Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-22 / 120. szám

1966. májas 22, vasárnap 3. oldal A lidicei emlékműnél Amint arról tegnapi lapszámunkban már beszámoltunk, a kalocsai lidicei emlékműnél impozáns ünnepségre került sor a Béke és barátság hónapja alkalmából. Képünkön: Milan Mojzesik alezredes, Csehszlovákia magyarországi nagykövetségének kato­nai attaséja — középen — és Alexander Horváth kultúrattasé — jobbról — megkoszorúzzák az emlékművet. Országos elismerés a hartai Béke Termelőszövetkezetnek Dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára adta át a Miniszterta­nács elismerő oklevelét szomba­ton délután a hartai Béke Ter­melőszövetkezet elnökének, Tóth V. Imrének. Mint korábban kö­zöltük, a közös gazdaság a me­gyei versenyen második helye­zést ért el. Az ez alkalomból megtartott ünnepi közgyűlésen a szövetkezet elnöke méltatta az utóbbi öt évben elért eredmé­nyeket. Mint mondotta, az egy hold szántóegységre jutó terme­lési érték tavaly meghaladta a négyezer forintot. A szövetkezet elnöke nyolc termelőszövetkezeti tagnak adta át a Kiváló dolgozó jelvényt, illetve oklevelet. A közgyűlést megelőzően Er­dei Ferenc, a megye, a járás és a szövetkezet mezőgazdasági szakembereinek kíséretében megtekintette a közös gazdaság területét, majorságát. Ma, vasárnap délelőtt a duna- vecsei Virágzó Termelőszövetke­zetnek Szatmári Nagy Imre. a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának titkára adja át a Mi­nisztertanács vándorzászlaját. Jól szerepeltek a tanulmányi versenyen megyénk szakmunkástanulói A „Szakma kiváló tanulója” cím elnyeléséért a harmadéves diákok részvételével az elmúlt héten versenyt rendeztek a Kis­fái Mezőgazdasági Szakmunkás­tanuló Iskolában. A négy na­pon át tartó vetélkedésen, amely­nek során a legjobb tanulókból álló résztvevők elméletből és gyakorlatból adtak számot fel- készültségükről, megyénk vég­zős szakmunkástanulói dereka­san helytálltak. A dísznövénytermelő és kert­építő szakmából az első három helyezett közé került Nagy Er­zsébet, a Kalocsai Városgazdál­kodási Vállalat tanulója. sorban a pártszervezetek ugyan­csak nagyobb önállóságán, a pártmunka új módszerein mú­lik. Mit jelent az, hogy új vo­násokat vigyünk a politikai munkába? Semmiesetre sem azt. hogy minden eddigi gyakorla­ton változtatni kell. Az, hogy emberközelben folyjék a mun­ka, hogy tovább terjesszük a bizalom légkörét, hogy merjünk nyíltan, őszintén kiállni kénye­sebb ü evekben —. ezután is ál­landó jellemzői legyenek a párt­munka stílusának. Változást az ideológiai neve­lés. a tudatformálás hatéko­nyabbá tételében szükséges el­érnünk. Alapszervezeteinknek, pártbizottságainknak a politi­kai munka eszközeivel kell megvalósítaniuk a gazdaságszer­vező tevékenységet. Ne foglalja le idejük jelentősebb részét az, hogy közvetlen termelési ügyek­ben a gazdasági, műszaki veze­tők helyett ők döntsenek. Még olyan részletkérdésekben is, hogy ide 15 embert csoportosít­sanak át amott meg alkatrész A zöldségtermelő és zöldség­hajtató szakma versenyének leg­jobbjai: Németh Mária (kiskun- halasi Üj Élet Tsz), Pápiszt Jú­lia (tompái Szabadság Tsz). Né­meth Erzsébet (kiskunhalasi Üj Élet Tsz). A gyümölcstermelő és faisko­la-kezelő szakma tanulóinak ver­senyében Rózsa Katalin, a kecs­keméti Vörös Csillag Tsz, Kocsó Erzsébet, a hetényegyházd Egyet­értés Tszcs és Balatoni Erzsé­bet, a kecskeméti Vörös Csillag Tsz tanulója került az első és második, illetve harmadik helyre. beszerzéséért szaladgáljon egy pártvezetőségi tag. Ügy segítik legjobban a párt­szervezetek a gazdaságszervező munkát, ha egy-egy intézkedés politikai hatását, a gazdasági folyamatok emberi oldalát elemzik. Hiszen a legprecízebb terv. technológia, normarende­zés sikere is az embereken mú­lik. Mindenekelőtt a kommunis­tákat kell nevelni arra. hogy szóljanak bele a vezetésbe. A pártszervezet politikai munká­jától függ. hogy egy-egy vezető ne saját kjzárólagos jósá­nak tekintse a nagyobb önálló­ságot, hanem számoljon és él­jen a kollektíva segítségével, véleményeivel. A kommunistákkal az élen érezze nemcsak jogának, de kö­telességének egy-egy brigád, az egyén is. hogy részt vegyen a vezetésben. Természetesen a mo­dem nagyipar bonyolult gazda­sági. műszaki problémái mel­lett nem úgy valósul meg az üzemi demokrácia, hogy pél­dául éppúgy beleszól a vezetés­be egy műhelyrész lakatosa, Legnagyobb ellenfél - az anyaghiány Első sikerek az ÉPSZER Vállalatnál Az utóbbi hónapokban többször foglalkoztunk a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat (népszerű nevén ÉPSZER) j tevékenységével. írtunk a sűrű vezetőcserékről, a laza munkafe­gyelemről és az új vezetők gondjairól. A problémákat eddig az | egész vállalat tükrében elemezetük, most néhány építésvezetőségre látogattunk el. Mielőtt tapasztalatainkról számot adnánk, érde­mes megemlíteni, hogy — hosszú évek óta először — a vállalat 21,9 százaléikkal túlteljesítette idei első negyedéves tervét. Kapkodás nélkül Először a kiskunfélegyházi építésvezetőséget ejtettük útba, amelyet három évvel ezelőtt hoztak létre. Itt éves tervet még nem teljesítettek. Ennek oka többek között a helytelen ká­derkiválasztás volt. A három év alatt hat építésvezetőt cseréltek le. Gátolta még a munkát az anyag- és a munkaerőhiány. A sűrű vezető változtatás miatt a jó kollektívszellem sem alakul­hatott ki, a kapkodás pedig fe­gyelmezetlenséget szült, ebből eredően a munkabérek alacso­nyak voltak, s emiatt állandó volt a munkaerő-vándorlás. Ál­talában egészen más gárda fe­jezte be a munkát, mint amely elkezdte. Mostani látogatásunkkor — nem kis meglepetésünkre — nagy változásokról adhatott szá­mot Szabó József, aki 6 hónapja áll az építésvezetőség élén. Első negyedévi 1 millió 344 ezer fo­rintos termelési tervüket 1 mil­lió 434 ezer forintra teljesítet­ték. Létesítményátadási prog­ramjukban sem volt elmaradás. Van elég munkás, kapkodás nél­kül, tervszerűen haladnak az építkezésekkel. A kongresszusi munkaversenyben a létesítmény- átadási program betartását a hiánypótlások határidő előtti elvégzését vállalták. Négy brigád dolgozik 45 mun­kással a kiskunfélegyházi Dózsa Tsz 188 férőhelyes tehénistálló- ján, amelyet június 30-ig kell befejezni. Ennyire egy helyre koncentrálni a munkaerőt egy építésvezetőségen sem sikerült még. Ennek azért nagy a jelen-' tősége, mert a brigádok — akik eddig azt tartották, hogy ennyi munkás csak akadályozza egy­mást az építkezéseken — be­látták, hogy jó szervezés mellett érdemes így dolgozni. A kiskunfélegyházi építésve­zetőség 13 beruházás kivitelezé­sét végzi az idén. Tíz mezőgaz­dasági létesítményen kívül la­kásépítkezések és a finomme­chanikai vállalat kiskunmajsai üzemcsarnokának felépítésével van megbízva. Az építésvezető azonban az anyaghiány miatt aggódik. Attól tart, hogy emiatt nem tudják az esztendő hátra­levő részében úgy tartani a ha­táridőket, mint az első negyed­évben. Az építőanyagipar ugyan­is a téglát és a cementet nem küldi folyamatosan. Hogy úgy mond, az építésvezetőségen csak máról-holnapra van anyag, sezt a hiányt a legjobb szervezéssel és fegyelmezett munkával sem pótolhatják. Kényszerű átcsoportosítások Túlteljesítette negyedéves ter­melési tervét a kiskunhalasi építésvezetőség is. A munkafe­gyelem javulásáról a kiskunfél­egyházihoz hasonló képet ka­punk. Am a munkaszervezés az anyaghiány miatt itt már sok­kal nehezebb. Ahhoz, l>ogy a munkáslétszámot foglalkoztatni tudják, állandóan át kell cso­portosítani a brigádokat az egyik helyről a másikra. Ha valahol elfogy a tégla, már egy távolabbi tsz-ben alapozási mun­kára, vagy létesítmény-befeje­zésre irányítják át a munkaerőt. Ez azonban egyáltalán nem gaz­daságos, mert az építők sűrűn utaznak, sok esetben nem a szakmájukban dolgoznak és az ide-oda mozgatás miatt kiesnek a megszokott munkaütemből. Bár első negyedéves termelési tervét — mint említettük — túlteljesítette az építésvezetőség, létesítmény átadási programját nem tudta betartani. Az elmúlt évről áthúzódott a Jánoshalmi Sütőüzem és hattantermes is­kola. valamint a kisszállási Pe­tőfi Tsz sertésfiaztatójának be­fejezése. Ezekkel csak a máso­dik negyedévben készültek el. Jelenleg Kisszálláson a sertes- fiaztató, Tompán a takarmány­keverő, Csengődön a kultúrház, Mélykúton a szarvasmarha-istál­ló, Jánoshalmán a borjúnevelő befejezésére összpontosították a munkaerőt. Ahogy érkezik a tégla, a cement, úgy csoporto­sítják át a brigádokat a meg­kezdésre váró, illetve a félbe­hagyott építkezésekre. A hiány­zó 600 ezer téglából 300 ezer darabot és 200 ezer téglát he­lyettesítő gázszilikát blokkot segédmunkása, mint a főmér­nök. Ez irreális, megvalósítha­tatlan. s aki ilyen igényeket hangoztat, demagóg. Egyenesen a munkásság tógúnyolása lenne, ha mondjuk az új gépszalag fel­állításának tervezési konferen­ciájára döntési joggal hívnák meg a segédmunkást, azon a cí­men. hogv érvényesüljön a kol­lektív vezetés. Ez mégis érvényesül, mert er­re megvannak a reális formák, szervezeti keretek. A maga munkahelyén mindenki hozzá­értő. érdemi véleményt tud mondani a nagyobb, sikeresebb termelés érdekében. A szakmun­kás ötletét tovább tudja adni a brigádvezető, hogy majd a mű­vezető átfogóbb színtű megbe­szélésen adia elő. A szakszerve­zeten. minden dolgozó képvise­leti szervén keresztül megvan az útja annak, hogv a munka­helyi észrevételek, javaslatok a felsőbb vezetést segítsék. Ismét a pártszervezetek, kommunisták szerepe kerül előtérbe azért, hogy a szakszervezetek ne csu­pán bólogatva képviseljék a tagokat, s akkor is a hivata­los intézkedések, helyi döntések mellett törjenek lándzsát, ami­kor azok helytelenek. Abban is fontos és egyáltalán nem köny- nyű felelősség nyugszik a párt- szervezeteken. hogy — éppen mert a termelés jövedelmezősé­ge kerül előtérbe — őrködjenek a népgazdasági és helyi érde­kek összhangján. Mivel pedig egy közösség, s olyan politikai kollektíva önál­lósága is. mint egv pártszerve­zeté — az azt alkotó egyének, párttagok önállóságától, felelős­ségétől függ. tovább kell fejlesz­tenünk a politikai munka, a pártmunka, a magatartás név­re szóló mérlegelését is. Bírá­lat. önbírálat nélkül nincs sem bátor, sem őszinte légkör. S ha a kommunisták nem mutatnak ebben példát, nehéz elvárni, hogy általában szükségét érez­zék az emberek véleményük ki- nvilvánításának. Márpedig énei­kül csak önmagába visszatérő kör a gazdasági mechanizmus megreformálása. Tóth István már megkaptak. Az építésveze­tőségen múlik, hogy jó szerve­zéssel pótolják az építési prog­ram szerinti lemaradást és a létesítmények átadási határide­jének megfelelően ütemezzék a munkát. Hanyagsággal, lelkiismeret­lenséggel is találkoztunk ebben a körzetben, bár ez nem a kis­kunhalasi. hanem a kecskeméti szerelőipari építésvezetőség né­hány dolgozója részéről nyilvá­nult meg. A kiskunhalasi kór­ház épülő nővérszállásán jó­formán minden vízcsapot rosz- szul szereltek fel. A Vörös Ok­tóber Tsz-ben találtunk rá Ká- konyi József vízvezetékszerelő brigádjára. A szállásukon ural­kodó rendetlenség, a szanaszét heverő értékes alkatrészek is rossz bizonyítványt állítottak ki róluk. Azóta Kákonyi József ellen fegyelmi eljárást indított a vállalat. Szállítási nehézségek Szeptember óta irányítja a kalocsai építésvezetőséget Gyu- rákovics Lajos. Nehéz munka- területet vett át, hiszen ezen az építésvezetőségen volt a legna­gyobb a fegyelmezetlenség. Ta­valy például itt a fizikai dolgozók 40 százaléka cserélődött. A ha­tározottabb vezetés az építkezé­sek technológiai sorrendjének megfelelő ütemezése, nem utol­sósorban pedig a februári bér­rendezés máris érezteti azon­ban hatását. Csaknem teljesen megszűnt a munkaerő-vándorlás, s kialakulóban van az építésve­zetőségen a törzsgárda. A ka­locsaiak első negyedéves tervü­ket 10 százalékkal teljesítették túl. Átadták rendeltetésének a dunapataji takarmánykeverőt, az EKA festőműhelyét, vala­mint víz- és csatornahálózatát* s a bátyai Haladás Tsz sertéa- fiaztatóját. Rövidesen újabb öt nagyobb mezőgazdasági létesít­mény építését fejezik be. Az anyagellátásban náluk is vannak zökkenők. Nem annyira a tégla és a cement, mint in­kább a fa- és tetöfedőanyag hiányzik. Az építésvezetőség ugyanis idejében megkapta a terveket, ilymódon az anyagot is korábban meg tudta rendelni* s az első tégla- és cementszál­lítmányok hozzájuk érkeztek. Arra a kérdésre, hogy mit kí­vánnak a vállalat központjától, nem soroltak fel hosszú listát. Csupán egy fűrészgépet kértek az ácsok részére, amit azóta meg is kaptak. Munkájukat ne­hezíti, hogy a tsz-központokban folyó építkezésekre a rossz utak miatt nagyon körülményes és költséges az anyagszállítás. Mindemellett az építésvezetősé­gen bizakodó a hangulat, 13 millió forintos éves tervüket teljesíthetőnek tartják. Örvendetes, hogy az évek óta tervének teljesítésével adós ma­radó ÉPSZER Vállalatnak nem­csak a központjában, hanem épí­tésvezetőségein is kedvező vál­tozások történtek. Bár nem min­den építésvezetőséget látogat­tunk meg. a tapasztalatokból mégis arra következtethetünk, hogy az ÉPSZER az idén telje­síti kötelezettségeit s idejében átadja rendeltetésének a kivite­lezésére bízott létesítményeket Am a továbbiakban az sem kö­zömbös, hogy az építkezések gazdaságossági mutatói hogyan alakulnak. E területen pedig még jelentősek a problémák. Az igazgató, Tóth Ernő szerint az év utolsó negyedévében érik el azt az üzemi szervezettséget, amellyel kiküszöbölik gazdál­kodásukból a vállalati vesztesé­get. Ennek elemzése azonban egy másik cikk feladata lesz. Nagy Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom