Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-03 / 52. szám
I CSENG 1 a telefon a tanácselnök szobájában. — Bocsánat — mondja Tóth Sándor vb-elnök. — Azt hiszem, a járástól keresnek. — Igen, én vagyok — mondja a kagylóba, s kacsintással jelzi, hogy valóban a kecskeméti járási tanácstól érdeklődnek. — Jó, máris mondom ... Az asztalon heverő papírcetliért nyúl. A papíron számok. — A vízlepte terület 1200 hold. Felén kenyérgabona-vetés van. Szőlő, gyümölcs? Igen, ebből is van víz alatt. A belterületen négy, a külterületen 30 ház rongálódott meg. Szükség lesz 20 ezer cserépre, 32 ezer téglára. 200 mázsa cementre, száz mázsa mészre, 15 köbméter gerendára. Rendben, a viszonthallásra. Sóhajtva ül vissza a székre. Bizony, a tanácselnöki gondok között ezen a tavaszon nem jelentéktelen helyet kér magának az építőanyagok igénylése. — Nem akarok vészmadár lenni — mondja. — De az ösz- szedőlt házak száma száz körül lesz. A vertfalakon egyre nagyobbak a repedések, s nem sokat használ a feldúcolás sem. Mert volt már itt „vizes esztendő” régebben, 1940-ben is. Ám akkor semmiféle építőanyaghoz nem lehetett hozzájutni. A balló- •zögi pusztáról küldöttség ment be Kecskemétre, a polgármesteri hivatalhoz. De csak a folyosóig jutottak el. A városi tanácsnok, akinek sikerült elpanaszolni gondjukat, az el nem vezetett belvizet, nagy mérgesen csak ennyit mondott: „Igyák meg!” S ezzel faképnél hagyta őket. A ballószögi szegényember tehát nem tehetett mást, mint. hogy családja, meg a rokonok segítségével újból elkészítette a vert-, jobbik esetben a vályogfalat, felrakta a szúette gerendákat, a tetőt leszegte náddal — ez még akadt a környékbeli lápokban —. s kész volt a hajlék. Ezt az örökséget nyögi most, 1966 tavaszán Ballószög község, tíz kilométerre a megyeszékhelytől. Pontosabban — ezt is. Meg a tanyavilág minden gondját-baját. Mert a hajdani ballópusztán — Bállószögről csak 1952. évtől, a község létrejöttétől beszélhetünk — nem volt sem út, sem villany, sem orvos, sem üzlethálózat. A századforduló táján telepített többnyire kadarkát termő szőlősparcellákon tengették életüket a pusztai őslakosok, és a Wéber földbirtokosék által a Dunántúlról idecsábított telepes szőlőművelők. Az utóbbiak ugyan kaptak pár hold homokot, betelepítésre, ám ezért saját függetlenségükkel fizettek. Valósággal röghöz kötöttekké váltak. Természetesen a vagyoni különbségek kialakultak: Wéberéken kívül még volt háromnégy nagyobb birtokos. Köztük a hírhedt fenevad, Francia Kiss Mihály, akinek három tanyája is volt a bal- lóságban. A jobbmód úak csak nyaranta éltek kint a tanyán, télre beköltöztek a kecskeméti rangos-módos házaikba. mintha ez teljességgel hiányozna, de talán még többet is lehetne tenni. Kétségtelen viszont, hogy ez előrelépést két alapvető tényező nehezíti. \.\7, EGYIK: [ a tanyavilág. A 682 család közül csupán 84 lakik a belterületen. A lakosságnak mintegy 12 százaléka. A nagyobb arányú betelepülés az utóbbi időben kezdődött. Nem csoda, hiszen a bekötőút is csak 7—8 évvel ezelőtt készült el, villanyt pedig 1959-ben kapott a község.- Az eddigi villamosítás több mint egymillió-százezer forintba került. Bővítették a két iskolát, legutóbb pedig, egy hónappal ezelőtt átadták | AZOTÁj nagyot fordult a világ. És mégis. .. A múlt még mindig kísért Ballószögön. — Vannak emberek, akik jelenleg is cselédsorban élnek — vallja be Baksa Lászlóné községi párttitkár. — öt-hat olyan szőlősgazdáról tudunk. akik cselédet tartanak. Ez persze burkolt formában történik, de a lényegen mit sem változtat. Ehhez tudnia kell, hogy kilencvennyolc egyéni gazda van még a községben... De bizony az Egyetértés Tszcs tagjai is eljárnak napszámba. S ez nehezíti a közös helyezetét. Terbe Imre iskolaigazgató arról panaszkodik, hogy némelyik gazda gyerekeket foglalkoztat — tanítási idő alatt. Bonyolítja a helyzetet, hogy mindez a gyerekek szüleinek tudtával, beleegyezésével. nemegyszer parancsára történik. Fiuk, lányuk jövőjére ennyire nem gondolnak? És torlódnak tovább a mai kérdőjelek. Jó néhány család életére az alkoholizmus sötét árnyéka telepszik. Vannak tanulóit, akik illuminált állapotban ülnek be az iskolapadba. Még súlyosabb az az eset, amikor az alkoholos terheltség a gyenge szellemi képességben mutatkozik meg. A harminc egynéhány elsőosztályos közül évente kettőt rendszeresen fel kell menteni ilyen okok miatt. Mit lehet tenni ezek ellen? A felvilágosító, nevelő szó fontosságát lehet és kell hangsúlyozni, s a pártszervezet, a tanács, az ifjúságvédelmi bizottság nagy összefogására van szükség. Nem Dr. Tóbiás Károly, Ballószög első állandó orvosa. rendeltetésének az új üzletházat — benne a vegyes- és az italboltot —, amelyre a berendezéssel együtt 360 ezer forintot költöttek. Másfél év óta állandó orvosa is van Ballószögnek — dr. Tóbiás Károly személyében. Fiatalember a pécsi egyetem elvégzése után mindjárt ide került. Pontosabban — a belterülettől kissé távoleső, nehezen megközelíthető, kezdetlegesen felszerelt szűk kis rendelőbe. Igaz. korábban még ilyen sem volt — a fek/rő beteghez a szomszédos Helvéciáról, vagy Kecskemétről kellett orvost hívni —, mindamellett jelenleg az italbolt sokkal inkább megközelíthető, mint a rendelő. Mik a község fejlesztésének a tervei? —• Az idén villamosatjuk a negyedik iskolánkat, is — vá- ' aszol a tanácselnök. — Parkoltunk, piacot létesítünk. Üjabb létszázezer forinttal bővítjük íz üzlethálózatot. A kövesuta* tovább építjük, elvezetjük a vasútállomáshoz is, s mód lesz a buszkörjárat kialakítására. Jövőre új orvosi rendelőt, laAz új üzletház vegyesboltja — belülről. Mák János boltvezető szerint az éves forgalom megközelíti majd a két és fél milliót. A művelődés viharvert háza. Szinte szomjazik a karbantartásért, > (Pásztor Zoltán felvételei.) kást és egészségházat építünk. Elkészül az új posta is. Két három év múlva óvodával is gazdagodik a község. Ballószög tehát jókora létetekkel akarja behozni az évszázadok alatt felgyülemlett elmaradottságot, s ezt a rohamos fejlődést lehet leginkább szembeszegezni a gondokkal. Tavaly már 25 házhely kelt el, s megkezdődött az ötödik utca kiépülése is. A hatodik utca telkei küzül is kelt már el néhány. Nem tudni viszont, hogy az utcák miért görbék ebben az újdonsült faluban. Ezt éppenséggel semmi nem indokolja. j ES MOSt| szóljunk a másik nagy hátráltatótól, a község lakosságának és területének szétaprózottságáról. Kétségikívül erős a megyeszékhely elszívó hatása, a diákokat nem számítva. naponta több mint másfél- százán járnak be rendszeresen Kecskemét üzeimeibe. Másrészt a község hat és fél ezer holdas határán osztozik a Helvéciád Állami Gazdaság, a Fajtakutató Állomás, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet és a helybeli Egyetértés Tszcs. Űj, bőven termő ültetvények, s alig-alig tengődő szőlősparcellák, nádasok, rétek, legelők, erdők váltogatják egymást. A szövetkezeti csoport 634 gazdája legutóbb tekintélyes előrelépésről tett tanúságot. Üjabb 600 holdat vontak be a közös művelésbe, s így a nagyüzemi terület megközelíti már az 1300 holdat]. Ebből 60 hold az új telepítésű szőlő és gyümölcsös. Egy részük már termést hoz az idén. Van hat traktor, sokféle munkagép — a szőlőművelést majdnem kétharmad részben már gépesítették. Befejezés előtt1 a 108 férőhetyes marhaistálló és a 30 férőhelyes fiaztató építése. Munkában vannak nemcsak a vállalat, de a csoport brigádjának építői is. A nagy, 300-as juhhodály már tavaly elkészült. — Az állatállományt tovább fejlesztjük — sorolja Cséve István, a csoport elnöke. — Főként a marhatartást és a juhászától A takarmánynövényeket kiadjuk százalékos művelésre. És 40 holdon megpróbálkozunk a zöldségkertészettel. Közel a város, jók az értékesítés . lehetőségei. Az 55 hold régi szőlőt megfiatalítjuk, a vesszők lebúj tatásával és a sorok kiszélesítésével. S teheti ezt a tszcs, hiszen negyven szerződött munkással rendelkezik, zömmel fiatalokkal. Számuk a nyári időszakban másfélszeresére növekszik, mivel szerződnek a vakációzó nagyobb diákok is. Az állandó munkások közül többen traktorosiskolát, mások szakmunkáiké pző-tanfo- lyamot végeznek. Elsősorban rajtuk múlik, hogy a csoport mielőbb nagyüzemi szintre emelkedjék, s felzárkózzék a környező gazdaságok mellé. — A huszonöt most végző nyolcadikos közül tizenkettő tanul tovább — közli Terbe Imre. — Ilyen egészséges arány, az itthon maradóak javára, a korábbi években nem fordult elő. A tovább tanulók közül többen az ipari szakmát választották, de jelentkeztek mezőgazdasági gépésztanulónak is. Az elmúlt években több ballószögi fiatal elvégezte a ■középiskolát, leérettségizett, dp mivel nem vettek fel az egyetemre, visz- szatért — és nem helyezkedett el sehol. Mintegy vákuumba kerültek, amit jórészt önmaguk és környezetük alakított ki. Legjobb esetben a színjátszó szakkörien tevékenykednek. Főként rajtuk múlik, hogy beilleszkedjenek a falu közösségébe, s szerzett tudásuk ne váljon „holt tökévé’’. A művelődés háza biziony kicsi és viharvert épület, nem fordít rá gondot sem a tulajdonos, sem a .használó. Éppen az a baj, hogy a kettő nem. azpnos, az előbbi a Helvéciái Állami Gdzdaság. az utóbbi a községi tanács. Itt tartják a heti kétszeri filmvetítést is. Könyvtár viszont három helyen van, s tavaly 3649 kötetet kölcsönöztek. Csaknem félszáz embernek van kecskeméti színház- bérlete, a lakók közül 300-an rádióra, 22-en tv-re fizetnek elő. Tizenegy met- gángépkocsit és „adóköteles” rangé motorkerékpárt tartanak nyilván. A község szélén Putnoki Antal bácsi, a hetvenedik évéhez közelálló nyugdíjas vasutas — a negyvenötös földosztás szervezője, kommunista párttitkár, az első tsz-elnök, s aki a legjobban verekedett a község létrehozásáért — a sarjadzó tavaszi világot szemléli, noha lapáttal a kezében ő is a vizek terelésével bajlódik. Távolról úgy tűnik, alakja a homokkal küszködő ember jelképévé nő. Hatvani Dániel
