Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-15 / 114. szám
A zongorahangoló Mőntl a szívéi. ílMfe iúa&JBfew «laffl» .4* .mm* fWnflgtá Gyökerek fogóznak Töltésoldal, tördelt akácos, a sínnel fut, mint a puli, a fürge gyalogút; földöntúli csillag vezet az állomáshoz. A szél ujja veri keményen; s az útra tűzött nyárfasor suhogva mint a hárfa szói; gyökerek fogóznak a mélyben. A kukorica rendezett seregben visszavonul — a tarló néha lángol; mint csiga szarva: — a világból az utak visszahúzódnak ijedten. A zúgó erdők zöld-kék áradása a föld alá visszaszivárog; a táj kiszáradt meder csorba árok, s a szárazon maradt hal esillanása minden levél. — A földbe eke vág — az arcba ránc és fájdalom a szívbe. Az ember alig bírja eleinte, de aztán tűrhető lesz a világ. Váci Mihály <uG3üvmJUHSé3 Elhagytál, Helios Megjelent Révay JózseJ új, nagy regénye Győrött „Fel torreádor'’ címmel játszották Kristóf Károly bohózatát, melyben tulajdonképpen semmi másra nem vállalkozott a jól ismert író és újságíró, mint arra, hogy megfelelő érzelmi előkészítéssel, a dal hangulatának leginkább amiatt ejthetünk néhány szót, mi nézők, hogy az összekötő szöveg, ennek az esztrádszerű, laza keret játéknak a szövege néha elkezdett önálló életet élni és akii or meg kellett állapítanunk; sok a jóból is megárt. A kecskeméti színház előadáA dizőo, a „direktrisz” és a vidám újságkihordó. (Vetró Margit, Dévay Camilla és Józsa János.) Cimképen Dévay Camilla és a Chat ixrfr-görlök. negfelelő helyzetek kiválasztá- ával felvonultasson egész sor íozma-sanzont, a Párizsban élő ■ilághírű, magyar származású :eneszerző hallatlanul gazdag epertoárjából Ez utóbbi — már imi a bemutatásra kerülő dalok zámát illeti — valóban nem adtat okot panaszra, legfeljebb sa, melyet Alános Attila rendezett ízléssel, sok érdekes ötlettel vitte színpadra az igénytelen művccskét. A legnagyobb gondossággal természetesen Joseph Kosma dalainak megformálására ügyeltek, hiszen ez jelenti a legértékesebb elemét a műnek, örömmel mondhatjuk, hogy általában szellemes, itt-ott igazán művészi beleéléssel tolmácsolták a számokat színészeink. Nem ártott volna persze, ha az összekötő szöveg bátor rövidítésével helyet csináltak volna egy-egy dal igényesebb, színesebb. tánccal, mozgással, esetleg vokálkórussal való színesítésének, aláfestésének. Így egy kicsit a jó értelemben vett revű- szerűség irányába eltolódott volna ugyan a darab, de az csak hasznára vált volna. A tánebetétek egyébként hangulatosak, újszerűek, kellemesen modem hangvételűek voltak. Józsa János nemcsak kitűnő táncosnak bizonyult ebben a darabban is, hanem invenció- zus koreográfusnak. Táncait a tánckar jó felkészültséggel adta elő. A nagyon vázlatosan megírt figurákba életet lehelni igazán csak rendkívül színes egyéni játékkal lehetett Kitűnő stílusú, ötletekben gazdag alakítást nyújtott, s az est legnagyobb sikerét aratta Dévay Camilla Suzanne szerepében. Mély átéléssel tolmácsolta dalait és fanyar- kás humorral, ragyogó mozgás- kultúrával frissítette ezt a nagyon is sablonos figurát. Pompás ötletek egész sorát vonultatta fel a torreádor tűzről pattant nejének szerepében Dévényi Cecília. Az önbizalmat vesztett operaénekes szerepéből Komlós József tőről metszett bohózati kabinetfigurát kreált. Nagy rutinnal játszotta a megnyerő modorú politikai fezőr szerepét Percnyi László. Hangulatos alakítást nyújtott Vetró Margit és Józsa János, s kellemes perceket szerzett Szergej szerepében Szalma Sándor. Piróth Gyula, a torreádor alakítója ötletes belépése után sajnos, nem tudta feloldani görcsösségéből ezt az egyébként is rendkívül vázlatos epizódfigurát. Tímár József díszlete kitűnően sikerült, a darab minden vizuális igényét híven szolgálta. A zenekar néhol valóban kitett magáért, bár érzésünk szerint a kis együttesre átírt partitúra valamivel több zenei ötletet is tartalmazhatott volna. Csáky Lajos KECSKEMÉT kiváló szülötte, a tudós klasszika filológus Révay József egyetemi tanár, magas életkorát meghazudtoló, szakadatlanul alkotó munkásságának legújabb irodalmi terméke az Elhagytál, Helios című nagy regény, amely most látott napvilágot. A regény hőse Flavius Julianus római császár, az Aposztata, akinek rövid uralkodása a világtörténelem egyik legérdekesebb tragédiája. A ke- reszténység negyedik századában fel akarta támasztani a görög világnak már-már a mitológiából is kihalt isteneit, s ebbe bukott bele, ezért kellett fiatalon elhullania Helios, a Napisten lehanyatlott zászlaja alatt. A kereszténység első századaiból a történelmi eseménysorozatok s a társadalmi és kulturális élet teljességének és részleteinek tudományos ismerete, megértése, logikus elrendezése, s ennek a hatalmas anyagnak mintegy a szemünk előtt történő feltárása: mindez a tudós éleslátásának és a regényíró fantáziájának százszínű reflektor- fényével megvilágítva terül el az olvasó előtt. A föld akkori egyetlen világhatalma, a római birodalom arculatán már kezd kiütközni a ,.facies hyppokra- tika”, a közelgő vég lehelleté- nek sejthető enyhe köde, a hadimezőkről éjszakánként mind érezhetőbben szivárog a hullaszag, a „hinterland” népi nyomora már halállal fenyegető me- mentőként emelgeti óriási mutatóujját, s a dúsak lakomáinak hajnalonként rothadék bűze terjeng. De mindezt még elfátyolozza a nagy regény esemény folyamának szivárványos párázata. Az arany, a vér, a hatalom és az érzéki szerelmek áradata, a kéj- özönbe fulladt éjszakák végtelen sora hömpölygeti vad hullámait, rakja le rengeteg salakját, rombolja a gátakat és dúlja a már gondozatlan partokat: már- már világosan látszik, hogy még néhány évtized — s mindent, ami az akkori világban nagy és szép, vagy aljas és rút volt, végképpen elborítanak a mélységes erkölcsi és politikai fertőbe süllyedt nagy korszak romjai. A regény hatalmas sodrában a megjelenítés írói könnyedsége megkapó jeleneteket varázsol elénk, s a modern történettudós kitűnő érzéke százszor leleplezi előttünk az 1600 éves múltat:' alkalmunk nyílik megpillantani az akkori társadalom mainak tűnő sok-sok velünk rokon vonását. Már az első mondatban megjelenik Evias, a gyorsirókisasszony, aki egyetemet végzett. A „lázító szépségű" Byblis is mindjárt mintha egy mai tárgyú regény lapjai közül lépne ki: egy újfajta Phaedra... Hamarosan megtudjuk azt is, hogy a „Győzhetetlen Mithras’’ — a perzsák Napistene — december 25-én született. Akárcsak később Jézus. Avagy a karácsony már régebben, már a pogány mithoszok során költött legenda?.., A római császárságban is a bankárok voltak a leggazdagabbak, no meg a különféle hadiszállítók, akiknek irodáiból indult kegyetlen útjára naponta a háborús propaganda, akárcsak ma a bankárok országaiban . .. Constantinus császár egy alkalommal így nyilatkozik a regényben: — HA MINDEN tehetséges rabszolgát felszabadítanának, mi lenne akkor velünk? Elmehetnénk koldulni, hiszen a tehetségükkel hamarosan kiszorítanának bennünket a vezetésből! A félvilági nők politikai befolyása magas körökben ugyanolyan romboló erejű volt, mint ezer ével később a francia királyi udvarban... A kényes dámák naponta három anticyricont szedtek fejfájás ellen, úgy mint ma pl. az andaxint l.. Az „Acia Diurna” kormánypárti napilap a regény eseményeinek idejében már 416. évfolyamat érte meg, — (persze, mert mindenkor a mindenkori hatalotn Sxószólója volt). Ritka érdekességé még a regénynek, hogy azt szerzője 85 éves korában fejelte be, eseményszövése, egész koncepciója és stílusa pedig elejétől végig lendületes, modern, üdítően pezsgő, szerelmi jáleneteiben a halhatatlan ifjúság féktelenségeivel. VOLT ALKALMUNK beszélgetni Révay Józseffel erről a jóllehet késői, de az ő friss tervei szerint még népi utolsó művéről. — Az „Elhagytál, Helios” eredete — mondta — több mint ölvén évre nyúlik vissza. Azóta tervezem és haboztam, hozzányúljak-e, vagy sem. Végül, az évtizedek folyamán annyira kialakult bennem Julianus alakja és szerepe, hogy nagy merészen nekivágtam és úgy hiszem, sikerült valami maradandót alkotnom. Szeretném megemlíteni. hogy ez a regényem római vallástörténeti szempontból fontos munka. Megadni kívántam főleg a kereszténység helyes történeti értelmezését, amely egyben tárgyilagos értékelése is az akkori kereszténységnek ... Ez a nagy törtétlelmi és társadalmi regény, ez az értelem és érzelem-építő, rendkívül eleven hatásokkal gazdagító és gyönyörködtető olvasmány kitűnő nyeresége a közelgő nagy magyar könyvpiaci seregszemlének. Nem kétségehogy a magán- és közkönyvtárak egyik legkedveltebb és leghasználtabb kötete lesz. Simonka György
