Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-03 / 52. szám

A MEGYEI PÁRTBISOffSÁG LAPJA XXI. ÉVI’., s?. sz. Ara 60 fillér 19««. 1WARC. 3, CSÜT. Kalocsa iparosodik Felavatták az FKA új telepét A legjobb brigád Rubus Ferenc kilencfős bri­gádja 1964 óta első a vállalat öt kútfúró brigádja közül. Ta­valy 2042 métert fúrtak és összesen 12 480 liter percenkénti víz- mennyiséget adó 11 kutat készítettek. Legnagyobb munkájuk a bugaci 304 méteres kút volt, ez 2000 liter vizet ad percenként, lie nemcsak új kutakat készítenek, javítják az eliszaposodott ré­gieket is. Most a kunszentmiklósi artézi kút csőcseréjét végzik. Szerdán ünnepi hangulatban igyekeztek munkába az Elektro­mos Készülékek és Anyagok Gyára Kalocsai Gyáregységének dolgozói. Tegnap került sor ugyanis az üzem új korszerű telephelyének felavatására. Az üzemavató ünnepségen részt vett Erdősi József, a me- j gyei pártbizottság titkára, Buda : Gábor, a megyei tanács vb i elnökhelyettese. Tesch Rezső, \ a Kalocsai Városi Pártbi- i zottság titkára, Kriston Fe- I rene, a Kalocsai Városi Ta- j nács V. B. elnöke, valamint a I város és a járás számos köz­életi személyisége. Pollák Mik­lós, az EK A igazgatója, köszön­tötte a megjelenteket, majd Jancsich Imre, a Villamos Be­rendezés és Készülék Művek vezérigazgatója mondott üfmepi beszédet. — Két év megfeszített mun­kájának eredménye, hogy ma egy új korszerű üzemet avat­Több száz millió forint értékű termést lehet megmenteni Növényvédelmi tanácskozás Kecskeméten Az elmúlt évben a legjelentő­sebb növényi és állati kártevők mintegy 350 millió forint ter­méskiesést okoztak a megye me­zőgazdaságaiban. Már ez a szám is bizonyítja, hogy milyen nagy jelentősége van a szaksze­rű növényvédelemnek. Ezért is hívtak össze szerda délelőttre Kecskeméten a városi művelő­dési házban növényvédelmi ta­nácskozást. A megbeszélést a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya, az Agrártudományi Egyesület Bács-Kiskun megyei Szervezete, a Hazafias Népfront megyei Bizottsága, a MÉK és ez AGROKER közösen rendez­te Az értekezleten részt vettek a járási tanácsok, az állami gaz­daságok, termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok és szakszövetkezetek növényvédel­mi szakemberei, agronómusai. A tanácskozást ár. Maár And­rás, a megyei tanács vb mező- gazdasági osztályának vezetője nyitotta meg. Hangoztatta, hogy a szőlő, gyümölcs, egyes zöldségfélék, a burgonya és a lucernamag termesztésé­nél a növényvédelmi hiá­nyosságok miatt gondok vannak. Tavaly például a szőlőtermelés­ben a peronoszpóra-fertőzés majdnem 700 ezer mázsa ki­esést okozott. Jobban szervezett növényvédelemmel ezt csökken­teni lehetett volna. — Az idén is biztosítani kell az ország kenyerét, a lakosság még több és jobb minőségű friss gyümölccsel és zöldségfélével való ellátását, segíteni az ex­port igények teljes kielégítését. Mindezek, valamint az állatállo­mány szilárd takarmánybázisá­nak megvalósítása, növényvédel­mi szempontból is komoly erő­feszítéseket követel — hangoz­tatta. Ezután Nagy Bálint, a Föld­művelésügyi Minisztérium nö­vényvédelmi szolgálatának igaz­gatója tartott érdekes előadást, összefoglalta a növényvédelem jelenlegi helyzetét és feladatait. Hangoztatta, hogy a növényvédelem költségei többszörösen visszatérülnek. Jelentősein nőtt a növényvédel­mi gépek száma az elmúlt négy év alatt. Hangsúlyozta, hogy a gépesítés mellett nagyon fontos, hogy a vegyszerezésben kellő szaktudásra tegyenek szert az ezzel foglalkozók. , A szántóföldi növényvédelem legfontosabb tennivalóiról dr. Manninger G. Adolf, a Növény­védelmi Kutatóintézet osztályve­zetője tartott előadást. Ismertet­te a legújabb hazai és a kül­földi tapasztalatokat. Hozzászólt még Kvaiser Ist­ván, a Kecskeméti Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum sző­lészeti tanszékének vezetője, Nagy Ödön, a Hosszúhegyi Ál­lami Gazdaság vezetője, Pfen­ning Gyula, a megyei tanács végrehajtó bizottságának főker­tésze, Bucsi Gábor, a jánoshal- halmi tsz-közi válalkozás igaz­gatója, Tóth János, a tassi nö­vényvédő állomás főagronómu- sa. A hozzászólók ismertették saját tapasztalataikat. Elmond­ták, hogy az egyes növényvédő­szerekkel milyen hatékonyságot értek el, sürgették a szakmaf képzést. Dr. Maár András zárszavában az időszerű növényvédelmi ten­nivalókra hívta fel a figyelmet. hatunk — mondotta többek kö­zött Jancsich elvtárs. — A me­gyei pártbizottság, a megyei ta­nács, valamint Kalocsa város, valamint a kalocsai párt- és tanácsi szervek segítségével, a kalocsai telep fejlesztésére két év alatt 9,5 millió forintot for­dítottunk. Ma még külsőleg nem mutat sokat az új üzem, belül azonban a legmodernebb berendezé­sekkel van ellátva. A kisebb fejlesztési program, amelytől 60 milliós termelést vártunk, megvalósult. Hátra van a nagyobbik program — s ez a kalocsai gyáregység táv­lati fejlesztését jelenti — 500 piülió forintos termelést vá­runk. Ez a lakosság foglalkozta­tottságát is javítja majd. A jö­vőben Kalocsa nemcsak papri­kájáról, hanem modern fénycső­armatúráiról is híres lesz. Ezután Erdősi József, a me­gyei pártbizottság megelégedett­ségét tolmácsolta azzal kapcso­latban, hogy a KGM követke­zetesen hajtja végre a párt vi­déki ipartelepítési politikáját. A megyei vezető szervek » jövőben is arra törekednek, hogy létrehozzák azokat az ipari bázisokat, amelyeket a minisztériumi ipar átve­het és tovább fejleszthet. Végül köszönetét mondott mind­azoknak, akik közreműködtek az EKA új telepének létreho­zásában. Buda Gábor, a megyei tanács elnökhelyettese jelentős mér­földkőnek nevezte Kalocsa vá­ros iparfejlesztéséjjen az új üzem megvalósítását. Megem­lékezett azokról, akik annak idején nagy lelkesedéssel, szin­te fillérekből hozták létre azt a kis műhelyt, amelyből a mai korszerű telep megvalósult. Kriston Ferenc, a városi ta­nács vb elnöke a városi tanács nevében ígéretet tett arra, hogy az üzem további fejlesztéséhez, és a szakemberképzéshez se­gítséget nyújtanak az EKÁ-nak. Ezután Jancsich elvtárs ki­tüntetéseket adott át. majd az | ünnepség üzemlátogatással . ért | véget. N. O. Megnyitották Szíria határait DAMASZKUSZ (MTI) A Szíriái miniszterelnökség közleményben jelentette be, hogy az ország határait szerdán reggel nyolc órakor ismét meg­nyitották a forgalomnak. Az AFP az új kormány össze­tételével kapcsolatosan olyan értesülést közöl, hogy annak húsz tagja közül négy katona, hat a Baath-párt balszárnyához tartozik, négy másik pedig „marxista-beállítottságú'’. Zua- jen nem járult hozzá ahhoz, hogy kormányában „nasszeris- ták” is részt vegyenek. Nkrumah Guineában Quaison-Saeke y u katonai rezsim melleit ACCRA. (MTI) | Quaison-Sackey, a Nkrumah- kormány volt külügyminisztere és az ENSZ-közgyűlés egykori elnöke, szerdán Londonból visz- szaérkezett Accrába és néhány órával később sajtóértekezleten jelentette be, hogy az új kato­nai rezsim mellé áll. Quaison-Sackey minden jel szerint megtagadta elnöké­nek azt az utasítását, hogy Addisz-Abebáhan részt ve­gyen az AESZ-értekezIeten. Diktatórikus intézkedések Ankrah tábornok, a nemzeti felszabadítási bizottság elnöke, kedden este rendeleti úton be­tiltott minden ghanai politikai pártot. A tilalom vonatkozik nemcsak Nkrumah