Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-22 / 44. szám
1966, február 22, kedd S. oldal Továbbkép zés a népművelőknek A Művelődésügyi Minisztérium február 22-én és 23-án tájegységi konferenciát rendez Báas-, Békés, Csongrád megye és Szeged város főhivatású népművelői részére Szegeden. Február 27-én dr. Horuczi László egyetemi adjunktus tart előadást „Harc a burzsoá eszmei áramlatok, az imperializmus fel- lazitási politikája ellen” címmel. Délután meglátogatják a Somogyi Könyvtárat, majd este közösen megnézik Puccini Pillangó- kisasszony című operáját. Február 23-án csoportos konzultációk lesznek. A vb elnöke az ifjúsági klubban A második ötéves terv város- fejlesztési terveinek végrehajtásáról számol be szerdán a fiataloknak Reile Géza elvtárs, a Kecskeméti Városi Tanács V. B. elnöke. Az előadást este 7 órakor a művelődési ház Szilády Károly utcai ifjúsági klubjában tartják. 1. Gátér új művelődési otthont kap. Az építést 1968-ban kezdik el 400 ezer forintos állami segéllyel. 1969-re lesz készen. Addig azonban még három esztendőitek kell eltelnie... Mi a helyzet jelenleg? A gátén művelődési otthont a járási tanács legutóbb az épület állapota miatt veszélyessé nyilvánította. Ebbe a község vezetői bele is nyugodtak volna, ha tudnák pótolni mással. De nem tudják. A művelődési otthonon kívül semmi olyan helyisége nincs a falunak, ahol akár beszélgetdi is összejöhetne két ember. Csak az egyetlen kocsma, átellenben a kultúrotthonnal. Nincs helyisége a KISZ-nek, hivatalos ügyben az ifivezetők a párthelyiség egyetlen szobájában jönnek össze. De ott szórakozni nem Beszéljünk őszintén A tudatlanság ára A megyében nemrégiben három egymástól távol eső helyen azonos típusú bűncselekmény történt. Fiatalkorú — tehát a 18. életévüket még be nem töltött — leányanyák megfojtották és elrejtették újszülött gyermekeik holttestét. A bűn- cselekményeket már a következő napon mindhárom esetben felderítették, s az anyákat — akikre előreláthatóan hosszú szabadságvesztés vár — emberölés bűntette miatt letartóztatták. A tényállás röviden ennyi, azonban a társadalom, a gyermekek, s a fiatal szülők érdekében érdemes és szükséges is e szörnyű bűncselekmények előidéző okait megkeresni, az úgynevezett' kényes kérdésekkel foglalkozni, hogy elejét lehessen venni hasonló tragikus cselekményeknek. Elöljáróban el kell mondanunk, hogy mindhárom fiatalkorú nagyon elmaradott család gyermeke. A szülők leány- gyermekeiket bigott vallásosságra nevelték — ha egyáltalán szó lehetett nevelésről — melynek alapvető erkölcsi tétele a szégyentől való félelem volt. Az okokat keresve még ennél is tovább jutottunk: a szinte gyermekfejjel teherbe esett lányok mit sem tudtak a hivatalos és szakszerű orvosi beavatkozásról — a terhesség megszakításról —, amely megmenthette volna őket a súlyoá bűncselekmény elkövetésétől, a meggondolatlan szerelmi viszony következményétől. S ha már itt tartunk, vegyük sorra, boncolgassuk — anélkül, hogy a bűnösöket mentenénik — a többi előidéző okot is. A tanyák és a falvak lányainak többsége, félre értelmezett szégyenérzetből — sokszor a szülők tanácsára — nem vesz részt a nőket érdeklő egészségügyi előadásokon, s így természetesen nem ismerheti meg a női szervezet biológiai funkcióit. Ehhez természetesen, kapcsolódik az is, hogy a szülők, főleg az anyák nem tesznek semmit annak érdekében, hogy leányaik a pubertás kor kezdetén megismerkedjenek a nemi élet problémáival, következményeivel. E három lány esetében legalább is meg vagyunk győződve" erről. Ezért történhetett meg, hogy a terhesség időszakában eltitkolták állapotukat szüleik előtt. Menjünk tovább. Említettük, hogy a tanyákon, a falvakban ma'nnnsdg még műidig a'ősén él, különösen az elmaradott szülők gyermekeiben, a szégyentől való félelem. Nem akarjuk felelőssé termi az iskolát, de igen is meg kell mondanunk, hogy az iskolai nevelésnek és a népművelésnek, de a szülőknek is arra kell