Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-01 / 102. szám

ti »Mal 1966. május 1. vasárnap Több min! száz küldöttség Moszkvában MOSZKVA. (MTI) Száz fölé emelkedett a május elsejei ünnepségekre Moszkvá­ba érkezett külföldi szakszer­vezeti, frontharcos és egyéb kül­döttségek száma. Az idén Ja­pánból, Olaszországból, Görög­országból, Kongóból (Brazzavil­le), Nepálból és sok más or­szágból érkeztek ismert társa­dalmi személyiségek. Péntek óta a szovjet főváros­ban tartózkodik a május else­jei ünnepségen résztvevő ma­gyar szakszervezeti küldöttség Vass lmrénének, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége fő­titkárának vezetésével. Várják Moszkvába a magyar nők kül­döttségét, élén Barnai Albertné- val, a Budapesti Nőtanács tit­kárával. I biztonság és az összeurópai konferencia Polarizálódás az USA-ban Felkészüli a világ május 1-re! AZ a megalapozott és következetes békepoliti­ka, amelyet az SZKP XXIII. kongresszusa is­EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN Európa szerepe a világ­méretű enyhülés szolgá­latában kézenfekvő- Ezért általánosan helyeslő A Lima—10 ma ismét sugározza az luternacionálét MOSZKVA (TASZSZ) A Luna—10 önműködő űrál­lomás — a Hold első mestersé­ges holdja — folytatja keringé­sét a Hold körüli pályán. Április 30-án, magyar idő sze­rint 19.40 órakor fejezi majd be a Hold körüli 218. fordulatát, több mint hárommillió kilomé­teres utat hagyva maga mö­gött. A Luna—10-zel 120 esetben létesítettek rádiókapcsolatot, amelyek során pályaméréseket végeztek, tudományos adatokat vettek. Május 1-én a világ munkásai egysége és testvérisége a nem­zetközi szolidaritás napján a szputnyik fedélzetéről ismét fel­hangzik majd a párthimnusz, az Internacionálé dallama. Ezeröt amerikai repülőgépet lőttek le a VDK-ban HANOI (TASZSZ) Ha van Zau ezredes, a Viet­nami Néphadsereg főparancs­noksága összekötő csoportjának vezetője szombaton sajtóérte­kezleten számolt be arról, hogy péntek estig bezárólag 1005 amerikai repülőgépet lőttek le a VDK területe felett. Az ezre­dik repülőgépet Bac Tay tar­tomány védői tették ártalmat­lanná. Ez a tartomány a viet­nami forradalom szülőföldjének számít. A sajtóértekezlet résztvevői hallhatták Robinson Raisner amerikai repülőezredes magne­tofonra felvett szavait is- A ta­valy szeptemberben fogságba esett katonatiszt arról beszélt, hogy a fogság hónapjai alatt el­gondolkozott rajta: az Egyesült Államoknak nincs joga beavat­kozni más népek ügyeibe és rájuk kényszeríteni akaratát. Ügy gondolom — mondotta Raisner —, hogy az Egyesült Államoknak kötelessége betar­tani az 1954. évi genfi egyezmé­nyeket, amelyek előírják Viet­nam egyesítését és megtiltják a külföldi katonai beavatkozást. met a világ néped elé tárt. napról napra érezteti hatását. Az SZKP és vele együtt még 86 pórt küldöttsége teljes egyetértésben szállt síkra az emberiség békéjéért, biztonságáért, amelyet je­lenleg két irányból fenyegetnek imperalista ki­hívások. A szembeszökőbb veszedelem Vietnam déli és északi tájain figyelhető meg. A másik — kevésbé látványos ugyan, de éppen nem ár­talmatlan — a nyugatnémet revansizmus ter­méke. Lokalizálni kell mind a kettőt, majd tel­jesen felszámolni, mielőtt általános világégés ke­letkezhet belőlük. E tekintetben a szovjet dip­lomácia az elmúlt héten határozott lépéseket tett, s ami biztató jelenség, bizonyos nemkom­munista erők támogatták e törekvéseket. GROM1KO Olaszországban