Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-01 / 102. szám
/ IMA. május 1, vasárnap 3. oldal Zászló — a jó vízellátásért A megyei pártbizottság a munkaversenyben elért kiváló eredményeiért vándorzászlóval juttatta kifejezésre elismerését az Észak-Bács megyei Vízmű Vállalat dolgozóinak. Hogy miért? — beszéljenek a tények. Másfél évtizeddel ezelőtt alakult a Kecskeméti Vízmű Vállalat. amely 1951-ben naponta még csak 400 köbméter ivóvizet szolgáltatott a lakosságnak. A vállalat és egyben a város ro- • hamos fejlődésére jellemző, hogy 1964-ben a városi vízvezetékhálózat már 14 ezer köbméter vizet továbbított. Nem szokatlan feladat tehát a vízműi dolgozói és vezetői számára, hogy évről évre növelniük kell a szolgáltatásokat. 1965. elején, amikor a megyei tanács létrehozta az BszakBács megyei Vízmű Vállalatot, a megnagyobbodott vízmüvet bízták meg többek között Kiskunfélegyháza vízmüvének és fürdőjének, a lajosmizsei, tisza- kécskei, tiszaújfalusi. alpári, la- dánybenei, nyárlőrinci, lakiteleki törpevízművek üzemeltetésével. A legnagyobb feladatot természetesen továbbra is a megyeszékhely lakosságának és rohamosan fejlődő iparának vízellátása jelentette. Tavaly különösen nagy erőfeszítéseket tettek ennek érdekében. Az I. számú víztelepen saját erőből és társadalmi munkával a meglevő berendezéseket korszerűsítették, átrendezték. Ezzel Vezérről 14 ezer köbméterre növelték a napi vízhozamot. Társadalmi munkában megtervezték és megkezdték a II-s telep kiépítését, ami újabb ötezer köbméter vizet jelent. A készülőben levő létesítmények belépésével az idén már napi 21 ezer köbméteres vízkapacitással rendelkezik Kecskemét. Szükség van erre. hiszen a második ötéves terv idején 50 millió forintos beruházással fejlesztették a megyeszékhelv vízvezeték-. valamint csapadék- és szennyvízcsatorna-hálózatát. A múlt év krónikájához tartozik még az úttörőtábor vízzellátásá- nak, a víztorony körüli térség és a II-s vízműtelep parkosításának társadalmi munkában való elvégzése. Az ilyen jellegű mozgalmat tovább folytatják az idén. Társadalmi munkában készül 10 kilométer hosszú kecskeméti vízvezeték-hálózat építési terve, s kb. 60 ezer négyzetméter fásítást, parkosítást végeznek az üzem dolgozói. A megyei pártbizottság ván- dorzászüajának elnyeréséhez természetesen elsősorban gazdasági eredményeik járultak hozzá. Elmúlt évi termelési tervüket 2 millió forinttal, vállalati eredménytervüket 23,7 százalékkal teljesítették tűi Az egy főre eső termelékenység az építő részlegnél 8,9. a szolgáltató részlegnél 2,9 százalékkal növekedett. És amiért a lakosság — a mintegy 55 ezer fogyasztó, akiket a vállalat lát el ivóvízzel — is tapsolhat a vándorzászló átadásához! Nem volt fennakadás a vízellátásban. Évek óta 24 óránál hosszabb időre nem zártak el a vizet, lelkes munkával ennyi idő alatt a legnagyobb csőrepedéseket is kijavították. N. O. Szakszervezeti aktivisták kitüntetése Szombaton, az SZMT kecskeméti székházában, bensőséges ünnepség keretében adta át a Szakszervezeti Munkáért — kitüntető jelvény arany, ezüst és bronz fokozatát Szabó Lajos, az SZMT titkára, a legkiválóbb szakszervezeti aktivistáknak; A kitüntetés arany fokozatát Horváth Istvánná, a megyei kórház vezető főnővére, Ternai Mária, a Bajai Finomposztó Vállalat dolgozója, dr. Mándoki Antal, az SZTK ellenőrző főorvosa, Szebelédi Mátyás, az Illetékkiszabási Hivatal vezetője és Vándor Antalné, a Kiskunhalasi FMSZ pénzügyi előadója kapta meg. Ezüst és bronz fokozattal kilenc-kilenc szakszervezeti aktivistát jutalmaztak. Öreg ember, nem vénember... Nagy kék szemé1 a tájra nyitja az áprilisi ég. A méh- zsongásos határban, a bajai Micsurin Tsz homokos tábláin nemcsak a szőlőiskolázók fiatalosan