolgozói. Ezen túlmenően azonban mindenkinek elsősorban saját érdeke, állampolgári kötelessége a gondosság,! a gyermekek felügyelete, oktatása. Megyei tűzrendészen parancsnokság Nagyközségek az iparosítás útján Tervek és elképzelések Kiskuttmajsán A megyei pártéríekezlet anyagából: „A második ötéves terv időszakában 15 ezerrel növekedett a megyei iparban dolgozók száma. A munkásosztály elsősorban az öt városban gyarapodott, de több nagyközségben is létrejött az ipar bázisa.” ,,A foglalkoztatási problémák megoldásának és a távoli municahelyeken dolgozók helyhezkötésének az érdekében szükséges a 8—12 ezer lakosú nagyközségek további iparosítása.” A mezőgazdasági klub előadásai A népfront járási bizottságának szervezésében Dunavecsén már évek óta sikerrel működik a mezőgazdasági klub. Az idén a klubelőadásokat négy községben tartják: Dunavecsén, a Járási székhelyen, valamint Solton, Hartán és Kunszentmiklö- son. Foglalkoznak a termelőszövetkezeti demokráciával* az önállóság helyes értelmezésével, a munkadíjazás és Jövedelem-részesedés új módjaival, a közgazdasági elemzőmunka Jelentőségével, valamint a termelőszövetkezetek eegéd- és Egy-egy előadáson több környező község mezőgazdasági szakemberei vesznek részt; Kétezer tonna narancs A mogyoró, a füge, a mazsola és a banán után megérkezett az első narancsszállítmány is. December 1-ig egyébként 85 tonna egyiptomi földi mogyoró 520 tonna füge, 150 tonna mazsola és 320 mázsa banán került forgalomba. A jövő héttől A kiskunfélegyházi járás politikai és gazdasági vezetői a harmadik ötéves terv fontos teendőjének tartják a 13 ezer lakosú Kiskunmajsa további iparosítását. Ispánovits Márton, a járási pártbizottság első titkára így vázolta a község munkaerőhelyzetét és a fejlesztést célzó elképzeléseket: — Körülbelül ezren járnak el a községből dolgozni. De ennél lényegesen több a szabad munkaerő, hiszen so^ háztartásban dolgozó nő munkát vállalna, ha 'megfelelő alkalmat .teremtenénk számára. Figyelembe kell vennünk azt is. hogy a községnek csak egy kisebb tsz-e van, a földterület zömén tszcs-k gazdálkodnak. Ahogy egyre közelebb kerülnek a fejlett nagyüzemi módszerekhez, gépesítik gazdálkodásukat, úgy csökken a munkaerő-szükségletűik, s növekszik a községben az ipari tartaléksereg. — Elsősorban a meglevő üzemek: többek között a Finom- mechanikai Vállalat községi telepének és a csomagolóanyaggyártó üzemnek a fejlesztésével kívánjuk növelni/ az ipari munkahelyek számát — közölte az első titkár, majd arról szólt, hogy a következő években bevezetik Kiskunma jsára a Szánkon nyert földgázt. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az olcsó fűtőanyag is segítheti az iparosítást. Azzal zárta a tájékoztatót Ispánovits elvtárs. hogy a község szociális ellátottsága is biztatóan alakul az iparosítás, a munkaerő helyhez kötése szempontjából. A megye egyik legszebb kultúrházával dicsekedhet Kiskunmajsa. van bölcsődéje, óvodája, megkezdődött a szövetkezeti lakásépítés és a harmadik ötéves terv időszakában többek között egy új áruházat, SZTK-rendelőt, gimnáziumot, sportpályát építenek. Munkát keresnek az asszonyok Varga Antal, a község pártfolyamatosan várható a na- _ _ mauM-u,«»».