tárgyalt. Találko­zott az olasz államvezetőkkel és VI. Pál pápával. Szóba kerültek mindazok a legfőbb kérdések, amelyek az egyszerű emberek százmillióit kö­zelről érintik. És bár a részleteket illetően a né­zetek nyilvánvalóan különböztek, a béke bizto­sításának óhaja határozottan kidomborodott. Végezetül szovjet—olasz gazdasági és kulturális megállapodást írtak alá, ami önmagában béke­tett. Történt azonban egyéb is. Gromiko legfon­tosabb követelményként hangsúlyozta: egyetlen állam se tegyen olyan lépéseket, amelyek to­vább fokozhatják a feszültséget. Utalt a Szov­jetunió, több más állam, s közöttük az olasz kormány kiinduló pontjára: az európai bizton­ság megteremtése szükséges. Erről sokféle javas­lat hangzott már el. Például: az idegen orszá­gokban állomásozó külföldi csapatok létszámá­nak csökkentése, illetve kivonása; átommentes övezetek létesítése; a német kérdés rendezése. Ez utóbbinak a szovjet kormány különleges fon­tosságot tulajdonít, ezért kívánatosnak tartja egy összeurópai konferencia összehívását. TÁLÁN kevésbé hangsúlyosan, de alapjait il­letően ehhez hasonló tendencia mutatkozott meg Couve de Murville bukaresti beszédében. Nem kétséges: a francia külügyminiszter kormányának vonalát követve Szófiában sem mondhatott mást. Nasution támadja Sukarnót DJAKARTA. (MTI) Nasution tábornok feltűnő éllel támadta meg Sukarno el­nök hatáskörét. Nasution, a szá­nazföldi hadsereg rangidőse, aki azonban a Suharto-féle katonai hatalomátvétel után is a hát­térben maradt, kijelentette: Su­karno elnök azzal, hogy hoz­zájárult elnöki tisztségének élethossziglan történt kiterjesz­téséhez, eltért — úgymond — az 1945-ben lefektetett alkot­mánytól. Ez ugyanis kimondja, hogy az elnöki tisztség ötévi időtartamra terjed. Sukamónak egyébként 1963. májusában az ideiglenes népi tanácskozó testület, Indonézia legfőbb törvényhozó szerve ado­mányozta az életfogytig tartp elnökséget. Nasution erre is ki­tért: A testületet — mondotta — hat évre hívták életre, azzal, hogy három évig, ideiglenes alapon fog működni. „És még mindig ideiglenes. És minden kísérlet veszélyes az ilyen hely­zet állandósítására” — fejezte be nyilatkozatát Nasution. Diáktüntetés Djakartában Szombaton Djakarta utcáin kétezer jobboldali diák tünte­tett. Az AP hírügynökség sze­rint most történt először, hogy a megmozdulás éle leplezetlenül Sukarno elnök ellen irányult. Az egyetemi akciófront, a jobb­oldali Kami 2000 diákja az in­donéziai egyetemen rendezett gyűlést, majd a tüntetők az ide­iglenes népi tanácskozó gyűlés elnökének hivatalához vonultak és jelszavaikban az ellen tilta­koztak, hogy Sukamo elnöki megbízatása élete végéig érvé­nyes. Djakartában szombaton egy másik gyűlés is volt: több tíz­ezer munkás ünnepelte májws 1 előestéjét. Sukarno üzenetet in­tézett a gyűlés részvevőihez, amelyben az indonéz munkás­ságot egységre szólította fel. Az AFP tudósítása sz;rint hosszú évek óta első ízben tör­tént meg, hogy e hagyományos ünnepségen, a kommunistákat nem képviselte senki. Koszigin és Nassz^r beszédet mond Asszuánban Kairói sajtójelentések szerint Koszi gin szovjet miniszterelnök, aki május 10-én hivatalos láto­gatásra az EAK-ba érkezik, május 14-én Asszuánban a Ní­lus eltérítésének évfordulóján beszédet mond. Megemlékezik évfordulóról Nasszer elnök is. A két beszédre a nüusi nagy­gát építőinek nagygyűlésén ke­rül sor. Mint ismeretes, Asszu­ánban szovjet segítséggel gát épül, s a medréből