Petőfi Népe, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-14 / 243. szám
t. oldal 1966. október 14. péntek Koszigin az európai és az ázsiai helyzetről Szembesítés Barátsági nagygyűlés az Vralmasban SZVERDLOVSZK (MTI) Wladyslaw Gomullka, Józef Cyrankiewicz és a lengyel pártós kormányküldöttség többi tagjai csütörtökön megtekintették a nehézgépgyárat. A nagyhírű üzem munkásai szívélyes fogadtatásban részesítették a vendégeket. A gyár megtekintése után barátsági nagygyűlést tartottak, amelyen a küldöttséggel tartó Alekszej Koszigin és Józef Cyrankiewicz mondott beszédet. Alekszej Koszigin szovjet kormányfő a szverdlovszki Uralni as gépgyárban mondott beszédében kijelentette, hogy az SZKP és a Lengyel Egyesült Munkáspárt között, a Szovjetunió és Lengyelország kormányai között teljes az egység a jelenkor legfontosabb kérdéseiben. Koszigin hangoztatta, hogy a szocialista országok egysége és összefogása a nemzetközi béke és biztonság egyik legfontosabb tényezője. Ezt tanúsítja az európai helyzet alakulása Is. Koszigin rámutatott, hogy az európai békét és biztonságot fenyegető veszély reális veszély és nem hagyható figyelmen kívül. „Az európai biztonság garantálása mindenekelőtt azt jelenti, hogy biztosítani kell az európai határok sérthetetlenségét, ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy Nyugat-Németország atomfegyverekhez jusson, ártalmatlanná kell tenni a revansvágyó militarista erőket, a két német állam létezésének tényéből kell kiindulni”. Amikor a szocialista államok egységesek és ösz- szefognaik, ahogy az Európában történik — hatékonyan féken tarthatják az imperialista agresszív erőket, sikerrel védelmezhetik a bókét és a népek biztonságát — mutatott rá Koszigin. Merőben más a helyzet napjainkban Ázsiában, ahol folytatódik az Egyesült Államok agressziója a vietnami nép ellen.” „Ha az amerikai imperializmus valamennyi szocialista ország egyesült erejével, politikai egységével találná magát szemben, nem kétséges, rövid idő alatt véget lehetne vetni- a vietnami nép elleni kegyetlenkedéseknek és meg lehetne fékezni az agressziót. Ezt a szent ügyért folyó harcát Kína álláspontja gátolja”. Ez az álláspont egyre nagyobb kárt ókoz a vietnami nép érdekeinek, a szocialista világrendszer érdekeinek. Mint a szovjet kormányfő rámutatott, a Szovjetunió Lengyelországgal és más •szocialista országokkal karöltve minden tőle telhetőt megtesz a kialakult helyzetben, hogy segítséget és támogatást nyújtson a vietnami népnek. A szovjet kormányfő végezetül a szovjet ipar és mezőgazdaság eredményeiről beszélt. Kiszámították: Dél-Vietnam minden 45. lakosára jut egy amerikai katona, s minden emberre 17 méter szögesdrót. A dél-vietnami városokat és az állásokat körülvevő homokzsákok száma’ eddig 25 millió, ami mellesleg elég lenne ahhoz, hogy egész Dél-Vietnamot három méter magasan homolczsák- fallal vegyék körül. Akik kiszámították, azok pedig ezúttal tárgyilagosnak tekinthetők: McNamara statisztikusai nyilván nem tagadnak le saigoni „javaikból” egy cseppet sem. Az amerikai hadügyminiszter dél-vietnami szemleútján a gigantikus befektetések tárgyi valóságával is találkozott. Szembesítette-e önmagát az eredményekkel? Már kétmilliárd dollár áramlik havonta Amerikából Dél-Vietnamba háborús célokra — és a homokzsákjai mögött nincsenek az Egyesült Államok kormánya számára kedvező tények. Kevés a katona, kevés a muníció, kevés a repülőgép, kicsi az amerikai haderő hatásfoka — védekeznek, noha 45 dél-vietnamira jut egy jenki katona. Pedig McNamara korábban olyan optimista