«.».» __„ _ rancs érkezése. Az ünnepekig i titkára és Papp István tanácsmeliéküaemégi MiflÉgtt NÉtem jäfe A egyaránt hangsúlyozzál évek óta a kSÍség egyik legégetőbb problémája az, hogy á kenyérkeresők nagy része családjától távol kénytelen dolgozni Nincs olyan nap, hogy ne kopogtatna a párttitkárnál néhápv asszony: „Anti bácsi! Segítsen elhelyezni a férjemet itt Maisán”, vagy: „Titkár elvtárs! Lakásra spórolunk, dolgozni szeretnék a férjem mellett én is.” Az elmondottakhoz hozzáfűzi Varga Antal, hogy e problémák ellenére összehasonlíthatatlanul jobb ma már a foglalkoztatottsági arány a községben, mint évekkel ezelőtt volt. Jelenleg körülblül 850 embernek ad kenyeret a község ipara, idén kétszázzal nőtt a foglalkoztatottak száma. A legtöbb dolgozót a Bács- Kiskun megyei Finommechanikai Vállalat helyi üzemében találjuk: 310-en készítenek drótfonatot, fémjátékokat a telepen. A gépjavító állomás 210, a két ktsz összesen 163. a sütőüzem 20, a háziipari szövetkezet 28 munkással dolgozik. Ezenkívül a háziipar — az anyagellátástól függően — 160—180 nőt foglalkoztat bedolgozóként. Nyáron pedig a konzervgyár felvásárló telepe is igényel 70—8o nőt szezonmunkára. Autóbusszal Szegedre — Mindez azonban lényegesen kevesebb, mint amennyi kellene — foglalja össze t z 'elhangzottakat a tanács« Inök, majd így folytatja: — Az ipari munkahelyek számának növelésére int bennünket, hogy az utóbbi öt évben körülbelül ezer család vándorolt el Kiskunmajsáról — részben a foglalkoztatási problémák miatt. És erre int természetesen az „ingázók” ezres tábora is, az a tény, hogy napról napra maj- sai asszonyokkal rakott autóbuszok indulnak a szegedi üzemek felé. A község vezetői is hangsúlyozzák beszélgetésünk során, azt, amit a járási pártbizottság első titkárától hallottunk: előreláthatólag a mezőgazdaság i munkaerőigénye is csökken majd a következő években, hi- I szén a 19 ezer Holdon gazdálkodó 4 tszcs és egy szakszövetkezet biztosan halad a nagyüzemi gazdálkodás felé vezető úton. A Petőfi Tszcs például már 1200 hold közös földterülettel dicsekedhet. Földgáz a termelésben A községi iparfejlesztés leg- Kö2élebbi lépéseként a Bács-Kis_ kun megyei Finommechanikai Vállalat helyi telepének a bővítését említik a vendéglátóink. Hárommillió forint költséggel újabb műhelyeket és szociális létesítményeket építenek az üzemben és így lehetővé válik, hogy 1968-ra a munkáslétszám megközelítse a hatszáz főt. Különösen örvendetes, hogy a munkások 60 százaléka továbbra is nő lesz. Ä csomagolóanyag-gyártó üzem fejlesztésére ma még csak elképzelés van, de a majsaiak remélik, hogy újabb gépek üzembe helyezésével, a három műszakos termelés megszervezésével a jelenleginek körülbelül a duplájára: 150-re tudják növelni a munkások számát a következő években. Ez azért is kívánatos, merj; itt szinte kizárólag nők dolgoznak. A háziipari szövetkezet bedolgozó hálózatának a fejlesztését nagymértékben segíti majd, hogy a jelenlegi sütőüzem épületét megkaphatja a szövetkezet, hogy itt központi anyagelosztó és áruátvevő részleget szervezzen. A harmadik ötéves terv során ugyanis korszerű péküzem épül Majsán. A gépjavító állomás távlati fejlesztését célzó elképzelések még nem érlelőditek tervvé. Talán annyit érdemes megemlíteni. hogyha sikerülne a meglevő helyiségek közül néhányat felszabadítani, akkor itt megfelelő telephelyet kaphatna egy műanyagfeldolgozó részleg is. A gépjavító állomást és a finom- mechanikát egyébként elsőként kapcsolják be maid a községi földgázhálózatba. Megfontolandó, hogyan lehelne hasznosítani közvetlenül a termelésben az olcsó fűtőanyagot, Ha az illetékesek hozzájárulnak ahhoz, hogy a földgázt gőzt termelésre is lehet használni, akkor ez feltétlenül indokolná ogy kisebb zöl<jlség-gxümölcs~ tartósító üzem létrehozását is. A község mezőgazdasága, az újonnan telepített gyümölcsösök bőséges nyersanyagellátást biztosítanának. B. JQ,
