Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-06 / 55. szám
1966. március 6, vasárnap 3. oldal Kállai Gyula beszámolója a magyar kormányküldöttség afrikai és ázsiai útjáról (Folytatás az 1. oldalról) az érintett országok belső társadalmi rendjét, fejlődésük irányát akarja megváltoztatni. Nem tetszik nekik, iiogy a felszabadult országok jelentős része a nemkapitalista vagy éppen a szocialista fejlődés irányába tesz lépéseket, A népeket legszentebb joguktól, attól akarják megfosztani, hogy kezükbe vegyék sorsuk irányítását, s maguk határozzák meg a társadalmi rendet, amelyben élni akarnak. Az imperialisták tetteik leplezésére úton-útfélen „kommunista veszélyből”, egyes szocialista államok állítólagos „beavatkozásairól” szavalnak —, holott a valóságban éppen ők exportálják az ellenforradalmat Dél- Vietnamtól Dominikáig. Kongótól Szudánig. * T apasztaltuk, hogy a gyarmati rabságból felszabadult országoknak milyen rendkívül bonyolult körülmények között kellett hozzálátniok új életük építéséhez. Gazdasági helyzetük súlyos: rájuk nehezedik a gyarmati sors keserű öröksége. Mezőgazdaságuk egyoldalú, úgynevezett monokultúrás. \mikor felszabadultak, úgyszólván semmiféle feldolgozó iparuk nem volt. Mindezek miatt természeti kincseik ellenére is gondot jelent a lakosság élelmezése, ru- házása. A gondokat tetézi a hihetetlen nagy népszaporulat Egyiptomban évente közel egymillió, Indiában csaknem hétmillió új állampolgár születik. Ott a születések korlátozása a probléma, nem úgy, mint nálunk. Csodálkoztak is azon, hogy mi családi pótlékokkal is igyekszünk ösztönözni a gyermeknevelést. A nagy népszaporulat a jövőben a nemzet további fel- emelkedésének forrása lesz. de a jelenben az eltartásra szorulók számát növeli, s szinte megoldhatatlan szociális problémát jelent. Az imperialisták a gyarmatok többségéből kivonulni kényszerültek ugyan, de híveik szép számmal fellelhetők a politikai, gazdasági, kereskedelmi, kulturális élet számos ágában. Ez a helyzet nyitva tart kapukat és lehetőségeket arra, hogy az imperialista hatalmak nyomást gyakoroljanak a felszabadult országokra, s ők minden eszközt megragadnak, hogy ezzel a lehetőséggel éljenek is. A felszabadult országok vezetőinek és népeinek nagy állhatatosságra, politikai szilárdságra és éberségre van szükségük, hogy az imperialista országokkal kialakított gazdasági és egyéb kapcsolataikat — amelyekről ma nem tudnak lemondani — úgy bonyolítsák, hogy ne okozzon károkat a nemzeti függetlenségnek, s ne nyisson kaput az újgyarmatosító törekvéseknek. Kállai elvtárs ezután a függetlenségüket kivívott és a szocialista országok kapcsolatát elemezte, majd így folytatta; Ezeknek az országoknak — éppúgy, mint a szocialista államoknak — belső feladataik elvégzéséhez békére, az alkotó munka e legfontosabb feltételére van szükségük. Kifejezésre juttatták1 népünk érdekeit, a szabad és független, a nép jólétét és gyors társadalmi—gazdasági haladását biztosító állam, felépítését leginkább a háború fenyegeti, s a háború veszélyét az imperializmus hordozza magában. Ezért közösen kell küzdeni mindenfajta imperialista agresszió ellen. Teljes egyetértés mutatkozott meg abban a kérdésben Is, hogy a világ békéje egy és oszthatatlan. Senki sem helyezkedhetik arra a kényelmes álláspontra, hogy a világ távoli részein elkövetett imperialista agresszió „nem, érdekel, mert messze van tőlünk”. Bárhol, bármelyik földrészen, bármely nép ellen követnek el ma agressziót, az minden más szabad és független nép belső rendjét és nemzeti függetlenségét is veszélyezteti. Minden imperialista agresszió — ha sikerrel jár — újabb agresszióra csábítja elkövetőjét. Korunkban tehát egyetemes érvényű érdekek játszanak közre, hogy a nemzetközi béke fenntartásához, a társadalmi haladáshoz —a nagy felelősségben osztozva minden nép, legyen kicsi vagy nagy, közös erőfeszítésekkel járuljon hozzá. Nemzetközi tárgyalásaink középpontjában az amerikai imperialisták vietnami agresz- sziója állott. Teljesen egyetértettünk