volt, hogy es év júliusára számította a háború befejezését. Ennek megfelelően rendelte a napalmot, a szőnyegbombázást végrehajtó gépeket. A szembesítés során McNamara első intézkedése: megrendelés a repülőgépgyárakhoz. Fokozni a pusztítást. Szerencsétlen körforgás, amely újabb és újabb befektetéseket követel a fokozódó eredménytelenség egyre nyilvánvalóbbá tételéhez. És ezzel együtt újabb szembesítésre kényszerülnek az amerikai kongresszus képviselői is — saját magukkal. Sokat hallunk egyes szenátorok Johnsont és politikáját ostorozó állásfoglalásaiból. És mi történik? Kedden este az amerikai kongresszus újabb hatáskört szavazott meg az elnöknek: aktiv katonai szolgálatra hívhatja be a tartalékosokat, anélkül, hogy szükségállapotot kellene elrendelnie. Pedig a háború alatt az amerikai elnököt nem olyan embernek ismerhették meg « honatyák, akire szívfájdalom nélkül rábízhatják 947 ezer amerikai — ennyi a tartalékosok létszáma — életét. A tények sürgetik, hogy a szembesítés az igazsággal amerikai kormánykörökben is megtörténjék. B. K A magyar parlamenti küldöttség Moszkva polgármesterénél A Moszkvában tartózkodó magyar parlamenti küldöttség csütörtökön délelőtt látogatást tett a Moszszovjetben, a szovjet fővárosi tanács épületében, küldöttség nevében köszönetét mondott az elmondottakért, majd néhány kérdéssel fordult Vlagyimir Promiszlovhoz, aki azokra részletes választ adott. A küldöttség október 12-én koszorút helyezett cl a Lenin-mauzóleum talapzatán. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat.) ahol Vlagyimir Promiszlov, a moszkvai városi tanács vb-el- nöke fogadta a magyar vendégeket. Promiszlov üdvözölte Gáspár Sándort és a küldöttség tagjait, majd ismertette előttük a hat és fél milliós város fejlődésének egyes kérdéseit. Gáspár Sándor a másfélórás tájékoztatás végén a magyar Trautmann Rezső építésügyi miniszter, aki a küldöttség tagjaként szintén ott volt a találkozón, megemlítette, milyen nagy jelentőségű a magyarországi lakásproblémák megoldása szempontjából az a hat házgyár, amelyet a Szovjetunió a mostani ötéves terv keretében szállít Magyarországnak. (MTI) Todor Zsivkov a francia államfőnél De Gaulle tábornok, francia köztársasági elnök és Todor Zsivkov bolgár miniszterelnök csütörtökön az Elysée-palotában négyszemközti megbeszélést tartott. De Gaulle és Zsivkov a nemzetközi helyzet és a bolgár- francia kapcsolatok kérdéseit tekintette át. Értesülések szerint a francia államfő és a bolgár miniszterelnök rendkívüli figyelmet szentelt a vietnami helyzetnek és az európai biztonság problémáinak. Délben a francia államfő ebédet adott Zsivkov tiszteletére. Az ebéden mondott pohárköszöntőjében de Gaulle hangsúlyozta, hogy a mai Európának „egyik végétől a másikig” emyGromiko az NDK fővárosában Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, aki részt vett az ENSZ-közgyűlés 21. ülésszakán, csütörtökön úton hazafelé megérkezett Berlinbe. hűtésre, egyetértésre és egységre van szüksége. Megbeszélést folytatott csütörtökön Ivan Basev bolgár és Maurice Couve de Murville francia külügyminiszter is. A két külügyminiszter a bolgár— francia gazdasági kapcsolatokról, valamint a nemzetközi helyzet egyes kérdéseiről tárgyalt. Kim Ir Szén főtitkár Phenjanban szerdán összeült a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága. A plenum egyöntetűen elfogadta a pártkonferencián hozott határozatokat. A plénum döntéseket hozott a párt struktúrájának részleges átszervezéséről. A Központi Bizottság elnöke és elnökhelyettese helyett főtitkári és központi bizottsági titkári címeket vezetnek be és létrehozták a Központi Bizottság titkárságát. A Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkárává megválasztották Kim ír Szen-t. Amerikai választás - Vietnam árnyékában November 8-án az Egyesült Államokban részleges kongresszusi választásokat tartanak. Újjáválasztják az Egyesült Államokban a képviselcház mind a 435 tagját, s a száztagú szenátus egy harmadát. A választások kimenetelét. természetesen számos bonyolult belső probléma is befolyásolja: a gazdasági helyzet, a négerek polgárjogaiért vívott harc, a washingtoni központi hatalom és az egyes államok helyi jogaiért küzdő hatalmasságok konfliktusa. Mindamellett ma már látható, hogy a vietnami háború az az alapvető probléma, amely teljesen átitatja az amerikai politikai életet a választások küszöbén. A vietnami háború és a részleges kongresszusi választás alapvető kapcsolatát abban lehetne meghatározni, hogy oz a háború súlyosan megtépázta Johnson elnök népszerűségét és a szakértők szerint a demokrata pártra váró választási visszaesés egyik legfőbb okaA demokraták várható visszaesése November 8-án elnököt nem választanak az Egyesült Államokban, de kétségtelen, hogy John somnak a vietnami háború miatt megtépázott népszerűsége és csökkent politikai tekintélye Visszahat majd a demokratapárti Jelöltek sorsára. A Wall Street Journal körkérdést intézett statisztikusokhoz, valamint választástechnikai és politikai szakértőkhöz. A körkérdésre adott válaszok összefoglaló képéből a lap levont néhány alapvető következtetést. Ezek a kővetkezők: 1. Általában egy ilyen közbeeső — két elnökválasztás között tartott — választáson a kormányon levő párt mindig visszaesik, de sohasem döntő mértékben. 2. A válaszokból kiderül, hogy a szakértők a képviselőházban általában 30—40 mandátumos, a csak egy- harmadában újraválasztandó szenátusban 7—8 man- dátumos demokrata veszteséget várnak. 3. A szakértők mindegyike leszögezte, hQgy a vietnami háború nélkül a képviselőházban legfeljebb 10—15, a szenátusban 2—3 helyet vesztettek volna a demokraták. A goldwateri ultrák előretörése A reális kép megalkotásához feltétlenül hozzátartozik, hogy a Johnson vietnami politikáját ellenzők tábora megoszlik a liberális és az ultra-jobboldali ellenzék között. A dolog lényegét tekintve Johnson vietnami politikája nem különbözik attól a vonalvezetéstől, amelyeket annak idején az ultra-jobboldal jelöltje, Goldwater javasolt az elnökválasztásokon. Ez azzal a következménnyel járt, hogy Johnson a vietnami háború kiterjesztésiével voltaképpen a republikánus szélsőjobboldal malmára hajtotta a vizet. A választást megelőző jelölési küzdelmek félreérthetetlenül tanúskodtak a goldwateri típusú ultra- szárny politikai előretöréséről. így például New Hampshire államban Thyng nyugalmazott repülőtábornok szerezte meg a liberális Jelölttel szemben a republikánus nárt jelöltséget — mégpedig egy olyan politikai program alapján, amely a vietnami háború kiterjesztését, s ezen belül a VDK szárazföldi Invázióját követelte. Az egyik legfontosabb államban, Kaliforniában, ahol újraválasztják az állam kormányzóját is, ugyancsak jobboldali republikánus szerezte meg pártja jelöltségét Ronald Reagan filmszínész személyében. Reagan is a vietnami háború további kiterjesztése mellett foglalt állást. A vietnami agresszió és az amerikai választások alapvető kapcsolatát tehát abban lehetne meghatározni, hogy az erősíti általában a republikánus párt és ezer* belül a republikánus jobboldal helyzetét! Johnson taktikai manőverei Ugyanakkor az agresszió a demokrata párton belül is a jobboldali erőknek kedvez. Az agresszió még erőszakosabb folytatását követelő demokrata jelöltek szervezték meg a liberálisokkal szemben az elnök- választásokon az indulás jogát Texasban, Arkanzas- ban és Alabama államban. Kennedy meggyilkolását követően a Goldwater egyidejű fellépése ideién az amerikai közvélemény természetes reakciója a liberális jelöltek támogatása volt. Johnson megválasztásával egyidőben az amerikai választók olyan ösz- szctételű kongresszust választottak, amely harminc év óta a legliberálisabb- nak volt tekinthető, Johnson vietnami agresszió® politikája a jelek szerint most megfordítja ezt az irányzatot. Maga az adminisztráció természetesen tisztában van azzal, hogy a vietnami háború további kiterjesztésének irányzata választási szempontból a republikánusoknak kedvez. Ez a magyarázata annak, hogy Johnson a választások előtti időszakban „befagyasztotta” az eszkalációt és fokozta az értéktelen, de az amerikai közvélemény hangulatát befolyásoló „bé- kekezdeményezéseket”. Ezzel magyarázható egyfelől az, hogy Hanoi és Haiphong bombázásának elrendelése óta újabb lényeges lépés nem történt az eszkaláció folyamatában, másrészt az, hogy az ENSZ- ben Goldberg amerikai küldött újra felmelegítette a korábban már elítélt és visszautasított látszat-javaslatokat. Természetesen néhány hétig tartó taktikai manőverek már aligha változtathatják meg az Egyesült Államok politikai légkörét. Johnson a jelek szerint úgy vonul majd be e részleges választások után az amerikai politikai történelembe, mint az a dűxnok- ratapárti elnök, aki a legsúlyosabb csapást mérte a kongresszus demokratapárti többségére! G ömöri Endre A SZVERDLOVSZKI Uralmas gyárban, a szovjet-lengyel barátsági nagygyűlésen elhangzott Koszigin-beszéd igen világosan jellemzi a jelenlegi nemzetközi helyzetet, határozottan vázolja fel a legfontosabb problémákat Európában és Ázsiában. A nemzetközi munkásmozgalom szempontjából igen tanulságosan fogalmazza meg, hogy milyen nagy erő a szocialista országok és a haladó erők internacionaliß ösz- szefogása. A SZOVJETUNIÓ és a szocialista országok Vietnamnak nyújtott segítségéről elismeréssel szólott Waldeek Rochet szerda este a párizsi Mutuali- té-teremben rendezett vietnami szolidaritási gyűlésen, amelyen Gus Hall, az USA Kommunista Pártjának főtitkára az amerikai nép felelősségéről szólott. Az USA legutóbbi „békejavaslatainak” ENSZ-beli elutasítását kommentáva Rusk külügyminiszter szerdai beszédében kijelentette hogy az Egyesült Államok ezt nem tartja véglegesnek. A hivatalos megnyilatkozás ismételten csupán annak hangoztatására tudott szorítkozni, hogy az USA mértéktartást kíván tanúsítani katonai erejének alkalmazásában és igyekszik elkerülni a világkonfliktust. — Harctéri jelentések beszámolnak arról, hogy az amerikai légierő folytatja terrorbombázásait. AZ ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön ismét összeült, hogy megvitassa a kongói kormány Portugália ellen emelt panaszát. Mint ismeretes, Mo- butuéik tiltakoztak Portugália afrikai csapatmozdulatai ellen. Az ENSZ közgyűlésének délafrikai vitáját úgy jellemzi, b TASZSZ, hogy az eddig nem vitte előbbre a kérdés megold;' sát. A szerda délutáni ülése egy külön ENSZ-szerv létrehe zásában állapodtak meg, amel majd aprólékosan képes le; vizsgálni a helyzetet. A szovj hírügynökség xámutat, hogy „gondos és aprólékos vizsgé lat szükségességének” hangoz! ■ tása csupán azt a célt szolgái; hogy egy bizottságban temess el azt, ahogyan ilyesmi m fiók más kérdéssel történt