népi kon­venció pártjára, hanem az ál­tala betiltott ellenzéki, úgyne­vezett egyesült pártra, vala­mint annak száműzetésben mű­ködő szárnyára is. A rendelet betiltja a tömeggyűléseket, fel­vonulásokat, a propagandakam­(Folytatása a 2. oldalon.) Világ proletárjai, egyesüljetek I Milyen jogcímen? Ha statisztikát készítenénk arról, hogy milyen kérdésekkel foglalkoztak legtöbbet az év eleji termelési tanácskozásokon a dolgozók, a társadalmi tulaj­don védelme minden bizonnyal a lista elejére kerülne. ­Annak csak örülni lehet, hogy e feladat fontosságát egyre job­ban látják a dolgozók. De az, hogy ilyen sok szó esett róla a viták során, egyben arra is utal, hogy a közös vagyon vé­delme még kívánni valót hagy maga után a legtöbb üzemben. Nem akarunk most hosszasan példákat sorolni, ehelyett egy olyan jelenségre mutatunk rá, amellyel csaknem valamennyi felszólaló foglalkozott. íföviden így fogalmazhatjuk meg a gon­dolatot: ha valaki lop az üzem­ből, akkor a kollektíva éppen úgy megveti, mint azokat, akik a családi házakba surrannak be. Azonban aránytalanul ki­sebb. vagy teljesen elmarad a felháborodás, ha egy munkás a gondatlanságával, nemtörődöm­ségével okoz súlyos kárt a kö­zösségnek. Az ÉM Fémmunkás Épület- lakatosipari Vállalat Kecske­méti Gyáregységének a karban­tartói elpanaszolták, hogy értékes gépeket, szerszámokat használ­hatatlanná rongálnak néhány hét alatt egyesek. Igaz, hogy többnyire kártérítésre kötelezik őket, de ez önmagában még nem elég. A kártevés erkölcsi vonatkozása szinte fel sem me­rül, a közvetlen munkatársai? nem éreztetik a mulasztóval, hogy elítélik. Vajon mivel magyarázhatjuk az ilyen közömbösséget? Nem könnyű feleletet adni e kérdés­re, hiszen a szó nélkül szemet hunyok között olyan embgr is álcád, aki mondjuk habozás nélkül utána vetné matót a menekülő betörőnek, megákkor is, ha egy ismeretlen üzemben tömte meg a zsákját. E párhuzamot talán túlzott­nak találják egyesek, mondván: törvényeink is különbséget tesz­nek a munkaeszközök rongálni és a tolvajok között. Ez igaz. De ha pusztán az erkölcsi ol­daláról közelítjük meg a dol­got, már korántsem olyan éles a különbség. És szinte teljesen elmosódik, ha a végső hatását mérlegeljük a két cselekedet­nek, hiszen a közös vagyonból szakadt ki egy rész a tolvajlás és a munkaeszköz-rongálás kö­vetkeztében is. „Milyen jogcímen avatkoznak bele a más dolgába. Kinek- kinek magában kell eldöntenie mit szabad és mit nem.” — általában ilyen válaszokat kap az ember, ha nyíltan felteszi a kérdést: miért tűrték? Igaz, hogy elsősorban a saját erkölcsi alapjára kell támasz­kodnia mindenkinek, amikor a köztulajdon védelméről van szó. De, sajnos, ez az alap még nem mindenkinél elég stabil. A megingókat vissza kell bil­lenteni és erre igen is van jog­cím: társadalmunk írott és írat­lan törvényei felhatalmazzák, sőt kötelezik az állampolgáro­kat a köztulajdon óvására. A z üzemi társadalmi bíróság egyik, talán legfontosabb fel­adata éppen az, hogy ráébressze a dolgozókat: a kollektívának jogában áll elítélni az ellene vétőket. A pártszervezetek esz­mei nevelő munkájában is köz­ponti helyet foglal el a közös vagyon védelme. A termelési tanácskozáson elhangzottak azonban arra intenek, hogy az eddig elért eredihények még nem szolgáltatnak okot az elé­gedettségre. Igen sokat kell fá­radoznunk még azért, hogy sen­ki se hunyja le a szemét akkor, amikor nyitva kellene tartania és az ócskavassá silányítrtt szerszám hanyag gazdája érezze munkatársai felháborodását, az egész közösség ítéletének a sú­lyát is. Békés Dezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom