Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-01 / 283. szám

{ A IX. kongresszus szerdai tanácskozása Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házá­ban szerda reggel 9 órakor folytatódott a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa. A délelőtti tanácskozást Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az Or­szágos Tervhivatal elnöke nyitotta meg. Ezután Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke emelkedett szó­lásra. Az államigazgatás fejlesztése a szocializmus teljes felépítésének szolgálatában Kállai Gyula felszólalása Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A magyar kommunisták és a többi magyar hazafi önfeláldo­zó harcainak eredményeként si­kerrel megoldottuk a szocialista megszilárdításáért folytatott küz­delmünk szempontjából nagy fontossága van a Hazafias Nép­front-mozgalomnak. Többször elmondtuk már, de kongresszusunkon ismét hang­í>> y.'-'i Vv* ■/ * <*' $&§ M1 w iliifc forradalom két nagy szakaszá­nak — a munkáshatalom meg­teremtésének és kiépítésének, továbbá a szocialista termelési viszonyok létrehozásának — tör­ténelmi feladatait. Most forra­dalmunk harmadik nagy szaka­szában vagyunk, amelynek cél­ja a szocializmus teljes felépíté­se hazánkban. Ezt tűzte népünk elé pártunk VIII. kongresszusa; ezen munkálkodtunk az elmúlt négy évben; jelenlegi kongresz- szusunknak is ez a fő jelszava. Társadalmunk döntő többsége magáénak vallja pártunknak a szocializmus teljes felépítésére irányuló célkitűzéseit és oda- adóan munkálkodik megvalósí­tásán. Ennek az egyetértésnek az alapján formálódik a legszé­lesebb körű nemzeti egység. A formálódó, erősödő szocia­lista nemzeti egység azonban nem jelenti azt, hogy az osztály­harc már befejeződött hazánk­ban. Természetesen az osztály­harc nálunk már nem a tőké­sek, a földesurak, a kulákok el­len folyik és nem utcai tünteté­sekben, sztrájkokban nyilvánul meg, hanem abban, hogy milyen sikerrel vezeti és irányítja pár­tunk a legszélesebb tömegeket a szocializmus teljes felépítésé­re. Ennek megfelelően az osztály­harc eszközei és módszerei is tovább változnak az adminiszt­ratív és hatalmi eszközöktől és módszerektől gazdasági, ideoló­giai, szervezési és nevelési irány­ban. A szocialista nemzeti egyseg súlyozni kívánom: Számunkra a népfront nem taktika, hanem politikánk szerves része, ame­lyet nélkülözhetetlennek tartunk az osztálynélküli társadalom megteremtéséért folytatott küz­delemben — mondotta Kállai Gyula, majd így folytatta: A szocializmus építése több párt együttműködésével is lehet­séges. Sajátos történelmi körül­ményeink folytán nálunk 1948 után megszűnt a többpártrend­szer, s fejlődésünknek ugyan­csak sajátos vonása volt az, hogy a többpártrendszer visz- szaállításához mindig a hazai és a nemzetközi reakció fűzte re­ményeit. Ezzel szemben dolgozó népünk nagy történelmi győzelmét, a szocializmus alapjainak leraká­sát egy párt, a mi pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével vívta ki! A tömegek odaadó, alkotó munkája és pár­tunk iránt megnyilvánuló mély­séges bizalma igazolja, hogy né­pünk túlnyomó nagy többségé­ben nincs semmiféle társadalmi vagy politikai igény más pártok létezésére! A magyar nép a szocializmus teljes felépítésének nagy művét is egy párt, a mi pártunk, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt ve­zetésével fogja megvalósítani! A szocializmus alapjainak le­rakásával kiszélesedett a nem- ; zeti összefogás társadalmi bázi- í sa. Megnövekedtek tehát a le- I hetőségek arra, hogy a szocializ- ! mus teljes felépítésének szaka­szában a népfrontmozgalom még szélesebb körben, még eredmé­nyesebben tegyen eleget felada­tainak városban és falun egy­aránt. A Hazafias Népfront az utóbbi időben mind na­gyobb fontosságú közjogi funkciót is betölt. A kormány összetételére, nagy jelentőségű törvények megalko­tására pártunk Központi Bizott­ságával és népköztársaságunk Elnöki Tanácsával együtt tesz javaslatot az országgyűlésnek. A népfront közjogi feladatai különösen megnövekednek most, amikor az országgyűlési válasz­tások is egyéni választókerüle­tekben történnek majd. A nép­front-szerveknek nagy munkát kell végezniök a jelölőgyűlések megszervezésével és a választá­sok lebonyolításában. Arra törekszünk, hogy a nép­front még nagyobb mértékben járuljon hozzá szocialista állam­életünk demokratizálódásához. A szocialista építésben el­ért eredmények és az erő­södő szocialista nemzeti egység alapja az állam és az egyházak között kiala­kult viszonynak is. A Központi Bizottság beszá­molója üdvözli és helyesli azt a párbeszédet, amely több nyu­gati országban most van kiala­kulóban katolikusok és kommu­nisták között. Ez a párbeszéd nálunk lényegében már befeje­ződött, s az együttműködés kö­zös munkává érlelődött. A szocializmus építésének nagy munkájában a vallásos meggyőződésű emberek is be­csülettel részt vesznek, mert alapvető érdekeik őket is a szo­cialista társadalomhoz fűzik, egyetértenek azokkal a célokkal, amelyeknek eléréséért a szocia­lista állam küzd. Két évtized tapasztalatai az egyházi vezetők többségét is elvezették ahhoz a | felismeréshez, hogy az állam és az egyházak közötti együttmű­ködés az egyetlen reális út. Az állam és a katolikus egy­ház között kialakult normális viszony hozta magával azt is, hogy államunk ‘ és a Vatikán megállapodást kötött. A Vatikán — történelme során először — de jure elismerte egy szocialista állam létét és a Magyar Nép- köztársaságban az állam és a katolikus egyház között kiala­kult viszonyt. A létrejött megállapodás nép- köztársaságunk nemzetközi si­kere volt. Népünk egyre szilárduló nem­zeti egysége nem jelenti azt, hogy hazánkban a szocializmus­nak már nincsenek ellenségei. Vannak, sőt az utóbbi néhány évben valamelyest élénkült is a tevékenységük főként amiatt, mert úgy vélik, hogy a nemzet­közi helyzet éleződése őket tá­mogatja. De ezek ma már nem képeznek szervezett osztályerőt, csupán egyedekről, kis csopor- tocskákról van szó. Politikai muníciójuk vagy a hagyományos antikommunizmus kelléktárából kerül ki, vagy pedig — s ez a veszélyesebb — saját hibáink, problémáink felnagyításából, el- j torzításából áll. Ezek a csopor- ■ tok erős politikai és számos j (Folytatás a 2. oldalon.) Világ proletárjoi, egyesüljetek I leföfi A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA xxl évp., 2*3. sz. Ára 60 fillér «««. dec. u csütörtök (Tinié?! Kosipi ma érkezik Franciaországba PÁRIZS (MTI) i Koszigin szovjet miniszterel­nök, aki ma érkezik hivatalos látogatásra Franciaországba, ál­lamfőnek kijáró fogadtatásban részesül: érkezésekor de Gaulle elnök fogadja az Orly-i repülő­téren és 101 ágyúlövés üdvözli. Koszigin miniszterelnök ki­lenc napig marad Franciaor­szágban. A fővároson kívül há­rom nagy vidéki városba: Tou- louse-ba, Lyonba és Grenoble- ba látogat. Franciaországi tar­tózkodása idején több alkalom­mal is folytat megbeszélést de Gaulle elnökkel, aki már közvet­lenül megérkezése után ebéden látja vendégül az