Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-01 / 283. szám
A IX. KONGRESSZUS SZERDAI TANÁCSKOZÁSA (Folytatás az 1. oldalról. esetben közvetlen anyagi támogatást is kapnak a nemzetközi imperializmustól. E helyről is kijelentjük: Senki sem támadhat büntetlenül a nép állama, a nép hatalma ellen! Népünk ellenségeivel szemben továbbra is a törvény teljes szigorát alkalmazzuk! A demokrácia alapkérdése volt és marad: kié a hatalom? A hatalom nálunk a munkásosztályé, amely ezt a parasztsággal és az értelmiséggel szövetségben gyakorolja, vagyis a népé, s az övé marad a jövőben is! Azt akarjuk elérni, hogy dolgozó népünk .még köz- 1 vetlenebbül, jobban, aktívabban éljen a demokratikus jogokkal, mindenki kivegye részét üzeme, vállalata, termelőszövetkezete ügyeinek, de egyben községe, városa, megyéje, hazája országos nagy ügyeinek intézéséből is, és ily módon a gyakorlatban az eddiginél is jobban valósuljon meg az az igazság, hogy a nép a hatalom birtokosa. Kállai Gyula ezután a szocialista demokráciával kapcsolatos egyik téves nézetről szólt. Nem egyszer találkoztunk olyan vélekedéssel, hogy a demokráciával és a szocializmussal együtt kell járnia a teljes egyenlőségnek. Országunkban az alapvető emberi jogok mindenkit egyenlően illetnek meg, de a keresetekben van különbség — s kell is, hogy legyen —, a végzett munka szerint, sőt úgy gondoljuk, hogy az új gazdasági mechanizmusban a jogos megkülönböztetések még nőhetnek is! Éppen ezért fellépünk a káros egyenlősdivel szemben, valamennyi párt, állami és társadalmi szervünk őrködjék azon, hogy a helyi vezetés mindenütt következetesen megvalósítsa a szocialista elosztás elvét: kapjon többet, részesüljön nagyobb erkölcsi és anyagi elismerésben az, aki sokat, jól, hozzáértéssel, eredményesen dolgozik, viszont a hanyag, a lusta saját zsebén is érezze magatartásának következményeit! A következőkben az államhatalom és az államigazgatás néhány kérdéséről szólok. A párt vezette állam a munkásosztály legfőbb eszköze a szocialista társadalom felépítésében. Államhatalmunk és államigazgatásunk, amely a demokratikus centralizmus elvei alapján a helyi tanácstól az országgyűlésig egységes egészet alkot, alapjában jól teljesítette funkcióit. A szocializmus teljes felépítése érdekében azonban szükségesnek tartjuk, hogy a vezető testületek az eddiginél is elmélyültebb, igényesebb, elemző munkát folytassanak: gondosabban tárják fel a társadalomban és a gazdaságban végbemenő objektív folyamatokat. Elhatározott célunk, hogy minden szinten javítsuk a párt- és az állami szervek együttműködését. Állami szerveink sokat fejlődtek, tovább kell erősítenünk őket, hogy a megfelelő pártfórumtól kapott elvi-politikai útmutatás alapján önállóan dolgozzanak. Vezetői munkánkat azzal is javítanunk kell, hogy ások apró ügy eldöntése ne kerülhessen feljebb annál a szintnél, ahol azt érdemben el lehetne és el is kellene dönteni. Ily módon a felsőbb vezetés számára több időt lehet biztosítani politikai állásfoglalást igénylő problémák eldöntésére, ami útmutatást jelent az alsóbb szervek számára az önálló cselekvéshez. Rendkívül nagy fontosságot tulajdonítunk annak, hogy az államhatalmi szervek — kezdve az országgyűléstől egészen a j községi tanácsokig — rendszeresebben gyakorolják azt a jogukat, amely szerint érdemben ellenőrizhetik végrehajtó szerveik munkáját. Az állami vezetés megjavításában nagy szerepük van a mi- nisziériumoknak és tanácsoknak. Az egyes minisztériumok munkájában a mindennapos operatív vezetés helyett a reájuk bízott terület nagy, összefüggő kérdéseinek kidolgozása, a vállalatok tevékenységének elemzése és gazdaságpolitikai irányítása kerül előtérbe. A tanácsok munkájának továbbfejlesztése érdekében elsőrendűen fontos feladatunknak tartjuk, hogy növeljük önállóságukat, intézkedjünk, hogy a központi szervek további feladat- és hatásköröket, anyagi eszközöket adjanak át a tanácsoknak, a megyei tanácsok pedig növeljék tovább az alsóbb- szintű, különösen városi és községi tanácsaik hatáskörét, mert azok vannak közvetlen kapcsom latban a lakossággal. A jövő tavasszal esedékes választásokat már az új törvény alapján tartjuk, amelyet néhány hete fogadott el az ország- gyűlés. Indokolt az Is, hogy a jelenlegi tanácstörvény helyett olyan új törvényt alkossunk, amely — figyelembe véve az új gazdaságirányítási rendszert is 7- pontosan meghatározza a tanácsok helyét és feladatait a szocializmus teljes felépítésének szakaszában. A Központi Bizottság kongresszusi irányelvei azt is tartalmazzák, hogy hazánkban 1949. óta végbement változásokat időszerű új alkotmányban is megfogalmazni. Jelenlegi alkotmányunk a dolgozó nép nagy vívmánya volt, amely az alaptörvény erejével szentesítette a legfontosabbat, a dolgozó nép hatalmát. Az azóta eltelt 17 év alatt megszüntettük a kizsákmányolást, forradalmi változások történtek a tulajdon- viszonyokban és társadalmunk oszt árszerkezetében, továbbfejlődött államrendünk és társadalmi szervezetünk, leraktuk a szocializmus alapjait, s a szocializmus teljes felépítésének szakaszába léptünk. Mindezek indokolják, hogy módosítsuk alaptörvényünket. Üj alkotmányunk, amely rögzíti majd a társadalom fejlődésében elért eredményeinket és meghatározza fejlődésünk további útját, minden bizonnyal újabb hatalmas erőt kölcsönöz dolgozó népünknek, s meggyorsítja a szocializmus teljes felépítéséért folyó munkát Az új alkotmány kidolgozásának szervezése és vezetése a tavasszal megválasztásra kerülő új országgyűlés megtisztelő feladata lesz. Kállai Gyula ezután a magyar külpolitika kérdéseiről szólott: E politika lényege az, hogy szövetségben vagyunk a világ minden népével, amely az elnyomás ellen, a szabadságért, a társadalmi haladásért küzd. A békés egymás mellett élés megvalósításának útjában a legnagyobb akadályt az imperialisták agresszív cselekedetei és elsősorban az Egyesült Államok vietnami agressziója jelenti. A többi szocialista országgal együtt mi is támogatjuk vietnami testvéreink igazságos harcát és minden nemzetközi fórumon fellépünk azért, hogy a vietnami kérdés békés úton kerüljön rendezésre. Kormányunk, értékelve az európai politikai életben az utóbbi években végbementi folyamatokat, reális célnak látja az európai biztonság megszilárdítását. Ez az egész világ békéjét szolgálná. Támogatunk minden javaslatot és akciót, amely előmozdítja az európai biztonság megerősítését és segíti megoldani ennek alapvető problémáját, a német kérdés rendezését, a két Németország létezésének elismerése alapján. Ügy véljük, érlelődnek a feltételei annak is, hogy összeüljön az eurrpai államok képviselőinek konferenciája. Az utóbbi két-három évben a vezető tőkés államokkal — kezdeményezésükre — nagykövetségi szintre emeltük diplomáciai kapcsolatainkat Kormányunk a jövőben is készséggel foglalkozik minden olyan javaslattal, amely elősegítheti a jó viszony megteremtését a különböző társadalmi rendszerű államok között, de ugyanakkor változatlan erővel küzdünk az imperialisták agressziója ellen is. A Központi Bizottság beszámolójában előterjesztett tervek és javaslatok megvalósítása a szocialista Magyarország teljes felépítésének napját közelíti hozzánk. A kongresszus határozati javaslata nagy és nemes célokat tűz ki. Munkásosztályunk, dolgozó népünk kész ezek megvalósítására! Nem kétséges, hogy közös munkánk nyomán újabb nagy eredmények születnek a szocialista haza, a nép javára! (Nagy taps.) Ezután a vitában felszólalt. Stubnyán István Fejér megyei bányamérnök, Csáki István, a Szolnok megjyei pártbizottság első titkára, Nagy Imréné, a Szentgotthárdi Selyemszövőgyár szakszervezeti titkára, majd az elnöklő Ajtai Miklós szünetet rendelt el. A szünetet követően a kongresszus Pach Zsigmond Pál elnökletével folytatta munkáját. Az elliök bejelentette, hogy a tanácskozás második napján újabb 347 levél és távirat érkezett á kongresszus, titkárságára. A bejelentés után Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese lépett a szónoki emelvényre. Jó ütemben halad as új gazdasági mechanizmus rendszerének kidolgozása Fock Jenő felszólalása A Központi Bizottság beszámolója és a kongresszusi okmányok joggal állapítják meg, hogy pártunk gazdaságpolitikája helyesnek bizonyult. A Központi Bizottság referátuma az elért eredmények mellett őszintén szólt a munkánkban meglevő hiányosságokról és gazdasági problémáinkról. Ezek jelentős része az alkalmazott gazdasági mechanizmusból fakad. Fock elvtárs ezután a Központi Bizottság 1964. decemberi határozatának indítékairól és hatásáról szólott. Megállapította, hogy a Központi Bizottság útmutatása nyomán meggyorsult a termelékenység emelkedése. A terv azt írta elő, hogy a termelés növekedésében a termelékenység emelésével fedezett hányad több mint kétharmad legyen. Négy év alatt ez az arány csak 50 százalék körül alakult. A határozatot követően, 1965-ben ez 82 százalékra nőtt. A határozat ráirányította a figyelmet arra. hogy nagyobb mértékben szerezzünk érvényt a szükségletre való termelés elvének. Két év ^alatt a felhalmoz zódott — az adott helyen feleslegesnek minősülő — készletek jó részét hasznosítottuk, a termelés ütemét és összetételét úgy irányoztuk elő. hogy az összhangban legyen a szükségletekkel. A határozat nyomán az utóbbi időben nagyobb figyelmet fordítunk a külkereskedelmi forgalom egyenlegének alakulására. Harmadik ötéves tervünk kidolgozásánál, fejlesztve a tervezést, már felhasználtuk a hosszabb időire vonatkozó műszaki fejlesztési koncepciókat is. Tervünk lelkesítő célokat, nagy feladatokat tartalmaz. Mégis gyakori az a felvetés, hogy az ipari termelésnek az utóbbi években kialakult és az ötéves tervben előirányzott ütemét gyorsítsuk. A gazdasági növekedés mainál magasabb ütemének elérését továbbra is fontos célnak tartjuk. A termelés növekedési ütemének gyorsításához a bővülő piaci igényeknek megfelelőbb termékeket kell előállítani. A világban végbemenő technikai forradalom, a növekvő új szükségletek. a piacokon mind jobban élesedő verseny egyre inkább azt parancsolja, hogy a következő években nagyobb figyelmet és növekvő anyagi erőket fordítsunk a műszaki fejlesztésre és azokra a tudományágakra, amelyek hazánk termelőerőinek gyorsabb fejlődését biztosítják. A népgazdaság gyorsabb fejlesztésének egyik előfeltétele, hogy a termelőerők területén végbemenő forradalmi mozgás irányának megfelelően tovább javítsuk a termelés szerkezetét. Nálunk is előtérbe nyomul a I gazdaságosabb szénhidrogének, 1 a kőolaj- és földgáz fokozott 1 felhasználása. Arra törekszünk, hogy arányuk fűtőanyag-felhasználásunkban 25 százalékról 37—38 százalékra emelkedjék. Már most kell gondolnunk a távolabbi jövőre és ezért időszerűvé vált az atorpenergia fel- használásával is számolni. Megkezdjük egy 800 mW kapacitású atomerőmű műszaki előkészítését Kiemelkedő jelentőségű a vegyipar fejlesztése, korszerűsítése, a kémia a mező- gazdaság területén is egyre fontosabb szerephez jut. Támaszkodva az országon belüli és a nemzetközi munka- megosztás lehetőségeire, a .harmadik ötéves terv időszakában meggyorsítjuk a gépipar technikai fejlődését ötéves tervünk legnagyobb gépipari programja a közúti járműgyártás fejlesztése. Ennek keretében, mint közismert, 1970-hen már — széles körű nemzetközi kooperációban — 7000 autóbuszt gyártunk, egy részét már új, 200 lóerős motorral. A népgazdaság hatékonysága fokozásának elengedhetetlen feltétele mezőgazdasági adottságaink teljesebb kihasználása. A mezőgazdasági munka az ötéves terv előirányzatainak végrehajtása nyomán egyre inkább ipari jellegűvé válik. Tisztelt Kongresszus! A Központi Bizottság 1964. decemberi határozata nyomán, a párt vezetésével, tudósok és gyakorlati szakemberek másfél éves munkájával kritikailag átvizsgálták az egész gazdasági mechanizmust. s javaslatot készítettek annak átfogó reformjára. Központi Bizottságunk a javaslatot megtárgyalta, elfogadta és utasítást adott a koncepció részletes^ kidolgozására. Azzal a meggyőződéssel határoztunk így, hogy a reform hozzájárul a szocialista termelési viszonyok teljesebbé tételéhez, a szocialista demokrácia kibontakoztatásához, hazánk szocialista építésének meggyorsításához. A gazdasági mechanizmus re- I formjáról folytatott tanácskozásokon gyakran elhangzik olyan aggodalom, hogy az új mechanizmus tömeges munkanélküliséget hoz magával. Ez az aggodalom részben abból adódik, hogy az emberek maguk is látják, hogy nem egy vállalatnál sok olyan embert foglalkoztatnak, akikre ott most nincs szükség, és a nágyobb nyereségre való törekvés az új mechanizmusban várhátóan gátolni fogja új munkaerőit felvételét. A vezetőktől e fontos kérdés megoldásában mindenekelőtt azt várjuk, hogy keressék ezen munkaerők céltudatos alkalmazásának leheljőségeit, új termékek gyártásával, új piacok szerzésével is. A helyenként feleslegessé váló dolgozók számára lehetőleg azortnal új munkahelyet kell felajánlani, szükség esetén átképzésükről kell gondoskodni. Nem árt leszögezni, hogy továbbra is a teljes foglalkoztatottság megvalósítására törekszünk. Ezt fontos politikai, erkölcsi tényezőnek tekintjük és biztosak vagyunk abban, hogy a teljés foglalkoztatottság gazdasági feltételei az új mechanizmusban adva lesznek. A teljes foglalkoztatottságot helyesen kell értelmezni. Mégpedig úgy, hogy a fejlődés követelte munkaerő-áramlás biztosítva legyeit. Jelenleg az egyes munkaterületeken munkaerők hiánya miatt nem tudjuk a munkaidőt csökkenteni, helyenként pedig rendszeres a túlórázás. A gazdasági mechanizmus reformja nemcsak az állami és gazdasági szervekre, hanem a társadalmi szervezetek tevékenységére iy kihat. A reform csak tudatos tevékenység eredménye révén valósulhat meg és ezt mindenütt a pártnak kell vezetnie. Az új gazdasági mechanizmus egyik alapvető jellegzetessége, hogy a döntés jogát oda engedi át, ahol az ádott kérdésben a legalaposabb a tájékozottság. A termelési kérdésekben ez a hely kétségtelenül a vállalat. A döntéseit végrehajtásáért felelős vezetek és a kollektíva egymásra utaltsága növekszik, s ez is kedvező feltételeket teremt az üzemi demokrácia kibontakoztatásához. Ez az új helyzet nagymértékben növeli a helyi párt- és szakszervezeti szervek szerepét: A Központi Bizottság határozata alapján most részletesen kidolgozzuk az új gazdasági mechanizmus: egész rendszerét. Ezt a Központi Bizottság a kormány feladatává tette. Az állami, elsősorbán a funkcionális szerveknél, a kívánt ütemben halad a munka. A kormány határozata alapján máris több területen sor került olyan intézkedésekre, melyek elősegítik az új mechanizmusra való átmenetet. A jövő évben az ideinél nagyobb mértékben egyszerűsítjük a tervjóváhagyási és beruházási rendszert. Kevesebb lesz a kötelező matató. '
