Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-02 / 284. szám
Az élet igazolta a párt politikai irányvonalának helyességét Dr. Molnár Frigyes kongresszusi felszólalása Mint tegnapi lapszámunkban Jeleztük, a IX. kongresszus szerdai tanácskozásán felszólalt dr. Molnár Frigyes, a megyei párt- bizottság titkára. Ezúttal közöljük felszólalása teljes szövegét. Tisztelt Pártkongresszus! Kedves Elvtársak! Örömmel teljesítem azt a megbízatásomat, hogy tolmácsoljam a Bács-Kiskun megyei pártértekezlet, a megye kommunistáinak állásfoglalását, pártunk politikájának néhány fő kérdésével kapcsolatban. Véleményünk szerint az elmúlt négy év során a párt Központi Bizottsága a Vili. kongresszus határozatainak szellemében irányította a párt és az ország életét, s e politika sikeres végrehajtása meghozta gyümölcseit hazánk életében és megyénkben is. Az előadói beszéd és a határozati javaslat elénk tárja az ország nagyszerű fejlődését. Engedjék meg, hogy felvázoljam e politika Bács-Kiskun megyei kihatását, eredményeit, amelyek ugyancsak a VIII. pártkongreszus határozatainak végrehajtásáról tanúskodnak. Megyénk társadalmi, gazdasági előrehaladásában kiemelkedő jelentőségű a párt vidéki iparosítási politikája. Ennek eredményeként megyénk munkásosztálya 16 ezer fővel gyarapodott, az ipari termelés pedig megkétszereződött az elmúlt öt év során. A rekonstrukció és a helyi ipar kiemelkedő fejlődésének eredményeképpen a korábban mezőgazdasági megyében az élelmiszeripar mellett, korszerű gép- és vegyipari, valamint könnyűipari ágazatok bázisa teremtődött meg. A párt agrárpolitikája a közismerten bonyolult természeti; gazdasági és társadalmi adottságaink ellenére is sikeresen biztosította a mezőgazdaság szocialista fejlődését. Mezőgazda- sági termelésünk 23,3 százalékkal, az árutermelés, a felvásárlás 25,6 százalékkal növekedett. A szocialista gazdálkodás átalakította mindhárom termelési körzetünket, ' a Bácskának, a Duna-mellékének, a Homokhátságnak az arculatát. Még a közömbös embereket is megragadja az a nagyszerű fejlődés, amely a Homokhátságon ment végbe. Örömmel jelentem, hogy eredményesen hajtottuk végre az országos szőlő- és gyümölcstelepítési program megyei feladatait. A korszerű homoki gazdálkodás keretében 33,436 kh nagyüzemi szőlőültetvényt és 19 876 kh gyümölcsültetvényt telepítettünk el. Mindez a szocializmus életerejéről tesz tanúságot, mert szerénytelenség nélkül mondhatjuk, történelmi jelentőségű ez a fejlődés a megye életében. Szemléletessé válik ez a megállapítás akkor, ha elmondom, hogy a megyében levő mintegy 80 ezer kh öreg szőlőt elődeink 100 év alatt hozták létre, ugyanakkor nagyüzemi gazdaságaink az alig öt esztendő alatt közel 54 ezer kh nagyüzemi ültetvényt produkáltak. A fejlődő gazdasági élet, a magasabb termelés már eddig is igen pozitívan változtatta meg lakosságunk életkörülményeit, s figyelemre méltóan fejlődött városaink, községeink kommunális és szociális, kulturális ellátottsága. A legörvendetesebb mégis az, hogy nagyon sokat fejlődtek az emberek, akik létrehozták a szocializmus e nagyszerű vívmányait. Az elmondottak alapján is megállapíthatjuk elvtársak, hogy megyénkben is az élet igazolta a párt politikai irányvonalának helyességét. Ezért. mondjuk mi is, Bács megyei kommunisták, hogy egyetértünk pártunk politikájával, és az a kívánságunk, hogy a soron következő években is alapvetően ezt a helyes politikai irányvonalat folytassa pártunk. Mert ez a politika a marxista—leninista tudományossággal, a realitások messzemenő szem előtt tartásával, higgadtan és ugyanakkor következetesen oldja meg az ország és lakossága mindenkori problémáit. Természetesen szükségesnek tartjuk a politikai vonal továbbfejlesztését a végbement fejlődési színvonalnak megfelelően, az előttünk áliló társadalmi, gazdasági, kulturális feladatok megoldása érdekében. Ebben véleményünk szerint is fontos szerepe van a gazdasági mechanizmus reformjának és a III. ötéves terv megvalósításának. Tisztelt Elvtársak! Engedjék 'meg, hogy mint az egyik nagy és sokrétű mező- gazdasági megye küldötte a párt agrárpolitikájának néhány kérdésében mondjam el véleményünket. Rendelkezünk a szükséges tapasztalatokkal és távlatokkal, ismerjük a szocialista mezőgazdaság > építésének nemzetközi tapasztalatait is, ezért biztonsággal állíthatjuk, hogy a mezőgazdaság szocialista fejlesztésében jó úton járunk, ezért eredményes a párt agrárpolitikája. Az MSZMP céltudatos, a realitásokon nyugvó és kellő határozottságot tükröző agrárpolitikája az élet diktálta követelményeknek megfelelően alakult ki és fejlődik napjainkban is. Annak idején bátran megszüntettük a mechanikus tervlebontást és kötelező beszolgáltatási rendszert, helyébe a közgazda- sági befolyásolás módszere került. Az átszervezésben a mezőgazdaságunk sajátos adottságait és a parasztság véleményét figyelembe vevő elveket alkalmaztunk. A mezőgazdasági szövetkezet, mint fő forma mellett a speciális természeti és termelési problémákkal küzdő területeken az alacsonyabb típusú szövetkezetek szervezésére is sor került. Ennek különösen nagy jelentősége van a mi megyénkben. Mint ismeretes, a kollektivizálás annak idején a homokvilágban a „kecskeméti beszéddel” indult. Azonban á szövetkezetek szervezésében alkalmazott irrealitások és sablonok következtében megyénkben súlyos visszaesés következett be, különösen a kertészeti termelésben. A fokozatosság be nem tartásával a rossz természeti körülmények között levő területeken is a legmagasabb típusú szövetkezetek jöttek létre. Agrárpolitikánk most elkerülte ezeket a hibákat. Mint ismeretes, az átszervezéssel egyidejűleg megvalósult az akkor sokaknak hihetetlennek tűnő kettős feladat: létrejöttek a szövetkezeti gazdaságok, azóta alapvetően megszilárdultak, s a termelés nemhogy visszaesett az átszervezés évei alatt, hanem jelentősen továbbfejlődött, különösen az utóbbi években. Eredményt hozott ez a politika megyénkben is. Szemléltetésül néhány vonatkozásban összehasonlítást teszek az elmúlt év és az 1954-es esztendő eredményei között. A búza termésátlaga kétszeresére, a kukorica, cukorrépa termésátlaga másfélszeresére növekedett, a sertésállomány 60 százalékkal, a szőlő- és gyümölcsültetvények területe 41 százalékkal magasabb. A felvásárlás össz- volumene 132,2 százalékkal, az egy mezőgazdasági keresőre eső felvásárlás 237 százalékkal növekedett. A termelés ilyen nagyarányú növekedése érthetően kihatott a lakosság, közte a parasztság vásárlóereje növekedésére. A megye kereskedelmi forgalma a jelzett időszak során 138,5 százalékkal, az egy lakosra eső kereskedelmi forgalom pedig 145 százalékkal emelkedett. Ügy vélem, érdemes néhány ma is kételkedő személynek ezeken az összehasonlításokon elgondolkodni. Kedves Elvtársák! Az elért eredmények alapján magunk is legfontosabbnak azt tartjuk, hogy a párt agrárpolitikája jól szolgálja társadalmunk politikai alapjának, a munkás-paraszt szövetségnek megszilárdítását és továbbfejlesztését. Az utóbbi években különösen világossá vált, hogy a munkás-paraszt szövetség nem valami elvonatkoztatott probléma, haném élő, eleven társadalmi, politikai és gazdasági komplexum. Kádár elvtárs ezért helyesen állapította meg előadói beszédében: a munkás-paraszt szövetség erősítése nemcsak a szándékon és a politikai kijelentéseken múlik, hanem mindenekelőtt megfelelő agrárpolitikát kíván, a két alapvető osztály érdekeinek helyes összehangolását, a szocializmus fejlesztésének megfelelő megoldását követeli. Megyénk munkásosztályában és parasztságában a kölcsönösen szerzett tapasztalatok alapján megerősödött a szövetség fontosságának és számos tartalmi vonatkozásának a jobb megértése. Ezek közül a következőkre utalok: 1 Érthetőbbé vált, hogy a gai- • daság korszerű tová.bbfeűesz- tésében változatlanul elsődleges szerepe van a szocialista iparosításnak, mind az általános gazdasági előrehaladás, rain-d a mezőgazdaság további korsze-űsítése szemszögéből és egyben a lakosság foglalkoztatottságának növelése érdekében Is. 2 A munkásosztály politikája, a • szocializmus eszméje bebizonyította helyességét a falu, a mezőgazdaság korszerűsítésében és ez erősítette (a munkásosztály politikai vezető szerepe szükségességének tuda: tát a megye parasztságának körében. A munkásosztály politikai és gazdasági támogatása nélkül nem valósulhattak volna meg a mezőgazdaság nagyszerű eredményei, az egységes szövetkezeti paraszti osztály kia’akulásának folyamata. 3 Lakosságunk előtt világosabbá • vált mezőgazdaságunk népgazdasági szerepe. A mezőgazdaság egyenrangú ága a népgazdaságnak. Csak a további fokozott korszerűsítéssel tudja még jobban ellátni a lakosság növekvő élelmiszerigényét, valamint az ipar nyersanyagszükségletét és a növekvő mezőgazdasági exportot, amely adottságainknál fogva kiemelkedő Jelentőségű. A me< Kőgazdasági exportból szerzett deviza hozzájárulást jelent egész népgazdaságunk, egyben az ipar továbbfejlesztéséhez. A mezőgazdasági termelés további korszerű fejlesztése ezért nem pusztán paraszti érdek, hartem a munkásosztály és az egész népünk közvetlen gazdasági és politikai érdeke. A munkás-paraszt szövetség tartalmi kérdéseinek megértetésével kapcsolatban azonban számtalan helytelen nézet jelentkezik időnként, mind a munkások, mind a parasztok körében. Ezért úgy véljük, hogy a két osztály közös politikai céljainak és érdekeinek rendszeres tudatosítása, valamint a párt gazdaságpolitikájának céltudatosabb megvalósítása tovább szilárdítja szocialista rendszerünk alapját, a munkások és a parasztok szövetségét. Tisztelt Kongresszus! A mezőgazdaság és szövetkezeti parasztság fejlődése tékát feltétlenül pozitív képet és tendenciákat tükröz. Ismerete-' sek azonban előttünk az utóbbi években feltárt bizonyos problémák és feszültségek, ame- yekről a dokumentumok szá- not adnak. Igen jónak tartjuk, aogy a párt most a kongresz- szuson a néhány legfontosabb agrárprobléma megoldásában határozottan állást foglal és megoldást javasol. Időszerűnek és szükségesnek tartjuk a gazdasági reform célkitűzésének megvalósítását a mezőgazdaságban. A megfontolj közgazdáteági elveken nyugvó reform, komplex intézkedéseket irányoz elő. Az önálló, vállalati jellegű gazdálkodás útján lehetővé válik, hogy a termelőszövetkezetek ne csak a termeléssel összefüggő funkcióikat lássák el, hanem a helyes ár-, hitel- és kereskedelmi politika alapján valóban el tudják végezni a sikeres gazdálkodás összes nélkülözhetetlen tennivalóit. Megyénk vonatkozásában ez azt is jelenti, hogy a gazdálkodás során még jobban figyelembe vehetik a mezőgazdasági tevékenység természeti, üzemi és emberi saiátosságait, tartaléksát. Még célszerűbben fog fejlődni a gazdálkodás nagyüzemi rendszere. Ez a folyamat kihatásaiban feltétlenül a termelés növekedését és a népgazdaság még jobb ellátását eredményezi majd a mezőgazdasági termékekből. Természetesen a gazdasági reform nem fog spontán módon realizálódni. Pártszervezeteinknek, a kommunistáknak ehhez sokoldalú segítséget kell nyújtaniuk. Széleskörűen kell ismertetni a reform célkitűzéseit, közgazdasági elveit, s ezeknek az elveknek területi, üzemi megvalósításával kapcsolatos tennivalókat. A célokat és elveket az emberek fogják megvalósítani, ezért nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy fejlesszük tovább a szövetkezetek tagságának és vezetőinek alkotó öntevékenységét, egyben a szövetkezeti demokráciát. Küldöttségünk aktuálisnak és szükségesnek tartja a termelő- szövetkezetek földtulajdonával és a föld birtoklásával összefüggő problémák elvi és törvények útján történő világos rendezését. Az e téren levő problémák és feszültségek ugyan nem kiélezettek, de egyre gyakoribbak és zavarják a termelőszövetkezetek gazdálkodását és a tagság hangulatát. A helyzet jellemzéséül megemlítem,, hogy a megye szövetkezetei által művelt földterületnek megközelítőleg 20 százaléka nem a szövetkezeti tagok tulajdonában van. A tanácsok mezőgazdasági osztályai megyénkben ebben az évben 4100 földbirtok-politikai vitás ügyet intéztek. Igen jelentős az örökösödés következtében a nem élethivatásszerűen mezőgazda- sági termeléssel foglalkozók javára történő birtokfelaprózó- dás a földeknél és a szőlőknél is. Megért problémák rendezéséről van tehát szó. Azonban szükségesnek tartjuk hangsúlyozni a differenciáltság, a fokozatosság és a szövetkezeti tagság körében a messzemenő önkéntesség elvének alkalmazását. , Tisztelt Elvtársak! Véleményünk szerint is a szövetkezeti parasztság termelési tevéknységének, valamint a fiatalság falun maradásának kulcskérdése a szövetkezeti tagok megfelelő jövedelmi színvonala, valamint a parasztság egészségügyi, 'társadalombiztosítási és más szociális juttatásainak rendezése. Szükségesnek tartjuk, hogy a párt elgondolásainak megfelelően, a szövetkezeti parasztság életszínvonala, szociális ellátottsága mielőbb közelítse meg a munkások és a bérből és fizetésből élők színvonalát. Tapasztalataink szerint a mezőgazdasági tevékenység fejlesztése és a falu általános fejlődése életforma kérdése is. Ezért az elmondottakon túl nagy gondot kell fordítanunk a falusi lakosság kommunális és kulturális ellátottságának továbbfejlesztésére. Tegyük még vonzóbbá a falusi életet a szövetkezeti tagság, a fiatalság és a falun mind nagyobb számban otthont találó értelmiségiek számára. Mindezek alapján a magam és küldöttségünk nevében elfogadom az előadói beszédben és az előterjesztett dokumentumokban kifejtett politikai irányvonalat és a Szervezeti Szabályzat tervezett módosítását. A szovjet küldöttség látogatása a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban Forró hangulatú barátsági gyűlésen találkozott az MSZMP IX kongresszusán résztvevő szovjet delegáció csütörtökön a peloiannisz Híradástechnikai Gyár dolgozóinak kollektívájával. L. 1. Brezsnyevet, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárát és a többi szovjet vendéget, valamint a társaságukban levő magyar vezetőket — köztük Komócsin Zoltánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizvtt- ság titkárát és Németh Károlyt. a budapesti pártbizottság első titkárát — a gyár kapu- iában dr. Horgos Gyula, kohó- és gépipari miniszter fogadta. A vendégek a gyár tanácstermében közvetlen hangulatú beszélgetést folytattak a házigazdákkal, majd a gyár nagytermében barátsági gyűlést tartottak, amelyen Kanczler Gyula megnyitó szavai után Komócsin Zoltán mondott beszédei. Komócsin Zoltán nagy tapssal fogadott szavai után hosszan tartó ünneplés közben. L. I. Brezsnyev lépett a mikrofonhoz. Lelkes tapssal fogadott beszéde után rövid üzemi látogatás következett, majd ismét a tanácsteremben folytatódott a vendégek és a házigazdák közötti eszmecsere. (MTI)
