Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-04 / 2. szám

2. Old a? 1966. január 4, kedd Ünnepség Kubában a forradalom győzelmének 7. évfoduióján Az amerikaiak mérgesgázt használtak Vietnamban Kéthónapi szünet után ülésezett az indonéz kormány Államcsíny a Közép-Afrikai Köztársaságban fl német munkásosztály élén W. Pieck születése 90. évfordulóján VASÁRNAP a havan­nai Jósé Marti téren díszszemlével és nagy­gyűléssel ünnepelte Ku­ba népe a forradalom győzelmének hetedik év­fordulóját. Félórás katonai díszszemle után Fidel Castro miniszterelnök, a Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titkára nagy beszédet mondott. A szolidaritás évének nevezte el a for- radalom most kezdődő nyolcadik esztendejét. Az óévről elmondotta, hogy az különösen sikeres volt. Nagy eredményeket értek el a cukornád termesztésében és más mezőgazdasági ágakban. Egybehangzó nyugati hírügynökségi jelentések szerint Castro bejelentette azt is, hogy a Kínai Népköztársaság nem tartja továbbra is érvényes­nek a Kubával kötött „rizsét cukorért” kereske­delmi egyezményt. Ezért a felére csökkenti rizs- szállítmányait és nem vesz át 800 ezer tonna már lekötött cukrot Kubától. A kínaiak azzal indokolják lépésüket, hogy a saját országukban is jó volt a cukortermés, a rizsfeleslegüket pedig elsősorban Vietnamnak szállítják, illetve tarta­lékokat gyűjtenek. Különben is úgy értelmezik az 1964. évi egyezményt, hogy annak hatálya csupán egy évre szól, bár a kubaiak szerint az egyezményt több évre kötötték. Castro kijelen­tette, hogy az egyezmény Kína számára igen előnyös volt. Hozzáíűzte azonban: „Mégsem kér­jük, hogy megváltoztassák elhatározásukat. Elfo­gadjuk gazdasági és stratégiai indokolásukat. Vietnamért a vérünket is készek vagyunk oda­adni, az pedig értékesebb, mint a cukor.” B—52-S típusú amerikai óriásbombázók hétfőn ismét támadásokat hajtottak végre dél-vietnami területek ellen, ahol szabadságharcos-tevókeny- •éget gyanítanak. Több nyugati hírügynökség jelentése szerint az amerikai gépek Dau Tieng- ben hajtották végre 155, tömegbombá zásuk at. A Mekong folyó deltájában amerikai, ausztráliai és új-zélandi csapategységek vasárnap még az esti órákban is csatározásokat folytattak. Ameri­kai részről mérgesgázokat vetettek be. A sza­badságharcosok — nyugati jelentések szerint — a késő esti órákban Hau Nghia tartomány­ban taktikai okokból visszavonultak, de közben súlyos veszteségeket okoztak az ellenfélnek. Va­sárnap este a felszabadító erők megtámadtak egy dél-vietnami előretolt állást Quang Ngai vá­rostól 16 kilométernyire délre. A szabadsághar­cosok ellen amerikai vadászgépeket vetettek be. A vietnami problémáról egyébként Wilson angol miniszterelnök hétfőn megbeszélést folytatott V. Vaszevvel, a Szovjetunió nagykövetségének ügy­vivőjével. Wilson — a hírügynökségi jelentések szerint — állítólag személyes üzenetet küldött EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN Koszigin szovjet államfő­nek. s ebben az 1954-es genfi értekezlet újbóli összehívásának lehetősé­Wilhelm Pieck elvtárs, a német forradalmi munkásmozgalom nagy harcosa, a Német Demokratikus Köztársaság első elnöke 90 évvel ezelőtt született. Húszéves korá­ban, mint fiatal asztalossegéd a szociáldemokrata párt tagja lett, s ettől kezdve hat és fél évtizedet töl­tött a küzdők soraiban. Bérharcok, tüntetések, összecsapások tüzében edződött osztályának képviselőjévé. 1906-ban már a brémai pártszerve­zet titkára, személyesen megismeri Kari Liebknecht-et, Rosa Luxem- burg-ot, Klara Zetkin-t, és Franz Mehringet. 1918-ban már váll-váll mellett har­col velük a forradalomban, azután — 47 évvel ezelőtt — 1919 januárjá­ban, egyike azoknak, akiket a for­radalmat vérbefojtó tiszti különít­mények halálra keresnek. Sikerül megmenekülnie, egy ideig illegali­tásban, majd mint a nemzetgyűlés képviselője, a két világháború kö­zött Ernst Thälmannal a Kommunis­ták Németországi Pártja élén mun­kálkodik a munkásosztály egységé­nek létrehozásán, a fasizmus és há­borúellenes egységfront megvalósí­tásán. Hitler hatalomra kerülésének hapjaiben ő az utolsó, aki még nyil­vános nagygyűlésen kongatja meg a vészharangot, s figyelmeztetheti a német munkásosztályt, teremtse meg azt a fasisztaellenes frontot, amely eltorlaszolhatja Hitler végzetes útját. E gyűlés után három nappal csap­nak fel a Reichstag lángjai, s kez­gét vetette fel. A genfi értekezlet két társelnöke a Szovjetunió és Anglia volt. Illetékes körökben elmondották, hogy Wilson és a szovjet diplomata megbeszélése közvetlenül kapcsolódott az angol miniszterelnök és Goldberg amerikai ENSZ-fő- megbízott szombati tanácskozásához. SUKARNO elnök összehívta az indonéz kor­mányt, amely november 6. óta nem tartott ülést. A kilencvensét tagú kormány három kommunis­ta tagja — Aidát, Lukman és Njoto — nem vett részt az ülésen. Hollétükről nem érkezett tájé­koztatás. Az indonéz elnök kijelentette: az or­szág túlélte a Szeptember 30-a mozgalmat. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy ha az indonézek tovább mészárolják egymást, ez nem kívánatos következményekkel járhat. Subandrio szerint a gazdasági helyzet súlyos, de a kormány bízik abban, hogy úrrá lesz a nehézségeken. Su- rabajában egyébként a hatóságok megtiltották, hogy magánszemélyek vegyék kezükbe az igaz­ságszolgáltatást. A kommunistaellenes lincselé- sek ugyanis olyan méreteket öltöttek, hogy azt már a hatóságok sem nézhelték tétlenül. Ugyan­akkor Nasution tábornok, indonéz hadügyminisz­ter a haditengerészeti akadémia végzett hallga­tói előtt mondott beszédében újabb kommunista­ellenes intézkedéseket helyezett kilátásba. KATONAI ÁLLAMCSÍNY fosztotta meg tiszt­ségétől újév hajnalán David Dackot, a Közép- Afrikai Köztársaság államfőjét. A hatalmat Bő- kassá ezredes, a fegyveres erők főparancsnoka ragadta magához. Hírügynökségi jelentések sze­rint Dacko elnököt házi őrizetbe vették és három miniszter kivételével letartóztatták a kormány valamennyi tagját. Az említett három személy valószínűleg elmenekült. Bokassa ezredes, az államcsíny útján hatalomra került elnök, hétfőre virradó éjjel megalakította új kormányát — je­lentik a Közép-Afrikai Köztársaság brazzavillé-i állandó képviseletéhez közelálló források. Az ezredes egyszemélyben elnöke a köztársaságnak és a minisztertanácsnak, s ő a hadügyminiszter is. Kijelentette, hogy a megbékélés politikáját kívánja gyakorolni, fenntartja azonban magának a jogot, hogy eltávolítsa a közigazgatási appará­tusból a „tehetségteleneket és a becsteleneket”. Bokassa ezredes a sajtónak tett vasárnap éjsza­kai nyilatkozatóban közölte, hogy egy kivételé­vel szabadon bocsátották a Dacko-kormány ösz- szes letartóztatott miniszterét, valamint az ál­lamcsíny idején bebörtönzött más politikusokat. Taskent - a diplomácia történelmében Kedden két repülőgép száll le Taskent modern légikikötőjében. A két gép nemcsak földrajzi* hanem jelképes politikai értelemben is kü­lönböző irányból érkezik! Az egyik Sasztri indiai miniszterelnököt, a másik Ajub Khant, Pakisztán elnö­két szállítja: az utóbbi évek égjük bonyolult konfliktusának, a kasmíri háborúnak „főszereplőit”. Ez az első eset a történelemben, hogy két nem szocialista ország ve­zetői szovjet területen vitatják meg nézeteltéréseiket. Ez a tény önma­gában is a szovjet diplomácia rend­kívüli sikere, s a szovjet politika őszinte jó akaratába vetett bizalom megnyilvánulása. Különösképpen ki­tűnik ez akkor, ha emlékezetünkbe idézzük, hogy a kasmíri konfliktus kirobbanása után Johnson amerikai elnök mindenáron azt szerette vol­na elérni: a két államfő amerikai területen találkozzon egymással. A taskenti találkozó így már pusz­ta létrejöttében is jelentős állomása a nemzetközi diplomáciai háború utáni történelmiének. Milyen eredmények várhatók a két szemben álló ázsiai állam veze­tőjének tanácskozásától? Kasmírban, a szeptember végén elrendelt tűz­szünet óta a helyzet lényegében vál­tozatlan. Mindkét fél haderői „föld­be gyökereztek” ott, ahol a tűzszii- neti parancs érte őket. Az igazi ne­hézséget mindezeken túl az jelenti, hogy a két kormány álláspontja Kasmír kérdésében továbbra is ki- bóki the tétlennek látszik: India szá­mára hivatalosan nem létezik a kas­míri kérdés, az indiai kormány Kas­mír-tartományt India elválaszthatat­lan részének tekinti. Pakisztán sze­rint viszont, nincs lezárva az ügy: továbbra is népszavazást követel ab­ban a tartományban, amelyet India végérvényesen magáénak tekint! E pillanatban csaknem elképzelhetet­len, hogy a két államfő, akiknek politikai presztízskérdésekre is te­kintettel kell lenniük, hirtelen meg­változtatná magatartását, erre Tas- kentben is aligha lehet számítani. A haladás lehetőségei mégis meg­vannak. A bomba önmagában is ve­szélyes szerszám — de nagy különb­ség van egy „hidegen” heverő bom­ba — meg egy olyan között, amely­nek már ég a kanóca! A taskenti találkozón a két ázsiai ország veze­tőinek reális feladata az, hogy ki­szedjék a kasmíri bombából a ve­szedelmesen szikrázó kanócot, s ez­zel elérj ének egy olyan ideiglenes nyugalmi állapotot, amely további tárgyalások lehetőségét teremti meg! A szovjet politika minden lehetősé­get és segítséget megadott és meg­ad e kényes művelethez. A konferencia kérdőjeleit termé szetesen, csak maguk az események válaszolhatják meg. Taskent azon­ban így is bevonult a diplomácia történelmébe — mint egyik jelképe annak a következetes szovjet politi­kai törekvésnek, amely az állam közi viták tárgyalásokon történő megoldását kívánja elősegíteni.-11­Folytatódik a közlekedési sztrájk New Yorkban NEW YORK. (MTI) Vasárnap éjjel szinte megsza­kítás nélkül folytak a tárgya­lások Michael Quill, a közleke­dési dolgozók szakszervezetének vezetője és a városi hatóságok háromtagú közvetítő bizottsága között. A megegyezés nem jött létre, és így hajnalra kitűnt, hogy a 15 milliós New York az újév utáni első munkanapon autóbusz- és földalatti-közleke­dés nélkül maradt. detét veszi a ná^ik minden képze­letet felülmúló térrorja. Wilhelm Pieck emigrációra kény­szerül, de aktivitása mégcsak foko­zódik. Pieck elvtárs megérte a győ­zelmet: az egykoti famunkás az el­ső német munkás—paraszt állam élére került, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke lett. S megvaló­sult, beteljesedett életműve, a mar­xizmushoz hű német szocialista tö­megek politikai és szervezeti egysé­ge. Minden tudását és energiáját lat­ba vetette, hogy Németország keleti részében megvalósuljanak a demok­ratikus reformok, felszámolják a fa­siszta—militarista-t-junker hagyomá­nyokat, demokratikus államaparátus. jöjjön létre, s a német tömegek a történelmében először, szocialista vi­szonyokat teremthessenek. E fárad­hatatlan munkája közben ragadta el a békért, és szabadságért küzdők soraiból a halál, 1960 szeptemberé­ben, 84 éves korában. Gazdag és eseménydús élete során. Wilhelm Pieck nemcsak a német munkásosztálynak volt kiemelkedő vezetője, hanem áz egész nemzetközi munkásmozgalomé. Kimeríthetetlen tapasztalataiból valamennyi ország forradalmi erői meríthettek, sokat hasznosíthattak abból saját küzdel­meik közben. Életműve ma is meg­becsült forrása á marxizmus—leni- nizmus tanulmányozóinak és alkotó továbbfejlesztőinek. V. F. Három földrész népeinek szolidaritási értekezlete HAVANNA. (MTI) Hétfőn helyi idő szerint este kilenc órakor ünnepélyesen megnyílt Havannában az afri­kai, ázsiai és latin-amerikai né­pek első szolidaritási értekez­lete. A szocialista országok párt- és állami vezetői üdvözlő táv­iratot küldtek a havannai kon­ferenciának. A szovjet vezetők elítélik a Vietnam elleni amerikai agresz- sziót, valamint a dél-afrikai, rhodesiai kormányok önkényét, majd kifejezik azt a szilárd meggyőződésüket, hogy „Ázsia, Afrika és Lalin-Amerika sza­badságszerető népei — együtt az egész világ haladó erőivel — szigorú visszautasításban része­sítik az agresszorokat, megvé­dik a népek függetlenségét és biztonságát, nem engedik meg, hogy az imperializmus megerő­sítse állásait a felszabadult or­szágokban”. Ho Si Minh. a VDK elnöke üzenetében rálnutat. hogy a vietnami nép eltökélt szándé­ka: a teljes győzelemig folytat­ná a harcot az amerikai agresz- szió ellen. Ugyancsak üdvözölték a kon­ferenciát a kólái, mongol, ro­mán vezetők. íz NDK és más szocialista országok vezetői, va­lamint számos társadalmi és tömegszervezet. Washington katonai segélynyújtást sürget BONN (MTI) Washington sürgeti, hogy szö­vetségesei küldjenek csapatokat Dél-Vietnamba — jelenti hétfőn a Welt és felveti a kérdést: Le­het. hogy nyugatnémet csapa­tokat is küldenek majd Dél-Vi­etnamba? A lap párizsi tudósítója Jól- értesült NATO-körökre hivató kozva jelenti, ha tovább tart a vietnami háború, az Egyesült Államok belátható időn belül sürgetni fogja szövetségeseit: Rádióparancs százm llió kilométerre A Pravda hétfői számában iz­galmas riportot közöl abból a koordinációs számítóközpontból, amely jelenleg több mint húsz szovjet kozmikus objektummal ..foglalkozik”. A két Vénuszrakéta nemso­kára húszmillió, a Szonda—3 pedig százmillió kilométeres tá­volságból kapja a rádióutasítá- sokat. A Pravda riportjából kitűnik, hogy a szovjet szputnyikok vol­taképpen négy csoportra oszt­hatók. Egyesek „aktív” idősza­kuk befejeztével holt testek­ként -keringenek a Föld körül, mások alacsonyabb pályákra térve, elégtek. A szputnyikok egy csoportja, amelyeken pél­dául az űrhajók rendszereit próbálják ki. vagy amelyeken biológiai kísérleteket végeznek, leszáll a Földre. Végül a ne­gyedik csoport az, amely „él ás virul”, s amellyel a koordi­nációs számítóközpont dolgozik. Érdekes a szputnyikok élet­tartamának ingadozása. A jubi­leumi Kozmosz—100 tíz évig fog keringeni. A Kozmosz—80, 81, 83 és 84, amelyeknek kez­deti pályamagassága 1500 kilo­méter körül volt, több mint ezer évig maradnak a világűr­ben. nyújtsanak katdnai segítséget is a vietnami háború folytatásá­hoz. Hálán Cleveland, az Egye­sült Államoknak a NATO-hoz akkreditált nagykövete, a Welt tudósítójának kérdésére kije­lentette: ..Az Egyesült Államok üdvözli, ha európai szövetsé­geséi hozzájárulnak Dél-Viet- nam védelméhez." A Welt hangsúlyozza: A szö­vetségesek tartózkodással fo­gadják ezt az amerikai kíván­ságot és — különböző okokból — az NSZK-nak sem lehet fel­adata. hogy katonákat küldjön Dél-Vietnamba. A Frankfurtét- Rundschau az amerikai diplorhácia úgyneve­zett békeoffeníivájával foglal­kozva felteszi a kérdést: Mi az é-rtelme enneki a diplomáciai hurrikánnak? „Vajon mit tesz majd Johnson, ha a hurrikán által felvert pór ismét leülep­szik és kiderül, hogy semmi sem változott? Vaj oh alibinek fog­ja-e felhasználni a békeoffen- zíva összeomlását, hogy azután teljes erővel megindítsa az ame­rikai hadigépeietet? Washing­tonban máris szükségállapot­rendszabályokról. a tartalékosok mozgósításáról, az árellenőrzés bevezetéséről —mint utoljára a koreai háború idején történt — és nagyarányú adóemelések­ről beszélnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom