Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-01 / 258. szám
Dr. Molnár Frigyes előadói beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) leni eg 184 termelőszövetkezet, 23 tszcs és 20 szakszövetkezet, továbbá az állami szektor valamennyi gazdasága és valameny- nyi gépállomás részt vesz a különböző szintű versenyekben. Elvtársak! Javaslom, hogy megyei pártértekezletünk fejezze ki köszönetét és elismerését a kongresszusi munkaversenyben részt vevő ipari, mezőgazdasági és értelmiségi dolgozóknak, és tolmácsoljuk számukra legjobb kívánságainkat! Egyben felkérjük őket, hogy további lelkes, odaadó munkával tevékenykedjenek felajánlásaik maradéktalan teljesítéséért és újabb munkasikerekkel ünnepeljék pártunk IX. kongresz- szusát. A sikerek forrása a párt Az országban és a megyében elért nagyszerű eredményeknek fő forrása a párt határozatainak Sikeres helyi végrehajtása volt, ami a jövőben is sikereinknek biztos záloga. Azon kell tehát munkálkodnunk, hogy mindenekelőtt a kommunisták helyesen értelmezzék a párt politikáját, sziklaszilárd legyen a kommunisták eszmei, politikai és cselekvési egysége. Ennek alapján javuljon mindén pártszerv és alapszervezet szintjén a párt vezető szerepe, a kommunisták befolyása a lakosság széles köreiben. E célok érdekében szükségesnek tartjuk, hogy a legaktuálisabb néhány főbb eszmei, politikai kérdésre kitérjünk. A párttagságot általánosan foglalkoztató kérdés a párt vezető szerepe növelésének szükségessége. Amint azonban tapasztaltuk, számos félreértés is van a párt vezető szerepe érvényesítésével kapcsolatosan. A párt vezető szerepének helyes értelmezése rendkívül fontos, mert szocialista társadalmunk igen bonyolult és a fejlődés magasabb szintjén jelentkező problémáit sikeresen csak úgy tudjuk megoldani, ha fejlődik, hatékonyabbá válik a párt egészének és egyes szervezeteinek társadalmi, politikai befolyása, vezető szerepe. Bizton állíthatjuk, hogy hazánkban érvényesül a párt vezető szerepe és a 10 év eredményeire emlékezve megállapíthatjuk, hogy sokkal jobban és következetesebben érvényesül, mint a korábbi években. Egy évtized nagyszerű belpolitikai sikerei, a szocializmus töretlen fejlődése és a reális külpolitikai tevékenység a következetesen alkalmazott marxista-leninista politika érvényesülését bizonyltja. Ez a politika szülte a kommunisták és a pártonkívüli lakosság együttműködése alapj an a szocializmus erőteljes kibontakozását. Sorra-rendre a párt kezdeményezi fejlődésünk előrehaladásának megfelelően az összes megért társadalmi, politikai, kulturális kérdések megoldását. Vajon nem a mi pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt kezdeményezte-e és vezette sikerre a szocializmus győzelmét a mezőgazdaságban és ezzel visz- szavonhatatlanul egész társadalmunkban? És sorolhatjuk tovább. Vajon ki kezdeményezte az olyan fontos elhatározásokat és ezek nyomán a problémák megoldását, mint: — a Központi Bizottság 1954. decemberi határozata, mely a gazdálkodás magasabb színvonalának elérését tűzi ki egész gazdasági életünkben, — a Központi Bizottság irányelvei alapján a gazdasági mechanizmus reformját, amely továbbfejleszti tervgazdálkodásunkat és a vállalati önállóság biztosításával lehetőséget nyit a célszerűbb és eredményesebb . gazdálkodásnak, az emberek kezdeményezései kibontakozásának. amivel a gazdálkodás eredményességének és az életszínvonal növelésének lehetőségeit teremti meg. — a Központi Bizottság irányelvei alapján az ideológiai vitát, amely a szocialista eszmék és magatartás elterjedését szolgálja. Mindezek mellett vegyük szemre az országos, a megyei és a helyi fontos vezetőszerveket. E szervekben mindenütt a párt. a munkásosztály, a dolgozó nép legjobb képviselői vesznek részt és biztosítják, hogy a párt marxista—leninista politikája valósuljon meg. „Jelzés“ helyett cselekvést Milyen problémák gátolják, hogy még hatékonyabban és minden pártszervezet munkájában érvényesüljön a párt vezető szerepe? Gyakran találkozunk olyan jelenségekkel, hogy az egyes kommunisták félreértik szerepüket, és cselekvés helyett „jeleznek" a vezetőszervek felé. Erre természetesen szükség van, különösen ha új jelenség mutatkozik, vagy a tennivalók meghaladják az adott pártszervezet hatáskörét stb. De jeleznek akkor is, ha a párt vezető szerveinek világos állásfoglalása van a megfelelő problémában és ennek alapján cselekedni kellene, helyileg kellene leküzdeni a káros vagy ellenséges nézeteket Aktuális példát mondok. A pártkongresszusra természetesen nemcsak mi, hanem mint ismeretes, belső és külső ellenségeink is készülnek. Ha mást nem tehetnek, arra törekszenek, hogy legalább ideig-óráig zavart keltsenek az emberek között, vagy rontsák a közhangulatot. Az utóbbi időben különböző rémhírek kaptak lábra: felemelik a cukor, tej és más cikkek árát A pártnak megvolt a világos elvi állásfoglalása: számos termék árszínvonala nem felel meg a tényleges termelési költségeknek, ezek közt több fogyasztási cikk ára sem. Ezért 1968. január 1-től rendezni kell a termékek termelői és nagykereskedelmi árait, hogy az áruk a tényleges társadalmi munka- ráfordítás alapján cserélődjenek, s ennek megfelelően jobban érvényesüljön a munka szerinti elosztás elve. A termelői árrendezést, mint ismeretes, úgy kell megoldanunk, hogy a fogyasztási áruk átlagszínvonala ne emelkedjék, ne csökkenjék az emberek életszínvonala, sőt a harmadik ötéves terv során előirányzott reáljövedelem 14—16 százalékkal emelkedjék, a reálbérek pedig 9 százalékkal. Kádár elvtárs megtette az ismert nyilatkozatát ezzel kapcsolatosan. Mégis negyednapra felhív az egyik elvtárs és jelzi, hogy „jó volna már valamit tenni, hogy megszűnjön a sok rémhír az árak felemelésével kapcsolatban A mi pártunk forradalmi, politikai szervezet. Sikere érdekében forradalmi, harcos tevékenységet kell folytatni minden párttagnak. Forradalmi szellemben kell tehát tevékenykednie minden kommunistának a maga területén. Pártszervezeteinknek ezért szem előtt kell tartaniuk: „Minden kommunistától meg kell követelni, hogy képviselje és hirdesse a párt politikáját a tömegek között.. .” Pezsdíteni az alkotókedvet A kommunisták munkájának, a helyi öntevékenységnek eddig is kiemelkedő szerepe volt az eredményekben. Csak így tudtuk hasznosítani a központilag rendelkezésünkre bocsátott anyagi erőforrásokat és ezzel együtt jobban felhasználni a helyi tartalékainkat. A jövőben még nagyobb szerepe lesz a helyi kezdeményezéseknek. Korábban — a régi gazdasági mechanizmus körülményei között — lehetett hivatkozni arra, hogy azért nem megy bizonyos dolgoknak a megvalósítása, mert a különböző felsőbb szervek nem intézkedtek stb. Az új mechanizmus gyökeres változást hoz, növeli a pártszervezetek és a kommunisták felelősségét, egyben jó feltételeket teremt a hatékonyabb munkához. Nagy szükség lesz arra, hogy öntevékenységgel segítsék elő a párt gazdaságpolitikájának eredményes helyi megvalósítását és ezzel szolgálják az egész népgazdaság, egyben a helyi kollektívák közvetlen érdekeit. Az új gazdasági mechanizmus jó lebe tőséget teremt tehát a párt gazdaságszervező tevékenységének továbbfejlesztéséhez. Nyilván azok a vezetőit és kollektívák érnek majd el jobb eredményt, akik magasabb szintű alkotótevékenységet folytatnak, mindaz emberek eszmei nevelése, mind a gazdasági feladatok jó megoldása terén. Az emberi alkotómunkának, a kezdeményezésnek nagy szerepe lesz tehát mind a vezetők, mind a dolgozók körében. Ezért is fontos, hogy a kommunisták a jövőben többet foglalkozzanak az emberekkel — akik megvalósítják a magasabb szintű gazdálkodást —, mint a dolgok igazgatásával, regisztrálásával. Többet kell annak érdekében tevékenykedni, hogy az emberek értsék a párt általános és gazdaságpolitikáját és hozzáértésükkel, szorgalmukkal maximális eredményeket érjenek el ennek megvalósításában. Ezért hangsúlyozzuk, hogy rendelkezünk egy különösebb beruházást nem igénylő, de semmi mással nem pótolható, kimeríthetetlen tartalékkal, s ez a dolgozó emberék képességeinek és alkotó kezdeményezésének tömegméretű kibontakozása. A munkás-paraszt szövetség eleven valóság A végbement társadalmi fejlődés, a szocializmus Vonzóerejének térhódítása a lakosság körében lehetővé tette, hogy kiszélesítsük a párt szövetségi politikáját és ennek alapján széles körű népi-nemzeti egység fejlődjön ki. A nemzeti egység kiterebélye- sedésének biztos alapja a munkás-paraszt szövetség megerősödése. A két alapvető osztály szövetsége nem elméleti kérdés csupán. Élő, eleven valóság, s jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt évek során. Elősegítette az eredményes szocialista építőmunka, a szocializmus nagyszerűségének, valamint a két alapvető osztály társadalmi szerepének és egymásrautaltságának fokozottabb megértése a munkások és a parasztok körében. A munkás-paraszt szövetség további szilárdulását befolyásolja néhány helytelen nézet, amely fellelhető a munkások és a szövetkezetá parasztság körében. A megye munkásainak körében időnként lábra kap az a gondolat, hogy van-e értelme annak a sok beruházásnak, amelyet a mezőgazdaság kapott az átszervezés óta? Olyan véleményeket is lehet hallani, hogy túlzottan jól élnek a parasztok. Ugyanakkor szóváteszik, hogy nem csökkennek megfelelően a mezőgazdasági termékek árai stb. E nézetekre türelemmel és sokoldalúan kell válaszolnunk az élet tényei alapján. Volt és van értelme a mezőgazdasági beruházásoknak. Ez eredményezte, hogy szocialista mezőgazdaságunk sokkal többet termel, mint a korábbi egyéni gazdaságok, ennek megfelelően jobb lett a lakosság ellátása mezőgazda- sági termékekből és lényegesen több mezőgazdasági terméket exportáltunk. Mindez érthetően, az egész népgazdaság és közte a munkásosztály közvetlen érdekeit szolgálja. A mezőgazdasági árak színvonala gazdasági, termelési kérdés. Csökkenteni a mezőgazdasági fogyasztói árakat alapvetően csak úgy lehet, hogyha méginkább korszerűsítjük és ezzel olcsóbbá tesszük a mezőgazdasági termelést. Megyénk szövetkezeti parasztsága összességében kétségtelenül jobban él, mint az egyéni gazdálkodás korában. Egyesek az adott körülmények közt kiugróan magas jövedelemre tesznek szert, de hangsúlyoznunk kell, hogy alacsony ezeknek a száma és jövedelmüknek megfelelő jövedelemadót fizetnek. A parasztság többségének azonban jelenleg alacsonyabb az életszínvonala, mint a munkások átlagának. Ezért vált általános társadalmi problémává e kérdés és ezért foglalkozik e témával kiemelten a kongresszus, indokolttá vált, hogy az 1968-ban tervezett mezőgazdasági árrendezéssel, másrészt a parasztság nyugdíjellátásának rendezésével a paraszti életszínvonal megközelítse, a későbbiek során pedig elérje a munkások életszínvonalát. Ez nemzeti ügy. A szükséges intézkedések nélkül még inkább elnéptelenedne a falu, s még kevesebben foglalkoznának mezőgazdasági termeléssel, ami beláthatatlan következményekkel járna. A parasztság többségének körében megértésre talált az a gondolat, hogy a szocializmus a munkásosztály politikája és támogatása nélkül nem tudta volna megteremteni új életét. A parasztság körében is azonban még jobban meg kell erősíteni a szövetség kétoldalúságának tudatát. Erősödni kell annak a követelménynek, hogy mind jobban kell hasznosítani a munkás- osztály államának nagyarányú segítségét, a parasztság támogatását szolgáló intézkedéseket, valamint saját lehetőségeiket. Szocialista nemzeti egység A nemzeti egység erősödését a végbement társadalmi, politikai fejlődés teremtette meg, amelyet a párt kezdeményezett annak érdekében, hogy még tö- megméretűbbé váljék a szocializmusért való társadalmi tevékenység. A szocializmus építése a munkásosztály és a parasztság mellett az értelmiség, a kisipari termelőszövetkezetek dolgozói, a kisiparosok, a kereskedelem dolgozói és minden becsületes, hazáját szerető ember részvételét biztosítja. Ez a politika tehát a párt, a munkásosztály célkitűzéseit .a szocializmus teljes felépítését szolgálja és egyben megtestesíti minden dolgozó réteg érdekeit. A nemzeti egység megvalósításáért folytatott harc tehát minden kommunistának érdeke és kötelessége. Állami és társadalmi életünk szocialista demokratizmusának továbbfejlesztése vezette Központi Bizottságunkat azzal a Kezdemenyezéssel. hogy az illetékes szervök útján javaslattal élt az Országgyűléshez, az egységes választójogi törvény rneg- alKotása érdekében. A pártnak az a véleménye, hogy elérkezett az ideje annak, hogy az országgyűlési képviselők választásakor — a tanácstagok választásához hasonlóan — ne a lajstromos,' hanem az egyéni választási rendszer érvényesüljön. Ennék alapján még szorosabb személyi kapcsolat alakul ki a megválasztásra kerülő képviselők és a választók között, jobban fog érvényesülni a képviselők beszámolási kötelezettsége, éa szükség esetén a visszahívási1 jog is. A párt széles körű szövetségi politikája helyeslésre és támogatásra talál a kommunisták és a lakosság többségének körében. A kérdéssel kapcsolatban azonban jelentkeznek bizonyos problémák is. A lezajlott taggyűléseken számos esetben szóvá tették a pártonkívüli vezetők funkcióba állítását. Ennek az elvnek az érvényesítése helyesnek bizonyult, mivel a szocializmus erősödését szolgálja. Akik vitatják ezt a he- lyés politikái meggondolást, legyenek tisztában a következőkkel: A vezető állami, gazdasági és tömegszervezetekben a kommunisták vanak többségben és ez így lesz a jövőben is. Ez következik abból, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt hazánk vezető pártja, és országunkban a proletárdiktatúra érvényesül. A pártnak feladata és kötelessége, hogy tagjain és a munkásosztály megfelelő részarányán keresztül is biztosítsa a párt politikájának megfelelő képviseletét és érvényesülését az említett szervekben. Jelenleg az a gondunk, hogy az arra érdemes pártonkívüliek általában még nem elég számban vesznek részt a különböző vezető munkakörökben. A széles körű szövetségi politika alkalmazása során, sajnos, előfordulnak hibák is. Időnként nem megfelelő pártonkívüli személyek kerülnek vezető munkakörbe. De joggal feltehetjük a kérdést, ki a hibás ezért? A párt politikája? Azt hiszem, elvtár- sak, azok, akiknek hatáskörébe tartozik az egyes vezető káderek beállítása, valamint a káderek nevelésé. Az e téren elkövetett hibákéit nem lehet a párt politikáját hibáztatni, hanem őszintén és még következetesebben kell érvényesíteni a párt káderpolitikájának elveit, s a káderek növelésének tennivalóit. A társadalom érdeke megköveteli, hogy ki-ki pártállásra való tekintet nélkül, képességeinek megfelelően dolgozzék és amennyiben egyéni érdemei, hozzáértése, politikai és közéleti felkészültsége, a rendszer iránti magatartása alkalmassá teszi, betölthessen bármilyen közéleti funkciót, a párttisztségen kívül. A pártonkívüliség nem valamiféle „végleges állapot.” A pártnak érdeke, hogy a munkásosztály, a dolgozó nép legjobbjaiból gyarapítsa sorait. Van értelme a munkának, fáradozásnak Az előterjesztett számvetés, az elért nagyarányú fejlődés a meglevő gondok mellett is azt tanúsítja, hogy a párt vezetésével, a kommunisták tevékenysége alapján, baráti összefogásban a pártonkívüli lakossággal, Bács- Kiskun megye dolgozói eredményesen valósítják meg a szocializmus építésének megyénkre vonatkozó tennivalóit. Ezzel egyben bizalmukat fejezik ki a Magyar Szocialista Munkáspárt immár egy évtizedes politikája mellett, mely politika és vezetés becsületesen szolgálja a munkásosztály és az egész dolgozó nép érdekeit. Ezekben a napokban belsőleg, mi kommunisták, s azt hisszük, pártonkívüli barátaink is, és mindazok, akiknek szent a haza és a dolgozó nép sorsának alakulása, évfordulót ünnepelünk. Az elmúlt tíz esztendő forradalmi harcaira, eredményeire emlékezünk, A párt vezetése felszámolta az ellenforradalom okozta mérhetetlen zűrzavart és károkat. A párt őszintén feltárta a korábbi vezetés helytelen politikájából fakadó hibákat, és helyreállította a szocialista törvényességet és bizalommal öszefogva szocializmust (Folytatás a 3. oldalon.)
