Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-12 / 9. szám

Lassú a fejlődés, késnek a kereskedelmi beruházások Hálózatfejlesztés és tervszerűség A Vf fl utóvizsgálatának megállapításai Sokmillió« hulladék A diákok és az üzemekben dolgozó fiatalok az elmúlt év­ben is eredményesen vettek részt a hulladékok gyűjtésében. Segítségük nyomán a MÉH- vállalatok tavaly 196 ezer ton­na vas, 11000 tonna fém. 51 ezer tonna papír- és 8000 tonna textilhulladékot adtak át a fel­dolgozó üzemeknek. Az össze­gyűjtött vashulladék olyan nagy mennyiség, hogy 39 000 D—4, K típusú traktor készül­hetne belőle. Az összegyűjtött hulladékanyagok értéke mint­egy húszmillió dollár. Sok tízmillió forintot ér a mintegy 400 000 juh- és bárány- bőr, amelyet vidéken gyűjtöt­tek össze a MÉH-telepek. Az átvett juh- és báránybőmek több mint a fele szőrmeipari célra alkalmas. A csaknem egy­millió házi- és mezei nyúlbőrt főként kalapgyártáshoz hasz­nálják fel, egy részét azonban szintén a szőrmeipar rendelke­zésére bocsátják. Átvett a MÉH 200 000 marha- és borjú-, va­lamint tekintélyes mennyiségű pézsma-, vidra- és nyestbőrt is. Az elmúlt esztendő végén a megyei népi ellenőrzési bizott­ság utóvizsgálatot folytatott a kiskereskedelmi hálózat fejlesz­tése tervszerűségének megálla­pítására. A munka nem csupán az 1965-ös év eredményeinek és terveinek összehasonlítására szo­rítkozott. hanem átfogta a má­sodik ötéves terv ilyen irányú feladatait, illetve azok megva­lósítását, elhúzódását stb. Az említett időben, vagyis öt esztendő alatt csupán a tanácsi kiskereskedelem fejlesztésére 56 millió forintot fordított a me­gyei tanács. Ez közel négymil­lióval több. mint amennyit ere­detileg terveztek. Mégsem épül­tek fel olyan kereskedelmi egy­ségek, amelyekre pedig feltét­lenül szükség lett volna. Első­sorban az újonnan — nemcsak Kecskeméten, de a megye más városaiban is — felépült lakó­telepek, városrészek sokszor több kilométerre esnek az üzle­tektől, vendéglátó egységtől, bár a tervek az új házakhoz vegyes­boltot, élelmiszerüzletet is elő­írtak. Terv és prémium Érdekes és az építőipar illeté­kesei számára feltétlenöl elgon­dolkoztató — s tulajdonképpen ezért nem készültek el a keres­kedelmi létesítmények —, hogy míg a lakóházak határidőre tör­ténő befejezéséért az építők pré­miumot kapnak, a járulékos be­ruházásokra ez már nem vonat­kozik. Helytelen az is. hogy ez utóbbi munkák befejezési idő­pontját az Építésügyi Minisz­térium határozza meg, hiszen a ..területen” jobban ismerik az adott város, megye problémáit. A kecskeméti Len i nvárosban a tervek szerint 1966. június 30-ig be kellene fejezni az üzletház építését. Sajnos, a határidő be­Nagymama és a színház ár a nyolca- dtk évtize­den is túl van a nagymama, de tö­relceny madárteste még fürge, szelle­me eleven, viccelő­désre hajlamos. Ha megszólal kicsit reszkető, gyermeki hangján, elhalkul a lárma a családban és figyeljük a ma­mit, mert érdemes meghallgatni külö­nös, számunkra ma már sokszor hihe­tetlen történeteit. Ezekre hatvan, het­ven év távlatából is oly világosan, rész­letesen emlékszik, mintha egy hete történtek volna. A napi újságot olyan h~--nnel olvassa, mint pap a bibliát. Csak a fürdőruha divaton szokott megbotránkozni: — Romlik a fehérnép! — jegyzi meg sztoi­kus bölcsesséaael és tovább olvas. Színházba ké- szülő unokái a napokban kedves­kedve invitálták a nagymamát, menjen el velük, talán még nem is volt színház­ba. — Egyszer már voltam színházban még süldőlány ko­romban Rákóczii al­ván. Húsz fillér volt a beléptidíj. Na, — mondjuk a Marival —, ide elmegyünk. Hát el is mentünk. A kocsma nagyter­mében volt a pará­dé. Rengetegen vol­tak, kíváncsian vár­ta a nép, hogy mi­lyen a színház, mit látunk ma este. Hát egyszer kihoznak a közönség elé három asztalt, szépen el­rendezik, aztán el­tűnnek. Megint vár­ni kellett. Tán ne­gyedóra is eltelt, mikor nagy haj­longva megjelenik egy idős úriem­ber és hirtelen felugrik az egyik asztalra. A képe valamivel be volt kenve fehérre, fe­kete trikó volt raj­ta, meg fehér nad­rág. De valami ré­gen lehetett kimos­va, mert igen gya­nús színe volt. Szó­val az asztalon is szépen meghajlik és azt mondja, hoav ő most bemutatja a légyfogást. Először azt ját­szotta el, hogy az urak ho­gyan fogják a le­gyet, aztán a pa­rasztok, utoljára meg a bolondot fi­gurázta. Kapkodott a levegőben, fülé­hez tartotta a mar­kát s mikor elre­pült a légy. úav csi­nált, mintha sírna. Persze nem sírt az, csak úgy csinálta. Jót nevettünk ott. sokaknak még a könny is kicsordult a szeméből. Az egész színház alig "El tartott egy félóráig. A nép azt hitte, hogy ez csak a kez­det, de aztán be­jött egy asszonyféle és mondta, hogy ha­za lehet menni. Na, akkor oszt zúgolód­ni kezdtünk, mert húsz fillér elég nagy pénz volt ak­koriban és ilyen bo­londságért kiadni?! De hiába erősköd- tünk, vége volt. Még a színész is visszajött és azt mondta, hogy ha akarjuk pissraadja a pénzt, csak ne bántsuk már. Így mit tehettünk, ha­zamentünk. Én az­óta nem megyek színházba és az is bolond, aki ilyenek­ért pénzt ad. A z unokák nem szálltak ve­le vitába. Vala­hogy úgy voltak, mint Petőfi a ..jó öreg kocsmárossal”: „.. .makacs fej, föl nem világosítha- tám ...**. A nagy­mama is. mint so­kan mások azzal a tudattal fog eltávoz­ni a minden élők­nek útján — az ő kedvenc kifejezésé­vel élve —, hogy a színház bolondság és arra pénzt vesz­tegetni szinte bűn. ö megtanulta, egy­szer becsapták, de vele többet nem fog megtörténni ez a csúfság. —I —r tartására máris kevés reménye van az építőiparnak, s a megyei tanács tervosztályának is ez a véleménye. A tapasztalat azt mutatja, hogy a már említett 56 millió forintos beruházás sem volt elegendő ahhoz, hogy kialakít­sa a megkívánt összhangot az egyre növekvő forgalom és a kiskereskedelmi hálózat kapa­citása között. A fejlődés ugyan­is messze elmaradt a forgalom növekedésének ütemétől, ami zsúfoltságot eredményezett. Hoz­zájárult ehhez áz a körülmény is, hogy a megyében — külön­böző okok miatt — több boltot le kellett bontani. A Megyei Áruforgalmi Bizottság megálla­pítása szerint: „Fennáll az a veszély, hogy a legközelebbi években a szanálások mennyi­sége elérheti a fejlesztés mér­tékét. Példákkal lehet bizonyí­tani, hogy Kiskunfélegyháza központjában az üzlethálózat lassan majdnem a teljes meg­szűnés felé irányul...” De nem­csak Félegyházán, hanem a me­gye más területein is előfor­dultak, illetve folyamatban van­nak bolt- és raktármegszünte­tések. Például az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat háló­zatában az 1964—1965. években hét üzletet zártak be. Ezek alapterülete 753 négyzetméter, míg a második ötéves terv ide­jén az említett vállalat bolthá­lózatának területe mindössze 282 négyzetméterrel növekedett. Visszatérve azonban Félegyhá­zára. meg kell még említeni, hogy a város központjában az összedőlés veszélyének elke­rülése végett — egy háztartási és egy játékboltot be kell zár­ni. Ezek helyett azonban új üz­leteket nem tudnak nyitni. A „fehér foltok“ Jelentős összeget, összesen 31,6 millió forintot fordított a MÉ­SZÖV a földművesszövetkezeti kereskedelmi hálózat bővitésé- re. korszerűsítésére a szóban for­gó időszakban. Ennek ellenére a bolthálózat fejlődése itt is el­maradt a forgalom növekedésé­nek mértékétől. Ezt az arány igyekeztek az fmsz-ek — ép­pen úgy. mint az állami keres­kedelem — a korszerűbb eladá­si formák bevezetésével csök­kenteni. Sokat tett a szövetke­zeti kereskedelem az úgyneve­zett „fehér foltok” felszámolá­sára. Különösen az 1963-ban — amikor a hálózat fejlesztésére 12 millió forintot fordítottak — létesült sok tanyai bolt a köz­ségektől. városoktól távoleső te­rületeken. Sajnos, azonban a „fehér foltokat” nem sikerült teljes mértékben eltüntetni. Ma is vannak a megyének olyan részei, amelyek lakói csak több kilométeres gyalogolás után ta­lálnak üzletet. E helyzet enyhí­tése céljából a kereskedelmi szervek kialakították az úgyne­vezett „ellátási körzeteket”. Jobb együttműködési adódik, hogy a szövetkezeti és állami