Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-02 / 51. szám
Sokoldalú gazdasági és tudatformáló munka a falusi és tanyai lakosság körében Beszélgetés Bercsényi Józseffel, a MÉSZÖV szövetkezetpolitikai főosztálya vezetőjével A földművesszövetkezeteket Jogosan tartjuk úgy számön, mint a megye falusi lakosságát tömörítő legnagyobb tömegszervezetet. Következésképpen igen jelentős az a tömegpolitikai tevékenység, amellyel e szövetkezetek a termelést, az értékesítést, a munkaverseny szervezését, a tagszervezést, a részjegy- jegyzést, a művelődési munkát segítik. Erről beszélgettünk Bercsényi József elvtárssal, a MÉSZÖV szövetkezetpolitikai főosztálya vezetőjével. — A szövetkezetpolitikai, tömegszervezeti munka elsősorban a tagsággal való rendszeres kapcsolattartást jelenti. Emellett azt is, hogy a szövetkezetek az alapszabálynak megfelelően működjenek, a párt és a kormány határozatainak szellemében végezzék munkájukat, hogy ennek következtében egyre szűküljön a falu és a város közti különbség — kezdte Bercsényi elvtárs. — Egyik alapvető feladatunk őrködni a szövetkezeti demokrácián, a szövetkezetek működésének törvényességén. Széles plénumon — a köz- és küldött- gyűlések előtt — kell egyebek között ismertetni a helyi sajátosságokat, a tagság véleményét, javaslatait is magukba foglaló terveket és mozgósítani ezek sikeres végrehajtására. Földművesszövetkezeteink több mint száznegyvenezer tagot számlálnak a megyében. Részint közülük kerül ki a takarékszövetkezetek mintegy 20 ezer tagja és a szakszövetkezetek több mint tizennyolcezer gazdája. Területünkön 36 földművesszövetkezet, 24 takarékszövetkezet, 20 kirendeltséggel, 20 szőlő-, illetve gyümölcsszakszövetkezet, három méhész- és egy halászati szövetkezet működik. i Ezek különböző tisztségeibe (igazgatóság, felügyelő-, intéző-, ellenőrző bizottságok Stb.) ötezerkétszáz személyt választott a tagság az 1962-ben tartott, legutóbbi kongresszust megelőzően. Míg a küldöttgyűlések a kapcsolat közvetett formáit jelentik a tagság és a szövetkezeti vezetőségek között, az előbb említett több mint ötezer tisztség- viselő, aktivista pedig azzal, hogy szinte állandóan szót érthet a tagsággal, a közvetlenebb kapcsolatot valósítja meg. Ez utóbbi aztán változatos formákban jelentkezik. Ilyen például a központi ellátást javító, úgynevezett aprócikkek felvásárlása, a gazdasági és politikai munka eredményes végzéséhez nélkülözhetetlen különböző oktatás, tanfolyamok szervezése és vezetése stb. Itt említem meg a vásárlási visszatérítéseket, amelyek mértékéről e napokban határoznak a mérlegjóváhagyó küldöttgyűlések, és azt a nagy erőforrást, amit a földművesszövetkezetek saját vagyonának akkumulációja jelent. Ma már szinte az egész megyét behálózzák az ebből létesült modern szövetkezeti boltok, áruházak, amelyeknek azon túl, hogy a város és falu ellátása közötti különbséget hivatottak szűkíteni, a tudatformáló hatása is jelentős. Legnagyobb bizonysága ennek a nem egy helyen fenntartásokkal fogadott, de annál inkább bevált és tért hódító önkiszolgáló üzleti forma. 'Gondolom, nem túlzás azt állítani, hogy a földművesszövetkezeti mozgalom jó előiskolája volt a termelőszövetkezeti demokráciának. Milyen hatalmas jelentősége van a már említett egyetértésnek a tagsággal, nagyszerűen tanúsítja a szakszövetkezeti mozgalom is. Nevezetesen az a tény, hogy a közös beruházást, a közös telepítést saját erejéből oldja meg a tagság. Ha állandóan kutatjuk és megtaláljuk azt a formát, amely egybevág a tagság érdekeivel, úgy többet, jobbat és olcsóbban termelnek. Csak egy jellemző példa erre: a kongresszus óta 3300 hold új szőlőt és gyümölcsöst telepítettek megyénk szak- szövetkezetei. S a tagság a termelés 91 százalékát szerződésre értékesíti, ami nagy hozzájárulás a központi ellátás jobbá tételéhez. A mind eredményesebb munkavégzés érdekében kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk a szocialista brigádmozgalomnak. Míg 1961-ben 181 brigád működött a megye földművesszövetkezeti kereskedelmében, vendéglátó egységeiben és a felvásárlás területén, addig tavaly már 1104 személyt tömörítve 213 brigád vetélkedett a szocialista módon élni, dolgozni, tanulni célkitűzés eléréséért. Különböző egységeink közül pedig 1052 versenyez a kiváló egység címért. De vannak már könyvelői szocialista brigádjaink is. A felszabadulás 20. évfordulója tiszteletére kezdeményezett országos verseny első szakaszának értékelése szerint Bács- Kiskun megye a harmadik helyezést érte el. A második szakaszban végzett munkát áprilisban értékelik. De bárhogy alakul is a helyezésünk, azt máris elkönyvelhetjük, hogy a kitűzött célokat jól megoldották földművesszövetkezeteink. Elsősorban a termelékenység és eredményesség terén léptünk jelentősét előre. S a politikai, tudatformáló munka sikere kimutatható abban is, hogy a szövetkezeti tagság által az egységek rendbehozatalához nyújtott társadalmi munka értéke megközelíti az egymillió 300 ezer forintot. Az idén szeretnénk elérni, hogy a földművesszövetkezetek választott tagjai — ki-ki a saját körzetében — még rendszeresebben tájékoztassák a szövetkezet tagságát a végzett munkáról és gyűjtsék össze észrevételeiket, javaslataikat, karolják íel a jó kezdeményezéseket. Jó módszernek tartjuk — amire már van példa a megyében —, hogy a földművesszövelke- zeti körzetek a tanácstagi választókörzetekhez kapcsolódjanak. A földművesszövetkezeti tisztségviselők behatóbban ismerjék meg a község gondjait, problémáit. Hiszen a tanácstagi beszámolókon felmerülő kérdések igen gyakran éppen a szövetkezeti munkával kapcsolatosak, s csak hasznos lehet, ha az erőket így is egyesítjük. Propagandánkban főleg a termeltetésnek igyekszünk hangsúlyt adni. Sok még a tennivaló például az elöregedett szőlők felújításában. Az idén mintegy hatszáz előadást tartunk házi kertek, a háztáji kiskertek növényvédelme, nyúltenyésztés, baromfinevelés, gombatenyésztés stb. köréből. Hiszen ahhoz, hogy elegendő olcsó, és jó áru kerüljön a fogyasztók asztalára és exportra, elsősorban az kell, hogy a saját apparátusunkon kívül megfelelő aktivitást tudjunk kivívni a termelők körében. Említhetném még a földművesszövetkezetek szolgáltató, kulturális, népművelő tevékenységét, s az ezzel kapcsolatban ránk háruló politikai feladatokat, amiben ugyancsak szép eredményeket könyvelhetünk el. A földművesszövetkezeti választott szervek ebben az esztendőben nagyobb önállóságot kapnak, csak néhány gazdasági mutatót, határoznak meg előre, a többi feladatot pedig önállóan, a helyi sajátosságoknak megfelelően tervezik. Például a háztáji, házikertek felújítását. Már az idén hozzáfogunk ennek megvalósításához. Négy helyen a megyében szaporítóanyagok lerakatáról gondoskodtunk. A tájjellegnek megfelelően Kecelen meggyfacsemete, Orgoványon eperpalánta-telep áll rendelkezésre. De hagyományokkal nem rendelkező új kultúrákat is törekszünk megvalósítani, például Kerekegyházán málnát, gombát, tsz és földművesszövetkezeti közös vállalkozásban pedig fűzfatermesztést. S ezt takarékszövetkezeti kölcsönökkel segítjük. A soron következő pártkongresszus tiszteletére szeretnénk az eddigi versenylendületet tartóssá tenni, sőt, továbbfejleszteni. Egyes földművesszövetkezeteink máris fontolgatják, milyen vállalásokat tehetnének az eszmei irányelvek szellemében, az 1964. december 10-i párthatározat és az idei tervek végrehajtása érdekében — mondotta végül Bercsényi József elvtárs. , P. I. Tiszta nyereség: több mint 4,4 millió forint (Tudósítónktól.) Az utóbbi hetekben az orgo- ványiakat leginkább a három helyi tszcs zárszámadása foglalkoztatja. Ezúttal a Kossuth Tszcs zárszámadási közgyűléséről szeretnék beszámolni. A tagság nagy figyelemmel hallgatta Gudman János tszcs-el- nök és Bartha Mihály főkönyvelő beszámolóját a közös gazdaság elmúlt évi munkájáról. Az öt évvel ezelőtt alakult 3309 kataszteri holdas gazdaságban tavaly a szokásos növényfajtákon kívül már kertészkedéssel is foglalkoztak, méghozzá számottevő haszonnal. A zöldségféléken kívül 300 ezer szőlővesszőt értékesítettek. Az elért termésátlagok magasabbak voltak a tervezettnél, s a növénytermesztésre alkalmatlan területek hasznosítása cél* jából szaporították a juhállományt, A géppark több UE— 28-as traktorral, cséplőgéppel, két Zetorral gyarapodott. A gazdaság tiszta nyeresége tavaly meghaladta a négymillió 400 ezer forintot. Tomasák Károlyné Meglopta ittas ismerősét Szemerédi József 20 éves kiskunfélegyházi (VI. kér. 84. tanyaszám alatti) lakos, akit egyszer már megbüntetett a járás- bíróság magánszemély sérelmére elkövetett lopás miatt három hónapra, de a büntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette, most újra bíróság elé került. A Jókai utca sarkán levő italboltban összetalálkozott Kis Czakó Kálmán gátéli lakossal, az egyik ismerősével. Látta, hogy az ittas ember elhagyta az italboltot és attól mintegy 150 méterre az út szélén leült és elaludt. Szemerédi József utána ment és az ittas ember kerék párjáról leakasztotta a sportszatyrot és magával vitte. A következő utca sarkán kivette a szatyorból a pénztárcát, azután a táskát és a pénztárcában levő iratokat eldobta egy bokorba, a pénztárcát a benne levő 1180 forinttal együtt megtartotta. A lopott pénzből 600 forintot a Sportbüfében karóra vásárlásra fordított. A kiskunfélegyházi járásbíróság Szemerédi Józsefet hat hónapi szabadságvesztés büntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. T. M. A kis kiváncsi (Foto: Tóth Sándor.) m Egy furcsa ügy — amiről mégis szólni kell Viszonylag kis ügy az, ami Kecskeméten a Hunyadiváros 48. szám alatti bér ház két lakója között keletkezett. R. J. és K. A. családjának közös használatú W. C.-je volt addig, míg nemrégiben K. A. kijelentette, hogy nem hajlandó továbbra is megengedni a másik családnak az említett helyiség használatát. Bezárta az illemhelyet. Az udvarban egyébként tíz hasonló rendeltetésű mellékhelyiség található, de az R. család »égy tagja — közülük három gyerek —, mindenhonnan ki van zárva, mivel az 1962-ben kelt lakásikiutaló határozaton nincs feltüntetve, hogy megilleti a bizonyos helyiség használati joga.(!?) R. J., amióta önhatalmú szomszédja bezárta az illemhelyet, kacska- ringós utat tett meg, hogy ezt a kényelmetlen helyzetet megszüntessék. Járt a KöjAL-nál, a tisztiorvosnál, a városi tanács építési osztályán, a Népi Ellenőrzési Bizottságnál, az Ingatlankezelő Vállalatnál, de érdemi intézkedés a mai napig sehol sem született. No, nem azt mondjuk, hogy nem foglalkoztak az üggyel, de a bürokrácia birodalmában a foglalkozás és az eredmény úgy látszik merőben különböző kategóriák. Az Ingatlankezelő vállalat helyesei és jogszerűen járt el akkor, amikor a hozzá beérkezett panaszt . »a Kecskeméti Városi Tanács igazgatási osztályához tette át, mivel birtokháborításról van szó. Igaz, hogy korábban, vagyis a múlt év őszén, amikor K. A. lezárta a helyiséget, az ingatlankezelő többször foglalkozott az üggyel. A helyszínen ellenőrizte a kijelentés megalapozottságát, majd felszólította a bir- tokháborítót az ajtó kinyitására. Mivel azonban az fütyült rá, az Ingatlankezelő Vállalat panaszára a városi tanács vb igazgatási osztálya tárgyalást hívott össze, ahol megjelent a két lakó és a házkezelőség képviselője is. S az eredmény? Jegyzőkönyvbe vették a már ismert tényeket, majd figyelmeztették K. A.-t, hogy „a fenti tettével súlyos birtokháborítást követett el, lakószomszédjával szemben és felliíyták a figyelmét arra, hogy á W. C.-t az ide vonatkozó rendeletek alapján fel kel.1 nyitnia, és annak használatát biztosítani panaszos részére”. K. A. a figyelmeztetés ellenére azt a nyilatkozatot teszi, hogy „a helyiség közös használata ellen továbbra is tiltakozik, és annak felnyitását megtagadja. Mást előadná nem kíván”. .. A tárgyalásion határozatilag kötelezték K. A.-t, hogy nyissa ki a W. C.-t. Erre azonban vajmi kevés remény van, tekintettel az illető — aki mellesleg rendőr — kijelentéseire. Ki teliát az illetékes egy ilyen kis ügy azonnali orvoslására? G. S. Éj hűtőtorony A szellőzőművek elkészítette egy újfajta hűtőtorony első példányát, amely kis mérete miatt bármely üzem, vagy akár mozi,, színház klímatizáló berendezéséhez kapcsolható. A levegő kondicionálására szolgáló vizet újra és újra lehűti, tehát ugyanazt a vizet sokszor lehet felhasználni. A hűtőtorony csupán raktárban, sőt a mozi, vagy színház udvarán is elfér. P E 1 ö F INÉPE A, Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi te.efonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság 10-3« Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési dfj 1 hónapra 13 forint. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-35 Index: 35 065