oktatndok a gyermekeket, hogy vegyék igénybe a szülő, a pedagógus tanácsát, s ne szégyelljék, ha arra szükség van, a szakorvos beavatkozását. Beszéltünk a vallásos nevelésről is, amelyben ezek a lányok részesülték. Igaz, a vallás tiltja az élet kioltását, de ugyanakkor megbélyegzi a házasságon kívül született gyermeket. S ezek az esetek azt bizonyítják, hogy a lányok jobban félték, éppen a vallásos nevelés miatt, a házasságon kívül született gyermek szégyenétől, mint a gyilkosságtól! Az okokat keressük. Legutoljára, de nem utolsósorban beszélnünk kell a szülők felelősségéről is. Szinte érthetetlen dolog, hogy egy lény — s ez esetben mind a három lány —, aki együtt élt szüleivel, hogyan tudta letagadni terhességének előrehaladott állapotát? Hiszen, hä másnak nem is, de az anyának fel kellett volna figyelnie erre, s ha már késő is volt a művi beavatkozás, előkészíthette volna gyermekét a szülés megtörténtére. Tovább folytatva ezt a gondolatsort: szinte megmagyarázhatatlannak tűnik, hogyan tudta valamennyi leányanya megszülni gyermekét anélkül, hogy ezt szüleik észrevették volna? E kérdésekre a nyomozás során a rendőrség bizonyára választ kap. Mi nem is ezt az oldalát firtatjuk e súlyos bűncselekményeknek, hanem arra hívnánk fel nagyon nyomatékosan a figyelmet, hogy az iskolákban, a népművelésben az egészségügyi felvilágosítás legyen egyoldalú és leszűkített, s ne csupán biológiai tényezőkre hívja fel a fiatalkorúak figyelmét. A félvilágosító szó akkor eredményes, ha a biológiai tényezők^ megismerésével együtt megelőzője is az ilyen és hasonló bűncselekmények elkövetésének, főként a következmények megmagyarázásával, s a helyes erkölcsi érzék kialakításával. Igen sok még a tennivaló az egészségügyi felvilágosító munkában, s e vonatkozásban tapasztalható tartózkodás és maradiság lám ilyen súlyosan bosszulja meg magát! Gémes Gábor Gátéron is lesz OTTHONA a művelődésnek lehet. A községi könyvtár egy 4x2 méteres helyiségben szorong. A szobát — valaha asztalosműhely volt — sem fűteni, sem világítani nem lehet. Mit tehet így a könyvtáros? Érthető hát, hogy Gátéron a legnépszerűbb szórakozóhely még ma is a kocsma. Okoz is elég gondot az alkoholizmus ellen való küzdelem! J. Tóth János pedagógus, a művelődési otthon igazgatója — egyben a népfront titkára — elhatározta tehát, hogy a tilalommal ellentétben nyitva tartja a művelődési otthont. Jóindulatát lehetetlen kétségbe vonni, elhatározását az épület veszélyessége miatt mégsem lehet helyeselni. A járási tanácsnak igaza van: az épület veszélyes. Falai repedezettek, plafonjáról nagy darabokban hullik a pelyvás sárvakolat. Az épületet alámosó talajvíz bármely pillanatban le- rogyaszthatja a falakat. Az ablakok nem zárhatók a vetemedés miatt. Szabadon süvít be a szél, fűtésre nincs lehetőség. A terem közepén egy pingpongasztal árválkodik, jeléül annak, hogy még így is bejön- nénék ide a fiatalok. Az épülethez ragasztott Szegényes szobában, amelynek mennyezetéről bádogtaknőbe ömlik a becsur- gó hóié, 28 poros szék, az állványon ütött-kopott televízió- készülék. Ki az a bátor ember, aki ide beül? Pedig nagy szükség volna rá. Az állomásfőnöki irodában mutatott Nagy László egy listát az „eljárók”-ról. Az 1500 lakosú faluból Csongrádra 30 Félegyházára 50, Budapestre pedig 30 — harminc éven aluli fiatal jár el dolgozni. A község egyetlen termelőszövetkezetében, az Aranykalászban a tagok átlagos életkora 54 esztendő. Nagyon nagy szükség volna Itt fiatal munkáskézre. Tervezgetnek, beszélgetnek a megoldásról eleget. I 3. | Bálint Mihály vb-elnök elmondotta, hogy a községi tanács felajánlott öt évi KÖFÁ-t, mintegy 600 ezer forintot egy új művelődési otthonra. Ám ez kevés. Bíznak benne, hogy kapnak megyei támogatást is. Nagy László népfrontelnök szerint a lakosság köréből mintegy háromszázan akár 10 napot is dolgoznának társadalmi munkában. A MOKÉP 100 ezer forinttal járulna hozzá az új kultúrotthon megépítéséhez. A helybeli Aranykalász Termelő- szövetkezet is részt vállal a terhek viselésében, ha a kul- túrotthont magastetősre tervezik, amelynek padlását a tsz hasznosítaná könnyű termények — pl. napraforgó tárolására. A földművesszövetkezet büféberendezésről gondoskodik, erre már adott ígéretet, annál is inkább, mert a jelenlegi mozihelyiségre az fmsz-nek sürgősen szüksége van. Kell tehát a kultúrotthon a mozinak is. 4. Még három esztendőnek kell tehát eltelnie, amíg megnyitják az új művelődési otthont. Ám addig sem állhat meg az élet. Javasolnánk a község vezetőinek: az előttük álló — bizonyára nehéz — három esztendő alatt legyenek rugalmasak és ne mondjanak le a népművelésről. Megoldásként kínálkoznék, hogy az iskolatermeket is vegyék igénybe ismeretterjesztő előadások tartására. A termelőszövetkezet pedig a mezőgazdasági jellegű előadásokhoz, rendezvényekhez adhatna kölcsön a községhez közel eső majorjában helyiséget. Sőt az is előnyös megoldás lenne, ha a falu fiatalsága részére a termelőszövetkezet hozna létre egy klubot. Erre már számos példa akad a megyében, Balogh József Tizenkét megy# vetélkedője a Kossuth rádióban ÉRDEKES és nagyarányú ve- I telkedét rendez a Kossuth rádió a következő hónapokban ! tizenkét megye számára. A ver- ; senyben hat dunántúli és hat alföldi megye indul. Egyelőre még nem dőlt él, hogy az első fordulóban Bács-Kiskun megye melyik dunántúli megyét kapja vetélytársnak. A verseny első fordulója április elején kezdődik, megyénk szereplésére május 6-án, pénteken kerül sor. Az egymással szembenálló vetélytársak 150— 200 főnyi csoportot szerveznek, amelynek tagjai az irodalom, művészetek, valamennyi tudományág, mezőgazdaság és ipar területéről, a megye történetéből, egyszóval az élet minden J területéről feltett kérdésekre I igyekeznek majd választ adni. A KÉRDÉSEK hatvan százaléka megyénkre, 40 pedig a ve- télytárs megyére vonatkozik. A válaszadásban mindenféle segédeszközt — szakkönyveket, lexikonokat, telefonérdeklődést stb. — fel lehet használni a megszabott határidőn belül. Érdekessége a vetélkedőnek, hogy a verseny tartama alatt a megye bármely lakosa felhívhatja telefonon mind a rádiót, mind a megyei versenybizottságot és helyes válaszadásával részt vehet a versenyben. A rádióközvetítés tartama alatt a Magyar Rádió és Televízió URH-s kocsija cirkál majd a megyében azzal a céllal, hogy a községekben bárkinek kérdést tehessen fel. Ügy tervezik, hogy az^első forduló idején a versenyben részt vevő csoport a megyei tanács kultúrtermében foglal helyet, a versenyt rendező biztottság pedig a rádió 6-os stúdiójából irányítja a versengést. A MEGVEI tanács művelődésügyi osztályán idejében felkészültek az országos jelentőségű eseményre. A társadalmi és tömegszervek képviselőinek bevonásával megtárgyalták a verseny részleteit és a vetélkedőn részt vevő csoport összeállítását iS. A rendkívül érdekesnek ígérkező vetélkedőnek az a célja, hogy a megye lakosságának érdeklődését fokozott mértékben ráirányítsa saját megyéje kérdéseire, de ugyanakkor a vetélkedésben részt vevő partner- megye problémáira is. Hogy az első fordulóban ki lesz Bács- Kiskun megye vetélkedő partnere, az a közeljövőben már eldől. A VETÉLKEDŐ döntőjét szeptemberben tartják. Ismerkedés a kor tudomaimyal A mai diákok legnagyobb része nagy érdeklődést tanúsít a híradástechnika iránt. A kor tudománya ez. Iskoláink igyekeznek az ifjúság ilyen irányú érdeklődését kielégíteni. A Kecskeméti Katona József Gimnáziumban híradástechnikai gyakorlati oktatás is folyik. A diákok az egyszerű szerszámkezeléstől egészen a kétlámpás rádiókészülék összeszereléséig megismerkednek a rádiótechnika alapelemeivel. Az iskola munkáját a Budapesti Rádió- technikai Gyár kecskeméti gyáregysége anyaggal és felszereléssel segíti. Képünkön: Tóth Imre fizikatanár, a gyakorlati ktatás vezetője képletek meg- 'Jásában segít az V/c osztály rákjainak. (Pás&tor Zoltán felvetek,>
