Petőfi Népe, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-11 / 215. szám
1966. szeptember 11, vasárnap 5. oldal I A Román Néphadsereg Művészegyüttese Kecskeméten A Román Néphadsereg Művészegyüttese hétfőn este a Kecskeméti Katona József Színházban ünnepi műsorral lép a közönség elé. Az együttes a Magyar Néphadsereg Romániában tett látogatásának viszonzásaképpen turnézik hazánkban. Számos vidéki városban — megyénkben Kecskeméten és Kiskunfélegyházán — bemutatják reprezentatív műsorukat, majd szeptember 13—14-i fellépésükkel Budapesten fejezik be a turnét. A Román Néphadsereg Művészegyüttese 1947-ben alakult, és azóta 2800 előadáson 4 millió néző látta műsorukat. Az •együttes szimfonikus zenekarán, férfikarán, tánckarán és népi zenekarán kívül hangszeres és énekes szólisták működnek közre a nagy művészi igénnyel felépített műsorban. Zenei repertoárjukban 500 mű: népdalok, katonadalok, klasz- szikus és modern szerzők számai találhatók. A tánckar 160 kompozíciót tud színpadra varázsolni, román népi táncokat és más népek táncait egyformán. A román népi művészetet teszi közkinccsé megalakulása óta a Román Néphadsereg Művészegyüttese. Valamennyi népi demokratikus országban szerepeltek már. Hazánkban a mostani fellépésük második, öt évvel ezelőtt láthattuk őket színpadjainkon. Képünk az együttes egyik akrobatikus táncpróbáján készült. Előkészületek az őszi gyümöksfatelepítésre A földművesszövetkezetek felkészültek arra. hogy az őszi telepítésekhez megfelelő mennyiségű, minőségű és választékú gyümölcsfa álljon a háztáji és kisegítő gazdaságok rendelkezésére. Az előkészületek során a földművesszövetkezetek a termelők körében felmérést végeztek, s utána gondoskodtak a csemeték beszerzéséről. Természetesen tartalékot is biztosítottak, hogy azok is hozzájuthassanak a csemetékhez, akik a felmérés során nem jelentették be igényüket. A facsemeték árusítása előreláthatólag október 15-én kezdődik meg. összesen 170 ezer facsemetét hoznak forgalomba, s közöttük lesz elegendő csonthéjas — cseresznye, meggy és kajszi — gyümölcsfacsemete. S az előkészületekből ítélve, az idén, a múlt évben sokszor hiába keresett különböző körtefajtákból is ki tudják elégíteni az igényeket. Ut a fanyákról Félt ezektől a vadócoktól. Annál inkább vérszemet kaptak. Csúfolták. Ostobán, unalomig ismételték a Toldiból — nem is tudtak tán belőle többet — hogy: Hé, paraszt! melyik út megyen itt Budára?... A „szel- lemesebbje” úgy mondta: Bó- csára. Merthogy Jancsi onnan jött. Tessék csak elképzelni egy csöndes tanyasi gyereket, amint nekiesik egy egész horda. Fél osztályra való tizenöt éves fiú. No nem harapnak ezek a kö- lyökcsikaszok, csak vicsorognak, az erejüket fitogtatják. Igazából nem akarnak rosszat. De érzéketlenek a fájdalom iránt, amit okoznak, s elképzelhető, mi keserűséget nyelt a tanév elején Mihály Jancsi, a bócsai Zöldhalomról városi gimná- I ziumba került kisdiák. Mi legyen ez? kérdezi meg- 1 ütközve most az olvasó. Nyilas IM isi-történet a hatvanas évek I közepéről? . Nem. Ahogy Jancsi eleven gombszemét, okos-derűs kis pofiját elnézem, semminemű nyomokat nem vésett rá szenvedés. Ugratták, húzták egy darabig azzal, hogy tanyasi, mint mást, hogy kajla a füle, vagy szeplős a képe. Ám neki rosszabbul esett. Szította amúgy sem csekély kisebbségi érzéseit, minthogy csakugyan hátrányban volt a többiekkel szemben. Mert Zöldhalmon, ahol egy osztályban tanult az egész felső tagozat, nem szedhetett össze annyi tudást a 4,2-es bizonyítvány ellenére se, mint a városi iskolások. De összeszorította a fogát. Jól esett, hogy a jobb érzésűek a védelmére keltek. Azóta eltelt egy év, ma már csak ezt mondja: — Elhallgatott mind, amikor jó lett a bizonyítványom!... Mi az, hogy osztatlan iskola ? Jancsi története iskolapélda. Mondjuk: tipikus kortörténet. Persze nem mindenki olyan érzékeny lelkű, mint ő, az erősebb parasztgyerekek pedig esetleg hamarabb és hathatósabban szereznek tekintélyt — az öklükkel. De abban valamennyi tanyáról középiskolára került tanuló sorsa közös, hogy „hendikeppel” indul, hiányokat kell pótolnia, s jobban meg kell küzdenie ugyanazért az eredményekért, mint a városi iskolásoknak, pontosabban: mint azoknak, akik osztott rendszerű oktatásban végezték az általánost. Ma még mindig hétezernél több gyerek tanul megyeszerte úgynevezett osztatlan tanyai iskolában. Olyanban, ahol együtt jár az V—VIII. Itt mindenre kevesebb az idő: magyarázatra, visszakérdezésre, fegyelmezésre, nevelésre. A legsúlyosabb sajátosság pedig az, hogy nem szaktanár tanít, hanem tanító, vagy ha nem tanító, akkor is egyetlen tanár, számtantól a tornán át a magyarig mindent. Idegen nyelvet pedig nem tanulnak a tanyaiak. Aki középiskolába kerül közülük, annak négy év kényszerű mulasztását kell egyszerre pótolnia. Eltüntetni, a különbségeket Ekkora feladattal csak kevesen, csak a legjobbak tudnának megbirkózni segítség nélkül. Ki segített valaha a Nyilas Misiknek? Legfeljebb egy-egy jobb érzésű tanár, önként, s néha nem is minden veszély nélkül. Ma? Kötelesség, előírás. Intézményes segítséget kapnak a tanyáról bekerült diákok. Kecskeméten a Táncsics Mihály kollégiumban jónéhány ilyen tanyai gyerek van. Faragó Antal már negyedikes gimnazista. De még jól emlékszik, micsoda kemény munka volt az első évben — úgy ahogy — utolérni a többit. Otthon, Ja- kabszáiláson, a Hajtó úti iskolában ugyanis ő sem tanult oroszt. A Katona Gimnáziumban külön osztályt alakítottak tehát \ azokból az elsősökből, akik az általánosban egyáltalán nem tanultak oroszt, vagy gyenge volt az eredményük. Több órájuk volt. mint másoknak, külön könyvből tanultak. De csak az első évben. Ez alatt le kellett dolgozni a hátrányt. Nem mindenki bírja Mihály Jancsiék negyvenen kezdték az első osztályt. Most, a második eleién, huszonhármán vannak. Néhánynak elköltöztek a szülei, azért ment el, a többiek — kimaradtak. Nem „kibuktak” — ilyen kevés akadt •— hanem kimaradtak. Elment a kedvük. Illetve: belátták, hogy nem bírják az iramot. Jancsi a 4,2 bizonyítványát csaknem megtartotta, az elsőben az év végi bizonyítványa 4-es volt. (De hiszen említettük, hogy összeszorított foggal tanult, csak azért is.) A legtöbben viszont rontanak a középiskolában. A városiak is. hát még a tanyaiak, akiknek sokkal nehezebb. Faragó Anti például 4,3-ról egy egész jeggyel esett vissza. Nincs akadály a tehetség útjában A kollégisták némelyike talán irigyli a helybelieket, azokat, akik kint laknak, mert „szabadabbak”. Pedig hát kevésnek van több kényelme, s ideje otthon, mint nekik a kollégiumban. S ők sokkal több segítséget kapnak: Közös tanulás a tanulócsoportokban. első fokon az idősebbek és a jobb tanulók segítségével, s ha ez kevés, a nevelő tanárokéval, akik között minden szaktárgy képviselve van. Barabás János igazgató joggal büszke rá. hogy 3,8 volt legutóbb a kereken 70 tagú kollégium tanulmányi átlaga. Pedig öt különböző iskolába járnak a diákjai. Ez az eredmény valóban jó. A tanyákról a legmagasabb tudományos, vagy közéleti fokig, rangig vezethet az út a kollégiumon át. A mostoha körülmények nem fojthatják meg a tehetségeket többé. Érdekes és érdemes volna elmondani a kollégium életét, napirendjét. Csakhogy hosszú volna. De hogy mit jelent az életkörülmények javulásában is a tanyai gyerekeknek a kollégium, arra hadd hozom fel még befejezésül Mizsei Jánost példának. Jancsi nincs olyan hátrányos helyzetben már, mint a többi tanyai gyerek volt előtte. Ahol lakik, az alsóla.iosi általános iskolát ugyanis évekkel ezelőtt körzetesítették. s ő már odabenn járta ki a felsőt a községben, a központi iskolában. Osztott rendszerben. Mint a városiak. Mégis: míg gimnáziumba nem került, naponta három kilométert biciklizett — sárban gyalogolt— négyet buszozott az iskoláig oda, s ugyanannyit visz- sza. A kollégiumból ugyan havonta csak egyszer megy haza. de nem veri többé eső. szél, s nem vesz el órákat a tanulástól az út az iskolába. S ha igyekszik, tanyai paraszt gyerek létére is az lehet belőle, ami akar. Csak rajta áll, hogy lesz-e belőle, ahogy szeretné, nyelvszakos, vagy matematika—fizika tanár. Mester László VHKOWIQPI S2AB.O LÁSZLÓ KÍSRS: qéN/G 20. Utóbb derült ki, hogy 1935- től 1941-ig, tehát hat év alatt, a Kühn-család több mint háromezer dollárt vett fel a japánoktól, de nem ez volt az egyetlen jövedelmi forrásuk. Kühnék nemcsak a japánok szolgálatában álltak, hanem eljuttatták Ribbentropp külügyminiszterhez is. A japánok persze, nem tudták Kühnék a nácikkal fenntartott kapcsolatát. 1937-ben Ruth Kühn két kozmetikai szalont is nyitott, egyet Honoluluban, a másikat Pearl Harbourban, e két yfon- tos hadászati helyen. A Kazmetikai szalonok sikere azonnali és várakozáson felüli volt. Az amerikai tengerész-feleségek órákon . át fecsegtek, s megbízható alkalmazottja úgy szívta magába a híreket, mint a szivacs a vizet. Ruthnak az volt a fő feladata, hogy rendszeresen figyelje az Egyesült Államok Csendes-óceáni erőit, a hajók földrajzi helyzetét, indulásuk és érkezésük pontos időpontját bármely helyen, de különös tekintettel Pearl Harbourra. És lassan nemcsak a papa, a mama és Ruth tevékenykedett, mint kém, hanem a tizedik évébe lépő Hans is. A kisfiút ugyanis apja arra ösztönözte, hogy fejlessze természetes kíváncsiságát és érdeklődését a hajók, különösen az amerikai hajók iránt. Nem sok idő múlt el, hogy a barátságos amerikai tengerészek meg ne hívják a kisfiút a hajóik fedélzetére és meg ne mutassák neki felszerelésük minden titkát. Ki is gondolt volna arra, hogy a minden iránt érdeklődő, mindenkiről kérdezősködő kis Hang kitűnő megfigyelő, s még kitűnőbb emlékezőtehetségű. Szinte naponta feljárt a hajókra, s ilyenkór folyton érdeklődött, majd amikor hazament, pontosan beszámolt mindenről, amit látott-hallott. 1940-ben határozták el Kühnék, hogy Pearl Harbour fölött, a hegyek oldalában vesznek egy kis házacskát, majd kidolgoznak egy egyszerű rejtjel- és fényjel-rendszert, s ezzel továbbítják információikat egy japán ügynöknek. Így nem kell személyesen érintkezniük, ami mindenképpen feltűnő lett volna ... Múltak a hónapok, s a japán hírszerző parancsnokságra Kühnéktől is öntöttek az adatok, s csak úgy, mint sok más csatornákból. És az események gyorsan peregtek ... Miközben az amerikai külügyminisztériumban folytak a japán—amerikai tárgyalások, amelyek a Távol-Kelet „újrafelosztását” célozták s ebben a japánoknak nem kis szerepet Ígértek az amerikaiak; miközben Washingtonból arra ösztökélték a japánokat, hogy a Szovjetunió felé „kacsingassanak” támadó szándékkal, — Tokióban keresztül húzták az amerikai számításokat. Eszük ágában sem volt a Szovjetunióval harcba keveredni, — jól tudták, milyenek az erőviszonyok — ellenben minden előkészületet megtettek ahhoz, hogy egy angol—amerikai háborúval kiszorítsák az angolokat és az amerikaiakat a Távol-Keletről. A Pearl Harbour-i támadás a japánok számára olyan jól sikerült, amit maguk sem gondoltak. Az USA Csendes-óceáni flottájának nyolc csatahajója közül hét horgonyzott Pearl Harbourban, ezenkívül több. száa egyéb, hadihajé sa cirkáló, romboló, aknarakó. aknaszedő és más hajók. Háromszázötven repülőgép állomásozott éppen a Hawai-szigetek katonai támaszpontján, s a hajók közül mindössze két aknaszedő hajó és másfél tucat repülőgép maradt épségben, a többi teljesen megsemmisült, vagy végleg használhatatlanná vált. Kühnék végül is bíróság elé kerültek; teljes volt ellenük a bizonyíték, hiszen előkerültek a németül írott jelentések másolatai, sőt, még a rejtjel-kódex is. Dr. Kühnt az amerikai bíróság halálra ítélte, de a család, hogy életét mentse, felajánlotta: mindent elmond, amit a tengely kémkedésérő tud a Csendes-óceán térségében. S az amerikaiak, úgy látszik. értékesnek találták ez az információt, mert a halálos téletet 1942 októben 26-án ötven évi börtönbüntetésre változtatták at. Ruth és anyja tehát börtönbe kerültek, s csr a második világháború úté szabadultak... (Folytatása következik! /
