Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-13 / 61. szám
1966. márciusi 13, vasárnap }. «Mal Kalocsán a város szélén másfél héttel ezelőtt új üzemben kezdődött el lüktetni az élet. Dolgozói év végéig nem kevesebb, mint 100 millió forintos termelési terv végrehajtását vállalták magukra Rengeteg pénz ez, hatalmas termelési érték, s mezollók várják a leszabásra kerülő anyagot. Innen néhány méternyire — egy összekötő folyosón át — máris az első műhelyben vagyunk, ahol gondosan, a gyártási technológia sorrendjében elhelyezett prés, fúró, élhajlító. ponthegesztő gépek alakítják az armatúrák lemeztes- tét. A felesleges anyagmozgatás itt teljesen ki van zárva. A műhely végén az ajtóban „szigorú őr”, a meó csak a teljesen kifogástalan munkadarabokat engedi át a következő üzemrészbe, ahol az autógén- és elektromos hegesztéseket végzik. A következő állomás a csi- szolóműhély, ahol szűrőberendezés cseréli a levegőt. Innen teszi meg az első „hosszabb” utat — 40—50 métert — a félkésztermék az „F” műhelybe. Először lúgos eljárással rozsdát- lanítják, majd szállítószalagon a festőműhelybe továbbítják az armatúrákat. Itt elektrosztatikus eljárással festik, majd infra alagútban szárítják. Ezután a gyáregység legimpozánsabb üzemébe, a szerelő- műhelybe érünk. A fényárban úszó csarnokban 38 méter hosz- szú szerelőszalag, amely melleit 40 asszony és leány dolgozik. Két és fél percenként készítenek el egy pár armatúrát. A szalag a meósfülkébe fut be. ahol a végső ellenőrzést végzik, s csak a teljesen hibátlan termékeket engedik csomagolásra és szállításra, nehogy csorba essék a kalocsaiak jó hírnevén. Nagy Ottó — Pásztor Zolién Felső képünkön a 38 méter hosszú szerelőszalag, a fényárban üsző világos, derűs műhelycsarnokban. 'Szabó Béláné ponthegesztő, az armatúrákra szereléket hegeszt. Ezt a 200 tonnás hidraulikus prést — amely az armatúra- szerelvényházakat bordázza — Deák Rózsa kezeli. ba kívülről nézzük a/telepet, a földszintes műhelycsarnokok • nem sokat árulnak el abból, hogyan lesz maid a vállalásból valóság. Az EK A kalocsai gyáregysége Miskei úti új üzemének átadásáról március 3-i lapszámunkban beszámoltunk, most nézzük meg belüről is, milyen és mire alapozza a tervteljesítést az itt dolgozó kollektíva. Negyvenmillió forinttal nagyobb az idei terv. mint a tavalyi. Igaz, az elmúlt évber még a Martinovics utcai telepen folyt a fénycsőarmatúra-gyártás, rosszabb körülmények között. Itt pedig... Az anyagraktár előterében leKigyúló fénycsövek és műszerek állítják ki a bizonyítványt a szerelőszalag végén levő meós fülkében arról, hogy jó-e az armatúra. Új utak a szőlőművelésben Beszélgetés a Szőlészeti Kutatóintézet homoki osztályvezetőjével Miklógtelep, szőlészeti Kutatóintézet. A tavaszi szél itt-ott már belekap a könnyű homokba, megpörgetve a ^drót- huzalokra kapaszkodó szőlősorok között. Horváth Sándor homoki osztályvezető metszési bemutatót tart a munkacsapatnak. A kísérleti parcellákon újból kezdetét vette a munka. Ha már itt vagyok, időszerű lesz megismerkedni a parcellákkal. Legfőképpen azért, hogy megtudjuk: milyen tapasztalatokat nyújtanak a kutatónak. — A tapasztalatok sokfélék — mondja Horváth Sándor. — Hiszen a vizsgálódás szempontjai is különbözőek. Itt például azt vizsgáljuk, a talajművelés milyen hatással van a termőképességre. Mindegyik műveletet más-más mélységben végezzük. Ott a zöldtrágyázást és a talaj- művelést együttesen alkalmazzuk, s figyeljük a hatását. Amott a különböző telepítési és művelési módok nyújtanak érdekes adatokat az elemzésekhez. — Az eddigi megfigyelések közül melyiket tartja a legizgalmasabbnak? — Talán a talajművelés hatásával kapcsolatos kísérleteket. Ezt öt év óta folytatjuk. És a legnagyobb termést mindig az a parcella adta. amelyik semmiféle művelésben nem részesült Kiderült, a sorok közötti mély- rr.űvelés nem használ a szőlőnek. Ha a nem művelt terület termését száznak veszem, akkor a mélyművelt parcelláé csak 80—87 között van. A magyarázat egyébként egyszerű: a mélyművelés szükségképpen együttjár a talajnedvesség nagyobb párolgásával és a gyökerek roncsolásával. A technika tehát nem mindig és nem feltétlenül J üdvözítő. Köz.bevetem: a talajerő- pótlás szükségessé teszi a mélyművelést, különben még nagyobb lesz a terméscsökkenés. — Biz csak akkor van így, ha a szőlő a telepítéskor nem kapta meg a szükséges szervesanyagot. Itt is van olyan parcella, ahol a szőlő alá annak idején, a telepítéskor, holdanként 300 mázsa szerves- és 15 mázsa vegyes trágyát adtunk. Ezt bizony két évenként kell pótolni, s ilyenkor majdnem annyit juttatunk a talajba, mint a telepítéskor. Meg kell mondani őszintén, az utóbbi években elteleJ pített nagyüzemi szőlőkben is erre van szükség. Van itt aztán olyan parcella, ahol az ültetéskor kétszerte több anyagot használtunk, ezt szervestrágyával már csak 4—6 évenként kell pótolni. Évenként pedig folyadékműtrágyát alkalmazunk. Végül megemlítem azokat a parcellákat, amelyek semmiféle talajerőpótlást nem kívánnak. Ezek alá viszont 40—60 centi mélyen, a gyökérzónában elkeverve holdanként ezer mázsa szervesés 30 mázsa vegyes műtrágyát juttattunk. Az itt termett szőlőt csak metszeni és permetezni kell. — És mekkora az átlagtermés? — Általában 60—70 mázsa. — Ehhez csakugyan nem szükséges kiegészítés. De számolni kell az állami és közös gazdaságok nagyüzemi szőlőültetvényeivel, amelyek bizony rászorulnak a rendszeres talajerőpótlásra. Ehhez melyik módszert tartja legalkalmasabbnak? — Ha már lenne megfelelő berendezés, a folyékony műtrágyának a talajba történő injektálása lenne a legcélszerűbb. Azért, mert ez nem bolygatja meg a talajt, másrészt vegetációs időben is alkalmazható, amikor az anyag közvetlenül hasznosul. Ezt az eljárást egyébként a francia és az olasz szőlészek is pártfogolják. Nem haszontalan a lombtrágyázás sem. Az újfajta permetező szerek, a Zineb és a Maneb már tartalmaznak nyomelemeket, konkrétan: cinket és mangánt. Ami pedig a zöldtrágyát illeti, ez csak addig hasznos, amíg nedves a talaj. Utána - inkább káros, mert gyorsítja az elpárolgást. — Itt a parcellákon is különbözőek a sorok közötti távolságok. Mint kutató, melyik sortávolságot tartja a legcélszerűbbnek? — A szőlő hajszálgyökerei egyméteres sugarú körben helyezkednek el. Tehát a növény terjeszkedése és a terület kihasználása szempontjából egyaránt a kétméteres sortávolság a‘ legeszményibb, — De a gazdaságokban ez még nem tenné lehetővé a gépi permetezést. — Ez igaz. s ezt még jó ideig figyelembe kell venni. A Szovjetunióban és egyes nyugati országokban azonban már alkalmaznak permetező helikoptereket. A jövő növényvédelmének nálunk is ez lesz az eszköze. • • • A-* érdekes beszélgetés összefoglalásaként ezt mondja a szőlészkutató: — A gépi technikát csak olyan mértékben szabad igénybe venni, amíg az elősegíti és nem gátolja a növény biológiai kiteljesedését. A probléma nemcsak szőlészeti, de közgazdasági is: a káros műveletek elhagyásával nem csupán a hozamot növelem, hanem a költséget is csökkentem. — Ezek igazáról a gazdaságokban dolgozó szakembereknek is mindinkább meg kellene győződniük. Mi lenne ennek. a módja? — Látogassanak el ide, minél gyakrabban! Ismerjék meg az eredményeinket! Ezzel a javaslattal nagyon is egyetértünk. H. D. Meggyből és szilvából volt legjobb a felvásárlás I Vasárnap tartja a Kecskemét és Vidéke Körzeti Földműves- ! szövetkezet taggyűlését. Beszámoló hangzik el a 7416 tagot számláló földművesszövetkezet múlt évi eredményeiről, ame- , lyet Túrj Gyula, a szövetkezet igazgató elnöke tart. Kéré- -ünkre az elnök tájékoztatott ;ennünket a beszámolóban el- 'angzó eredményekről. A szövetkezet a múlt évben 2 nillió 395 ezer forint gazdálko- j dási eredménnyel zárt. az 1964. j évi 1 millió 976 ezer forinttal I szemben. Legjobban alakult a 1 felvásárlás szilvából és meggyből. Szilvafelvásárlási tervüket 365 százalékra teljesítették. Meggyből szintén az előirány- j zottnál nagyobb mennyiségben vettek át Két igen fontos gyümölcs, az alma és a kajszibarack felvásárlása a tervezett szint alatt maradt. Mindkettőnél a kedvezőtlen időjárás miatt alakult rosszul a felhozatal. A szövetkezet állattartással is foglalkozik. Négy 'piaci elárusítóhelyen sáját hizlaldájából származó húst értékesít. Szeszfőzdéikből 567 ezer 333 liter pálinkát adtak az államnak. K. J. A fény műhelyében