abban, hogy a bombázások újrakezdése, a háború kiterjesztése — bármennyire is ! att úgynevezett békeoffenzíva leple mögé akarják rejteni — csak súlyosbítja a helyzetet. Abban is egyetértettünk, hogy az egyedüli megoldás: azonnal és feltétel nélkül meg kell szüntetni az agressziót, meg kell szabadítani Vietnam népét a háború szörnyű pusztításaitól és rá kell bízni saját sorsának irányítását. « H a indulásunkkor az amerikai bombatámadások újrakez- | dése beárnyékolta az ázsiai bé- 1 ke kilátásait, ugyanakkor a j taskenti megegyezés kedvező hatását mindenütt tapasztaltuk. Valamennyi országban az állami vezetők igen nagyra értékelték a két ország megegyezésre való hajlandóságát és a Szovjetunió sikeres közvetítő szerepét. Partnereink nagyra értékelték országunk hozzájárulását is a gyarmatosítás azonnali és végleges felszámolásáért folyó küzdelemhez. Ismerték és értékelték fellépéseinket az ENSZ- ben. Közösen állapítottuk meg, hogy a gyarmatok fenntartása bűntett az emberiség ellen, együtt követeltük a vonatkozó j ENSZ-határozatok végrehajtá- J sát és követeltük, hogy a gyár- matosító hatalmak vessenek véget gyarmati uralmuknak. j A magunk részéről kifejtet- ; tűk: számunkra itt többről van ; szó, mint egyszerűen a békés \ egymás mellett élésen alapuló l normális államközi kapcsolatokról. Mi, mint szocialista ország, internacionalista kötelességünknek tekintjük, hogy velük olyan — a kölcsönös előnyökön, a teljes szuverenitáson alapuló — politikai, gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatokat tartsunk fenn, amelyek hozzájárulnak nemzeti függetlenségük megszilárdításához, gazdasági és társadalmi f elemelkedésü khöz. • Pártunk és kormányunk azzal is megbízott, bennünket, hogy konkrét megállapodásokkal erősítsük az együttműködés szálait. Hosszú volna felsorolni, hogy a hat országban milyen tárgyalásokat folytattunk és hány megállapodást kötöttünk. Küldöttségünkben ott voltak a magyar gazdasági élet, a tudomány. a kultúra képviselői, akik jól felkészülve tárgyaltak valamennyi országban és hasznos j megállapodásokat kötöttek. Azo- j kát a területeket kerestük, s meg is találtuk, amelyeken az ! együttműködés mindkét fél hasznára válik. így például mindegyik országgal megállapodtunk abban, hogy áruforgalmunkat kölcsönösen növeljük Ahol pedig a szóban levő I országok áruinkért még nem tudnak megfelelő ellentételt nyújtani, nem riadtunk vissza új utak, új vállalkozási formáik '■eresésétől sem. Megállapodásaink során arra is törekedtünk, hogy a magyar tudományos és műszaki, valamint kulturális eredmények, j minél könnyebben hozzáférhe- j tökké váljanak számukra, hi- I szén terveik megvalósításához | sok szakkáderre van szükségük. Két országban — az Egyesült I Arab Köztársaságban és Tan- I zaniában — látogatást tettünk I az ország életében fontos sze- J repet betöltő pártok — az Arab Szocialista Unió, illetve a tan- ganyikai Afrikai Nemzeti Unió — vezetőinél. Üdvözöltük azt a törekvésüket, hogy #e pártok, valamint a mi pártunk között, e pártok és a mi Hazafias Népfrontunk között kölcsönösen hasznos kapcsolatok alakuljanak ki és sor kerüljön a tapasztalatok kicserélésére is. Az Arab Szocialista Unió pártküldöttségét Központi Bizottságunk nevében meghívtam: tegyenek látogatást nálunk, tanulmányozzák a mi pártunk felépítését, szervezetét, j működését, az ország életében betöltött szerepét. Küldöttségünk tagjaira a legmaradandóbb hatást azok a szi- vet-lelket gyönyörködtető eredmények gyakorolták, amelyeket a meglátogatott államok a rendkívül nehéz külső és belső viszonyok, az imperialisták újgyarmatosító törekvései, a gyarmati sorból visszamaradt terhes örökség ellenére országuk fejlesztésében, népük felemelésében már eddig is elértek. * T apasztaltuk, hogy a füget- lenség kivívása, az új élet építése milyen gyökeresen megvál- , toztatja magukat az embereket. Amikor Tanzania felé haladva — a MALÉV történetében első ízben — átrepülte gépünk az egyenlítőt — parancsnokunk közölte, hogy Dar es Salaamban 42 fokos hőmérséklet vár ránk, 95 százalékos páratartalommal. Valóban, a gépből kiszállva arcunkon éreztük a trópusok forróságát. Vendéglátóink meleg szeretete ezt a forróságot is felülmúlta. Ahogy az emberek fogadtak bennünket a repülőtértől az elnöki palotáig vezető úton, sűrű csoportokban éljenezve, dalolya és táncolva, a szeretet megannyi megnyilvánulásával — utunk valóban a barátság és a szolidaritás diadal- útja volt. Többször találkoztunk tömegekkel Tanganyikában és Zanzibárban, mert meghívtak bennünket a zanzibári forradalom évfordulójának megünneplésére, amely egybeesett látogatásunkkal. Amikor az emberekkel találkoztunk. szőkébb körben vagy nagygyűlésen, tájékoztattuk egymást népünk életéről, törekvéseiről. Nem állítjuk, hogy eleget tudunk egymásról. Tudták és tudják azonban a legfontosabbat: azt, hogy barátokként jöttünk, hogv azonosak a törek- véseisk, hogy őszintén együtt akarunk működni velük mindenben, hogy lényegében közös fronton vagyunk velük volt elnyomóikkal, a gyarmatosítókkal, az imperialistákkal szemben. Bejárva ezeket az országokat, tovább szilárdult bennünk az a meggyőződés, hogy a szocialista világrendszernek, a fejlődő országok csoportjának, valamint a kapitalista országok munkásosztályainak és összes haladó erőinek összefogása képes biztosítani, és biztosítani is fogja a világ békés, progresszív fejlődését. Mi igyekeztünk eme magasztos megbízatásnak, mindenütt eleget tenni- • Bármerre is jártunk, e barátság jegyében, mindenütt arra kértek bennünket: adjuk át üdvözletünket a magyar népnek, kormányának és pártjának. En- | gedjék meg, hogy e megtisztelő' megbízásnak ez alkalommal tegyek eleget. A magunk részéről kívánjuk, hogy a mink»* vendégül látó országok népe é vezetői jó erőben folytassák ;■ nemzetközi együttműködést, a í békét és népeik javát szolgálói tevékenységüket. A párt utánpótlása A PARTSZERVEZETEK politikai hatékonyságát, akcióképességét, a kommunisták fel- készültsége, rátermettsége, kedvező személyi adottsága és a párt politikájának megvalósítása érdekében kifejtett céltudatos tevékenysége határozza meg. Ez egyébként a táplálója a párt és a pártonkívüliek között naponként megújuló bizalomnak is. A szocializmus teljes felépítését szolgáló harmadik ötéves terv helyenként változó, de mindenütt egyformán jelentős tennivalói, a gazdaságvezetés reformjának fokozatos megvalósítása, a IX kongresszusra készülődés kivétel nélkül a pártszervezetek, az eddiginél nagyobb erőkifejtését és vezetőszerepüknek további erősödését igénylik. Az utóbbi nem új feladat, hanem olyan, amelyről egy pillanatra sem feledkezhetünk meg, ahol nincs helye semmiféle megpihenés- nek. Ennek fontos tartozéka az, hogy a párt szakadatlan folyamatossággal felfrissíti sorait a példamutatóan helytálló munkásokkal, parasztokkal és értelmiségiekkel. Azokkal a legjobbak- kal, akik a kommunisták és a pártonkívüliek megfigyelései, ismeretei szerint környezetükben szorgalmat és becsületességet árasztanak és olyan határozott emberi jellemvonásokat tanúsítanak, amelyek nélkülözhetetlenek a kommunista ember portréjához. A TAGJELÖLTFELVÉTEL a párt építésének egyik legfontosabb feladatköre. Ezt jól értve a pártalapszervezetek döntő többsége megkülönböztetett figyelmet fordít a párt utánpótlására, és rendszeresen foglalkoznak azokkal a személyekkel, akik a párt tagjelölt- jeként szóba jöhetnek. A tagjelöltfelvétel, mint a szervezeti élet lényeges eleme, ritkán hiányzik a párttaggyűlések napirendjéről. A járási, illetve városi pártbizottságok helyesen irányítják ezt a munkát, az alapszervezetektől számon kérik ez irányú tevékenységüket és következetesen hasznosítják az időnkénti átfogó felmérések tapasztalatait. Sok minden bizonyítja ezt. Az elmúlt évben felvett párt- tagjölöltek háromnegyede a termelőüzemekből adódik. Az ajánlottak többsége megfelel a tagjelöltség, a szervezeti szabályzatban meghatározott feltételeinek, amit a taggyűlés éber figyelemüiel kísér. Egyre kisebbre zsugorodik azok száma, akiket a pártvezetőség, a taggyűlés, vagy az illetékes pártbizottság vissza kell utasítson. A GONDOS munkának köszönhető, hogy a tagjelöltek között helyesen alakult a munkások, parasztok és az értelmiségiek aránya. A pártszervezetek a tagjelöltség időtartama alatt további kötelezettségeket határoznak meg a jelölt számára. A tanfolyamon való részvétel jó szolgálatot tesz az alapképzés biztosításához, a pártmegbízatások időnkénti felújítása és azok rendszeres „bevasalása” megbízható próbáját adják a jelöltség időszakának. Megnyugtató, hogy a tagjelöltek között a nők aránya az elmúlt évekhez képest kedvezőbben alakult. Átlagosan minden negyedik tagjelölt nő. Ennél kedvezőbb az arány az iparral rendelkező városokban (pl. Baján) és elsősorban az olyan iparágak pártszervezeteiben ahol a dolgozók nagy hányada a nők közül adódik. A ' ermelöszövetkezetekben is ta- 'asztalható e téren javulás, de •z még távolról sem felel meg annak amilyen mértékben a munkából a nők kiveszik részüket. Kedvező a kép a tagjelöltek kora és műveltsége szempontjából is. A tavaly felvettek zöme harminc év alatti és sok közöttük a KISZ-tag. A műveltség és felkészültség tekintetében is jó irányban halad a párt utánpótlásának munkája. Valamennyi pártszervezetünkben az iskolai végzettség kötelező alsó szintje a nyolc általános. Ettől a követelménytől egyes esetekben, csak a szövetkezetekben tekintenek el. Mindez együttvéve kedvezően érezteti hatását a pártszervezetek munkájában, és az, hogy a felvettek politikailag erősítették a pártot — növelte a párt- szervezetek befolyását is. BAR AZ ELMÚLT esztendőben a pártszervezetek tagjelöltfelvételi munkája jó eredményeket mutat, mégis felmerül néhány gond amelynek megoldása fontos részét kell képezze a további munkának. Egyes pártszervezeteinkben, ha csak átmenetileg is, de figyelmen kívül hagyják a fejlesztés igényeit. Változatlanul fontos irányelv: elkerülni a számszerűségre való törekvést, hiszen alapvető követelmény az alkalmasság, de azt is ki kell mondani, hogy a pártszervezeteknek feladataik megoldásához bizonyos taglétszámra is szükségük van. Mégis vannak olyan alapszervezetek, amelyekben szinte megállt a számszerű erősödés és közülük néhányban egy, két, sőt három év óta nem vettek fel tagjelöltet. . Ezek többsége a termelőszövetkezeti — különösen a kislétszámú — pártszervezetek közül adódik. A vizsgálódás felszínre hozta az építőipari pártalapszervezetek hasonló hiányosságait is. Az érdekelt pártszervezetek és párt- bizottságok fordítsanak megkülönböztetett gondot a tagjelöltfelvételi munkára és az említett fehér foltokon a párt erősítésére. A TAPASZTALATOK olyan jelenséget is megfogalmaztak, hogy egyes helyeken a differenciáltságot és a lokális adottságok figyelembe vételét túlértelmezve olyan elvi engedményeket tesznek, amelyek tulajdonképpen kizárják a tagjelöltséget. Pártalapszervezeteink semmilyen körülmények között sem kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy a párt küszöbét a célkitűzéseivel egyet nem értő, vagy fontos kérdésekben ellentétes nézeteket valló, a kommunistára jellemző normákkal össze nem egyeztethető magatartást tanúsító emberek lépjék át. A párt a legjobbak szervezete és ezt sehol és semmikor nem lehet figyelmen kívül hagyni. Azok a pártszervezetek végzik jól munkájukat, ahol a tagjelöltf el vételt nem bízzák a spontaneitásra, az alkalomszerűségre, hanem egy- egy munkahelyein, vagy lakóterületen az emberek között végzett széles körű politikai tevékenységgel alapozzák és érlelik meg a legjobbakban az elhatározást a pártba való belépésre. Az új kommunisták nevelése valamennyi pártszervezet elsőrendű kötelessége. A PARTSZERVEK a megyében az év eleji hónapokban mindenütt mérlegre teszik a tagjelöltfelvétel elmúlt évi tapasztalatait. A pártkongresszusra készülődés idején kialakuló nagy politikai pezsgés buzdítást és kedvező légkört biztosít az alapszervezeteknek ahhoz. hogy a követelményeknek megfelelő legjobbakkal • erősödjön és szilárduljon a párt. W4 D.
