Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-15 / 114. szám
1966, május 15. vasárnap 3. oldal A technikum életéből A legmodernebb gépekkel, elektromos berendezésekkel ismerkedhetnek meg a Kecskeméti Felsőfokú Gépipari Technikum hallgatói a gyakorlati foglalkozásokon. Látogatásunk idején a másodévesek elektrotechnikai mérésgyakorlatokat végeztek, Rát- kai Sándor mérnök irányításával, a jól felszerelt villamos láboratóriumban. Pihenőidejüket is kellemesen tölthetik a fiatalok, hiszen a technikum tágas parkjában még úszómedence is van. Akik nem bíznak a felhők között bujkáló napocska erejében, azok a partról figyelik a rajtot. Néhány másodperccel később e szavakkal nyugtázta a leggyorsabb sprinter a gratulációnkat: — Csak ilyen jól menjen holnap a „zárthelyi” írása is, (Pásztor Zoltán felvételei.) 252 forinttal több. s a javuló gazdálkodásnak köszönhetően egy kategóriával előbbre, magasabbra iá léptek Zöldségtermesztésük bevétele egymillió forint, s a félezer holdnyi legelőterületen gyarapodó juhállomány tartása révén tavaly 166 ezer forint volt a tiszta haszon. Orlov Itt, Orlov olt.» — Hát maga is az Orlov-,.dinasztia” tagja? — mondom később, a bemutatkozó kézfogásnál az idősebb korosztály képviselőjének. Kálmánnak, aki ta- karmányos. (A tsz vezetőségének megállapítása, hogy az utóbbi években megkétszereződött állomány takarmányszükségletéről példásan gondoskodik.) — Sőt még én Is! — szólal meg mellettünk nevetve Vincze Dénesné szarvasmarha-gondozó. — Mifelénk az a mondás járja, hogv ha a határban valaki élkiáltja magát, a hamarjában ott termő emberek egyikét biztosan Orlovnak hívják. — Most szecckányk valót készítek — sorolja Kálmán, amikor a délutáni munkája felől érdeklődöm —. a bürgéknek herét. aztán almot a szarvasmarháknak. Ebben a „pozícióban” se karácsony, se pünkösd: a jószág nem éhezhet — summázza végezetül elfoglaltságát. De ő sem kívánkozik innen sehová. Mihály, a huszonnégy éves „ifjú ember” — októberben házasodott — a kovácsműhely előtt éppen tömlőt ragaszt, a szelepházzal bíbelődik. Kétéves tsz-múltat mondhat a magáénak. Mikor megnősült, a vezetőség szolgálati lakást juttatott a fiataloknak. Január óta a párt tagja. „Universal“ emberek — Nem is csupán kovácsok vagyunk mi — mondja —, hanem „univerzál” emberek: a motorszereléstől a gépek javításán át a patkolásig minden belefér a munkakörünkbe. A fiatalabb Orlovokkal és munkatársaikkal beszélgetve, mire eljutottam a név legidősebb viselőéig, közben egy vélt félreértést is igyekeztek valamennyien eloszlatni. Hiszen, ha a számbeli arányt tekintve „csúcsteljesítménynek” tűnik is a közös posztokon való részvételük, — akad azért rajtuk kívül nem is egy olyan família, amely, ha kevesebb tagból áll is, hasonló szorgalommal képviselteti magát a ménteleki Alkotmányban. Elég csupán Guba Istvánékat említeni: az apa a növénytermesztő brigád tagja, egyik lánya a kertészet, a másik pedig a lakatosüzem dolgozója. A termelő és termeltető kapcsolata J. Kincsünk a paprika Szépen sorol már a paprika a kalocsai határban. Sok az újdonság a „piros arany” termesztésében. Erdősi József, a megyei pártbizottság titkára, Oláh György, a megyei tanács vb elnökhelyettese a napokban a helyszínen tárgyalt az ezzel kapcsolatos kérdésekről, a Kalocsai Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat, valamint néhány termelőszövetkezet vezetőjével. Érdemes a — messze az ország határain túl is igen kedvelt — paprika termesztésének és termeltetésének újabb tapasztalatait összefoglalni. Üzleti partnerek Valamikor apró, négyszáz— nyolcszáz négyszögöles parcellákon termelték ezen a vidéken a csípős gyümölcsű fűszernövényt. Az unokáktól a nagyszülőkig az egész család dolgozott vele, s nagyon elégedettek voltak a 20—22 mázsás holdankén- ti átlagterméssel, s nem számolták a befektetett munkájuk értékét. A termelőszövetkezetek megalakulása után visszaesés következett be a paprika termelésben. A tsz-tagság igényesebb lett önmagával szemben. Számolni kezdett, s nem találta már jövedelmezőnek a kis terméshozam mellett a paprikával való foglalkozást. Meg kellett hát keresni a nagyobb termés elérésének a módját. Ez részben adva volt a tsz- ek hatalmas tábláin, csakhogy hiányzott még a nagyüzemi agrotechnika. Sok víz lefolyt közben a Vajas csatonán, s a paprikatermelés helyzete azóta kedvezően alakult a kalocsai járásban. Ma már senki sem szabja meg mennyi földet vessenek be a tsz- ek, a Paprikaipari Vállalat !al egyenlő üzleti partnerként tárgyalnak a termelésről. S hogy ez mennyire nem vált hátrányára a termelésnek, azt bizonyítja, hogy az idén háromezer holdra a tsz-ek, 800 hold fűszer- paprikára pedig a háztáji és egyéni gazdaságok szerződtek. Az igazi változást azonban a fejlett, nagyüzemi paprikaterme- iési módszerek kialakítása jelentette, amelyhez ugyancsak a Fűszerpaprikaipari Vállalat nyújtott elsősorban segítséget. Az ipar részéről a támogatás a jó vetőmag biztosításával kezdődik. Ebből két évre való készlettel rendelkezik a vállalat, hogyha kár éri a palántákat, vagy a földeken a paprikát, azonnal pótolni lehessen. A nagyüzem fölénye Segíti az ipar a szövetkezeteket a trágyabeszerzésben, palánták- j kai, palántázógépekkel, öntöző- j berendezések kölcsönadásával a : termelési tapasztalatok cseréjé- j nek a megszervezésével és szak- tanácsadók kiküldésével. Ennek j köszönhető, hogy az idén már; a járás területén 35—40 mázsás j átlagterméseket terveznek a j tsz-ek. Kilenc termelőszövetkezetnél például — ahol 1964-ben öntözőmérnökök is voltak tanácsadók. — 45 mázsás átlagot értek el, de nem volt ritka eset a 65 mázsás holdankénti termés sem. Ez a mozgató rugója a most tapasztalható nagy paprikatermelési kedvnek. Annak is többek között, hogy május 10-ig a paprikapalánták 50 százalékát kiültették, ami előfeltétele a korai érésnek. A vállalat 108 pa- • lántázógépet adott ki a termelőknek, amelyekkel szaporán halad a munka. Míg egy hold kézi palántázáshoz 18 ember napi munkájára volt szükség, most négy asszony géppel 50 ember munkáját végzi el. A kedvező változások mellett azonban hiba lenne a paprikatermést és feldolgozást gátló tényezőkről hallgatni. Jogos kifogások pedig vannak még az ipar és a mezőgazdaság részéről egyaránt. Nézzük először az ipar által felvetett problémákat, aic. Palántázás vagy magról vetés •A járásban még mindig 1200 hold szerződött területet magról vetettek be, ami többek között a későbbi érés miatt is hátrányos. Holló Mátyás, az uszódi Egyetértés Tsz elnöke magyarázta néhány okát annak, miért ragaszkodnak még egyes helyeken a magról vetéshez. Elsősorban hagyomány. Azután a palántaneveléshez melegágyat kellene készíteni, ami beruházást igényel, ezenkívül a palánta gondozással kapcsolatos munka költségeit is megtakarítják. Ez a spórolás azonban csak látszólagos. mert később ritkítani kell a növényzetet. A magról- vetést a gaz is hamarabb elnyomja, nem beszélve arról, hogy a későbbi érés miatt kevesebb elsőosztályú termést lehet róla szüretelni. Mindemellett a palántanevelés szépen elterjedt, ma már 2600 holdat palántával ültetnek be a járásban. Minőséget rontó tényező még sok szövetkezetben, hogy elaprózva, háztáji udvarokban nevelik a palántákat, nem pedig a közös gazdaság létesít központi melegágyat. Kalocsa környékén nagy hagyományai vannak a paprikatermelésnek és ez az oka annak, hogy nehezebben vezetik be az új agrotechnikai módszereket. Egyes helyeken azt mondja a termelők egy része a szakembereknek: ne tanítson engem, én évtizedek óta termelek paprikát, értek hozzá. így állott elő az a furcsa helyzet, hogy a megye más járásaiban, ahol ugyan nem hagyományos növény a paprika —, s éppen ezért elfogadják a szaktanácsokat — magasabb termésátlagokat érnek el. Nagy Ottó Nagyobb körültekintéssé] Már többször hírt adtunk arról a tiltakozásról, amely különböző tanácskozásokon hangzott el a MÁV- telierszállítási korlátozásaival kapcsolatban. összesen 32 vasútállomáson akarja megszüntetni a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium a teherszállítást a megyében. Ebből ötöt január 1-én már meg is szüntettek, de Dunaegyházán ismét kénytelenek voltak visszaállítani a teherszállítást a nagy forgalom miatt. Azzal egyet lehet érteni, hogy gazdaságossági elvek szem előtt tartásával igyekeznek csökkenteni a KPM-nél ai költségeket és ennek figyelembevételével kutatják a lehetőségeket. Egy ilyen intézkedés azonban nagyobb körültekintést igényel. A KPM kész helyzet elé állította az érintett közigazgatási egységek vezetőit és a termelő tízeket. Egyszerűen értesítette őket, hogy megszünteti az említett 32 vasútállomáson a teherszállítást. Előzőleg nem folytatott senki a minisztérium részéről tárgyalásokat velük, hogy vajon milyen igények vannak, milyen távlati elképzeléseket valósítanak meg az évek folyamán, ami már előre felveti a nagyobb szállítási igényeket. A következőket kell elsősorban figyelembe venni: mint ismeretes, a megyében az elmúlt ötéves tervben nagyarányú szőlő- és gyümölcstelepítés folyt. Ez néhány éven belül rendkívül megnöveli a te he r ár u f or g al ma t. A szőlők, gyümölcsösök egy része már az idén is termőre fordult, tehát már ez évben is több szállítóeszközre lesz A család leje — Maga az első újságíró, aki megkeres — néz rám idősebb Orlov Kálmán, a családfő. — De^ alighanem az utolsó is. Mert már várom a nyugdíjaztatást. Tíz évet húztam le a tsz-ben. háromszor vitt el tüdőgyulladással a mentő, most sem vagyok jól. Így hát megadom magam a hatvanhat esztendőnek... Mindennek ellenére azért, ma is négykor kelt Kálmán bácsi, aki fogatos, akárcsak jelenleg a Péter gyerek, őrletni volt La- josmizsén és segítség híján egymaga emelgette a zsákokat. Pedig túlzás lenne azt állítani, hogy „nehézsúlyú” ember... Előző nap pedig a TÜZÉP és a tsz közt ezer téglával fordult. Amit nem baráttal mérnek Ha a háztáji hasznát, s a részesművelés „hozamát” is figyelembe vesszük, akkor az Orlov család csupán egy háztartásban élő „törzsének” a tavalyi jövedelme meghaladja a 110 ezer forintot. Pedig ebben az összegben a Miska keresete csupán a családalapítás időpontjáig kapott helyt. Pali pedig a katonáskodás miatt csak két hónapot dolgozhatott, azt is télen, S arról se feledkezzünk meg, hogy a tsz tavalyi zárszámadása alapján az egy-egy dolgozó tagra jutó részesedés 11 300 forintot tesz ki. ... Szövetkezeti emberek... Valaha ezekből p keményöklű férfiakból, s a munkát velük' vetekedve vállaló asszonyokból — nincstelen agrárproletárok,, kallódó egzisztenciák lehettek volna csak ... Pliszen az idősebb Orlov is élete négy évtizedén keresztül tengődött cselédsorban. S végezetül hadd valljam be, hogy nekem az „Orlov”-névről már első hallásra, önkéntelen képzettársítás révén a világ legnagyobb drágaköveinek egyike, a cári koronakincsek legértékesebbje. a 194 karát súlyú Or- lov-gyémánt jutott az eszembe. E hidegfényű, holt csecse-be- csét azonban belső értékben hányszorosan felülmúlja a miénk, a ménteleki „Orlov-gyé- mánt”! Mértékegysége nem a karát, hanem a termővé tett négyszögölek, a megművelésükre fordított munkaegységek száma. Az igyekezet, a szorgalom, amely egy népes család tagjainak mindegyikét eltölti: megbecsültebb, említésre sokkal inkább méltó kincse hétköznapjainknak. mint hajdani zsarnokok mégoly szikrázó ékszere! Jóba Tibor szükség, mint tavaly. Az elkövetkező években pedig az igények többszörösen növekednek. Az áruforgalom fenntartását az említett vasútállomások legnagyobb részénél az is indokolja, hogy a különféle vállalatok, például a Gabonafelvásárló és Feldolgozó, az Állatforgalmi, az Alföldi Pincegazdaság. a különböző építőipari vállalatok, teheráruforgalma is növekszik. Természetszerűleg, ha a teheráru- forgalom megszűnik egyes vasútállomásokon az szükségessé teszi, hogy több teherautót állítsanak forgalomba. Az Autóközlekedési Vállalat tájékoztatása ^szerint a kijelölt vasútállomások" körzetében jelentkező többletszállítást a jelenle-* gi felkészültséggel ellátni a jövőben nem lehet, mivel új teherautók beállítására nincs lehetőség. A mezőgazdasági nagyüzemek sem rendelkeznek az említett vasútállomások körzetében olyan közúti szállítási kapacitással, amely a jelentkező többletárut továbbítani tudná. Ha erre kényszerítenek őket a vasútállomások áruforgalmának megszüntetésével, azt a mezőgazdasági munkák sínylenék meg. Közismert az is hogy a szállítások nem megfelelő bonyolításának, vagy elhúzódásának termelési következményei is vannak. A bajai járásban például azért csökkent a cukorrépa-szerződéskötés mennyisége, mert a szállítással az elmúlt évben is bajok voltak. Tovább lehetne sorolni az érveket. Hiszen elég csak annyit hozzátenni a x előbbiekhez, hogy ahol megszűnt a vasútállomáson a teherszállítás, ott sokkal távolabbra szükséges a terményt, az árut szállítani, ami újabb többletköltséget jelent. Tehát, ami a MÁV-nak hasznos, az népgazdasági szinten nem az. sőt az előzetes számítások szerint csak a megyében több millió forintos költségtöbbletet jelentene. K. S.
