Petőfi Népe, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-14 / 243. szám

t. oldal 1966. október 14. péntek Koszigin az európai és az ázsiai helyzetről Szembesítés Barátsági nagygyűlés az Vralmasban SZVERDLOVSZK (MTI) Wladyslaw Gomullka, Józef Cyrankiewicz és a lengyel párt­ós kormányküldöttség többi tag­jai csütörtökön megtekintették a nehézgépgyárat. A nagyhírű üzem munkásai szívélyes fogadtatásban része­sítették a vendégeket. A gyár megtekintése után barátsági nagygyűlést tartottak, amelyen a küldöttséggel tartó Alekszej Koszigin és Józef Cyrankie­wicz mondott beszédet. Alekszej Koszigin szovjet kor­mányfő a szverdlovszki Ural­ni as gépgyárban mondott beszé­dében kijelentette, hogy az SZKP és a Lengyel Egyesült Munkáspárt között, a Szovjet­unió és Lengyelország kormá­nyai között teljes az egység a jelenkor legfontosabb kérdései­ben. Koszigin hangoztatta, hogy a szocialista országok egy­sége és összefogása a nem­zetközi béke és biztonság egyik legfontosabb ténye­zője. Ezt tanúsítja az európai hely­zet alakulása Is. Koszigin rá­mutatott, hogy az európai bé­két és biztonságot fenyegető ve­szély reális veszély és nem hagyható figyelmen kívül. „Az európai biztonság garantálása mindenekelőtt azt jelenti, hogy biztosítani kell az európai ha­tárok sérthetetlenségét, ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy Nyugat-Németország atomfegy­verekhez jusson, ártalmatlanná kell tenni a revansvágyó mili­tarista erőket, a két német ál­lam létezésének tényéből kell kiindulni”. Amikor a szocialis­ta államok egységesek és ösz- szefognaik, ahogy az Európában történik — hatékonyan féken tarthatják az imperialista ag­resszív erőket, sikerrel védel­mezhetik a bókét és a népek biztonságát — mutatott rá Ko­szigin. Merőben más a helyzet napjainkban Ázsiában, ahol folytatódik az Egyesült Államok agressziója a vietnami nép el­len.” „Ha az amerikai imperia­lizmus valamennyi szocia­lista ország egyesült erejé­vel, politikai egységével ta­lálná magát szemben, nem kétséges, rövid idő alatt vé­get lehetne vetni- a vietna­mi nép elleni kegyetlenke­déseknek és meg lehetne fékezni az ag­ressziót. Ezt a szent ügyért fo­lyó harcát Kína álláspontja gá­tolja”. Ez az álláspont egyre nagyobb kárt ókoz a vietnami nép érdekeinek, a szocialista világrendszer érdekeinek. Mint a szovjet kormányfő rá­mutatott, a Szovjetunió Len­gyelországgal és más •szocialis­ta országokkal karöltve minden tőle telhetőt megtesz a kiala­kult helyzetben, hogy segítsé­get és támogatást nyújtson a vietnami népnek. A szovjet kormányfő végeze­tül a szovjet ipar és mezőgaz­daság eredményeiről beszélt. Kiszámították: Dél-Vietnam minden 45. lakosára jut egy amerikai katona, s minden em­berre 17 méter szögesdrót. A dél-vietnami városokat és az állásokat körülvevő homokzsá­kok száma’ eddig 25 millió, ami mellesleg elég lenne ahhoz, hogy egész Dél-Vietnamot há­rom méter magasan homolczsák- fallal vegyék körül. Akik kiszá­mították, azok pedig ezúttal tárgyilagosnak tekinthetők: McNamara statisztikusai nyilván nem tagadnak le saigoni „java­ikból” egy cseppet sem. Az amerikai hadügyminiszter dél-vietnami szemleútján a gi­gantikus befektetések tárgyi va­lóságával is találkozott. Szem­besítette-e önmagát az eredmé­nyekkel? Már kétmilliárd dol­lár áramlik havonta Ameriká­ból Dél-Vietnamba háborús cé­lokra — és a homokzsákjai mö­gött nincsenek az Egyesült Ál­lamok kormánya számára ked­vező tények. Kevés a katona, kevés a muníció, kevés a re­pülőgép, kicsi az amerikai had­erő hatásfoka — védekeznek, noha 45 dél-vietnamira jut egy jenki katona. Pedig McNamara korábban olyan optimista