tarka csapata nyüzsög. Szomszédságukban őszbe csavarodott gazdák teszik félre pár percre a kapát, szabadulnak a kiska- báttól, s nyúlnak a cigarettadózni után. — Rendszeresen dolgozó négyszáz tagunknak a fele túl van a hatvanadik évén — mondja Lusztig Ottó elnök. — Sok az idős gazdánk, de a 180 nyugdíjasból minden harmadik még állandóan, folyamatosan részt kér a tennivalókból. Közülük harmincán egy brigádba álltak össze, s ha csak a munka nem szólítja némelyikőjüket másfelé, igyekeznek együtt dolgozni. A brigád egysége most éppen felbomlott. Jó néhá- nyan a csemeteültetésnél szorgoskodnak. A jövő évtől kezdve ugyanis 250 holddal vesz részt a közös gazdaság a homok nyárfával való hasznosításának programjában. Azok viszont, akiket itt találunk a dologban — a „korelnök”, a 81 éves Blaskovits Mihály, a nála alig fiatalabb Agatáty István és társaik — a korai tök alá készítik elő a homokot. Egyelőre a fészkek mélyítése van soron. — Nem hagyjuk parlagon ezeket a táblákat sem — mondja Radács János, a legfiatalabb — 55 éves — brigádtag. A hűtőházzal 50 hold termésére szerződtünk, s ezt augusztusban feltisztítva adjuk át. Valóban életrevaló ez az ötlet, amelynek megvalósulása — nemcsak az előkészítés, ápolás, hanem a tisztítás révén is — újabb munkalehetőség a tennivágyó öregek számára. Elfoglaltságnak persze eddig sem voltak híjával: — Ott voltunk a szőlőnyitásnál, metszettünk, venyigét talpaltunk —mondja büszkén Vido- vics Józsi bácsi. — Egyszóval kivesz- szük részünket mindabból, ami az erőnkből telik. Bizony, több is telik az erejükből, mint gpndolnánk! Derekasan helytállnak a Micsurin öregjei, az évődve, de nagy megbecsüléssel „ifi-brigádnak” becézett kollektíva. Permetezés, kapálás, szénabe- hordás — mindez nem múlhat el nélkülük. Gardality Mihálynak tavaly 200 munkaegysége volt. A közösben havonta 15—20 napot dolgoznak, de a hátralevő néhány nap sem kizárólag a pihenésé. Hiszen a háztáji szőlő, ku- korioa is megkívánja az ápolást. ... A szomszédos parcellán serény asszonykezek ültetik a szőlővessző- ket, mélyülnek a barázdák a gépek után, s a szórófejekből hull a napfényben megszivár- ványosodó ezüst permet. Emitt pedig véget ért már az öregek gondolatnyi cigarettaszünete. S a tétlenséget ismerni nem akaró kezek komótos, kimért, de határozott kapavágásai nyomán — szaporodnak a fészkek a sárga homokom ... Jóba Tibor A munkapadnál A Kéziszerszámgyár Kecskeméti Reszelőgyárában a „Hunyadi János” TMK-s brigád célul tűzte, hogy elnyeri a szocialista címet. Elhatározták: a gyáregység éves tervének teljesítését úgy segítik elő, hogy a termelés igényeinek megfelelően — ha kell túlmunkával is — biztosítják a gépek zavartalan üzemben tartását, a szerszámok javítását. Képünkön a brigád három tagja — Czanik János brigádvezető. Oláh Mihály és Hortobágyi István géplakatos — egy reszelővágógép felújítását végzik. A Rádiótechnikai Gyár szerszámműhelyének „Ifjúsági” brigádja a magnetofongyártáshoz szükséges zavartalan szerszám- és * készülékellátást biztosítják az üzemrészeknek. Képünkön Kupsza András esztergályos E—400-as pádon dolgozik, mögötte Lantos Pál, az „Ifjúsági” brigád vezetője. A Szovjetunió új ötéves tervének első esztendeje Országunkat joggal nevezik az építkezések hazájának. Ha alkalmunk lenne olyen magasba emelkedni, ahonnan a Szovjetunió egész hatalmas területét beláthatnánk, csodálatos kép tárulna elénk: a Balti tengertől a Csendes-óceán partvidékéig, az Északi Jeges-tengertől a Pamir fennsíkjáig mindenütt új városok és falvak épülnek, gyárak és villamos erőművek nőnek ki a földből, szénás ércbányákat telepítenek, új villamos távvezetékeket és vasútvonalakot alakítanak ki, megváltoztatják a folyók medrét, hatalmas öntöző rendszereket létesítenek. Ami a leginkább megkapó: az építkezések lendülete az egész országban egyre fokozódik, s méretük egyre nagyobb. A nemrég véget ért hétéves terv nagyszerűen bizonyítja ezt. Hét év alatt hazánkban több mint 5500 nagy- vállalatot építettek és kapcsoltak be a termelésbe. Az 1986. évi tervet az jellemzi, hogy a korábbi éveknél gyorsabb ütemben kell növelni a népjólétét. Míg a termelőeszközök gyártása („A” szektor) 1966ban, 6,9 százalékkal növekszik, a közszükségleti cikkek gyártásánál („B” szektor) a növekedés 6 százalékos. A két szektor fejlődési ütemének közeledése azt jelenti, hogy az anyagi és munka erőforrások egyre nagyobb részét fordítjuk közvetlenül a lakosság szükségleteinek kielégítésére. További fejlődés várható az életszín- • vonalat meghatározó, olyan kulcsfontosságú területeken, mint a lakásépítkezés, az orvosi és kommunális ellátás. 1966-ban lényegesen növekszik az egy főre jutó reáljövedelem, nagy mértékben fokozódik a fogyasztási cikkek gyártása és eladása, emelkedik az állami és szövetkezeti kiskereskedelem forgalma. 1966-ban a beruházások teljes összege megközelíti az 53 milliárd rubelt. Ez jóval több a tavalyi tényleges beruházásoknál. 1966-ban megkezdjük több olyan ipari objektum építését, amely az egész népgazdaság szempontjából is nagy horderejű. Több millió kilowatt új energetikai kapacitást helyezünk üzembe. Nagyszabású építkezéseket irányoz elő a terv azokban a népgazdasági ágazatokban, amelyek a lakosság közvetlen szükségleteinek kielégítését szolgálják. Az idén körülbelül 80 könnyűipari gyár kezd termelni. Az ötéves terv első esztendejében és az utána következő években is nagy figyelmet, sok erőt szentelnek a lakás- probléipa megoldásának. Köztudott dolog, hogy a Szovjetunió a lakásépítkezés ütemét tekintve világviszonylatban az első. Ezt az építkezések nagyipari módszereinek elterjesztése és a házgyárak létrehozása tette lehetővé. Hogy egy példát említsek: míg a hétéves terv első esztendejében nagy panelekből 470 ezer' négyzetméter lakóterület épült, 1965-ben már csaknem 13 millió négyzetméter lakóterületet emeltek paneles szerkezetekből. 1966-ban az építők 90 millió négyzet- méter lakóterületet adnak át. Emellett, állami hitel felhasználásával, a kolhozok és a kolhozparasztok mintegy 400 ezer új lakóházat építenek. A szovjet kormány hatalmas összegeket áldoz a szövetkezeti lakásépítkezések további fejlesztésére, s nő a saját házépítés is. A minőség javítása érdekében az épülő lakásokat igyekszünk még kényelmesebbé tenni, belső elrendezésük tetszetősebbé, célszerűbbé válik. Jobb hő- és hangszigetelő anyagokat alkalmá- zunk. Tervezőink és építészeink jelentős figyelmet fordítanak a szovjet városok arculatának javítására is. Az ötéves terv első esztendejében előttünk álló feladatok teljesítésében nagy szerep jut m^jd az építészet tudományának is. Sokat teszünk az építőipar műszaki korszerűsítéséért, a köny- nyűbeton és nagy szilárdságú acélelemek alkalmazásáért, a polimer és más, nagy hatékonyságú anyagok elterjesztéséért. Végső soron mindez lényegesen csökkenti majd az épületek összsúlyát, javítja minőségüket, csökkenti az építkezés önköltségét. Az új ötéves terv legfőbb gazdasági feladatát a párt abban látja, hogy a tudomány és a technika vívmányainak széles körű alkalmazása, az egész társadalmi termelés ipari fejlesztése, hatékonyabbá tétele és a termelékenység emelése alapján biztosítsák az ipar további fejlődését, a mezőgazdaság gyors ésstabil fejlődési ütemét és ennek révén lényegesen emeljük a nép életszínvonalát, teljesebb mértékben kielégítsük minden szovjet ember anyagi és kultúrál is igényeit. Irta: Ignotyij Novikov a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettese jr
