Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-01 / 258. szám
A megyei pártbizottság jelentése A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kis- kum megyei Bizottsága megtárgyalta a párt VIII. kongresszusa, illetve a legutóbbi. 1962-ben megtartott megyei pártértekezlet óta eltelt időszak társadalmi, politikai fejlődését, valamint a második ötéves népgazdasági terv során végbement gazdasági, kulturális és az életszínvonal alakulásával kapcsolatos megyei fejlődést, összefüggésben a megfelelő párthatározatok végrehajtásával. A megyei pártbizottság megállapította, hogy a beszámolási időszak alatt a megye életében következetesen érvényesült a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája és ennek következtében, az országos fejlődéshez hasonlóan, kiemelkedő eredmények születtek a szocialista építőmunkában. Megyénkben érvényesült a párt. a munkásosztály vezető szerepe. A megye kommunistái a közös célok és érdekek alapján, széles körűen együttműködve a pártonkívüli lakossággal, sikeresen és jól dolgoztak. A végbement országos és megyei fejlődés az MSZMP helyes politikai irányvonalát bizonyítja. Helyeseljük, hogy a párt a jövőben is a már kipróbált marxista-leninista politikáját folytatja. A szerzett tapasztalatok egyben azt tanúsítják, hogy a párt fő irányvonalának, a szocializmus teljes felépítésének megvalósítása hosszabb időt, további széles körű társadalmi, gazdasági tevékenységet kíván, a fejlődés bekövetkezett magasabb színvonalén. Bélpolitikánkban ezért az elkövetkező években a szocializmus teljes felépítésének fő irányvonala kell, hogy meghatározza a párt és a megye kommunistáinak tennivalóit. Ezen belül szükségesnek tartjuk, hogy az elfogadott harmadik ötéves népgazdasági terv és a gazdasági mechanizmus reformjában kialakított gazdasági, politikai és társadalmi célok érvényesüljenek. Egyetértünk a párt politikájával, valamint a nemzetközi munkásmozgalom egysége érdekében kifejtett tevékenységével. A megyei pártbizottság részletes beszámoló jelentését megvitatásra és a további fő tennivalók meghatározására a következőkben terjesztjük elő a megyei pártértekezletinek: í. Társadalmi viszonyok Megyénkben az elmúlt években bekövetkezett gazdasági és politikai előrehaladás következtében — amelynek alapját képezte a végbement iparosítás és az átszervezett mezőgazdaság szocialista megerősödése — jelentősen fejlődtek a társadalmi viszonyok. Tovább fejlődött a munkásosztály társadalmi, politikai befolyása, előrehaladt az egységes paraszti osztály kialakulása és tovább szilárdult rendszerünk politikai alapja: a munkás-paraszt szövetség. Megyénk egész társadalma egységesebbé vált. A munkásosztály szocialista fejlődése A párt vidéki iparosítási politikájának eredményeként a lakosság összetételében mélyreható változások következtek be. A bérből és fizetésből élők száma az 1960. évi 24,5 százalékról 38,1 százalékra emelkedett. Ezen belül az iparban foglalkoztatottak száma közel 15 ezer fővel növekedett. A munkásosztály száma elsősorban az öt városban gyarapodott, de több nagyközségben is létrejött az ipar, a munkásosztály bázisa. Sokat fejlődtek a munkások politikailag is. Az üzemek többségében kialakult a törzsgárda. A munkások mind nagyobb száma vesz részt az üzem életével kapcsolatos problémák megoldásában. Kiszélesedett a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom. Jelentősen nőtt az újítók száma. Az új munkások többsége — akiknek nagy része a mezőgazdaságból került az iparba — megszerette az ipari munkát és sokféleképp kifejezi ragaszkodását üzeméhez. Megyénkben is a munkásosztály képezi a társadalom fő erejét. Soraiból kerülnek ki legnagyobb számban a különböző posztokra a vezetők. A munkások tevékenyen részt vesznek a különböző társadalmi szervekben, növekszik közéleti tevékenységük. A megye munkásainak többsége rövid ideje dolgozik az iparban, ezért jelentős része nem rendelkezik még a munkásosztályt jellemző politikai, eszmei öntudattal és magatartással. Megyénkből nagy számban járnak el az ország más területeire dolgozni. E munkáskategória szabad idejének jelentős részét utazgatással, s a családtól távol tölti el. A felvázolt problémák kihatnak a munkásosztály szervezettségére, politikai, ei'kölcsi és emberi magatartására, s ezek indokolják, hogy a pártszervezetek kiemelt gondot fordítsanak — különösen az újonnan létrejött üzemekben — a munkásosztály gazdasági, szociális helyzetének. valamint munkakörülményeinek fejlesztésére, s körüktámogatását, megbecsülését állítják. A fejlődés egyértelműen a szocialista viszonyok előrehaladását mutatja. Ugyanakkor ma még sok probléma jelzi a j nehézségeket az egységes pa- ’ raszti osztály kialakulásában. A jelentés részletesen szól azokról a különbségekről és ellentmondásokról. amelyek a megye szövetkezeteiben fellelhetők. (Régi és új. jobban és gyengébben gazdálkodó szövetkezetek, tagok és alkalmazottak stb.) A megye parasztságának differenciáltságában változatlanul érezteti hatását az a tény, hogy lakosságunknak több mint 36 százaléka tanyán él, nélkülözve a zárt települések nyújtotta társadalmi, kulturális előnyöket. A nagyüzemi gazdálkodás mindinkább megszünteti a tanyai élet gazdasági indokoltságát. A tanyai településrendszer előreláthatólag azonban részben termelési és egyben anyagi okokból, csak fokozatosan, több évtized távlatában fog felszámolódni. • replést vállalnak, szakmai területükön túl kezdeményezést tanú. sítanak politikai és kulturális téren is. Ezt elsősorban a pedagógusokról és az agrárértelmiségiekről, valamint a műszakiak egy részéről állapíthatjuk meg. Az elmúlt években növekedett részükről az érdeklődés a marxista—leninista- elmélet, valamint a politikai kérdések megismerése iránt. Mind kevesebben vannak azok, akik burkoltan ugyan. de szemben állnak szocialista rendünkkel. Az értelmiségiek legyenek tudatában, hogy részesei annak a forradalmi harcnak, amely népünk felemelkedését szolgálja. Kívánatos, hogy egyes értelmiségi körök küzdj ék le a közömbösséget a társadalom ügyei iránt és szakmai tevékenységük jó ellátása mellett, nagyobb aktivitást fejtsenek ki a közéletben és lakosságunk általános kulturáltságának fejlesztése érdekében. Jelentős számú kisiparos él megyénkben. Többségük a szöDr. Molnár Frigyes előadói beszéde (Folytatás a 2. oldalról.) akaró lakosságunkkal, biztosította a töretlen fejlődést a szocializmus teljes felépítésének átjárt. E politika magasabb szintre emelte társadalmunkat, gazdaságunkat, az egész országot és benne emberibbé, kulturáltabbá változtatta életünket. Ez a sikeres harc és annak eredménye, szerves folytatása mindannak, amelyért történelmi nagyjaink küzdöttek az évszázadok során, a magyar nép társadalmi fel- emelkedése érdekében. Mindenekelőtt eredményes megvalósítása annak a hősi küzdelemnek, amelyért kommunista mártírjaink és a ma is köztünk élő elvtársak életüket sem kímélték, ha kellett, a Tanácsköztársaság nagyszerű harcaiban és a Hor- thy-rendszer népellenes évei alatt. Mi tehát honfitársainkkal együtt, a közös célok és érdekek alapján, a nagyszerű forradalom hordozói vagyunk, amelynek magasztos célja a társadalom, az emberi felemelkedés, a szocializmus teljes győzelme, a marxizmus—leninizmus eszméi alapján. Az előkészítő pártremdezvé- nyek során elvtársaink közül is többen feltették a kérdést: érdemes-e kommunistának lenni? Érdemes-e vállalni a több gondot, több munkát, a fáradságot, az esetenkénti lemondást a több szabad időről, szórakozásról, a családi körben eltöltött meghitt együttléttől? Ügy vélem, elvtársak, érdemes kommunistának lenni. Van értelme munkánknak, fáradozásunknak! S van-e magasztosabb értelme az emberi életnek, mint az, hogy képességeinknek, önzetlenségünknek megfelelően adjunk minél többet a közösségnek, embertársainknak, hogy nap-nap után jobb legyen a nép sorsa, amelyre az évszázadok és a közelmúlt évtizedei során any- nyira várt és rászolgált? Van-e lelkesítőbb, mint saját boldogulásunkat, örömeinket embertársaink boldogulásában, örömeiben megtalálni?! E gondolatok jegyében, a pártértekezlet nevében is tolmácsolom köszönetünket. elismerésünket és jókívánságainkat elvtársainknak és pártonkívüli barátainknak, harcostársainknak, akik a megye életének különböző területein, fáradságot nem ismerve, lelkesen és eredményesen dolgoztak és dolgoznak a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának megvalósításán, a megye felvirágoztatása érdekében. Dr. Molnár Frigyes előadói beszéde után Némedi Sándor, a revíziós bizottság elnöke az előzetesen kiadott írásos beszámolóhoz fűzött kiegészítő megjegyzéseket j,: ben a pártpolitikai murika színvonalának növeléséré. A szövetkezeti parasztság A mezőgazdasági keresők száma az 1960. évi 62,2 százalékról 49,8 százálékra csökkent. Ennek ellenére a megye jellegéből adódóan a legnépesebb társadalmi osztály a szövetkezeti parasztság. A szövetkezeti gazdaságok létrejötte óta a parasztság életében a szocialista fejlődés folyamataként jelentős változások következtek be. A többség életét és termelő tevékenységét a kollektív nagyüzemi gazdaságokban rendezte be. Megváltoztak a paraszti élet- körülmények. Nagymértékű a falusi lakosság szociális és kulturális felemelkedése, előrehaladt a kommunális ellátottság. Számos tényező tükrözi a parasztság emberi felemelkedését. A nagyüzem keretei között végzett munka, a korszerű termelési eszközök és módszerek alkalmazása átalakítja a mezőgazda- sági munka jellegét, amely egyre inkább szakmunkává változik és kulturáltabbá teszi a paraszti életet. A nagyüzemek vezetősége többségében a parasztság soraiból tevődik ki. Megnőtt a tanulási kedv. Az öt év alatt több mint hétezer felnőtt és 1900 fiatal szerezte meg a szakmunkásképesítést. Egyre több agrár- szakember. értelmiségi dolgozik a falun. Ma már a szövetkezetben 886 közép- és főiskolás, agrár. és számviteli szakember végzi munkáját. Jelentősen előrehaladt az egységes szocialista paraszti osztály kialakulása. A szövetkezeti tagok egymás megítélésében mind kevésbé a korábbi osztályalapokon nyugvó különbséget veszik figyelembe, hanem az emberi megítélés mércéjének a közösség érd°k“ben kifejtett tevékenységét és egymás kölcsönös A résztvevők egy csoportja Községeink többségében elsőrangú társadalmi probléma az elmúlt évek során végbement nagyarányú városba áramlás. Ennek következménye a szövetkezeti tagság elöregedése. (Egy- harmada nyugdíjas.) Az elvándorlásnak az utóbbi időben világosan feltárt okai vannak. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetkezeti tagok társadalomoiztosításának, nyugdíjellátásának, kulturális lehetőségeinek színvonala jóval alacsonyabb, mint a bérből és fizetésből élőké. Szükségesnek tartjuk, hogy e kérdéssel foglalkozzék a párt IX. kongresz- szusa. Meggyőződésünk, hogy e problémák kielégítő rendezése perspektívát nyújt mindenekelőtt a javakorabeli szövetkezeti tagoknak, valamint a fiataloknak. A fiatalságnak a falun maradása életforma kérdése is. Ezért változatlanul nagy gondot kell fordítanunk a községek kommunális és kulturális fejlesztésére. Az értelmiség és más rétegek Az elmúlt évek során jelentős fejlődés következett be a megye értelmiségei és más dolgozó rétegei körében. Az értelmiség létszáma megyénkben meghaladja a nyolcezer főt. Jelentősége azonban létszámánál sokkal nagyobb. Gazdasági és társadalmi életünk fejlesztésében, az ifjúság és a felnőtt lakosság nevelésében fontos szerepet tölt be. Megyénk értelmisége vállalja a szocialista építésből reá háruló feladatok*1 megoldását és a többség becsületes helytállást tanúsít, örvendetes, hogy egyre többen vállalnak közösséget a megye, az egész lakosság gondjaival. Az elmúlt években növekedett azoknak a száma, akik politikai tevékenységet, közéleti szövetkezetekben dolgozik. A hely! iparpolitikai feladatokban, valamint a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokban fontos szerepet töltenek be és eredményesen dolgoznak. Megyénkben — többségükben a bajai járásban — a magyar ajkú lakossággal együtt délszláv és német nemzetiségiek élnek. Körükben érvényesül pártunk helyes nemzetiségi politikája. A nemzetiségek a magyar ajkú lakossággal egyetértésben dolgoznak a közös szocialista haza építésében. A közélet demokratizmusa A megyében megvalósult kiemelkedő eredmények egyik forrása a megélénkült társadalmi aktivitás és a közélet demokratikus továbbfejlődése. A szocialista demokratizmus kiszélesítésében eredményesen tevékenykedett a megyei tanács, a helyi tanácsok, a szakszervezetek, a Hazafias Népfront, a KISZ-szervezetek, a nőmozgalom és a többi tömegszervezet, tömegmozgalom. A tanácsszervek, a tanácstagok és a megye szakembereinek széles körű bevonásával közreműködtek a párt gazdaságpolitikáját biztosító különböző fejlesztési tervek kimunkálásában az egyes ágazatokban és széles körű tevékenységet fejtettek ki a város- és községfejlesztésben. A szocialista demokratizmus, a lakosság öntevékenysége még hatékonyabb kibontakozását gátolja, hogy a helyi tanácsok, az ipari és mezőgazdasági üzemek nem rendelkeznek megfelelő önállósággal, jogkörrel és ezek érvényesülését biztosító elégséges, saját anyagi eszközökkel. Ez a helyzet egyben behatárolja a társadalmi szervek öntevékenységének lehetőségét is. Ezért jFolytatás a 1 oldalonJ