volt, hogy es év júliusára számította a há­ború befejezését. Ennek meg­felelően rendelte a napalmot, a szőnyegbombázást végrehajtó gé­peket. A szembesítés során McNamara első intézkedése: megrendelés a repülőgépgyárak­hoz. Fokozni a pusztítást. Sze­rencsétlen körforgás, amely újabb és újabb befektetéseket követel a fokozódó eredményte­lenség egyre nyilvánvalóbbá té­teléhez. És ezzel együtt újabb szembe­sítésre kényszerülnek az ame­rikai kongresszus képviselői is — saját magukkal. Sokat hal­lunk egyes szenátorok Johnsont és politikáját ostorozó állásfog­lalásaiból. És mi történik? Kedden este az amerikai kong­resszus újabb hatáskört szava­zott meg az elnöknek: aktiv ka­tonai szolgálatra hívhatja be a tartalékosokat, anélkül, hogy szükségállapotot kellene elren­delnie. Pedig a háború alatt az amerikai elnököt nem olyan embernek ismerhették meg « honatyák, akire szívfájdalom nélkül rábízhatják 947 ezer ame­rikai — ennyi a tartalékosok létszáma — életét. A tények sürgetik, hogy a szem­besítés az igazsággal amerikai kormánykörökben is megtörtén­jék. B. K A magyar parlamenti küldöttség Moszkva polgármesterénél A Moszkvában tartózkodó magyar parlamenti küldöttség csütörtökön délelőtt látogatást tett a Moszszovjetben, a szov­jet fővárosi tanács épületében, küldöttség nevében köszönetét mondott az elmondottakért, majd néhány kérdéssel fordult Vlagyimir Promiszlovhoz, aki azokra részletes választ adott. A küldöttség október 12-én koszorút helyezett cl a Lenin-mauzóleum talapzatán. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat.) ahol Vlagyimir Promiszlov, a moszkvai városi tanács vb-el- nöke fogadta a magyar vendé­geket. Promiszlov üdvözölte Gáspár Sándort és a küldöttség tagjait, majd ismertette előttük a hat és fél milliós város fejlődésé­nek egyes kérdéseit. Gáspár Sándor a másfélórás tájékoztatás végén a magyar Trautmann Rezső építésügyi miniszter, aki a küldöttség tag­jaként szintén ott volt a talál­kozón, megemlítette, milyen nagy jelentőségű a magyaror­szági lakásproblémák megoldá­sa szempontjából az a hat ház­gyár, amelyet a Szovjetunió a mostani ötéves terv keretében szállít Magyarországnak. (MTI) Todor Zsivkov a francia államfőnél De Gaulle tábornok, francia köztársasági elnök és Todor Zsivkov bolgár miniszterelnök csütörtökön az Elysée-palotában négyszemközti megbeszélést tar­tott. De Gaulle és Zsivkov a nem­zetközi helyzet és a bolgár- francia kapcsolatok kérdéseit tekintette át. Értesülések sze­rint a francia államfő és a bol­gár miniszterelnök rendkívüli figyelmet szentelt a vietnami helyzetnek és az európai bizton­ság problémáinak. Délben a francia államfő ebé­det adott Zsivkov tiszteletére. Az ebéden mondott pohárkö­szöntőjében de Gaulle hangsú­lyozta, hogy a mai Európának „egyik végétől a másikig” emy­Gromiko az NDK fővárosában Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter, aki részt vett az ENSZ-közgyűlés 21. ülésszakán, csütörtökön úton hazafelé meg­érkezett Berlinbe. hűtésre, egyetértésre és egység­re van szüksége. Megbeszélést folytatott csü­törtökön Ivan Basev bolgár és Maurice Couve de Murville francia külügyminiszter is. A két külügyminiszter a bolgár— francia gazdasági kapcsolatok­ról, valamint a nemzetközi hely­zet egyes kérdéseiről tárgyalt. Kim Ir Szén főtitkár Phenjanban szerdán összeült a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága. A plenum egyönte­tűen elfogadta a pártkonferen­cián hozott határozatokat. A plénum döntéseket hozott a párt struktúrájának részleges átszervezéséről. A Központi Bizottság elnöke és elnökhelyettese helyett főtit­kári és központi bizottsági tit­kári címeket vezetnek be és létrehozták a Központi Bizott­ság titkárságát. A Koreai Mun­kapárt Központi Bizottságának főtitkárává megválasztották Kim ír Szen-t. Amerikai választás - Vietnam árnyékában November 8-án az Egye­sült Államokban részleges kongresszusi választásokat tartanak. Újjáválasztják az Egyesült Államokban a képviselcház mind a 435 tagját, s a száztagú szená­tus egy harmadát. A választások kimenete­lét. természetesen számos bonyolult belső probléma is befolyásolja: a gazdasá­gi helyzet, a négerek pol­gárjogaiért vívott harc, a washingtoni központi hata­lom és az egyes államok helyi jogaiért küzdő hatal­masságok konfliktusa. Mindamellett ma már látható, hogy a vietnami háború az az alapvető probléma, amely teljesen átitatja az amerikai poli­tikai életet a választások küszöbén. A vietnami há­ború és a részleges kong­resszusi választás alapvető kapcsolatát abban lehetne meghatározni, hogy oz a háború súlyosan megté­pázta Johnson elnök nép­szerűségét és a szakértők szerint a demokrata pártra váró választási visszaesés egyik legfőbb oka­A demokraták várható visszaesése November 8-án elnököt nem választanak az Egye­sült Államokban, de két­ségtelen, hogy John somnak a vietnami háború miatt megtépázott népszerűsége és csökkent politikai te­kintélye Visszahat majd a demokratapárti Jelöltek sorsára. A Wall Street Journal körkérdést intézett statisz­tikusokhoz, valamint vá­lasztástechnikai és politikai szakértőkhöz. A körkérdés­re adott válaszok összefog­laló képéből a lap levont néhány alapvető következ­tetést. Ezek a kővetkezők: 1. Általában egy ilyen köz­beeső — két elnökválasztás között tartott — választá­son a kormányon levő párt mindig visszaesik, de so­hasem döntő mértékben. 2. A válaszokból kiderül, hogy a szakértők a képvi­selőházban általában 30—40 mandátumos, a csak egy- harmadában újraválasztan­dó szenátusban 7—8 man- dátumos demokrata veszte­séget várnak. 3. A szakér­tők mindegyike leszögezte, hQgy a vietnami háború nélkül a képviselőházban legfeljebb 10—15, a szená­tusban 2—3 helyet vesztet­tek volna a demokraták. A goldwateri ultrák előretörése A reális kép megalkotá­sához feltétlenül hozzátar­tozik, hogy a Johnson vi­etnami politikáját ellenzők tábora megoszlik a liberá­lis és az ultra-jobboldali ellenzék között. A dolog lényegét tekintve Johnson vietnami politikája nem különbözik attól a vonalve­zetéstől, amelyeket annak idején az ultra-jobboldal jelöltje, Goldwater javasolt az elnökválasztásokon. Ez azzal a következménnyel járt, hogy Johnson a viet­nami háború kiterjesztésié­vel voltaképpen a republi­kánus szélsőjobboldal mal­mára hajtotta a vizet. A választást megelőző jelölési küzdelmek félre­érthetetlenül tanúskodtak a goldwateri típusú ultra- szárny politikai előretöré­séről. így például New Hampshire államban Thyng nyugalmazott repülőtábor­nok szerezte meg a liberá­lis Jelölttel szemben a re­publikánus nárt jelöltséget — mégpedig egy olyan po­litikai program alapján, amely a vietnami háború kiterjesztését, s ezen belül a VDK szárazföldi Invázió­ját követelte. Az egyik leg­fontosabb államban, Kali­forniában, ahol újravá­lasztják az állam kor­mányzóját is, ugyancsak jobboldali republikánus sze­rezte meg pártja jelöltsé­gét Ronald Reagan film­színész személyében. Rea­gan is a vietnami háború további kiterjesztése mel­lett foglalt állást. A vietnami agresszió és az amerikai választások alap­vető kapcsolatát tehát ab­ban lehetne meghatározni, hogy az erősíti általában a republikánus párt és ezer* belül a republikánus jobb­oldal helyzetét! Johnson taktikai manőverei Ugyanakkor az agresszió a demokrata párton belül is a jobboldali erőknek kedvez. Az agresszió még erőszakosabb folytatását kö­vetelő demokrata jelöltek szervezték meg a liberáli­sokkal szemben az elnök- választásokon az indulás jogát Texasban, Arkanzas- ban és Alabama államban. Kennedy meggyilkolását követően a Goldwater egy­idejű fellépése ideién az amerikai közvélemény ter­mészetes reakciója a libe­rális jelöltek támogatása volt. Johnson megválasztá­sával egyidőben az ame­rikai választók olyan ösz- szctételű kongresszust vá­lasztottak, amely harminc év óta a legliberálisabb- nak volt tekinthető, John­son vietnami agresszió® politikája a jelek szerint most megfordítja ezt az irányzatot. Maga az adminisztráció természetesen tisztában van azzal, hogy a vietnami há­ború további kiterjesztésé­nek irányzata választási szempontból a republiká­nusoknak kedvez. Ez a magyarázata annak, hogy Johnson a választások előt­ti időszakban „befagyasz­totta” az eszkalációt és fokozta az értéktelen, de az amerikai közvélemény hangulatát befolyásoló „bé- kekezdeményezéseket”. Ez­zel magyarázható egyfelől az, hogy Hanoi és Hai­phong bombázásának elren­delése óta újabb lényeges lépés nem történt az esz­kaláció folyamatában, más­részt az, hogy az ENSZ- ben Goldberg amerikai küldött újra felmelegítette a korábban már elítélt és visszautasított látszat-javas­latokat. Természetesen néhány hétig tartó taktikai manő­verek már aligha változ­tathatják meg az Egyesült Államok politikai légkörét. Johnson a jelek szerint úgy vonul majd be e rész­leges választások után az amerikai politikai történe­lembe, mint az a dűxnok- ratapárti elnök, aki a leg­súlyosabb csapást mérte a kongresszus demokratapárti többségére! G ömöri Endre A SZVERDLOVSZKI Ural­mas gyárban, a szovjet-lengyel barátsági nagygyűlésen elhang­zott Koszigin-beszéd igen vi­lágosan jellemzi a jelenlegi nemzetközi helyzetet, határo­zottan vázolja fel a legfonto­sabb problémákat Európában és Ázsiában. A nemzetközi munkásmozgalom szempontjá­ból igen tanulságosan fogalmaz­za meg, hogy milyen nagy erő a szocialista országok és a ha­ladó erők internacionaliß ösz- szefogása. A SZOVJETUNIÓ és a szo­cialista országok Vietnamnak nyújtott segítségéről elismerés­sel szólott Waldeek Rochet szerda este a párizsi Mutuali- té-teremben rendezett vietnami szolidaritási gyűlésen, amelyen Gus Hall, az USA Kommunista Pártjának főtitkára az amerikai nép felelősségéről szólott. Az USA legutóbbi „békejavaslatai­nak” ENSZ-beli elutasítását kommentáva Rusk külügymi­niszter szerdai beszédében ki­jelentette hogy az Egyesült Álla­mok ezt nem tartja véglegesnek. A hivatalos megnyilatkozás ismé­telten csupán annak hangozta­tására tudott szorítkozni, hogy az USA mértéktartást kíván tanúsítani katonai erejének al­kalmazásában és igyekszik el­kerülni a világkonfliktust. — Harctéri jelentések beszámolnak arról, hogy az amerikai légi­erő folytatja terrorbombázása­it. AZ ENSZ Biztonsági Taná­csa csütörtökön ismét összeült, hogy megvitassa a kongói kor­mány Portugália ellen emelt panaszát. Mint ismeretes, Mo- butuéik tiltakoztak Portugália afrikai csapatmozdulatai ellen. Az ENSZ közgyűlésének délaf­rikai vitáját úgy jellemzi, b TASZSZ, hogy az eddig nem vitte előbbre a kérdés megold;' sát. A szerda délutáni ülése egy külön ENSZ-szerv létrehe zásában állapodtak meg, amel majd aprólékosan képes le; vizsgálni a helyzetet. A szovj hírügynökség xámutat, hogy „gondos és aprólékos vizsgé lat szükségességének” hangoz! ■ tása csupán azt a célt szolgái; hogy egy bizottságban temess el azt, ahogyan ilyesmi m fiók más kérdéssel történt

Next

/
Oldalképek
Tartalom