eltérített fo­lyam vízáerőművet táplál majd. Todor Zsivkovot meghívták Franciaországba SZÓFIA. (MTI) Couve de Murville francia külügyminiszter szombaton dél­előtt sajtóértekezleten számolt be bulgáriai tartózkodásáról, Ivan Basev külügyminiszterrel folytatott tárgyalásairól, vala­mint a Todor Zsivkovnál és Georgi Trajkovnál tett látoga­tásáról. Bulgáriai benyomásait a francia külügyminiszter kitű­nőnek nevezte, s mint kijelen­tette, „a teljes fejlődés állapo­tát élő ország” számára „új fel­fedezés” volt. A francia külügyminiszter el­mondotta azt is, hogy Todor Zsivkov miniszterelnöknek át­adta a francia kormány meg­hívását, amit az elfogadott. A látogatás időpontját később je­lölik meg. Ugyanakkor de Gaulle tábornok Szófiába szóló meghívást kapott, amit a kül­ügyminiszter hazautazása után ad át a francia elnöknek. U Thant de Gaulle-lal tárgyal De Gaulle francia köztársasá­gi elnök szombaton ebédet adott U Thant ENSZ-főtitkár tiszteletére, aki pénteken érke­zett Párizsba. Az elnöki palotából távozó­ban az ENSZ-főtitkár rövid nyi­latkozatot adott. Közölte, hogy de Gaulle-lal tárgyalt a vietna­mi problémáról, de pillanatnyi­lag egyikük sem lát lehetőséget arra, hogy bárki is új kezde­ményezést tegyen. Rhodesiával kapcsolatban U Thant megemlítette, hogy az ENSZ afrikai i tagállamainak képviselői szinte naponta ta­nácskoznak e kérdésről. A fő­titkársággal még nem közölték 1ogűjabb döntésüket, de vannak olyan értesülések, amelyek sze­rint az afrikai államok május 10-e körüli időpontra kérik a ! Biztonsági Tanács összehívását. Az ENSZ: főtitkára Párizsból Strasbourgba utazik, ahol ked­den beszédet mond az Európa Tanács tanácskozó gyűlésén. Dominikai helyzetkép Godoy dominikai elnök beje­lentette, hogy Santo Domingó- ban péntek éjféltől kezdve a dominikai rendőrség és a had­sereg veszi át a! szolgálatot. A bejelentéssel kapcsolatban a nyugati hírügynökségek rá­mutatnak: A dominikai ható­ságok ezekkel az intézkedések­kel igyekeznek biztosítani, hogy a választási kampány ideje alatt ne' kerüljön sor összetűzé­sekre a lakosság és az Ameri- ka-lcözá fegyveres erők között az NDK kezdeményezéseinek fogadtatása a né­met egység kérdésében. Az NSZEP és SPD nyil­vános párbeszéde Walter Ulbricht levelével és az arra adott SPD válasszal tulajdonképpen megkezdődött. Sajnos. Erhard és vezérkara, a bonni militaristák, revansisták és neofasiszták dühödten ellenkeznek. Erhard legutóbbi, nyugat­berlini szereplése sem a béke ügyét szolgálta. Annál inkább ezt tette de Gaulle — szilárdan ragaszkodva ismeretes NATO-politikájához. VIETNAM helyzete a következő: az amerika; agresszor folytatja gyilkos gáztámadásait, nerr mérsékeli baktérium és vegyi háborúját, s fo­kozza bombázásait mind Dél+Vietnam. mind pe­dig a VDK-ban. Kettős közvetlen célja van vele: szeretné megakadályozni a DNFF új oífen- zíváját és szeretné harci zajokba fullasztani a politikai válságot. Ez azonban reménytelen pró. bálkozás. Vietnamban nincs vége a jenkiellenes és Ky távozását követelő tömegakaratnak. A VDK részéről pedig fokozódik a hatásos véde­kezés a terrorbombázások ellen. Nemcsak MÍG —21-es vadászgépek zúdultak az USA bombá­zókra, hanem elhárító rakéták is. Növekszik az amerikaiak vesztesége mind . a levegőben, mind a szárazföldi harcokban. Mindezzel egyidőben az Egyesült Államokban polarizálódnak a poli­tikai erők. Mialatt a kormányzat határozottan jobbra tolódik, a közvélemény általában balra tart. Ez utóbbit a háborúellenes tüntetések sora bizonyítja, De még az uralkodó felső körök sem egységesek. A Fehér Ház „belső köre” és a Pen­tagon szélsőségesen háborúspárfi, de a szenáto­rok közül már sokan — Mansfieldtől Fulbrigh- tig és Morsetól a Kennedy fivérekig — kemé­nyen bírálják az amerikai agressziót és a vér­ontás sürgős beszüntetését követelik. ILYEN körülmények között ünnepli meg az idén a nemzetközi munkásosztály és az egész haladó világ május 1-ét. Százmilliók felvonulása és szenvedélyes kiállása most ez a nagy ünnep, a békéért, a haladásért, a népek testvériségéért és szabadságáért. Ez az ünnep valódi és győztes erőt sugároz. egyúttal a felelősség decentrali­zálását is jelenti, j Egyszerű pél­dával: ma még oda lehet állni egy üzem munkásai elé azzal, hogy „nincs nyereség, mert nem kaptunk anyagkáutalást”. de egy-két év múlva már nem le­het a felső irányításra tolni a felelősséget — nem lesz kibúvó. Ez a követelmény az egész évi munka olyan szervezését igény­li, hogy a végén ne legyen szük­ség kibúvókra. Sok lesz a tenni­valónk a szociális helyzet, a .munkásvédelem, az üzemegész­ségügy javításában — és ha va­lamit általában az elkövetkező hónapokról mondhatunk, az az, hogy ideje lesz a saját feladatok tudatos, alapos felmérésének, megismerésének minden beosz­tásban és minden területen. Nincs olyan vezető — a gyárak igazgatóitól a szakszervezeti bi­zalmiakig és a művezetőktől a szakmák mozgalmi vezetőiig — aki az új tennivalók állandó tanulmányozása nélkül megáll­hatná a helyét. Márpedig olyan elgondolásaink vannak — s köz­véleményünk reagálását ismer­ve —, úgy érzem, ezzel egyet­értenek a dolgozó milliók —, hogy a helytállni tudást képzett­ségben, szorgalomban, lelkiisme­retességben életünk természetes alapkövetelményévé, minden el­ismerés nélkülözhetetlen kellé­kévé emeljük. — Befejezésül kívánok még egyszer olvasóinknak — uj fel­adataik teljesítésében — ered­ményes munkát, sok örömet és személyes boldogságot. U. Eh (Folytatás az 1. oldalról.) zetek megkérdezése nélkül úgy­szólván sehol sem döntenek. Ez jó is —, de nemcsak jó. örü­lünk a növekvő jogköröknek és a velük együtt jelentkező fele­lősségnek, hiszen mindkettő a nép érdekében végzett .munka mutatója. De nem örülünk an­nak, hogy — kis túlzással szól­va — néhol még a postás fel­adatkörét is a szakszervezeti bb zottságokra ruházzák. Ez kissé sok a megtiszteltetésből. Rajta kell lennünk, hogy pontosabban meghúzzuk a szakszervezet» munka határait, s ez, nem lesz könnyű feladat, de meg kell bir­kóznunk vele, különben tényle­ges teendőinktől vesszük el az energiát, az időt, üzemi nyelven a „kapacitást”. Pedig a követ­kező években igen nagy felada­tok teljesítését várja el tőlünk népünk, pártunk — joggal. — Ezekről is néhány gondo­latot. Világos, hogy a politikai nevelőmunkán javítani kell — az sem titok, hogy a termelést jobban segíteni az üzemi de­mokrácia szélesítésével, újabb százezrek aktivizálásával lehet csupán. S amilyen mértékben a vállalati hatáskör nő — foko­zódnia kell a szakszervezeti munka hatékonyságának Is. Ezért a vállalati tervek kialakí­tásába és a megvalósítás elő­készítésébe sokkal több felelős­séggel és kezdeményező erővel kell beleszólnunk. Az új irányí­tási rendszernek az a módsze­re, hogy az irányítás jogkörének jelentős részét decentralizálja* Ma időszerűbb, mint valaha: Világ proletárjai, egyesüljetek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom