Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-25 / 149. szám
1968. június 2Ü, szombat 5. oldal Kaskantyűi képek IM| i mindent kell egy 1600 iT* lakosú községben az iskolaigazgatónak végeznie! A töldművesszövetkezetnél — ahol felügyelőljizottsági tag — éppen rézgálicot osztanak, ott segít Kiss Pál igazgató az ügyvezetőnek. Vagy háromszáz ember tolong itt, mert csak tíz kilót adnak egy személyre. Az igazgató tesz igazságot: — Emberek, úgy csináljuk, hogy marakodás nélkül megkapja mindenki a járandóságot! Aztán — ha innét hazamegy, — írja a község monográfiáját; intézi a kulturális ügyeket, mert ő a művelődési ház igazgatója; kinyitja a könyvtárat, mert ő a könyvtáros. Télen a TIT is az ő gondja, előadásokat szervez, sokszor ő maga ad elő. Aztán — legelső feladatnak — ott van az iskola. A művelődési otthon ügye különösen előtérbe került az utóbbi időben Kaskan tyűn. A község lakossága építkezik a faluban, egyre többen jönnek be a tanyáról, de nincs megfelelő kultúrotthon. A mostani nagyterem nem megfelelő, télen nem lehet felfűteni. Márpedig ezen kívül nincs más. Azazhogy van, de csak átmenetileg. Az fmsz ugyanis vásárolt a községi boltnak egy házat, amíg át nem alakítják, átengedte művelődési otthonnak. Csakhogy: hamarosan átalakítják. És akkor mi lesz? * |1J em nyugszik bele a község a mostani állapotba. Már gyűjtik a pénzt, hogy a nagyterem mellé kisebb szobákat, klubtermeket építsenek. Mert az kell. Se a fiatalságnak nincs hol összejönnie, sem a szakköröknek. Ügy tervezik, hogy amenyit a KÖFÁ-ból össze tudnak takarékoskodni, azt onnan veszik el De lesz bőven társadalmi munka is, mert ha itt a köznek kell dolgozni, nem fukarkodnak az emberek. És ezenfelül a Sárfehér Szakszövetkezetre is lehet számítani. A járási KTSZ- bizottság úgyszintén megígérte Házi rádió a kórházban Központi stúdióberendezést vásárolt a kecskeméti kórház. A házi rádió a betegek egészség- ügyi oktatását szolgálja majd, és így a betegségek megelőzését kívánja segíteni. támogatását ahhoz, hogy a művelődési otthonban a fiatalok megfelelő hajlékot kapjanak. Biztató tehát a helyzet, ennyi erőből nyilván siker származik. * ovács Irén vb-titkár most az elnöki teendőket is ellátja, mivelhogy Havasi Ernő vb-elnöki akadémián van. — Nem sok így a munka? — Nem kevés, de hát... Hat éve csinálom. És hadd tegyem hozzá: szívesen csinálom. Jó itt a községben dolgozni. Épül, szépül, fejlődik a falu. fi minél többen laknak itt bent, annál jobb és könnyebb a má munkánk is. Valóban épül, szépül a falu... 1964. augusztusában adtak át egy új általános iskolát két tanteremmel, most készülnek, hogy még három tantermet toldjanak hozzá. Jönnek be tanyai gyerekek. Kell az iskola. Érdekes ez a község, szinte látni, hogy zsugorodik össze a tanya világ. Nőnek a pirostetős új házak, épülnek a járdák. És a határban ég az emberek keze alatt a munka. Ezért szeret itt dolgozni Kovács Irén is. Balogh József Karmester nélkül Kisdobosok kamarakórusa, amely karmester nélkül énekel. A kecskeméti Ének-Zenei Általános Iskola legkisebbjeiből alakult kis kórust Lakos ímré- né tanította be, de ha fellépnek, önállóan énekelnek. Műsorukon Liszt: Hajnalozó, Schubert: Tavaszi dal, és Hosztyeckij: Ifjúsági dal szerepel. Legutóbb az úttörők megyei fesztiválján arattak nagy sikert. (Pásztor Zoltán felvétele.) A mainál több lehetőség rejlik a megyei filmhíradóban MÁJUSBAN néhány alkalommal érdekes kísérlet tanúi lehettünk a kecskeméti Árpád moziban. Az országos híradó- film után rövid, 2—3 perces kis híradót láthattunk szűkebb hazánkból. Kecskemétről, és környékéről. A legnagyobb meglepetést e rövid filmecskék köA lciskunmajsai iskolák tantermei is elcsendesedtek. A gyerekek még a környékről is eltűntek. Legjobban mind.ig a vakáció első és édesbús utolsó napjai ízlenek ... De vajon csupa játék, lustálkodás minden tanulónak a szünidő? Vannak, akik már most programot kezdtek. A gimnazista Ötvös Marika és Fa- ludi Éva tíz-tíz tagú munkacsapatával 14-én kora reggel a Jonathán Szakszövetkezeiben je- lelntkezett a hagyományos nyári munkákra. — Szerződésben vagyunk az ikolával — világosít fel Klucsó Vilmos, a szakszövetkezet föagronómusa. — Mióta az 5+1-es rendszer elkezdődött. Az első osztály tanulói, akiket akkor kaptunk, most érettségiznek. Rajtuk kívül még egy osztályunk van. — Igen jól megvagyunk a gimnazistákkal — hangsúlyozza a főagronómus. — Evek során összebarátkoztunk. Hetenként egy Az első kéréséi napot a szövetkezetben töltenek. Ügy intézzük, hogy a tanulmányaik témájához kapcsolódó gyakorlati munkát végezzék. Közben az elméleti tájékoztatást is megkapják. — Szépen dolgoznak. Honoráltuk is szorgalmukat. A szövetkezet 5000 forintot adott az iskola KISZ-szerveze- tének. Költsék felszerelésre, táborozásra, kirándulásra, ahogy jónak látják. Szívesen adtuk, hiszen a Jonathán Szakszövetkezet jövedelmében a tanulók munkája is benne van. — Most mit dolgoznak a gyerekek? — A kötözést végzik. Ősszel a szüretelésből veszik ki a részüket. Lesz munka, 2000 mázsa szőlőt várunk. — Mmnyit keresnek? — ötvös Marikáék például több mint 3000 forintot kerestek tavaly, személyenként. Augusztusban abból mentek balatoni túrára... A KISZ ettől függetlenül kapta az említett pénzösszeget. — ősszel úgy szerveztük a szüretet, hogy az iskola naponként egy-egy osztályt adott. Tizenegyezer forintot fizettünk ki összesen, 20 forintot kaptak egy mázsa szőlő szedéséért ... — Maradnak-e közülük a mezőgazdasági pályán? — Ügy tudom, négyen felsőbb fokú szakiskolába mennek. Megszerették a munkát, szakmát látnak benne. — Mi vonzza a fiatalokat, akik a mezőgazdaságnál maradnak? A főagronómus kicsit gondolkodik, véleményekre próbál emlékezni. — A nagyüzemi módszerek. A korszerű üzemszervezés, hogy mindennek „klappolni” kell, a tudományos módszerek... Tehát, hogy a munkában nemcsak o hagyományos formákkal találkoznak ... Tudóm magamról. Ha csupán az apám 400 négyszögöles szőlőjében kellett volna mindig kapálnom, aligha ismertem volna meg, milyen izgalmas, szép a korszerű nagyüzem ... — És az általános iskolások? — Éppen akarom mondani, hogy van egy új munkacsapatunk is. A most végzett 8. osztályosokból. Nyolcán mindjárt a tanítás befejezése után a szövetkezetbe jöttek dolgozni. — Mikor megismerték a teljesítménybérezési feltételeket, — figyeltük — erősen szá- mitgatták, mit kaphatnak első fizetéskor. 700 forint körül kalkuláltak. Nagy volt a meglepetés, mikor 13—14 nap után, 800 forint ütötte a markukat.. Ök a mezőgazdaságot választják életpályának. Tóth István Csendes esténk volt. Amolyan vihar előtti csend. Mintha éreztük volna, hogy ez lesz az utolsó nyugodtabb esténk az újvidéki kaszárnyában. A WC- híradón azt mesélték, hogy a japánok Szingapúrt ostromolják, az orosz fronton pedig a németek a téli állások elfoglalására készülnek. Azt is megtudtuk, hogy Ribbentropp német külügyminiszter Budapesten járt, A tiszt urak azt beszélik, hogy ennek újabb két magyar hadosztály frontra küldése lesz az ára, már meg is kezdték a felszerelésüket. Ezekét a híreket az irodai takarítók, meg a tiszti csicskások hozták, akik el-elkapták egy-egy bizalmas beszélgetés foszlányait, néha a rádió vagy az újságok közleményeiből is elraktároztak emlékezetükbe egyet- mást. így tudtuk meg, hogy odakint bevezették a jobboldali közlekedést, vagy hogyCiano gróf olasz külügyminiszter is Pestre látogatott. — Nagy az idegenforgalom — jegyezte meg valaki gúnyosan, de hamar leintették, hogy hallgasson, mert még a falnak is füle van. A szobában nagy körmölés folyt, mindenki levelet írt, csak Muzslai feküdt a mennyezetet bámulva, csendes apátiába süllyedve. Egy hét óta nem jött már levél hazulról senkinek. A posta leállt, azt mondják, hogy se ki, se be nem visznek postát, amíg a város lezárása tart. Idegesítő az elszigeteltség tudata, elég nyugtalan a hangulat. A levél itt az otthont, a távoli kedvest jelenti, miért fosztják meg ettől ilyen hosszú időre az embert. Körmölnek azért szorgalmasan, hátha mégis eljut a címzettekhez rövidesen. S ezzel is telik az idő, habár már alig van félóra a takaródéig. Valami buta kis vers jutott az ősziembe és azt firkálgatom egy kitépett irkalapra. A hószín éjszakáról szól, a visszaverődő fényekről, amelyek palástként takarják be a kedves vállát valahol a képzeletemben. A vers még döcög, s azzal gyűröm a fejem alá, hogy hajnalban, ha felébredek, majd kijavítgatom gondolatban. Egy pillanatra most az otthon jut az eszem.be. A bank, ahol négy évig kifutó voltam, s ahonnét azzal váltam el, hogy altiszt nem leszek. Egy életre szóló megalázást nem veszek a nyakamba. Elég volt belőle az a négy keserves esztendő. Apámat ajánlottam hát magam helyett, és most ő rója az utat emeletre fel, emeletről le, postába, boltba, ebédért, tízóraiért, cigarettáért, és szerte a városba a megcímzett levelekkel, melyek sose fogynak el. De legalább van egy kis otthonuk a bank udvarán, egy ki6 zug az életükben, ahová én is hazatérek majd egy röpke hétre, csak teljen már el ez a három hónap... Elszenderedhettem, mert hirtelen lármás hangokra riadtam. A rohamszakasz jött meg és most a tisztesek szétszéledhettek a folyosón, ki-ki a szobájába, mert ajtócsapkodást, cso- szogást is hallottunk. Hozzánk Beleznai jött meg. Káromkodott mint a jégeső, hogy meg se kérdezték és Karai helyére osztották be. Most aztán kezdheti elölről a dresszírozást, mivel a saját szobájának a legénységét már megtanította a móresre. (Folytatjuk.) zül az Árpád mozi megnyitásáról készült híradás okozta a közönségnek. Az előadás végén ugyanis, mielőtt hazamentek, még viszontláthatták önmagukat, amint megérkeznek az ünnepségre, elfoglalják a helyüket és meghallgatják a szónokokat. Ez a lenyűgöző frisseség is illusztrálta, hogy milyen lehetőségek rejlenek a saját, helyi híradóban. Kecskeméten már több mint öt esztendeje működik a Bács- Kiskun megyei Filmstúdió. Átlag kéthavonta ad ki híradófilmeket a keskenyfümes mozik részére, amelyekben a megye életének fontosabb eseményeit örökítik meg. Emellett számos oktatófilm készült az elmúlt öt év alatt, s a stúdió jóvoltából meglehetősen sűrűn szerepel a megye a Televízió híradójában és egyéb adásaiban is: A stúdió lelkes munkatársai áldozatkész társadalmi munkával a megyei tanács támogatásából lényegében a befektetett összegeket sokszorosan meghaladó értékű felszerelést állítottak ossz» az évek során. Gépesített hívóberendezésük, hangfelvevő stúdiójuk, s gazdag felszerelésük a jelenleginél jóval több film elkészítését, nagyobb feladatok végrehajtását is lehetővé tenné. A megyei tanács saját tervei, a munkatervben és a költségvetésben szereplő filmek nem veszik igénybe a stúdió teljes kapacitását. Ezért a munkatársak keresik az újabb lehetőségeket. AZ EGYIK ilyen elképzelés szerint több megye összefogna, s a központi stúdió, valamint laboratórium Kecskeméten lenne. A másik — amivel májusban próbálkoztak — a külön kecskeméti híradó. Többek között a május elsejei felvonulásról, anyák napja eseményeiről és a színház egyik előadásáról készült akkor filmhíradó. Ezek a helyi híradók egyrészt frissebbek lehetnének, mint az országos híradók, másrészt nem heti egy alkalommal, hanem kétszer lehetne őket váltani. Meg tudnának így örökíteni minden fontosabb eseményt: ünnepeket, gyűléseket, kiállítások vagy új intézmények megnyitását. Jobban ki lehetne így használni a filmben rejlő propagandalehetőségeket is. A MÁJUSI kísérleti filmek bizonyítottak. A megyei filmstúdió alkalmas erre a feladatra, el tudja látni. A jelenlegi költségvetés azonban nem ad rá lehetőséget. Ám viszonylag igen csekély összeggel lehetne ezen segíteni, hiszen csupán a filmek dologi kiadásait kell fedezni. A megyei és a városi tanács — mint hírlik — már keresi a megoldás módját, amellyel állandó jellegű, friss, saját híradóhoz juthatna a megyeszékhely, s voltaképpen az egész megye is. M. L.