kereskedelem illetékesei nem ismerték eléggé egymás el­képzeléseit. terveit. Ezek nélkül pedig sem a hálózatfejlesztés, sem pedig az azon belül törté­nő helyes áruelosztás nem való­sulhat meg. Ami a fejlesztést illeti a me­gyében, a harmadik ötéves terv idején újabb beruházásokat ter­vez mind a IVIESZÖV. mind pe­dig a megyei tanács. Az idén és jövőre például összesen 1 millió 100 ezer forintot for­dítanak a bővítésre. Nem nagy összeg ez. de ésszerűen felhasz­nálva sokat lehet javítani vele. Elsősorban azoknak a fehér fol­toknak a megszüntetésére gon­dolunk. amelyeket a népi ellen­őrzés vizsgálata említ. G. S. Buda Ferenc szerzői estje Kritikusok egybehangzó vé­leménye szerint az utolsó év­tizedben egyetlen elsőkötetes költő sem lépett olyan érlelt, egyéni, sajátos hanggal és biz­tató felkészültséggel a nyilvá­nosság elé, mint Buda Ferenc. A Füvek példája című kötetét rövid idő alatti szétkapkodták. A fiatal költő, néhány hónap­ja Kecskemétért él, itt tanít az egyik iskolában. Tagja a Ka­tona József Társaságnak. Most kerül sqr nyilvános be­mutatkozására Iplső kecskeméti szerzői estjén. 13-án, csütörtö­kön este 6 órakor a SZÖVOSZ kollégiumban kerekaszlalvita formájában elemzik munkás­ságát Gál Sándor, Hernádi Gyu­la, Szekér Endre és Varga Mi­hály. Verseit Berek Katalin, a Nemzeti Színház előadóművé­sze és Fodor Zsóka, a Kecs­keméti Katona József Színház művésze tolmácsolja. Közremű­ködik Rácz Káfmán cimbalom- művész. Fogtechnikusok öt alapvető és ezen belül 105 ellátási körzet van a megyében, s ezek között csupán négy olyat talált a népi ellenőrzés, ame­lyeknek áruval való ellátása egyáltalán nincs megszervezve. Kiskunhalason az Oncsatelep lakói például két kilométerre esnek a legközelebbi üzlettől. Ugyanitt a KISZ-lakótelepem és a Bamevál környékén nincs bolt. Ugyanakkor az ellátási körzetek kialakításánál például Szakmár községet és Homok- mégyet is háromszor figyelem­be vették és egyaránt csatolták Dunapataj, Kiskőrös és Kecel alközpontokhoz. Ezek a túlzások magyarázzák egyrészt, hogy még vannak el­hanyagolt körzetek, másrészt rá­mutatnak az árucikkekkel való ellátás megszervezésének felü­letességére. Ez nyilván abból Három éve dolgoznak új he­lyen Kecskeméten, a Gáspár András utcában a megyeszék­hely fogtechnikusai. Kényelmes körülmények között végzik munkájukat: központi fűtéses termekben hajolnak a Bunsen- égők fölé. munka után üzemi fürdő várja őket. Ez megmu­tatkozik teljesítményükben is. Az elmúlt esztendőben, 1965- ben például több mint másfél millió forint termelési értéket produkáltak. Rögzített hídból 28 ezer darabot, protézisből pe­dig közel hétezret készítettek. Munkájuk zömét — pontosab­ban kilencven százalékát — a megyében levő fogászati rende­lők, magánorvosok megrendelé­sére végzik. Ezenkívül azonban az ország különböző városaival van kapcsolatuk, többek között Budapestre, a Dunántúlra és Nagykőrösre is szállítanak. Fel­adatuk egyre több — egyenes arányban növekszik a biztosí­tottak számával. De az itt dol­gozó -tizenhét fogtechnikus és három tanuló munkaereje még így sincs kihasználva. Nagyobb teljesítményre volnának képe­sek, s bizonyara lesz is alkal­muk erre. hiszen a mezőgazda­sági lakosság j közül is egyre többen keresik fel a fogorvosi rendelőket. f # Képünkön a vállalat egyik dolgozója, Nyíri Pál fogtechni­kus fogpróbát j végez. (Pásztor Zoltán felvétele.) PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bacs-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: őr. Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: íviezel István igazgató Szeri* észt őség: Kecskemét. Városi Tar*-*sház Szerkesztőséi teleíonkoznont: 26-lí. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemet. Szabadság tér l/a. Tele Bon: 17-09. Tenesztl a Magyar Posta. Előfizetési díj i hónapra u toils' Előfizethető a helyi postahivataloknál és _________kézbés! tökn él Ba cs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: U-85. Index: 23065

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom