Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-03 / 52. szám

I CSENG 1 a telefon a tanács­elnök szobájában. — Bocsánat — mondja Tóth Sándor vb-elnök. — Azt hiszem, a járástól keresnek. — Igen, én vagyok — mondja a kagylóba, s kacsintással jelzi, hogy valóban a kecskeméti já­rási tanácstól érdeklődnek. — Jó, máris mondom ... Az asztalon heverő papírcet­liért nyúl. A papíron számok. — A vízlepte terület 1200 hold. Felén kenyérgabona-ve­tés van. Szőlő, gyümölcs? Igen, ebből is van víz alatt. A bel­területen négy, a külterületen 30 ház rongálódott meg. Szük­ség lesz 20 ezer cserépre, 32 ezer téglára. 200 mázsa cement­re, száz mázsa mészre, 15 köb­méter gerendára. Rendben, a viszonthallásra. Sóhajtva ül vissza a székre. Bizony, a tanácselnöki gondok között ezen a tavaszon nem je­lentéktelen helyet kér magának az építőanyagok igénylése. — Nem akarok vészmadár lenni — mondja. — De az ösz- szedőlt házak száma száz körül lesz. A vertfalakon egyre na­gyobbak a repedések, s nem sokat használ a feldúcolás sem. Mert volt már itt „vizes esztendő” régebben, 1940-ben is. Ám akkor semmiféle építőanyaghoz nem lehetett hozzájutni. A balló- •zögi pusztáról küldöttség ment be Kecskemétre, a polgármesteri hivatalhoz. De csak a folyosóig jutottak el. A városi tanácsnok, akinek sikerült elpanaszolni gondjukat, az el nem vezetett belvi­zet, nagy mérgesen csak ennyit mondott: „Igyák meg!” S ezzel faképnél hagyta őket. A ballószögi szegényember tehát nem tehetett mást, mint. hogy családja, meg a rokonok segítségével újból elkészítette a vert-, jobbik esetben a vályogfalat, felrakta a szúette gerendákat, a tetőt leszegte náddal — ez még akadt a környékbeli lápokban —. s kész volt a hajlék. Ezt az örökséget nyögi most, 1966 ta­vaszán Ballószög község, tíz kilomé­terre a megyeszék­helytől. Pontosab­ban — ezt is. Meg a tanyavilág min­den gondját-baját. Mert a hajdani ballópusztán — Bállószögről csak 1952. évtől, a község létrejöttétől beszélhetünk — nem volt sem út, sem villany, sem orvos, sem üzlethá­lózat. A századfor­duló táján telepí­tett többnyire ka­darkát termő sző­lősparcellákon ten­gették életüket a pusztai őslakosok, és a Wéber föld­birtokosék által a Dunántúlról idecsá­bított telepes sző­lőművelők. Az utób­biak ugyan kaptak pár hold homokot, betelepítésre, ám ezért saját függet­lenségükkel fizet­tek. Valósággal rög­höz kötöttekké vál­tak. Természetesen a vagyoni különbsé­gek kialakultak: Wéberéken kívül még volt három­négy nagyobb bir­tokos. Köztük a hírhedt fenevad, Francia Kiss Mi­hály, akinek három tanyája is volt a bal- lóságban. A jobb­mód úak csak nya­ranta éltek kint a tanyán, télre beköl­töztek a kecskeméti rangos-módos há­zaikba. mintha ez teljességgel hiányoz­na, de talán még többet is le­hetne tenni. Kétségtelen viszont, hogy ez előrelépést két alapvető ténye­ző nehezíti. \.\7, EGYIK: [ a tanyavilág. A 682 család közül csupán 84 lakik a belterületen. A lakos­ságnak mintegy 12 százaléka. A nagyobb arányú betelepülés az utóbbi időben kezdődött. Nem csoda, hiszen a bekötőút is csak 7—8 évvel ezelőtt készült el, villanyt pedig 1959-ben kapott a község.- Az eddigi villamosí­tás több mint egymillió-száz­ezer forintba került. Bővítették a két iskolát, legutóbb pedig, egy hónappal ezelőtt átadták | AZOTÁj nagyot fordult a világ. És mégis. .. A múlt még mindig kísért Ballószögön. — Vannak emberek, akik je­lenleg is cselédsorban élnek — vallja be Baksa Lászlóné köz­ségi párttitkár. — öt-hat olyan szőlősgazdáról tudunk. akik cselédet tartanak. Ez persze burkolt formában történik, de a lényegen mit sem változtat. Ehhez tudnia kell, hogy kilenc­vennyolc egyéni gazda van még a községben... De bizony az Egyetértés Tszcs tagjai is eljár­nak napszámba. S ez nehezíti a közös helyezetét. Terbe Imre iskolaigazgató ar­ról panaszkodik, hogy némelyik gazda gyerekeket foglalkoztat — tanítási idő alatt. Bonyolítja a helyzetet, hogy mindez a gye­rekek szüleinek tudtával, bele­egyezésével. nemegyszer pa­rancsára történik. Fiuk, lányuk jövőjére ennyire nem gondol­nak? És torlódnak tovább a mai kérdőjelek. Jó néhány család életére az alkoholizmus sötét árnyéka telepszik. Vannak ta­nulóit, akik illuminált állapot­ban ülnek be az iskolapadba. Még súlyosabb az az eset, amikor az alkoholos terheltség a gyenge szellemi képességben mutatko­zik meg. A harminc egynéhány elsőosztályos közül évente ket­tőt rendszeresen fel kell men­teni ilyen okok miatt. Mit lehet tenni ezek ellen? A felvilágosító, nevelő szó fontos­ságát lehet és kell hangsúlyoz­ni, s a pártszervezet, a tanács, az ifjúságvédelmi bizottság nagy összefogására van szükség. Nem Dr. Tóbiás Károly, Ballószög első állandó orvosa. rendeltetésének az új üzlethá­zat — benne a vegyes- és az italboltot —, amelyre a berende­zéssel együtt 360 ezer forintot költöttek. Másfél év óta állan­dó orvosa is van Ballószögnek — dr. Tóbiás Károly személyé­ben. Fiatalember a pécsi egye­tem elvégzése után mindjárt ide került. Pontosabban — a belterülettől kissé távoleső, ne­hezen megközelíthető, kezdetle­gesen felszerelt szűk kis rende­lőbe. Igaz. korábban még ilyen sem volt — a fek/rő beteghez a szomszédos Helvéciáról, vagy Kecskemétről kellett orvost hív­ni —, mindamellett jelenleg az italbolt sokkal inkább megkö­zelíthető, mint a rendelő. Mik a község fejlesztésének a tervei? —• Az idén villamosatjuk a negyedik iskolánkat, is — vá- ' aszol a tanácselnök. — Parko­ltunk, piacot létesítünk. Üjabb létszázezer forinttal bővítjük íz üzlethálózatot. A kövesuta* tovább építjük, elvezetjük a vasútállomáshoz is, s mód lesz a buszkörjárat kialakítására. Jövőre új orvosi rendelőt, la­Az új üzletház vegyesboltja — belülről. Mák János boltvezető szerint az éves forgalom megközelíti majd a két és fél milliót. A művelődés viharvert háza. Szinte szomjazik a karbantartásért, > (Pásztor Zoltán felvételei.) kást és egészségházat építünk. Elkészül az új posta is. Két há­rom év múlva óvodával is gaz­dagodik a község. Ballószög tehát jókora léte­tekkel akarja behozni az évszá­zadok alatt felgyülemlett elma­radottságot, s ezt a rohamos fejlődést lehet leginkább szem­beszegezni a gondokkal. Tavaly már 25 házhely kelt el, s meg­kezdődött az ötödik utca kiépü­lése is. A hatodik utca telkei küzül is kelt már el néhány. Nem tudni viszont, hogy az ut­cák miért görbék ebben az új­donsült faluban. Ezt éppenség­gel semmi nem indokolja. j ES MOSt| szóljunk a másik nagy hátráltatótól, a község la­kosságának és területének szét­aprózottságáról. Kétségikívül erős a megyeszékhely elszívó hatása, a diákokat nem számít­va. naponta több mint másfél- százán járnak be rendszeresen Kecskemét üzeimeibe. Másrészt a község hat és fél ezer hol­das határán osztozik a Helvé­ciád Állami Gazdaság, a Fajta­kutató Állomás, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet és a helybeli Egyetér­tés Tszcs. Űj, bőven termő ül­tetvények, s alig-alig tengődő szőlősparcellák, nádasok, rétek, legelők, erdők váltogatják egy­mást. A szövetkezeti csoport 634 gazdája legutóbb tekintélyes előrelépésről tett tanúságot. Üjabb 600 holdat vontak be a közös művelésbe, s így a nagy­üzemi terület megközelíti már az 1300 holdat]. Ebből 60 hold az új telepítésű szőlő és gyü­mölcsös. Egy részük már ter­mést hoz az idén. Van hat trak­tor, sokféle munkagép — a sző­lőművelést majdnem kéthar­mad részben már gépesítették. Befejezés előtt1 a 108 férőhetyes marhaistálló és a 30 férőhelyes fiaztató építése. Munkában van­nak nemcsak a vállalat, de a csoport brigádjának építői is. A nagy, 300-as juhhodály már tavaly elkészült. — Az állatállományt tovább fejlesztjük — sorolja Cséve Ist­ván, a csoport elnöke. — Fő­ként a marhatartást és a juhá­szától A takarmánynövénye­ket kiadjuk százalékos műve­lésre. És 40 holdon megpróbál­kozunk a zöldségkertészettel. Közel a város, jók az értékesí­tés . lehetőségei. Az 55 hold régi szőlőt megfiatalítjuk, a vesszők lebúj tatásával és a sorok kiszé­lesítésével. S teheti ezt a tszcs, hiszen negy­ven szerződött mun­kással rendelkezik, zömmel fiatalokkal. Számuk a nyári időszakban másfél­szeresére növekszik, mivel szerződnek a vakációzó nagyobb diákok is. Az állan­dó munkások közül többen traktorosis­kolát, mások szak­munkáiké pző-tanfo- lyamot végeznek. Elsősorban rajtuk múlik, hogy a cso­port mielőbb nagy­üzemi szintre emel­kedjék, s felzárkóz­zék a környező gaz­daságok mellé. — A huszonöt most végző nyolca­dikos közül tizen­kettő tanul tovább — közli Terbe Im­re. — Ilyen egész­séges arány, az itt­hon maradóak ja­vára, a korábbi években nem for­dult elő. A tovább tanulók közül töb­ben az ipari szak­mát választották, de jelentkeztek me­zőgazdasági gépész­tanulónak is. Az elmúlt évek­ben több ballószögi fiatal elvégezte a ■középiskolát, le­érettségizett, dp mi­vel nem vettek fel az egyetemre, visz- szatért — és nem helyezkedett el se­hol. Mintegy váku­umba kerültek, amit jórészt önmaguk és környezetük alakí­tott ki. Legjobb esetben a színjátszó szakkörien tevé­kenykednek. Főként rajtuk múlik, hogy beilleszkedjenek a falu közösségébe, s szerzett tudásuk ne váljon „holt töké­vé’’. A művelődés háza biziony kicsi és vi­harvert épület, nem fordít rá gondot sem a tulajdonos, sem a .használó. Éppen az a baj, hogy a kettő nem. azpnos, az előbbi a Helvéciái Állami Gdzdaság. az utób­bi a községi tanács. Itt tartják a heti kétszeri filmvetítést is. Könyvtár vi­szont három helyen van, s tavaly 3649 kötetet kölcsönöz­tek. Csaknem fél­száz embernek van kecskeméti színház- bérlete, a lakók kö­zül 300-an rádióra, 22-en tv-re fizetnek elő. Tizenegy met- gángépkocsit és „adóköteles” rangé motorkerékpárt tar­tanak nyilván. A község szélén Putnoki Antal bácsi, a hetvenedik évéhez közelálló nyugdíjas vasutas — a negyvenötös földosztás szervező­je, kommunista párttitkár, az első tsz-elnök, s aki a legjobban verekedett a község létrehozásáért — a sarjadzó tavaszi világot szemléli, noha lapáttal a kezében ő is a vizek terelésével bajló­dik. Távolról úgy tűnik, alakja a homokkal küszködő ember jel­képévé nő. Hatvani Dániel

Next

/
Oldalképek
Tartalom