Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-13 / 10. szám

§ Világ proletárja?, egyesüljetek! AGYAR. SZOCIALISTA MWWKASPAR.T BAcs-kiskv/ím megyei lawa XXI. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM Ara 60 fillér 1966. JANUÁR 13. CSÜTÖRTÖK Még nincs hóakadály a megyében Kilencven gép a közutakon9 állandó ügyelet Négyszázan takarítják a havat a vasutakról Védőital, melegedő helyiség A nagy határozottsággal be­köszöntött kemény időjárás, a huzamosabb havazás komoly feladatokat adott a Közúti Igaz­gatóság, a MÁV dolgozóinak, a helyi tanácsoknak és az autó- közlekedési vállalatnak. Egye­lőre a megye területén nem je­leznek hóakadályt, az utak jár­hatók. A Közúti Igazgatóság munkába állította a hóekéket. 74 vontatott és 16 hótoló gép áll az igazgatóság rendelkezésé­re, de ennek csak mintegy fe­lét vetették munkába. Haszon­ban a havazás tovább folytató­dik és a hó magassága megha­ladja a nyolc centimétert, va­lamennyi munkagép „csatasor­ba áll”. A megyében 13 helyen tar­tanak szakasztechnikusi ügyeletét, s így szükség szerint nyomban intézkedés történik az utak járhatóvá tétele érdekében. Hasonló tájékoztatást kap­tunk a MÁVAUT kecskeméti állomásáról is. Az autóbuszok egyelőre akadály nélkül közle­kednek, bár tegnap a kalocsai járat ötven percet késett. En­nek azonban csak kis részben volt oka a havazás. Sajnos, számolni kell azzal, hogy ha az időjárás nem fordul kedvezőbb­re, a járatok csak késéssel, vagy egyáltalán nem tudják le­bonyolítani a forgalmat. Az utasokkal együtt a MÁVAUT dolgozói is bíznak tehát a közúti vállalat dolgozóiban, gé­peiben. Reméljük, nem lesz akadály. A vasúti forgalmat ez a hó még nem zavarja. Mint a kecskeméti MÁV-állo- más, illetve a pályafenntartási főnökségtől értesültünk, a vas­utak környékén is megkezdték az eltakarítási munkálatokat. A megye területén összesen négyszáz ember „mentesíti” a .váltókat biztonsági berendezé­seket, átjárókat stb. Azonban a vasutasok is az „utolsó, 24. órában” vannak, vagyis: teg­nap még nem volt akadály, de ha továbbra is havazik, késé­sekkel kell számolni. Végül a megyeszékhely út­jainak, köztereinek takarításá­ról. A városi tanács vb köz­ségfejlesztési csoportja tegnap reggel százhatvan embert moz­gósított a hó eltakarítására. Ezenkívül egy gépkocsi, öt von­tató és két lovas kocsi hordja el az utcákról a havat és egy hóeke működik. A hideg idő beálltával kap­csolatban itt jegyezzük meg: azókban az üzemekben, válla­latoknál, ahol a munkások a nap nagy részét — négy ólánál többet — a szabadban töltik, a Munka Törvénykönyvének ren­delkezése szerint köteles a vezetőség, a szak- szervezet védőitalról és melegedő helyiségről gon­doskodni. Ezt a fenti vállalatoknál meg is teszik. A Kecskeméti Városi Tanács például a Nyíl utcában rendezett be melegedőt, ahol egyúttal teát is főznek a hó­munkásoknak. És van melege­dő a Botond utcában is. G. S. Vélemények Érdekes és mindenképpen el­gondolkoztató az az eset, ame­lyet az egyik pártszervezet tit­kára mondott el. Pártnapot ren­deztek, de nem valami sikere­sen választották ki az előadót, s az érdektelen —; mert álta­lánosságokra szorítkozó — vita­indító után alig akadt kérdés, felszólalás. A fiaskó következmé­nyeként a következő pártnapra jóval kevesebben mentek el. Ott azonban érdekes és izgalmas kérdésekről hangzott el közvet­len és őszinte hangú vitaindító, amelyet kérdések zápora köve­tett. A siker akkora- volt — 'mondotta a párttitkár — hogy megismételtük, most már zsú­folt nagyterem előtt! Valóban ritka dolog, hogy megismételjenek egy pártnapot. Sőt,, az elmúlt években maguk a pártnapok is mind ritkábbak lettek. Nem azért, mintha nem lett volna szükség rájuk, ha­nem mert a napi gondokkal va­ló birkózás, s az agitációs mun­ka bizonyos fokú leszűkítése, „elaltatta” e nemes, s valóban gazdag múltra visszatekintő ha­gyományt. Emlékezzünk csak: a hatalomért folytatott harc évei­ben. majd a szocialista építés kezdetekor hányszor nyúlt ké­ső éjszakába a szabad pártnap, s mégsem tekinthetett senki az ajtó felé, mert mindenkit érdek­lő kérdésekről folyt a szó vélemé­nyek éles csatája kötötte le a figyelmet, álláspontok késztettek helyeslésre, vagy ellentmondás­ra. Az elmúlt években, a csen­des építő munka hétköznapjai­ban sokan úgy vélték, már nincs is szükség a pártnapok jelentette fórumra, hiszen jó­részt a taggyűléseken is terme­lési kérdések szerepeltek napi­renden. Maga az élet cáfolta meg . a vélekedést, bebizonyít­va: mind növekvőbb igény van lie"érkezett a fűrészgép Sokféle feladatot ellát a ke­rekegyházi Dózsa TsV. „univer­zális” műhelye. Gépeket, felsze­reléseket, munkaeszközöket ja­vítanak itt. Sőt, az építkezéshez szükséges faanyagot is itt ké­szítik eüő. A munka megköny- nyítése céljából korszerű fű­részgépet vásárolt a gazdaság. Képünkön az új gépet, állítja a helyére Kovacsik Lajos, Dobos Sándor és Pólyák Ferenc. Különleges exportigények 0 „Kozmetikázott“ borsó Az olaszok toltbóbitával szeretik 0 Kecskeméti nadrág — texasi módra •* Vászonra festett szobafal A világpiacon folyó verseny­ben ma már csak azok az ex­portüzemek képesek' helytállni, amelyek az egyenletesen jó minőségen, tetszetős csomagolá­son kívül, gyorsan ki tudják elégíteni a vevők különleges igényét is. Ilyen rendkívüli igény pedig elég gyakran je­lentkezik. 4r A Kecskeméti Konzervgyár, hosszú évek óta szállít zöldbor- sókonzervet külföldre, de most először olyat, amelyiket „koz­metikai” eljárásnak is alávetik a gyártás során. Egy japán cég ugyanis megrendeléséhez élénk zöld színű ételfestéket is mellé­kelt, mondván: a magyar borsó íze kiváló, színe azonban nem eléggé harsány. Természetesen nem levest, vagy főzeléket ké­szítenek majd a távolkeleti sza­kácsok a „kikészített” zöldség­ből, hanem rizs és halsaláták díszítésére használják. „Milánói tyúk”-nak nevezik a Kecskeméti Barneválban az ola­szok kívánsága szerint elkészí­tett vágott baromfit. Ezen raj­tahagyják a fej- és faroktolia­kat a kopasztók. Bizonyára job­ban mutat a tál közepén a sült- csirke kaekiás sapkában és ro­kolyában, mint csupaszon. Ugyancsak Olaszországba szál­lítja a Barnevál a szép kövérre hizlalt vágott galambot is, még­pedig eredeti tollruhájában és a belsőségekkel együtt — fa­gyasztva. Csak a megrendelők tudnák pontosan megindokolni, hogy miért kérik így. Az üzem szakemberei szerint valószínű­leg a hús zamatát, „omlóssá- gát” fokozza ez a gyártási eljá­rás. Akad .olyan osztrák kereskedő is, aki nem bízza a Kalocsai Fű­szerpaprika és Konzervipari Vállalat dolgozóira az általa rendelt paprikaliszt kikeveré­sét. Minden évben megjelenik az üzemben és saját maga ál-t lítja ősze az osztrák vevők szá- jaízének legjobban megfelelő keveréket. Kevesen tudják azt is, hogy a világszerte ismert kalocsai paprikát nemcsak em­berek fogyasztják nyugaton, ha­nem szárnyasok is. — baromfi- tápba keverve. A megrendelők szerint az édes-nemestől igen szép sárga lesz: a tojás. (Nem lehetne kipróbálni ezt nálunk is?) És ha már Kalocsánál tar­tunk, említsük meg azt is, hogy a háziipari szövetkezet népmű­vészeti bútorokkal berendezett, pingált falu szobája úgy meg­tetszett egy londoni muzeoló­gusnak tavaly, a budapesti ki­állításon, hogy elhatározta: ren­del egy ugyanilyet. A pingált falakat természetesen nem le­hetne a tengeren túlra szállí­tani, ezért az ügyeskezű asszo­nyok vászonra festik a szin- pompás motívumokat és a hlly- színen tapétázzák majd ki a fa­lakat, sőt a búboskemence olda­lát is. Ki hinné, hogy a cowboyok tűzésekkel díszített vászonnad­rágját ma már Kecskeméten is hamisítatlan „texasi-módra” tudják gyártani. Pedig így van. Könnyen előfordulhat tehát, hogy valamelyik polgártársunk olyan pantallót hoz turistaút- járól fiacskájának ajándékba, amit a Ruhaipari Vállalatnál dolgozó lányok szabtak remek­be és láttak el a vicsorgó tig­rist, vagy lasszóvető cowboyt ábrázoló emblémával. B. D. nyílt fóruma a vélemények nyílt fórumára. Az idén ismét rendszeressé válnak a pártnapok mezőgazda- sági és ipari üzemekben, válla­latoknál, intézményeknél. Az esetlegesség megszüntetése egy­ben azt is jelenti, hogy elmé­lyültebbé, tervszerűbbé, s ezért hatásosabbá tehető az agitációs munka pártszervezeteinkben. O reg parasztember fogalmaz­ta meg. kissé érdesen ugyan, a lényeget: Olykor elpolittzálgat- na az ember. Mert az újság, a rádió nem minden. Van amit ért az ember, van, amit nem, Hát kitől kérdje? A kommunis­ták a taggyűlésen beszélnek ró­la —, ha beszélnek! A magam­fajta meg kérdezgeti őket. De hát legtöbbször ők is húzogat­ják csak a vállukat; erről nem volt sző. Más az, ha gyűlés van, politikai gyűlés, kérem, s ott kérdezősködhet az ember. Nyilván nem szerepelni sze­retne az öreg. inkább ösztö­nösen megérezte, hogy* az együt­tesen kialakított álláspont nem­csak bölcsebb a személyes véle­ménynél, hanem — hitelesebb is! Mert — amint ezt mostaná­ban fogalmazzák — sok dolog­ról ..beszélnek az emberek”. 1 beszélgetések során sok olu.s gondolat megfogalmazódik, de a téves, sőt, olykor ellenséges ál­láspont is hangot kap. A baj csak az, hogy sokszor megfele­lő válasz nélkül! Ez egyben i al a pártnapok , szerepére is: ami­ről „beszélnek” az emberek, ott is beszéljenek! Nem szabad le­hurrogni azt, aki valamiben té­ved. leinteni, ha valaki valamit rosszul lát; az elhallgattatással még nem tisztázódnak a. félre­értések és félremagyarázások, a téveszmék nem lepleződnek le. A nyílt fórum valóban nyíltsá­got kell, hogy jelentsen párt- szervezeteink életében: felké­szült előadók, s a kommunisták meggyőződéstől fűtött állásfog­lalása jelenti a biztosítékát an­nak, hogy a vélemények e nyílt fórumán az igazság bizonyuljon erősebbnek, s — meggyőzve em­bereket — a feladatokhoz, a tet­tekhez, a mindennapok cselek­véséhez új és új segítőtársakat szerezzen. Az elmúlt év végén nyilvá­nosságra került ár- és bérintéz­kedések, az 1966. évi tervben szereplő feladatok, az új gaz­dásági rányítási rendszer mind­mind olyan kérdések, amelyek­ről hasznos az eszmecsere, a vi­ta. Igen, a vita: mert a téves nézetekkel vitatkozni kell! Ér­velni, alaposan feltárni okok és okozatok összefüggéseit, nem hallgatva a gondokról, de bát­ran szólva az eredményekről is. A pártnapok jó megrendezése sokrétű feladat elé állítja párt- szervezeteinket: biztosítani kell a megfelelő előkészítést, az idő­pont, s a téma széles körű meg­ismertetését, a kérdések esetle­ges előzetes összegyűjtését, s a jó felkészültségű előadót. A jó előkészítés már fél siker: az ér­deklődés felkeltése nemcsak a hallgatóság számát nagyobbítja, hanem azokét is, akik úgy jön­nek el, hogy kérdezni akarnak, választ kapni legkülönfélébb problémáikra. Hazánk életében, s a külpo­litikában is sok az olyan kérdés, amelyre nem felelet az „igen” vagy a „nem”, hanem csakis alapos, minden tényezőt figye­lembe vevő magyarázat lehet a válasz. E kérdések nyílt és szó­kimondó megfogalmazására te­remt lehetőséget a pártnap, s ugyanakkor a válaszok meggyő­ző kifejtésére is. A napokban — régi hagyományt felújítva — lapunk is közölte a megyé­ben január első felében tartan­dó pártnapok „menetrendjét”. Ennek átnézése egyben azt is tanúsítja, a párt milyen jelen­tőséget tulajdonít a pártnapok­nak, hiszen közéletünk vezető személyiségei is az előadók kö­zött szerepelnek. A pártnapok e nagy jelentőségét kell, hogy megértsék helyben is minden pártalapszervezetnél. s ennek j megfelelően foglalkozzanak I .megrendezésükkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom