Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-02 / 284. szám
1966. december í. péntek 5. oldal Új tv-íilmsorozat PRINC. A A „Kávés Katica” elvirult bájú eszpresszó a Váci úton. Előtte zajlik a lcömyók élete: hatalmas teherautók robognak Angyalföldre, onnan háziasz- szonyokat szállít a 33-as villamos a Lehel piacra. Ajtaja sűrűn nyílik: bőszoknyás kofák érkeznek kiürült kosaraikkal, rosszcsont unokákat habossütemény- nyel szelídítő nagymamák, alkalmi párocskák és szolid polgárok cserélnek helyet. A kissé kopott díszlet állandó, a közönség folyton változik ... — Jó díszlet, nem? — kérdi az író, örsi Ferenc. — Itt forgatták ugyanis a Princ néhány jelenetét. Princ, a katona címmel új, 13 részes filmsorozatot készített a televízió. December 3-án, szombaton kezdik vetíteni. A nézők még jól emlékeznek a tv első történelmi témájú filmsorozatának hősére — Tenkes kapitányára, akit örsi Ferenc hívott életre és indított el a siker és népszerűség útján. Miben különbözik Tenkes kapitányától az új hős, Princ, a katona? — Először is abban, hogy Tenkes kapitánya — Zenthe Ferenc, a mentét felváltotta a Néphadsereg zubbonyára, tollas föveg helyett tányérsapkát visel, mert Petneházi százados lett. A filmben a teljes Tenkes- stáb felvonul. Ami alapvetően elhatárolja a két filmet; a mostani napjainkban játszódik. Hőse egy ifjú, aranykezű autószerelő, a Lehel piac „prince”, akit környezetének leplezetlen csodálata vesz körül. Aztán bevonul katonának, a princből újonc lesz, itt kezdődnek el a kalandjai. A bonyodalom mindig abból adódik, hogy egy meglehetősen szabad életet élő fiatal összeütközik a renddel, fegyelemmel, kötelességteljasítés- sel. Es a végén majdnem megjavul ... Mi volt a célja a történet megírásával? — Cél? Egy biztos, nem a halhatatlan művek számának gyarapítása. Egyszerűen szerettem volna valamit megfogalmazni mai érvénnyel a máról, arról, hogy milyen a katonai szolgálati idő és a fiatalok élete. A történet tehát fiatalokról szól fiataloknak? —- Fiataloknak is. De remélem, hogy azok is megnézik és jól szórakoznak Princem kalandjain, akik már „átvészelték” a katonaévüket — A Patyolatakció során valóban lehetőségem nyílt megismerkedni a katonafiatalok életével. Végigjártunk egy csomó alakulatot, sokat beszélgettem a fiúkkal, néphadseregünk tisztjeivel. Vastag jegyzetfüzeteket töltöttek meg azok a történetek, amelyek alapot adtak a sorozat megírásához. Rengeteg anyag gyűlt össze, 990 oldal lett maga a forgatókönyv, de míg összeállt, ennek legalább a háromszorosát kellett megírni. Ezután Princet, az írói megfigyelés és képzelet újdonsült gyermekét Fejér Tamás rendező vette gondjaiba, hogy új életre keltse egy másik műfajban — a filmben. Princ alakítója Emyei Béla — fiatal színész. Vele és társaival esnek meg azok a furcsaságok, melyeken hamarosan jóikat nevetünk, vagy elgondolkodunk. A filmben 120 színész játszik, közülük ketten — Moór Mariann és Schweiz András — a kecskeméti Katona József Színházat képviselik. Madaras József egy árva kiskatonát alakit, aki egy öregedő asszony karjaiban és lakásán véli megtalálni az otthont, amire egész életében vágyakozott. Még néhány ismerős név a népes szereplőgárdából: Avar István, öze Lajos, Tordy Géza, Felföldi Anikó, Szabó Gyula. Princ, a katona hamarosan bemutatkozik a képernyőn. Míg kalandjait egy ország figyeli kitörő nevetéssel, vagy izgatottan, Örsi Ferenc, az író visszakanyarodik régmúlt idők nagy történelmi alakjaihoz; — Táncsics Mihályról szeretnék írni egy tv-játékot. Közben négyrészes Rákóczi-fiImihez is gyűjtögetem a vázlatokat. A megírandó Táncsics-darab- ról visszafogottan, körvonalakban beszél.- Közben messzire néz, túl a „Kávés Katica” füstös ablaküvegén, a szemközti Lehel piac harsogó elevenségét figyeli. Vadas Zsuzsa Bikáin és ötlet ' Több ízben szóltunk már el-1 ismeréssel a kecskeméti sza- ■ badegyetem sokoldalú idei prog- ! ramjáról, irodalmi tagozatáról \ külön is. Űjabb dicséretet kell mondanunk és szívesen tesszük, mert hasznos kezdeményezésről van szó: A szabadegyetemen szereplő írók ugyanis egyúttal író—olvasó találkozón is részt vesznek valamelyik üzemben. Sánta Ferenc az építőipari vállalatot, legutóbb Simon István a cipőgyárat látogatta meg. (A cipőgyári találkozó különösen meghitt, oldott hangulatú volt. A dolgozók negyedrésze megjelent!) Jelen esetben a Városi Művelődési Ház és az SZMT kulturális bizottságának érdeme, hogy a szabadegyetem lehetőségeiben ötletes alkalmat találtak az érdeklődés további élénkítésére. Sánta Ferencet és Simon Istvánt pedig köszönet illeti, amiért vállalták zsúfolt programjuk újabb dúsítását. (sz) Merész vállalás — határidő előtt hészen A tanévkezdet elején derült égből villámcsapásként érte a Kecskeméti Gáspár András Helyiipari Iskola igazgatóságát a statikád szakértők megállapítása: a reszelőgyár melletti egyemeletes. 10 tantermes iskolájuk szintelválasztó „mátrai födémje” annyira elavult, hogy csak teljes kicserélésével hárítható el az életveszély az öreg épületről. A helyreállítás ács-, kőműves, és szerelő munkálatainak legkorábban lehetséges határidejét az év végére becsülték. Az intézet ipari tanulód — akiknek már a leninvárosi iskola idejében történt átadásban is jelentős szerepük volt — KISZ-szervezietük kongresszusi felajánlásaként elvállalták, hogy november 20-ra elvégzik a 250 ezer forint értékű munkát. Az iskola szakoktatóiból és tanulóiból létesült munkaközösség. élükön Fekete Sándorral, a kivitelezés felelős megbízottjával november 2-ra — 18 nappal AZ ESTI HÍRLAP november 25-i számában feltűnő helyen „Ritka nagy pillanat” cím alatt Jancsó Miklós filmrendezővel készített interjú jelent meg Zsugán István tollából. Többi közt a kitűnő rendező készülő filmjéről is szó esik benne. A film hősei — mint Jancsó Miklós nyilatkozza — az első világháborúban fogságba esett magyarok, akik a fiatal szovjet állam védelmére beállnak a Vörös Hadseregbe. Eddig rendben van a dolog. Ott azonban nincs rendben, ahol népünknek, a magyarságnak a történelme során tanúsított magatartására vonatkozó „értékítélet” olvasható. Egyébként nem derül ki, hogy ezt is a filmrendező nyilatkozza-e, vagy az újságíró véleménye-e, mert egyetlen feltett kérdésre a második gondolatjel után következik, AM MOST ne azt firtassuk, hogy ki, miért tette a megállapítást, s az miként jelenhetett meg a közvéleményt, a köztudatot is formáló lapban, hanem magával a véleménnyel szálljunk szembe. „— A film olyan ritka pillanatról szól, amikor önként mentek harcolni magyar katonák. Tagadhatatlan tény ugyan*- is. hogy mi magyarok a nagy történelmi sorsfordulókon évszázadokon át mindig várakozó álláspontra helyezkedtünk; a legritkább esetben mentünk önként a harcba, legfeljebb hagytuk magunkat a vágóhídra hajtani, amint ezt históriánk megannyi szomorú fejezete bizonyítja. Mégis: van a magyar Országos ifjúsági honismereti tanácskozás lesz Kalocsán Az országszerte kibontakozó ifjúsági honismereti mozgalom egybehangolására a KISZ Központi és Bács-Kiskun megyei Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos és Bács-Kiskun megyei titkársága, valamint a megyei tanács művelődésügyi osztálya országos ifjúsági honismereti tanácskozást hívott össze Kalocsára január 4—5-ére. A tanácskozáson valamennyi megye ifjúsági honismereti szakkörei képviseltetik magukat, részint a legkiválóbb szakköri titkárok, részint a szakvezető tanárok által. A kétnapos tanácskozás alkalmával számos elméleti és módszertani előadás hangzik el, de lesznek gyakorlati foglalkozások Is. Ugyanebben az időben megyei honismereti kiállítást rendeznek, a művészeti csoportok pedig tájjelegű kulturális műsort adnak. Az első országos ifjúsági honismereti tanácskozás résztvevői találkoznak majd a foktői krónikaírókkal, akik az országban elsőként kezdeményezték a honismereti mozgalmat. Ritka nagy Melléfogás történelemnek néhány ritka nagy pillanata, amikor másként viselkedtünk. Például 1919- ben.” Ez az inkriminált kitétel arra utal, hogy aki a magáénak vallja, még elemi fokon sem ismeri népünk történelmét. Azokat a tagadhatatlan tényeket, amelyek azt bizonyítják, hogy mi magyarok a történelmi sorsfordulókon bizony nem ritka esetben mentünk önként harcba. * CSUPÁN néhány példát. Vajon Hunyadi János jobbágykatonái nem önként szálltak szembe a török szultán hadaival, s verték el őket Nándorfehérvár falaitól? Dózsa serege nem ölűként fogott kaszát-kapát, hogy történelmi fordulatot idézzen elő a jobbágyság sorsában? S később, a másfélszá- zados ozmán uralom idején hányszor mentek önként harcba a magyarok, hogy megtépázzák, kiverjék a megszállót? S a Rákóczi-féle szabadságharc kurucai talán azért küzdöttek a labancokkal, mert „hagyták magukat a vágóhídra vinni”? És a 48-as szabadságharc hősei? Garibaldi magyar vitézei? És a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vörös katonái már 1917-bem is — és nemcsak két évvel később — miképpen fogták kezükbe a fegyvert, ha nem önként? Es idehaza, a Tanácsköztársaság védelmére had- baszállt fiatal magyar vörös hadsereg harcosai? Hát a spanyol köztársaságot a fasiszta Franco seregeivel szemben védő magyar önkéntesek ezrei? A PÉLDÁKAT hosszan lehetne még sorolni arról, hogy mi magyarok milyen harcos álláspontra helyezkedtünk a történelmi sorsfordulókon. A históriánk szomorú fejezeteit bizonyító esetekben a várakozó álláspontnak nem a magyarság önkéntességének a hiánya, hanem az elnyomó, a hatalmat a kezében tartó uralkodó osztály magatartása volt az oka. Súlyos hiba viszont a kizsákmányoló kisebbség bűnét az egész magyarság, népünk nyakába varrni. Ez amellett, hogy történelemhamisítás a javából, eléggé el nem ítélhető módon népünk múltjának, karakterének a mélységes lebecsülése. Mert (s ha mást nem, legalább ezt illett volna az interjú nyilvánosságra hozóinak tudniuk) igaz ám történelmi nagy- iaink egyikének megállapítása: “8V népnél sem vagyunk alább- valóak! Tarján István a vállalt határidő előtt — befejezte a födémcserét, kifogástalan minőségben. Az építőipari vállalat szerszám- és anyagkölcsönén. valamint a Fémmunkás Vállalatnak a 44 felhasznált vasgerenda egyengetéséhez nyújtott segítségén kívül, saját erejükből végeztek el mindent, az anyagbeszerzéstől az utolsó simításokig. A ‘munkálatokban két másod- harmadéves kőműves, egy ács- tanulócsoport. víz-, fűtés-, és villanyszerelő, asztalos és lakatos tanulók vették részt. Név szerint is megemlítjük a kőművesek közül Taskovics Istvánt, Válent Sándort, Szappanos Lajost, az ácsok közül Vajda Miklóst és Sipos Györgyöt, Pápai Lajos lakatost, Kovács Béla asztalost. KISZ-vezetőségi tagokhoz méltó példaadó teljesítményt nyújtottak. Az iskolában jelenleg a festés folyik, december 10-re berendezve, tanításkész állapotban áll ismét az épület. (Sz) December 14-től 19-ig politikai konyviiét December 14-től 19-ig a megye harminc községében rendez a megyei könyvtár politikai könyvhetet. Ez idő alatt a könyvtárakban fokozott propagandát fejtenek ki a társadalomtudományi művek terjesztésében. A községi pártbizottságok mindenütt gondoskodnak előadóról, aki a politikai irodalom jelentőségét ismerteti. Megjelent a Világtörténet tizedik kötete Hat esztendei megfeszített munka után eljutott az olvasók kezébe a Kossuth Könyvkiadó nagyszabású vállalkozásának, a Világtörténetnek utolsó, 10. kötete is, ezzel a sorozat teljessé vált. Ez a magyar könyvkiadásban páratlan sorozat az emberiség őstörténetétől napjainkig kíséri nyomon és értékeli a történelmi eseményeket. A kötetek tanulmányozását számos időrendi táblázat, névmutatók, irodalom- és forrásjegyzék, sok-sok térkép és egyéb melléklet segíti. Az igen szép kiállítású, összesen mintegy 9000 oldalas sorozat viszonylag olcsón, 1600 forintért kapható. Megszerezhető azonban egy esztendei részletfizetésre is. A könyv iránt érdeklődők a helyi pártszervezet propagandistájánál jelentkezzenek, aki a megrendelést továbbítja a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségéhez. Utazási kedvezmény egyetemistáknak Az 1966—1967-es tanévben 15 000 egyetemista kapja meg hazánkban a Nemzetközi Diák- szövetség igazolványát — határozta el a KISZ Intéző Bizottsága. Ennek birtokában 30 százalékos vasúti kedvezménnyel utazhatnak a szocialista országokba. Az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda útján ezenkívül 1000 egyetemistának teremtenek lehetőséget arra, hogy önköltséges áron ismerkedjék a nagyvilággal. Ezen kívül 1500 hallgató, valamint 500 hazánkban tanuló külföldi ösztöndíjas kedvezményes üdüléséről gondoskodnak hazánkban. (MTI)