Elysée-palotá­ban és akivel a szovjet minisz­terelnök látogatásának utolsó két napját is együtt fogja tölteni az elnök Rambouillet-i kastélyában. Koszigin látogatásának mind párizsi hivatalos körök, mind pedig a francia közvélemény nagy jelentőséget tulajdonít. De Gaulle elnök a múlt heti mi­nisztertanácsokon külön is han­goztatta a látogatás fontosságát. Túlszárnyalják az évi tervei Rosszul kezdődött az év a Kecskeméti Ruhaipari Vállalat­nál: első negyedévi tervét mind­össze 86,8 százalékra teljesítette az üzem és — ezzel párhuzamo­san — a Vártnál gyengébben alakultak a termelés gazdasá­gosságát jelző mutatók is. Az üzem vezetősége a dolgo­zók plénuma előtt tárta fél a hibákat és ezen az őszinte han­gú termelési tanácskozáson megszületett a közös elhatáro­zás: „Az első félév végéig pó­toljuk a lemaradást, december 31-ig pedig túl is szárnyaljuk az idei előirányzatot.” E válla­lást rögzítették a pártkongresz- szus tiszteletére indított mun­kaverseny jegyzőkönyvében is. A minap felhívta telefonon szerkesztőségünket a vállalat igazgatója és örömmel újságol­ta, hogy a kollektíva állta a sza­vát: a pártkongresszus előtt végrehajtották az ez évre elő­irányzott 38 millió forint érté­kű termelési feladatot, sőt az export vonalán jelentős túltel- ’esítést is elérték. Arra a kér­désre, hogyan alakultak a mun­ka gazdaságosságát jelző muta­tók, egyetlen mondattal vála­szolt az igazgató: — A nyereség túlteljesítésé­nek az eredményeképpen körül­belül kétheti munkabérnek megfelelő részesedést osztha­tunk. i Mindehhez hadd fűzzük még hozzá, hogy szépen búcsúzott az üzem a helyiipartól. Január 1-től kezdődően ugyanis már a Habselyem . és Kötöttárugyár üzemeként folytatja munkáját. Reméljük, hogy az új gazdánál is ilyen jól „szolgál” majd. Nincs hóakadály a megyében Szórják a síkos utakat — Emberek, gépek az eltakarítási munkában Egy-kót hetet késett ugyan, de így is azt mondhatjuk, hogy „menetrendszerűen” megérke­zett az első hó. A megye terü­letén szerdán reggelre és a dél­előtt folyamán hat-tizenöt cen­timéter vastagságú lióréteg esett le. Ezzel egyidőben megkezdő­dött az eltakarítási munka. A Közúti Igazgatóság hószolgála­tának tájékoztatása szerint me­gyénkben nincs hóakadály, az utak járhatók. Az igazgatóság emberei, gépei azonban dolgoz­nak: homokot szórnak a leta­posott hótól síkossá vált utak­ra, több helyen pedig — teg­nap délelőtt — gépi és vonta­tott hóekével folyt a munka. Míg a homokszórást 24 teher­autóról végzik, a hő eltakarításában össze­sen 65 hóeke működött közre. Kecskemét belterületén is megindult a munka tegnap reg­gel hogy a legforgalmasabb utakról eltakarítsák a hóréte­get. Kilenc szállít'■'■ízköz — vontatók és teherautók se­gítségével hordják ki a havat a Külső körúton kívüli lapos területre. . Az eltakarítási. mun­kában résztvevők száma jóval meghaladja a százat. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Közúti Főigazga­tóságának szerda délelőtti je­lentése szerint az országban négy megyé­ben — Veszprém, Somogy, Baranya és Tolna — esett nagyobb mennyiségű hó, s ezekben a megyékben a hó­réteg vastagsága meghaladja a húsz centimétert. Valamivel ké­sőbb kezdődött a havazás Győr- Sopron, Pest, Szolnok, Békés és Bács-Kiskun megyékben. A hóeltakarító gépek különösen Veszprém megyében dolgoznak nagy erővel. Egyelőre az országban se­hol nincs hóakadály, s az időjárás további alakuló "ától függ., hogy milyen erők; kell mozgósítani az utak taka­rítására. G. S

Next

/
Oldalképek
Tartalom